Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-20 / 23. szám
ötopnnvo!ca<1ik áofnlvam 23. szám. Szombat, 1937 március 20. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel tfész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyes szám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Hodzsa és a magyarság 1500 iskolásgyermek katasztrófája _____ (Szöveg az 5-ik oldalon) lamtekintély és az abszolút vezérhatalom elvére épül. A társadalmi életben mindenütt az állam lép előtérbe. Bones köztársasági elnök az Európában uralkodó káoszról Komárom, március 19. Amióta a német aktivistákkal való tárgyalások után a kormány kiadta a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nyilatkozatát, ismételten visszatért a miniszterelnök erre a problémára. A napokban a csehszlovák hírlapírók szindikátusa vacsorát rendezett dr. Hodzsa miniszterelnök tiszteletére s ezen a vacsorán a miniszterelnök újra nyilatkozott a köztársaságban élő nemzeti kisebbségekről s kijelentette, hogy az, ami a német kisebbségekre vonatkozik, valamennyi nemzetiségre vonatkozik, tehát a magyarokra is. Vagyis a német kisebbségre vonatkozó ígéretek egyformán szólnak a többi kisebbségeknek is, akiknek egyenlő jogokat biztosított a hivatalos nyilatkozat. Hodzsa miniszterelnök az újságírók vacsoráján kibővítette a nyilatkozatot egy újabb kijelentéssel, amely arról szólt, hogy a magyar kisebbségeknél bizonyos kiegészítésekre van szükség, mert a magyarságnak a közigazgatás olyan dolgokat nem nyújtott, amelyeket a németeknek már megadott. A miniszterelnöknek ez a kijelentése sokkal nagyobb fontossággal bír, mint azt az első pillanatra gondolnák. Ez a kormányelnöki kijelentés nyílt beismerése annak, amit velünk egyült valamennyi magyar kisebbségi lap másfél évtized óta állandóan hangoztat, hogy az ittélő magyarságnak sérelmei vannak, hogy törvényben biztosított jogainak kiszolgáltatásánál sok jogos követelését figyelmen kívül hagyják shogy megfeledkeznek vele szemben az egyenlő elbánás tiszteletreméltó elvéről. Pedig a kisebbségekről szóló szerződések és az alkotmányalaplörvény világosan rendelkeznek a nemzetiségek és a nemzeti kisebbségek helyzetéről és minden csak azon múlik, hogy a kormány lclkiismcrelbcli kötelességének lartja-e a törvényes rendelkezések végrehajtását. Hogy ez nem volt így eddig, azt igazolja magának a miniszterelnöknek beismerése, aki felelőssége tudatában szükségesnek találta, hogy a magyar kisebbségekről szólva, rámutasson arra a hiányosságra, amely velük szemben közigazgatási téren mutatkozik, s amely orvoslásra szorul. Sajnos, eddig nem igen akartak tudni »magyar kérdés«-ről, az egymásután következő kormányok következetesen elzárkóztak ez elől, sőt volt idő, jó néhány esztendővel ezelőtt, amikor maga Hodzsa Milán dr. mint iskolaügyi miniszter azt hirdette, hogy tíz év múlva nem lesz a csehszlovák köztársaságban magyar kérdés. Bizonyára azt remélte, hogy a kérdést addigra meg fogják oldani. Komárom, március 19. Ünnepélyes keretek között avatta föl a brünni egyetem díszdoktorává Bsnes Eduárd dr. köztársasági elnököt, aki ezalkalommal díszdoktori előadást tartott. A köztársasági elnök előadásában a mai kor bölcsészeti és államtudományi rendszereivel foglalkozott. Európa szerinte olyan ideológiai káoszban él, amilyenben talán évszázadokon át nem volt. A bölcsészeti és erkölcsi nézeteknek, a jogi és államtudományi tanoknak és a gazdasági szociális koncepcióknak a káosza ez. A háború előtt a Kant uláni filozófia s a természettudományi pozitivizmus uralkodott. A népszerű filozófia a racionalizmus ésinteltektualizmus volt. Közvetlenül a háború előtt jelentkezett a pragmatizmus és az irracionális filozófia többféle formája, amelyek az ösztön és intuíció, az érzés, a tény és az életfolyamat, a /képzelet és a hit jelentőségét hangsúlyozták ki. Erre az új irányzatra épült a háború előtti antidemokratizmus, antihumanizmus és atetekintélyuralmi nacionalizmus. Az úgynevezett tekintélyuralmi államok és a demokráciák közti ellentétek nem a politikai pártok, osztályok és személyek különbözőségében lelik magyarázatukat, hanem alapvető jellegűek, a bölcseleti doktrínák és alapelvek, a gondolkodás és Ítélet különbözősége mialt jöttek létre. A bölcsészek és az erkölcstan tudósainak föladata abban rejlik, hogy ebből a káoszból kivezessenek és a fejlődés helyes útját megmuassák. Az uralkodó bölcseleti irányok és az erkölcs revízió alá fognak kerülni. A mai káoszban négyféle államtipus mutatkozik. Az alkotmányos demokratikus államé, amilyen Anglia, Franciaország, Belgium, a skandináv államok és Csehszlovákia. A tipikus tiszta liberális konstitualizmus lassan, de biztosan egy áj demokráciába ment át, amelyben az állam egyre több funkciót vesz át, Most azután láthatja a miniszterelnök úr, hogy az elődök nem sokat törődtek a magyar kérdés megoldásával, mert a helyzet azóta sem változóit, a kérdés megoldásának feladata reá hárult. Az ő kormányának kell gondoskodni arról, hogy közel két évtized mulasztásai az alkotmány parancsa szerint pótoltassanak. El kell ismernünk, hogy eddig egyetlen miniszterelnök sem látta be a kormányoknak a kisebbségekkel szemben elfoglalt álláspontjuk hibás voltát, Hodzsa miniszterelnök volt egyedül az, aki nyíltan elismeri, hogy ebben a tekintetben nem lehet tovább először a kulturális, majd a szociális és legutóbb már a gazdasági törvényhozás terén is. Az állami intervencionismus minden téren etapszerüen, evolúcióval érvényesül és az élet többi síkja alkalmazkodik hozzá a régi alkotmányossági rendszer lényege a parlamenttel, a sajtószabadsággal, az egyén, a tudomány és a szellem szabadságával továbbra is a rendszer érinthetetlen alapja kell, hogy maradjon. Ez államtipussal szemben áll a többi három: a kommunista, O fasiszta |és a nemzeti szocialista államé. A kommunista állam a totális gazdasági rendszer típusa. Itt a gazdasági vezetés teljesen az állam abszolút hatalmába megy át. A társadalmat nivellálják, az osztályokat és pártokat megszüntetik, a külfölddel szemben az állam teljesen zárt gazdasági egység. Az állam minden tekintetben egyénellenes, a történelmi materialismus, vagyis a racionalista és szociális tekintetben utilitarista világnézetre támaszkodik. A fasiszta állam az abszolút álcialiista és magyar nemzeti párt vasárnap tartotta ógyallai járási szervezetének alakuló ülését a járási párttagok óriási érdeklődése mellett. A lelkes lefolyású gyűlésen megjelentek Füssy Kálmán, Turchányi Imre dr. szenátorok és Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, akik nagy figyelemmel hallgatott beszédekben mondtak beszámolót a politikai helyzetről. A járási községi szervezeteket ötszáz kiküldött képviselte. halasztani a szükséges teendőkéi. Ez a mi álláspontunk is elejétől fogva, mert az állam kormányzóinak éppen úgy kötelességük a nemzeti kisebbségekkel törődni, mint a többséggel s a köztársaságban lakó nemzetek számára nemcsak az alkotmány állal kell biztosítani az egyenlő jogokat, hanem azoknak érvényesülését elő is kell mozdítaniuk. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az Ígéretek megvalósításához komoly elhatározással hozzáfognak s az alkolmányalaptörvény és a kisebbségi szerződések értelmében valamennyi függő kérdést mielőbb elintéznek. Ez is antiliberális, antiindividualisztikus, parlamentellenes és antidemokratikus rendszer. Fontos szerepet játszik itt a vezérnek alárendelt államvezető réleg tagjainak személyisége, A nemzeti szocialista állam az előző típushoz hasonlóan élesen szembehelyezkedik a 19. század liheralismusával, az osztályharccal, a lelkiismeret, a szellem és tudomány szabadságával, egyénellenes és antidemokratikus. Az állam népi állam, a nemzetiszocialista állam totális népi állam, akar lenni és a vezér csak kifejezője és reprezentánsa a népi, autorativ, antiliberális abszolút államnak. Az állam igazi hatalmi-állam, tudatosan militarista, tudatosan autark, a nép belső egységének mítoszára épít, a fajelemekre, a szellemi egység tudatára. Az államfő a demokratikus államot tartja a legtökéletesebbnek. A csehszlovák filozófia föladatai közé tartozik, hogy a napi politikától távol, tudományos módszerekkel vizsgálja a négy típust és a tanulmányaiból Csehszlovákia rendszerére vonják le a tanulságokat. A mai káoszban a kivezető ut keresése nemcsak a politikusok, hanem a tudósok föladata is. Azt állítja, hogy nem szükségszerű, hogy az államrendszerek közt okvetlenül konfliktus következzék be. ógyallai egyesült pártszervezet elnöke nyitotta meg lelkes beszéddel, mely után megejtették a választásokat. Az egyhangú választás eredménye a következő: elnök Jarpss Vilmos, volt országgyűlési képviselő (Koltha), tiszteleti elnökök Wiedermann Károly dr. szentszéki ülnök (Naszvad) és Bathó Aladár földbirtokos (Csúz), ügyvezető elnök Pintér Béla (Udvard). Alelnökök Feszty István (Ógyalla), Kurucz Ferenc (Izsa), Nagy András (Perbete), Gerendás Ignác (Komáromszentpéter) és Izsák József (Kürt). A járási pártvezetőség tagjai Ógyalla, Bagota, Csúz, Für, Hetény, Izsa, Imely, Koltha, Komáromszentpéter, Kurtakeszi, Kürt, Madar, Marcelháza, Naszvad, Perbete, Udvard és Ujgyalla községi pártszervezetek megbízottai. A megválasztott járási pártvezetőség nevében Jaross Vilmos elnök köszönte meg a bizalmat és a magyarság érdekében kifejtendő önzetlen munka vállalásának bejelentésével foglalta el az elnöki széket. Majd Füssy Kálmán és Turchányi Imre dr. szenátorok s Ilolota János dr. nemzetgy. képviselő tartották meg nagyhatású politikai beszámoló beszédeiket, amelyeket a párthívek nagy tetszéssel és helyes-Az alakuló ülést Feszty István, az Megalakult az egyesült párt ógyallai járási szervezete Az Egyesült országos keresztényszo-Lapunk mai száma a jövő heti teljes rádió-műsort tartalmazza
