Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-10 / 20. szám

Ötvennvolcadik évfolyam. 20. szám Szerda, 1937 március 10. Előfizetési ár csehszlovák értékben s Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kő, félévre 40 K6. negyed­évre 20 Kő. — Külföldön 120 Kő. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FÜLöP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR szerdán és szombaton Semmi olyan nem történi Magyarországon, ami a köznyugalmai veszélyeztelné Ä külföldön kitalált rosszindulata híresztelésnek semmiféle alapja ninesen Komárom, március 9. Néhány nap óta a külföldi sajtó Világgazdasági számok Komárom, március 9. Ha a világgazdaság utóbbi éveinek eredményeit vizsgáljuk, arra a meg­állapításra jutunk, hogy a nagy ál­lagokat tekintve, esztendők óla jól, vagy legalább is jobban fizet a gaz­dálkodás. A világ termelésének jelző­száma a válság mélypontja óla ®9-ről í)9-re emelkedett, a piacot nyomó nyersanyagkészleté pedig 143-ról 122- re süllyedt, amit még világosabban kifejeznek azok a számok, amelyek az egyes országok gazdasági jelző adatait szolgáltatják. Meri mit mutat­nak ezek a számok? Az ipari terme­lés jelzőszáma a válság mélypontja óta például Angliában 90.5-ről 125-re, az Egyesült Államokban 54-ről 98-ra, Németországban 53.3-ról 115-re, Auszt­riában 61-ről 88-ra, Dániában 91-ről 135-ro, Olaszországban 67-ről 95-rc, Svédországban 89-ről 135-re, Norvé­giában 78-ról 122-re, Japánban 92-ről 150-re, Csillében 78-ról 134-re emelke­dett. Lehetne még több más állam! termelési jelzőszámát is bemutat­nunk, de az idézett számok is elég­ségesek arra, hogy a gazdasági világ­válság óta bekövetkezett javulást meg­állapítsuk. A világkereskedelem szétesése da­cára, a világkereskedelem forgalmá­nak jelzőszáma ma már 85, a mély­pontot megrögzítő 74.5-tel szemben. Nemcsak a fent közreadott számada­tokkal, hanem az adatok egész arze­náljával lehetne bizonyítani ama tényt, hogy az 1932—33. évek gazda­sági mélypontja óta a világ gazdálko­dása nagyjában behozta azt, amit 1928 óta 1932-ig elveszített. A világgazda­sági, helyesebben termelési föllendü­lésről mindenkinek tudomást kell vennie s még az sem vonhatja ezt kétségbe, akinek sorsán esetleg egy egyéni dekonjunktúra sivársága ha­gyott nyomokat. Mert a helyzet az, hogy a gazdasági föllendülés előnyeit azok érzik, akik­nek tevékenysége közvetlenül bele­kapcsolódik a magánvállalkozás üz­letmenetébe. A munkásság nem a bér­színvonal emelkedését érzi, mert ez alig változott, hanem a létbizonyta­lanság enyhülését a munkanélküliség veszélyének csökkenése folytán. A lisztviselőlársadalom van a legsajá­tosabb helyzetben. A lapokból értesül arról, hogy a termelés bővül, számos ipartelep váltott műszakokkal dolgo­zik és a termelésben érdekeltek leg­nagyobb gyönyörűségére, lassan, fo­kozatosan emelkedik az árak színvo­nala. A gazdasági összefüggések is­merői előtt tudott dolog, hogy ren­tábilis termés csökkenő árak mellett alig lehetséges s a kedvező üzletme­net egyik ismertető jele a javak drá­gulása. A iisztvisclőtársadalam emel­kedett szellemisége ugyan tudomásul veszi az áremelkedés »nemzelgazda­egy része fantasztikus híreket közölt olyan,, állítólag szélső jobboldali szer­vezkedésről, amelynek célja Magyar­­ország belső rendjének és nyugalmá­nak felhordása lett volna. Ezek a tendenciózus, provokáló hírek ugyan­abból a forrásból erednek, amelyből a Magyarországgal szemben időnként s rendszeresen megnyitvánulni szokott ellenséges célzatú híresztelések kerül­nek egyes sajtóorgánumokba s ame­lyek arra akarnak szolgálni, hogy za­vart keltsenek s rontsák Magyarország hitelét. A kútmérgezők azt híresztelték lap­jaikban, hogy jobboldali puccsra ké­szülnek és diktatúrát akarnak beve­zetni Magyarországon. A kormány hiratalos közlést adott ki a hírekkel kapcsolatban, melyben kijelenti, hogy »Magyarországon semmi otyan nem történt, ami akár a köznyu­galmat, az ország belső rendjét és békéjét, akár pedig az ország alkotmányos biztonságát, vagy gazdasági életét veszélyeztetné. Semmiféle fegyverkezés az ország-Benes d?. köztársasági elnök közkegyelmi ren­deleté politikai bűn­­cselekményekre A csehszlovák köztársaság elnöke szombati kelettel, Masaryk G. Ta­más első köztársasági elnök születés­napja évfordulója alkalmából amnesztiarendeletet adott ki a po­litikai bűncselekményekre. A közkegyelmi rendelet 8 szakaszból áll s olyan kisebb jelentőségű politi­kai bűncselekményekre vonatkozik, amelyek az 1923. évi 50. sz. rendtör­sági előnyé«-!, de szomorúan jut tu­datára annak is, hogy amikor az üz­letnek jót megy, amikor a termelés föllendül, akkor az ő fizetésének vá­sárlóereje csökken, tehát kénytelen életszínvonalát mérsékelni. Most olyan időket élünk, amikor a gazdálkodás bővül, az árak emelked­nek, azonban a megszabod fizetés­ből élő tiszlvisclőtái'sadalom megélhe­tése könnyebbé egyáltalában nem vá­lik. Sőt, a jövőben erre az értékes társadalmi rétegre megint csak ne­héz napok következnek. Tehát ideje Volna, ha a gazdasági föllendülés idejében komolyan törődnének velők. I)e hát mi történik? A békéüen vi­lágpolitikai bizonytalanságból eredő fegyverkezés egyre gyorsabb ütemű nemzetközi versenye foglalkoztatja ban nem folyik és semmiféle olyan kísérlet nem történt, amely az ál­­lamellenes bűncselekmény ismér­veit kimerítené.« A kormánynyilatkozat szerint a ki­rályi ügyészségek az igazságügymi­­nisztértől utasítást kaptak bármely irányból jövő, vagy bármilyen jel­szavak alatt fellépő, az ország nyu­galmát, a nemzet békéjét és a nem­zeti munka zavartalanságát veszélyez­tető mindennemű bűncselekmények legerélyesebb üldözésére. A magyar képviselőház szerdai ülé­sére, mely egyben interpcllációs nap is, huszonkilenc interpellációt jegyez­tek be, melyek között több vonatko­zik a közrendet veszélyeztető mozgal­makra is. A képviselőház ülésén Da­rányi Kálmán miniszterelnök több iz­om felszólal s beszédei közül igen nagy érdeklődés várja a szélsőséges izgatások, valamint az ország rendje és nyugalma szempontjából aggodal­mas hírek tárgyában bejegyzett in­­tercellációkra adandó válaszát, amely­től az aggodalmak eloszlatását s a helyzet teljes tiszlázásál remélik. vény egyes szakaszai ellen, a gyüle­kezési és egyesületi jogról szóló tör­vény -ellen, az 1921. évi 309. sz. terror­­törvény egyes szakaszai -ellen, vala­mint az 1863. évi 6. sz. törvény 23. szakasza ellen elkövetett vétségek és kihágások következtében kirótt bün­tetésekre vonatkoznak. Az amnesztia szól úgy a szabadságvesztés, mint a pénzbüntetésekre is. A közkegyelem­ből ki vannak zárva az államvédelmet érintő bűncselekmények. A kémkedé­si ügyek szintén ki vannak zárva az amnesztiából és nem részesülnek köz­kegyelemben a külföldre szökött-egyé­nek. Derer dr. igazságügyminiszter nyilatkozata szerbit a közkegyelem néhány ezer személyre vonatkozik. ma az államokat, s minden a nem­zetének sorsát és éleiét szivén viselő kormány arra törekszik, hogy hatal­mas nyersanyagkészleteket halmoz­zon fel, hogy egy háború esetére le­gyen országának megfelelő tartaléka, az elképzelhető legnagyobb teljesít­ményre fokozza fel az ország szállító berendezéseit, kiépíti a katonailag fontos közutakat és vasúti viszonyla­tokat. Az ipari mozgósítást előkészí­tő lázas tevékenység világszerte nagy lendületet ad a termelésnek és a for­galomnak. Ez gazdaságilag pillanat­nyilag nagy pozitívumot jelent, de hamarosan jelentkezni fog ennek a negatív ellentétele, aminek előjelét az angol fegyverkezési kölcsönben lehet látni. Sajnos, a fenti gazdasági jelző­számok erről beszélnek. Emellett az igazságügyminiszter hang­súlyozta azt, hogy a politikai bűnpe­rek és ítéletek száma az utóbbi évek­ben lényegesen csökkent, aminek több oka van. Egyebek között oka ennek a politikai harcnak a leg­utóbbi választás óta való lanyhulása, továbbá, hogy a kommunisták már nem agitál­nak a hadsereg és a demokrácia ellen. A kémkedések száma azonban erő­sen megnövekedett, ami viszont az államvédelmi intézkedésekkel és az általános európai fegyverkezésekkel van összefüggésben. Belátható időn helül nem támaszt az állam újabb hiteligényt K alf us dr. pénzügyminiszter a »Prager Tagblatt«-nak adott nyilatko­zatában utalt az állami bevételek ja­vulására s azon nézetének adott ki­fejezést, hogy a fejlődés lehetővé te­szi a bevételek nagyobb arányú emel­kedésének és a számos deficites év után a költségvetés valódi egyensú­lyának kivívását, amelyet a kormány törekedni fog fentartani tekintet nél­kül a költségvetésen kívül mutatkozó szükséges kiadásokra. Kalfus nyilat­kozata szerint a beruházási piac fejlődése foly­tán az állam belátható időn belül nem fog új hiteligényt támasztani. A miniszter kijelentette, hogy elő­készületben van a házadóreform, amely jelentős könnyítéseket fog hoz­ni. A pénzügyminiszter a valutasza­bályozást véglegesnek mondotta s ama nézetének adott kifejezést, hogy a nyersanyagok kiadós beszerzése után Csehszlovákia kivitele emelked­ni fog. Majd hangsúlyozta, hogy az adóügyben mindenkor ra­gaszkodik ahhoz, hogy minden társadalmi osztállyal és nemzeti­séggel szemben méltányosan jár­janak el és kijelentette, hogy minden konkrét panasz részletes vizsgálat tárgyát ké­pezi. Köteles mindenki gázálarcot beszerezni A legközelebbi napokban megjelenik az 1935-ben hozott 82. számú törvény 2. szakaszának végrehajtásáról szóló belügyminiszteri rendelet. A rendelet értelmében köteles minden polgár meghatá­rozott időn beiül gázálarcot vásá­rolni. A rendeletét fokozatosan fogják vég­rehajtani és pedig úgy, hogy az első csoportban bizonyos városok tíz-tíz­ezer polgárát fogják a gázálarc be­szerzésére kötelezni. A rendelet meg­­nemtartását pénztbirsággal fogják büntetni, a súlyosabb szabotázs-szerű esetekben pedig fogházbüntetést al­kalmaznak. A gázálarcokat szállító cé­gek ugyanis csoportokban kapják a megrendeléseket. A gázálarcok árát nem szabták meg egységesen. Lehet vásárolni 139—120 koronás, sőt ennél olcsóbb gázálarcokat is. A kevésbé tehetőseknek lehetővé te­szik a részletfizetést, a vagyontalanok ingyen kaphatják meg a gázálarcot. Az elárusítási jogot drogériák, gyógy­szertárak és kötszerüzletek kapják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom