Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-17 / 14. szám
Ötvennyolcad!!« évfolyam. 14. szám. Szerda, 1937 február 17, POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyedévre 20 KC. - Külföldön 120 Ke. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Főmunkatársak: FÜLÖP ZSIGMOND és SZOMBATHY VIKTOR s z e rdán és szombaton Száz lorpedórombolót küld Anglia a spanyol partokra, hogy ellenőrizze az önkéntesek beözönlését Londonban a nemzetközi scmlegességi bizottság tegnap megállapodott abban, hogy a spanyol polgárháboríit lehetőleg elszigeteli, az önkéntesek küldését megakadályozza s a spanyol határt őrizteti. Az aláíró hatalmak kötelezik magukat arra, hogy február 20-tól minden önkéntesküldést, toborzást megakadályoznak s azok átutazását is lehetetlenné teszik. Március 8-tól a spanyol határokat szigorúan őriztetik. Portugáliával nem jött létre megegyezés, mivel a portugál kormány tiltakozik az ellen, hogy határait ellenőrizzék. A megegyezést a francia kormány sürgette. Anglia hajlandó száz torpedőromholót szolgálatba állítani a tengeri ellenőrzés hathatós megvédése céljából. Jaross Andor, az egységes párt elnöke, válaszolt Dérer miniszternek. A magyar kisebbség kérdését esak a magyar nép Igazi vezetőinek lehet megoldani. Komárom, február 16. lesz, akkor pártunk kétségtelen si-Zárt ajtók mögött. Komárom, február 16. A kormány'támogató aktivista német pártok kisebbségi memoranduma felett, mint ismeretes, megindultak a tárgyalások s hír szerint már közelednek a befejezéshez. A tárgyalásokról eddig semmi sem szivárgott ki s a kisebbségi közvélemény teljesen tájékozatlanul tekint a megbeszélések eredménye elé, amely ha minimális lenne is, akkor is crlhető az érdeklődés a kisebbségek részéről, amelyeknek sorsáról van szó. Az egész tárgyalást bizonyos titokzatosság veszi körül, a beavatottakon kívül senki sem tudja, hogy tulajdonképen mik azok a követelések, amelyeket a kormánypárti német pártok memorandumukban előterjesztettek a kormányelnöknek, s mi az a kiindulási alap, amelyen megkezdődtek a tárgyalások. Állítólag a korinánynémetek tizennégy pontban foglalták össze kívánságaikat s noha a memorandum álnyujtásakor egyes lapok felületesen rámutatlak az emlékirat tartalmára, senki sem tudja bizonyosan, hogy voltaképen miről is van szó. A szudétanémetek, tehát az ellenzékben levő nagy német tömegek különösen kíváncsian várják az eredményt, annyival is inkább, mert közvetlen közelről érdekli őket fajtestvéreiknek tárgyalása a miniszterelnökkel, aki a megértő államférfiú pózába helyezkedve, többszörösen bejelentett Ígéretét beváltotta és végre leült a kormánytámogató német kisebbségekkel a zöld asztalhoz, hogy megvitassa velük azokat a követeléseket, amelyeket eléje terjesztetlek. Hogy mennyire haladlak előre a tanácskozáson, arról sem a kormány, sem az aktivista németek nem adtak ki jelentést, holott megszokott dolog, hogy Csehszlovákiában sokkal jelentéktelenebb tárgyalásokról is hasábos jelentések szoktak megjelenni. Ez a titkolódzás a szudétanémetek előtt nagyon is feltűnik és most követelik a koalícióban helyet foglaló németektől, hogy tájékoztassák a köztársaság német nemzeti kisebbségét az eddigi tárgyalásokról. Ehhez joga van a szudétanémet ellenzéknek, mert bármiként veszik is a dolgot, tény az, hogy ha a német nemzet kisebbségét képviselő kormánynémeteknek sikerül valami eredményt elérni, az az egész német nemzeti kisebbséget fogja érinteni. Rendkívül fontos tehát, hogy a német nemzeti kisebbség lényegesen nagyobb része is tudjon arról, hogy mi készül vele szemben s mit akarnak határozni jövendő sorsáról, amely ma még a ködös bizonytalanság homályában határozatlan alakban rémülik előtte. De nemcsak a német kisebbséget érdeklik ezek a zárt ajtók mögötti tanácskozások, hanem a köztársaságban élő valamennyi nem-Az egyesült párt ligetfalui, auliesli és zabosi szervezetei vasárnap tartották alakuló ülésüket, amelyen megjelent Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke, aki nagyszabású beszédében fejtette ki az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti pártnak a magyar munkásság életérdekeit szívén viselő programját és beszéde során válaszolt Dérer Iván dr. igazságügyminiszter ismert pozsonyi beszédének a magyarságra vonatkozó kijelentéseire. A demokrácia igazi értelmének megvilágítása után rátért a »kisebbségi« tárgyalásokra, amelyek a német nemzeti kisebbségek érdekében fognak megindulni. Hallottuk — úgymond —, hogy a német kérdés letárgyalása után az agrárpárt egy magyarul beszélő és a szociáldemokrata párt egy ugyancsak magyarul beszélő képviselőjével a magyar kérdést is meg kívánják beszélni és itt is bizonyos közigazgalási jellegű vívmányokra lehet számítani. Ha a hírekből valóság zeti kisebbséget is, legelső sorban pedig minket, magyar kisebbséget, amelynek sorsa kisebbségi helyzetünk-* nél fogva szorosan egybe van kapcsolva a németekével. A kisebbségek érdekében alkotott nemzetközi szerződések és az alkotmányalaptörvény egyenlő intézkedésekkel rendelkezik kisebbségi sorsunkról, tekintet nélkül fajra és nemzetiségre nézve, nem lehet tehát különböző mértékkel mérni az egyik vagy másik kisebbségnek. A németek után, mint azt szintén jelentették, a magyarokkal is tárgyalni fog Hodzsa miniszterelnök és mint köztudomású, a magyar kisebbség nevében is azokkal fog tanácskozni, akik a kormányt támogató pártokban kaptak mandátumot. Ezek a magyar nemzeti kisebbségnek csak elenyésző részét képviselik részben a legsovinisztább cseh pártban, részben kert könyvelhet el. — A magyar kisebbség kérdése megoldatlan marad továbbra is, mert a magyar nép baját orvosolni, a nemzet kívánságait a köztársaság érdekeivel összhangba hozni csak azokkal lehet, akiket a magyar nép vezetőinek tekint a demokrácia törvényei értelmében és az irattan nemzeti erkölcs nevében. Szerintem a csehszlovák nemzeti közvélemény, mely a kormányzó pártok mögött áll, még nem érett meg ennek a feladatnak a megoldására, arra beszédes példa Dérer miniszter múltkori pozsonyi előadása, aki teljesen rossz pszihológuskénl mutatkozott be, mikor szembeállította a csehszlovák nemzeti tradicionizmust a magyarral, s azt a felismerését akarta az itteni! magyarsággal tudatosítani, hogy a csehszlovák az értékesebb, a régibb. A magyar nemzeti öntudat devalválásával nem lehet a nemzeti kibékülést elindítani. a cseh nemzetközi szociáldemokrata pártban, joggal mutathat erre reá a magyarság, melyhez ezeknek a képviselőknek vajmi kevés közük van. De ha mégis ezektől vár a magyarság sérelmeire előterjesztést a kormány, kezdje meg velük a tárgyalást minélclőbb, hadd tudjuk meg, hogy a kormánytámogató pártok magyarjai tudják-e, érzik-e azokat a sérelmeket, amelyek az itteni magyar kisebbségek sorsát annyira megnehezítik és bizonytalanná teszik. A tárgyalások titokzatossága nem sok pozitívummal kecsegteti német testvéreinket, mi sem ringatjuk magunkat vérmes reményekben, ha már rászánta magát a kormány, hogy a kisebbségek ügyében elfoglalt álláspontját revideálja, akkor be is kellene bizonyítania, hogy komoly szándék vezeti a nemzeti kisebbségék helyzetének megjavítására irányuló lépésében. — Dérer olyanok előli beszélt, akik nemzetközi kultúrnevelésük következtében nem rendelkeznek a nemzeti öntudat azon mértékével, melyet ő a magáénak vallliat. A munkásakadémia hallgatósága nem a magyarság, megnyugtathatjuk a miniszter urat, hogy a magyarság nemzeti öntudata mélyebb forrásból táplálkozik, s így azt nem lehet ilyen felszínesen megfogalmazott néhány mondattal elhomályosítani. A »gyöngy« kitétel sem téveszt meg bennünket. Dérer miniszter úr bizonyára hamis gyöngyre gondolt, melynek fénye, máza a távoli szemlélőt megtévesztheti. Az üveggyöngyöt gyárban, jól fűtött kályha mellett is el lehet készíteni, kétségtelenül könnyebb feladat, mint lemenni a tenger veszélyes mélyére s onnan napfényre hozni az igazgyöngyöt. Miniszter úr, vegye tudomásul, mi nem hamisgyöiigynek akarjuk látni saját nemzetünket, hanem' igazgyöngynek s ennek érdekében inkább választjuk a nehezebb utat, mint a kényelmes, könnyűt. Miniszter úr, ön lelke mélyén éppen ezért fog tudni bennünket megbecsülni. Ha pedig egyszer igazán le akar jönni az igazgyöngyökért, akkor találkozhatunk és talán meg is fogjuk érteni egymást. A nagylendületű beszéd percekig tartó lelkesedést váltott ki a hallgatóságból. Benes dr. köztársasági elnök nevéről nevezték el a briinni műegyetemet. A pénteken tartott képviselőházi ülésén, amelyen Hodzsa Milán dr. miniszterelnökkel az élén a kormány valamennyi tagja megjelent, a napirend első tárgyát a brünni műszaki főiskola »dr. Benes Eduárd műszaki főiskolává« való elnevezéséről szóló javaslatot tárgyalták. A törvényjavaslatra való szavazás ünnepélyes módon történt és pedig a szokásos kézemelés helyett a helyről való felállással. A törvényjavaslatot a képviselőház mindkét olvasásban valamennyi jelenlevő képviselő egyhangú szavazatával elfogadta. — A legközelebbi ülés február 18-án, csütörtökön lesz. Sziillő Géza dr. birálaia a kisebbségvédelem gyakorlatáról. Komárom, február 16. A Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának genfi ülésén felszólalt Szüllö Géza dr., nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt törvényhozói klubjának elnöke, aki rámutatott a kisebbségvédelem alapvető nehézségeire. Gondolatmenete abban csúcsosodott, hogy a többségi kormányok és nemzetek részéről nincs igyekezet összeegyeztetni a régi államjog fegyelmét a háború utáni kisebbségi jog fegyelmével.
