Komáromi Lapok, 1937. január-június (58. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-17 / 14. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1937. február 17. Titkos választójog alapján tartják Magyarországon a legközelebbi képviselőválasztást — február 16. módot adott ennek kijátszására és ennek volt az a következménye, hogy A háborúelőtti államjog az állami szu­­verénitás elvén alapszik, a kisebbségi jog a nemzetiségi ál­lamok részére a teljes szuverénitás korlátozását, az új nemzetközi jog­hoz való alkalmazkodást, tehát kö­telezettséget jelent. Az utódállamok aláírták ugyan a ki­sebbségi szerződéseket, de gyakorlati alkalmazásukat halogatják. A mód­szerek különbözőek, de lényegében a szerződéses kötelezettségek burkolt ki­játszása éppen olyan jogellenes, a ki­sebbségek létérdekét támadó eljárás, mint a nyíltabb eszközökkel való szer­ződésszegés. A népszövetség szerepével kapcso­latban Szültő dr. azt kifogásolta, hogy nem tesz különbséget jogi és po­litikai problémák között és önma­gát sikertelenségre Ítéli, amikor politikai természetű kérdése­ket jogi módszerekkel és megfordítva, kimondottan jogi természetű problé­mákat politikai szempontokból, poli­tikai eszközökkel próbál megoldani. Törköly József dr. szenátor lemondott mandátumáról. Az egyesült országos keresztényszo­cialista és magyar nemzeti párt egyik legkiválóbb törvényhozóját veszítette el a napokban. Törköly József dr. szená­tor bejelentette a szenátus elnökségé­nek, hogy szenátusi mandátumáról le­mond s lemondásáról külön levélben értesítette Jaross Andor országos párt­elnököt is. Törköly József dr.-t 1925- ben választották meg szenátorrá, majd a következő ciklusban nemzetgyűlési képviselővé, míg 1935-ben ismét sze­nátorrá választották. A magyar nem­zeti pártnak elnöke volt s úgyis mint a párt egyik vezére, úgyis mint ma­gyar törvényhozó értékes szolgálatokat tett a magyar nemzeti kisebbségnek. A lemondott szenátor két év óta állan­dóan betegeskedik s ezért mondott le szenátusi mandátumáról is. Lemon­dási szándékát már régebben előter­jesztette az egyesült párt elnökségé­nek, amely végre is kénytelen volt az indokolt lemondási elhatározásnak en­gedni. Helyébe Szilassy Béla dr. volt szenátor, a párt egyik köztiszteletben álló elnöke került. gyerekek, mert nyitott késsel megyek!" Emberáldozatol követelt a legényvirluskodás Megrendítő eset történt Komárom­­csehi községben. Pocsik János csehi gazdalegény néhány társával ballagott sötét este az uccán. Menet közben szembetalálkoztak egy másik legény­csoporttal, amelyet Nagy Imre veze­tett. Amikor közelértek egymáshoz, Nagy Imre elkiáltotta magát: — Vigyázzatok gyerekek, mert nyitott késsel megyek! Pocsik János erre válaszképpen elővette kését, kinyitotta és nyi­tott késsel haladt a sötétben. A kés emberi testbe fúródott a sötétség­ben. Nagy Imre volt a szerencsét­len, akit szíven talált a késszúrás és a legény holtan bukott a földre. Ezért a bűnéért most állott Pocsik János gazdalegény a nyitrai kerületi bíróság előtt. Pocsik a tárgyaláson zo­kogva tett beismerő vallomást, mert a legjobb barátját ölte meg. A bíróság a tanúkihallgatások után Pocsikot egy évi börtönre Ítélte. Az elitéit megnyu­godott az ítéletben. A magyar képviselőbázban most kezdték meg a képviselői választási ajánlási rendszer reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A nagy érdeklődés mellett megindult vitában felszólalt Darányi Kálmán minisz­terelnök is, aki általános figyelem mellett megtartott beszédében kijelen­tette, hogy a titkos választói jogot csak bi­zonyos kautélák alkalmazása mel­leit tartja behozhatónak, a nem­zet érdekeit szem előtt tartva. Ezt az álláspontomat — úgymond — helyesli nemcsak a mögöttem ülő kormánypárt, hanem a polgári ellenzéki pártok igen jelentékeny része is. > Természetesen megvitatás tárgya, hogy milyenek legyenek a kautélák, amely­ről most beszélni nem is akarok. Rámutatott ezután Darányi minisz­terelnök arra, hogy a jelenleg érvény­ben levő választójogi törvénynek leg­nagyobb hibája az ajánlási rendszer volt. A törvény, sajnos, lehetőséget és A képviselőház pénteki ülésén a külkereskedelmi hitel állami jótállá­sának újabb 1.5 milliárddal való ki­­terjesztésével foglalkozott. A vitában az előadó után felszólalt Spacsek cseh nemzeti egyesülés párti képviselő, aki beszéde folyamán ama nézetének adott kifejezést, hogy a parlamentben nála illetékesebb személyeknek kellene megnyilatkoz­­niok a minden oldalról megnyil­vánuló nemzetközi veszedelmek­ről. Furcsa jele a demokráciának, — mon­dotta szószerint. — hogy amikor Cseh­szlovákiáról, mint egy jövőbeli eset­leges támadás tárgyáról az összes euró­pai parlamentben nyíltan beszélnek, nálunk a dolgokról senki sem szól a miniszteri székekből sem, de az ideig­lenes többség köréből sem. — Elvártuk volna, — úgymond, — hogy a plénumban a külügyminiszter jelentést legyen a nemzetközi hely­zetről. Nemzetközi szerződéseink kö-Szabad mozgás Akiknek dolguk akadt az Erzsébet­­szigeten, vagy a Duna túlsó oldalán és a téli kikötőt képező Kisduna hídján átmentek, láthatták, hogy az idei ab­­normis tél ugyancsak nyomokat ha­gyott a Kisduna vizén is és hatalmas jégpáncéllá változtatta a máskor hul­lámzó vizet. A jég vastagsága megha­ladta a 30—40 centimétert is. A hirtelen beállott kemény hideg sok vontató gőzöst és uszályhajót kergetett be a komáromi téli kikötőbe. A hajó­kon lévőknek szórakozásáról is gon­doskodott a kegyetlen hideg tél. Ez nem a korcsolyázás volt, hanem na­ponta körül kellett vágni a jeget a hajó körül, mert különben a jég ha­talmas ereje a legerősebb hajó bor­dáit is összeroppantaná. A befagyott hajón az élet elég unalmas, hát ez a jégvágási munka szórakozás számba megy. Később aztán a sűrűn egymás mellett horgonyzott, illetve kikötött ha­jók egyszerűsítették a dolgot és nem vágtak minden hajó körül sávot, ha­ígen sok alkalommal merült fel ki­fogás az ajánlás rendszere ellen. Az előzetes bizottsági tárgyaláson két kérdés merült fel. Az egyik, hogy miért nem terjed ki az új ajánlási rendszer a titkos választójogi kerü­letekre is, a másik pedig, hogy miért nem mondja ki a javaslal a választó­jog általános titkosságát. Azért nem változtattuk meg az ajánlási rendszert azokban a ke­rületekben, amelyekben most is titkos választójog van, mert a je­lenlegi javaslatot arra szántuk, hogy az időközi választásoknál ennek az új javaslatnak az alap­ján történjenek a választások. — Minden kilátásunk meg van arra, hogy a legközelebbi válasz­tás titkos választójog alapján fog megtörténni. A titkosság iránti általános rendelkezést azért nem illesztettük be ebbe a javaslat­ba, mert ez a sorrend és az elő­feltételek tekintetében való fel­fogásommal ellenkezett volna. zül a francia szerződés effektiv. A kis­­antant a nemzetközi politika kisebb feladataira korlátozódik és semmit sem tudunk arról, hogy záradékai milyen intézkedéseket tartalmaznak esetleges támadásokkal szemben azon ellenség részéről, akire a szerződések kötésekor gondoltak. — A Szovjetoroszországgal való szövetségért egyáltalában nem ra­jongunk, de a képviselőház azt jóváhagyta. Na­gyon is kételkedni lehet abban, hogy ez a szerződés effektívvé válhatna esetleges támadás esetén, hiszen közöttünk és Szovjetoroszország között olyan állam területe van, amely­nek tényezői semmi szándékot sem mutatnak arra, hogy hajlandók volná­nak megengedni a szovjet hadsereg belépését és átvonulását. A szónok végül éles hangon fordult a német emigránsok ellen, akiknek köszönhető, hogy Németországgal most olyan feszült a helyzet. a téli kikötőben nem az egész hajócsoportot egy közös jégvágással vették körül, amely ugyan­csak megvédte a hajókat az összerop­panástól, de viszont nagy munkameg­takarítással járt. Közösen csinálták ezt a jégvágást, de egyre nagyon kevés munka esett. A kivágott jégkockákat nem eme­lik föl a jég tetejére, hanem ellen­kezőleg lebuktatják a jégtábla alá. Ez­zel azonban nem fejeződött be a jég­munka a komáromi kikötőben. Ennél sokkal nagyobb munka is várt az em­berekre. Állandóan arra kellett ügyel­ni, hogy a szabadvíztől a jéggel borított kikötőbe olyan széles út ve­zessen be, amelyen egy hajó ki és be­járhasson. Ezt rendesen úgy csinálták, hogy amikor a víz fagyni kezdett és a jég még nagyon vékony volt, egy hajót meneteltettek végig, amely a vé­kony jeget könnyen föltörte és az utat szabaddá tette. Ez a hajó minden reg­gel megtette ezt a jégtörő utat és az éjjeli fagyást mindig sikerült föltörnie. A téli kikötőn végig vonuló és apró jégdarabokkal borított szabad sáv csak olyan kényszer szabadság volt, szabaddá tette ugyan a kikötőt, d© mert az uszályok ki és bevontatása nagyon nehezen ment és a kikötő mun­kásainak és a hajós népnek sokkal nagyobb feladatot kellett megoldani: a jégtől teljesen megtisztítani a téli kikötőt. Ez már nagyobb emberanya­got igényelt. Hatalmas téglalap alakú jégtáblákat vágtak ki a kikötő torko­latánál elkezdve. A kivágott jégtáblát kiusztatták a nyílt Dunára, ahol aztán a víz sodra ehitte. A jégtábla kivágás így ment fölfelé a téli kikötőben. Az utóbbi napokban a kedvező irányban föllépett szél igen elősegítette a mun­kát, mert csak a jégdarabot ki kellett vágni, a kiúsztatást a nyílt Dunára elvégezte a szél ereje. Fönn, a hídon áthaladók bosszankodva szidták a hi­deg szelet, lenn a jégmunkások pedig örültek a szélnek, mert segítségükre volt és nemcsak a kivágott jégtáblákat sodorta ki, hanem a meglazult jég­darabok is megindultak a szél erejé­től hajtva, ki a nyílt Dunára. A nyílt Dunán ezek a hatalmas jégtáblák min­denütt nagy feltűnést keltettek, mert. már jóideje jégzajlásmentes a Duna és ezek a nagy jégmezők, mint elké­sett fecskék, sok megjegyzésre és talál­gatásra adnak alkalmat, mert hiszen legtöbb szemlélő nem is sejti, hogy honnét kerültek elő ezek a nagy jég­mezők, amelyek csak nagyon lassan kezdenek elolvadni. A komáromi téli kikötő nagy része már jégmentes és a jég békóiba zárt hajók előtt szabad már az út. A ki és behajózás már meg is indult, több uszályt elvittek és újak is jöttek. A téli kikötő hajó erdeje hamarosan meg­ritkul és nemsokára szabad lesz az egész Kisduna és így a hajókról, uszá­lyokról a Dunába hullatott szemétnek és piszoknak bőséges ideje van fölszi­­vódni, leüllepedni úgy, hogy a nyári időben a fürdőzőknek már nem lesz kellemetlen. A szlovenszkói magyar kulturszervezkedés barátaihoz, Komárom környékén! A SZMKE központja azzal a kéréssel fordul a magyar kultúra művelőihez, a szlovenszkói magyar kulturszervez­­kedés barátaihoz, a magyar nyelv is­tápolóihoz, hogy a községben, ahol laknak, népsze­rűsítsék a SZMKE gondolatát, te­gyék lehetővé egy erős kultur­­szervezet létrejöttél, hadd épül­jenek ki a SZMKE-fiókok a köz­pont körül. Érdekes, — és ebben egyáltalán nem a kulturegylet vezetősége a hibás, — hogy Komárom környékén nehezen lehetett 1929 óta megállapítani a SMKE fiókot, noha mindegyik falu éli a maga magyar kulturéletét, de mindegyik egymástól függetlenül, el­zárva, sokszor kicsinyes, önös érde­kektől vezérelve. Külön tanulmány volna ahhoz szükséges, hogy mi az oka annak, hogy éppen Komárom környékén oly vonakodva fogadják a falu szellemi vezetői a politikamen­tes, a különféle felekezetekkel egyfor­mán szépen együtt haladó SZMKE gondolatát. Semmiesetre sem azért, mintha a falu közönsége nem akarna hallani előadásokat, mintha annak be­szervezése nehéz volna. Van néhány község Komárom környékén, ahol a SZMKE megválasztott vezetői szándé­kosan elejtették a SZMKE-szervezke­­désének gondolatát, noha a szervezet, mint olyan, megalakult. A sok fölösleges »meggondolás« kulturális életünk halódására ve­zet. Sem politikai, sem felekezeti okok nem szólhatnak közbe akkor, amikor egy egészséges kulturszer­­vezkedés útját egyengetik az arra hivatottak. S ha már a községben fölös számmal vannak a »meggondolások« s az óva­tos »meggondolok«, akkor lépjünk be egyes tagul a SZMKE-be, hogy így erősítsük a szlovenszkói magyar kul­túrát. Cseh képviselő, aki nem rajong a Szovjetorosz­országgal való szövetségért. Megtisztították a jégtől a Kisdunát

Next

/
Oldalképek
Tartalom