Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-03 / 27. szám
1937. április 3. KOMÁROMI LAPOK 5. oldal. A Komáromi Sport Egylet emlékkönyvébe... Negyedmillió kilométer a Dunán, Vágón és Nyitrán Negyven év csendes jubileuma — A társadalmi megmozdulástól a sportig — A kihalt Erzsébetszigeti sportpályák — Mit hozhat a jövő? Komárom, április 2. A KSE, a komáromi sportegyesületek nesztora múlt év októberében töltötte be fennállásának négyvenedik évfordulóját. Csendesen, minden ünnepség nélkül haladtak el a jubileum éve fölött. Csendesen, mert a KSE pályája, evezősháza az utóbbi időben igen elcsendesedett. A Komáromi Lapok régi évfolyamait forgatva találtam rá egy kis cikkre, amely a KSE alakulásáról szól. Társadalmi megmozdulásnak indult csak az egyesület, nyári kaszinónak, amely később céljául kitűzte a játékok űzését a test kedvszerű ápolását és edzését is. 1896ot írtak elekor és hamarosan megértették a KSE vezetői azt, hogy a sport nem csak mellékes lehet. A sport lett az egyesület célja: az ép testben ép létek. És a múlt igazolja is a KSE-t. Hamarosan elsőrangú evezősgárdája fejlődött ki az akkor még fiatal egyesületnek, amely komoly súlyt jelentett a magyar evezősport általános felvirágoztatásában. De nemcsak az evezésben jártak elöl a zászlóhordozók között a KSE kék fehér mezes versenyzői! A fehér-sport, a tennisz is hamarosan versenysporttá fejlődött ki a szigeti pályákon és a magyar sportemberek igazi sportja, a vívás is országoshírű versenyzőkkel volt képviselve a KSE gárdájában. Ez volt. És ma, szomorúan gondolunk arra, hogy a KSE pályáin, olt, ahol alig egy-kél évvel ezelőtt még Szlnvenszkó legjobb férfigárdája ütötte a labdát (és csak a gyöngébb képességű női versenyzők okozták azt, hogy a KSE nem lehetett sohasem a Révay-serleg védője, szinte nincs komoly játék. Szomorúan gondolunk arra, hogy még tíz évvel ezelőtt is megrendezték az »Apályi-körüit«, azaz a KSE négyeseinek házi evezősversenyét, ma ebben a sportágban is néma csend uralkodik. Pedig épp az evezés volna az a sportág, amelyben Komáromnak elől kellene járnia. A KSE-re vár ez a nagy feladat, amely a pozsonyi Hajós Egylet mellett Szlovenszkó második magyar evezősegylete. Ennek a két egyesületnek kell megmentenie a szlovenszkói magyarság számára az egyik legszebb sportot, az evezést. Össze kellene fognia a két magyar egyesületnek és egymást meglátogatva, egy mással versenyezve megmutatni azt, hogy van Szlovenszkón eleven magyar evezőssport. 255,005.5 kilométer vizen Egyetlen városnak sincs az evezőssport szempontjából nézve annyira ideális fekvése, mint éppen Komáromnak. A frissen folyó Nagy-Duna, az állóvizű Kis-Duna , a selymes, fodros Vág, a csendes, alig folydogáló Nyitra mind arra predesztinálják, sőt kötelezik Komáromot, hogy vezető szerepet játszók a vizisportokban. Meg is volna a lehetőség erre. Megvan, mert elődeink megteremtették! Megalkották azt a kádert, amely lehetővé teszi a vizisportok kifejlődését Komáromban. Ha a KSE evezős-évkönyveit forgatjuk, szinte hihetetlennek látszik az, hogy a KSE gárdája eddig több mint negyedmillió kilométert, pontosan 255,005.5 kilométert evezett le. Hatalmas út ez, amellyel egyfolytában evezve, nem egyszer lehetett volna átkelni az Újvilágba, Amerikába. És mégis arról kell beszélnünk, hogy a KSE evezősé le te meghalt. Az evezős-évkönyveket lapozgatva látjuk,hogy évrőlévre fogy a megtett kilométerek száma, évről-évre kisebb lesz az »egyéni-csúcsteljesítmény«, évről-évre kevesebben ülnek bele a keskeny csónakokba. Míg a huszas évek során az átlagos évi teljesítmény meghaladja a 10.000 kilométert, addig az 1930 utáni évek között olyan esztendő is szerepel, amely alatt csupán három evezős ült hajóba ésöszszesen csak 219.(1 kilométert evezett le. Ez a mélypont 1935-ben, két évvej ezelőtt volt. Nevetségesen kevés ez a 219 kilométer, hiszen a régebbi évek során egy kirándulás is magasabb teljesítményt jelentett, gondolok itt adr. Geöbel Károly kezdeményezésére megvalósult zsolnai kirándulásra, vagy Soós és Mittacsek kirándulására, akik Drenkováig járták be a Dunát, és a huszas évek során elmaradhatatlan pozsonyi látogatásokra. Az évi bajnokok... A régi szép idők emléke ez is. Azoké az időké, amikor még komolyan vették az evezést, amikor még igazán megérdemelte a bajnoki címet az, aki az év legnagyobb egyéni csúcsteljesítményt nyújtotta. Mielőtt emléklapomban megörökíteném a bajnokok névsorát, engedtessék meg nekem, hogy külön kiemeljem Széles Lászlót, aki nemcsak hogy tartja az »egyéni-rekordot«, amelyet 1926-lmn állított fel 2519.3 kilométeres évi teljesítményével, nemcsak, hogy a legtöbbet evezett a KSE valamennyi evezőse közül az évek során, hanem neki köszönhető az, hogy egy egészséges, fiatal generáció felnevelése is, amely még tudott stílusosan ,szépen, komolyan evezni. A »házi-bajnokok« névsora a következő: 1896-ban nincs. 1897-ben Both Korínéi 670.4 kilométer. 1898-ban Puhr János 355.4 km. 1899-ben Both Kornél 355.3 km. 1900-ban dr. Szily János 72.9 km. 1901-ben dr. Szily János 316.0 km. 1902-ben Burghardt Károly 955.6 km. 1903-ban Burghardt Károly 3162.1 km. 1904-ben dr. Geifert Elek 348.4 km. 1905- ben Fábián Nándor 1056.7 km. 1906- ban Fábián Nándor 641.1 km. 1907- ben Csukás Béla 1654.3 km. 1908- ban Fábián Nándor 1186.3 km. 1909- ben Fábián Nándor 1017.2 km. 1910- ben Mittacsek Árpád 629.4 km. 1911- ben Soós Jenő 1059.6 km. 1912- ben Biligeri 1655.5 km. 1913-ban Virágh Rózsi 1159.0 km. 1914-ben Szabó András 894.8 km. 1915-ben Virágh Rózsi 626.0 km. 1916-ban Czirják Ignác 882.8 km. 1917-ben Czirják Ignác 70.2 km. 1918—1920-ig nincsen. 1921- ben Pazár Miklós 636.0 km. 1922- ben Széles László 846.4 km, 1923- ban Széles László 1694.4 km. 1924- ben Széles László 1630.0 km. 1925- ben Széles László 1713.1 km. 1926- ban Széles László 2519.3 km. 1926-ban Szöllősy Ernő 1860.5 km. 1928- ban dr. Kállay Endre 1187.4 km. 1929- ben dr. Kállay Endre 915.0 km. 1930- ban Szöllősy Ernő 842.5 km. 1931- ben Feisthammel Lajos 1168.3 km. 1932- ben Zombory György 1117.8 km. 1933- ban Nagy László 334.9 km. 1934- ben Heinrich Jenőné 330.0 km. 1935- ben dr. Alapy Gyula 116.0 km. 1936- ban Katona Pál 447.0 km. Szép élet az evezösélet A kis keskeny csónakokban evezni nem éppen a legkényelmesebb. Sokszor bizony jó hideg zivatar veri végig a mozdulni sem tudó evezősöket, máskor viszont a hullámok kellemetlenkednek orvosi nerdelet nélkül is hidegzuhannyal. No meg a »csikók« is rakoncátlanok és hamarosan ledobják magukról a hozzánemértőket. Ilyesminek a »Lajos-bácsi«, az egyesülettel együtt öregedett háziszolga örül a legjobban legalább egy liter bor erejéig, (öregsége ellenére is még akármikor tud homokot felhozni a jó 5—6 méter mély Dunafenékről. A víz mellett így öregszenek meg az emberek!) Azonban sokkal komolyabb '»vodacsekok« is előfordulnak. Egy régi jegyzőkönyv másolata fekszik itt előttem. A magyaróvári járási főszolgabíró adta ki 1897-ben. Osztoviczky István, Bottay Kálmán, Badicz József és Puhr János »vodaesek« esete van hitelesen leírva benne, akik egy nagyobb túra alkalmával a Szob vontatógőzös hullámain felborullak és odaveszett ingóságaik (aranyóra, cigarettatárca, stb.) értéke 968 forint 75 krajcárt tettek ki, amit természetesen a hajózási társaságon akartak megvenni. Hogy mi lett a végzés, azt nem sikerült megtudnom, de a szolgabíró, mint illetéktelen áthárította a keresetet a királyi bíróságra. A jegyzőkönyv hitelesen adja elő a történteket: »A kisbodaki malmok után szemközt jött a Szob remarquer gőzös 3 uszályba jóval, mely gőzös vezetője dacára annak, hogy bennünket látott, még sem csökkentette a gőzös sebességét, úgy mint ez kötelessége lett volna és így történt, hogy az igen nagy hullámok hajónkat vízzel elborították, bennünket kisodorva, hajónkat felborítva, úgy hogy a felborított hajónkba kapaszkodva segélyért kiáltoztunk és oly lélekrázó állapotban körülbelül 5 kilóméterig a sebes folyás és a nagy szél által sodorva lettünk, míg...« a molnárok k inem húzták a »vedacsekokat«. Természetesen, mire parton voltak, már mind csak nevettek a történteken. Hiába, ez vele jár az evezéssel. Uj megindulás A múlt év nyarán újból azt tapasztaltuk, hogy az evezősökre újra szebb idők következtek. A KSE dr. Geöbel Károly -elnök és Argay Lajos igazgató vezetése mellett lehetővé tette a fiatalságnak, hogy teljesen ingyen megtanulja az evezés művészetét. Talán ez azt jelenti, hogy úijból fel lendül majd az evezőssport Komáromban, amire Komárom egyenesen kötelezve van. Az ötvenedik évben talán már sokkal szebb eredményt írhatok be a jubileum emlékére a KSE évkönyvébe. Zombory György. Milus J. kelmefestő, vegytisztító értesíti a n. é. közönséget, hogy építkezés miatt üzletét szembe a régi üzlettel, a volt „Liturgia“ helyére helyezi át. Ugyanott kapható lesz: 2 drb. jókarban levő kirakat, ajtók, ablakok és vörös márványkövek stb, melyek a bontáskor kikerülnek. 556 Gyári lerakatok: Bratislava, Széplak u, 54. 2ilina, átefánik-tér 1. Spisská Nová Vés, Wilson sor 56. Nové'Zámky, Komáromi ucca 4. Vásároljunk közvetlenül a termelőnél 1 Minden tárgynál Írásbeli minőségi garancia A Munkásdalárda műsoros estje Husvétvasárnap tartotta a Komáromi »Egyetértés« Munkásdalárda a Dózsa-féle Vigadóban tánccal egybekötött műsoros dalestélyét. A népszerű dalárda ezen estélyén ezúttal is nagyszámú közönség jelent meg, bár a kedvezőtlen, esős időjárás sokakat, megakadályozott a megjelenésben. Ez azonban egy cseppet sem befolyásolta a derék dalosokat abban, hogy ne a legjobb kedvvel és felkészültséggel adják elő a változatos programot. A dalárda énekkara szavalókórussal nyitotta meg az estet, melyet Lavotta—Rajter: Szerenád című hangulatteljes műve követett, amelyet a kar sok érzéssel adott elő. Stubbe: Férfi lelkünk című férfikórusa fegyelmezett előadásával hatolt. A világhíres keringőkirálynak, Straussnak egyik szép szerzeményét (Déli rózsák) Papp Endre zongorakisérete mellett énekelte el a dalárda igen rutinos előadásban. A dalárda műsorának kiemelkedő száma ezúttal is a magyar népdalok előadása volt, amelyben évek óta jelentős eredményt ért el. Az Énekel a csalit..., Letörött a mirtusz ága..., Kúria az én makrapipám.., Pörge az én kalapom... és Ruca... kezdetű tőrőlmetszett népdalokból öszszeállítolt dalcsokorral ez estén is viharos tetszést aratott a kar, amely biztos intonálással, erős taktusérzékkel tolmácsolta a dalokat. A kart Krausz Mór karnagy vezette, akit hosszas betegsége után meleg tapsokkal üdvözölt a közönség. Riztos keze, szuggesztiv ereje ezen az estélyen is biztosította a sikert, melynek kivívásában az oroszlánrész őt illeti meg. De a dalosok is, akik több hónapig némaságra voltak kárhoztatva, megtették a magukét, lelkes dalszeretetükért elismerést és dicséretet érdemelnek. A műsoron szerepelt Korai Juci több modern tánccal és néhány sanzonnal. Kitűnő volt mint táncos és karakterisztikus mint énekes, a közönség nagy melegséggel tapsolta előadását. A »Tucat úr nősül« című vígjátékkal szórakoztatta Bloch Erzsi, Wieder Antal és Adamek József a közönséget, amely az ügyes szereplőket megtapsolta. A műsorszámok között Csizmár Icuka konferált bátor kedvességgel, gyermeki közvetlenséggel, igaz örömére a hallgatóságnak. A műsort tánc követte, amely a legjobb hangulatban reggelig tartott. — Uj SZMKE-csoport Pozbán. Pózba községben megalakult a Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesület helyicsoportja. A megalakulás legfőképpen a község agilis segédlelkészének, Szabó Istvánnak köszönhető, aki felhívta a figyelmet egy alapszabályos kultúregyesület szükséges voltára. Az alakulást Szombathy Viktor főtitkár intézte. Elnökké Szabó Istvánt, alelnökké Zöld Mátyást, titkárrá Pásztor Kálmánt, jegyzővé ifj. Krekó Mátyást, pénztárossá ifj. Pásztor Gergelyt, ellenőrré Szabó Jánost, Konkoly Gézát, Ceimer Gábort, Kovács Jónást, háznaggyá ifj. Konkoly Ferencet, Tar Gyulát, bizottsági tagokul ifj. Zöld Mátyást és Kovács Sándort. Az uj egyesület első célja: megfelelő kultúrházra szert tenni.
