Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-11-25 / 95. szám
2. oidal. »KOMÁROMI LAPOK< 1936, november 25. Szociális biztosítás, hadirokkantak, nyugdíjasok költségvetése. A Központi Szociális Biztosító intézetnek 1935-ben 404 millió volt a bevétele, kiadása 403.5 millió. 1935-ben az intézet 207.063 személynek fizetett nyugbéreket. Az intézet hatáskörébe egy és egynegyed millió biztosított tartozik. Ma nagy kérdés, hogy ki fogja a ina dolgozó nemzedékek nyugdíjait fizetni, ha majd megérik a nyugdíjaztatás korát. A magasabb bérosztálybeli biztosítás ma is aktív, az alacsony bérosztályokban passzív. Állami hozzájárulással eddig 8503 millió korona értékű, lakóház épült. A hadirokkantakról való gondoskodás a népjóléti minisztérium költségvetésének 37.7 százalékát emészti föl. 1935. december végén tényleges hadirokkant volt 353.305, de nyugdíjat csak 94.196 kapott, a 181.791 hadiözvegy közül csak 81.417 és a 362.570 hadiárva közül 19.776 részesült állami ellátásban. Összesen l,05í.083 hadikárosult közül segélyt csak 237.76'i személy kap. A munkanélküliek segélyezésére a pénzügyi törvény 100 millióval kevesebb hitelt engedélyez. A munkanélküliek segélyezésére 1933-ban 833.8 millió, 1934-ben 647.7 és 1935-ben 786.6 milliót vett igénybe. Az állami nyugdíjasok költségvetése szerint ja szükséglet a negyedik korosztálybeliek nyugdíjának rendezése folytán az idei 926 millióról 1,004.4 millióra emelkedett. Az állami üzemek nyugdíjasaival együtt az állam 2 milliárd 310 millió koronát fizet ki nyugdíjakra. A lángok közül mentet' ték ki az anyát ás a fiát. A fiú már belehalt rettentő égési sebeibe. Megrendítő szerencsétlenség történt Ebed községben. Az egyik reggel virradatkor tűzveszedelem támadt Árvái Lajos gazda istállójában. A lángok átcsaptak a lakóházra is és annak felét elhamvasztották. A tűzoltók és a mentésre sietők vetőtrázó segélykiáltásókal hallottak az égő istállóból. Néhány bátor életmentő élete kockáztatásával behatolt a lángok közé és onnét kimentették Árvái Lajost és öreg édesanyját. Mindaketten rendkívüli súlyos, életüket veszélyeztelő égési sebeket szenvedtek, és eszméletüket elvesztették. Amikor magukhoz tértek, elmondották, hogy azért rohantak be az égő istállóba, hogy az ott elrejtett pénzüket megmentsék. A súlyos állapotban levőket az esztergomi kórházba szállították. Árvái Lajos már másnapra kiszenvedett. A csendőrség gyanúsnak találta a pénz utáni kutatást. Hiszen istállóba nem szoktak pénzt elrejteni és most azt keresi, hogy Árvái és öreg édesanyja mért rontottak be az égő istállóba. Betörés a jövedéki hivatalba. Akik nem pénzt kerestek. Házkutatás Gútán. Egy titkos üstöt találtak. — november 24. Guta községben nagy meglepetést keltett, hogy Marosi Kálmán gútai lakosnál hirtelen házkutatást tartottak. A házkutatás persze sokféle találgatásra adott okot és sokat beszéltek róla. A dolog előzménye az volt, hogy az érsekujvári jövedéki hivatalban egyik éjjel betörők jártak. Amikor reggel bementek a hivatalba, úgy a hivatali főnök, mint a két tisztviselő szobája földult állapotban volt. A szekrények, fiókok nyitva, kiforgatva, az iratok a földön, az asztalokon szétszórtan hevertek. Mindjárt lehetett látni, hogy a betörők nem pénzt kerestek, hanem az iratok között turkáltak és valamit kerestek azok között. Hamarosan rájöttek arra, hogy egy irat hiányzik többek között, amely arról szól, hogy Marosi Kálmán gútai lakos titkos szeszfőzést követett volna el. Ezen az alapon mentek ki Gútára a hatósági emberek és tartottak házkutatást Marosi Kálmánnál. A házkutatás azzal az eredménnyel járt, hogy egy szeszfőző üstöt találtak, amelyen állítólag titokban szeszt főztek. Komárom, november 24. Vasárnap tartotta a Jókai Egyesület nagyszabású jubiláns ünnepségeit feimállásának huszonötéves fordulója alkalmából. A Jókai Egyesületnek, Szlovenszkó egyik legnagyobb magyar irodalmi s kultúregyesületének ünnepe nemcsak Komárom, hanem egész Szlovenszkó magyarságának ünnepe is volt: ezt bizonyították az ünnepély fényes külsőségei s a megjelent ünneplő közönség nagy száma. A Jókai Egyesület Komárom legjelentősebb magyar kultúregyesülete, amely nagy társadalmi hatóerőt is képvisel, múzeuma, könyvtára, képtára szlovenszkói viszonylatban is jelentős. A Jókai Egyesület Jókai nagy szelleméhez híven ápolja a nemes magyar hagyományokat, de haladószellemű a szó magyar nemzeti értelmében. A megváltozott viszonyok az Egyesületet országos jelentőségűvé avatták s ennek bizonyítéka volt a minden részletében kitünően sikerült, emelkedett jubiláris ünnepség. Az ünnepség több szakaszból állott s programmja az egész vasárnapot kitöltötte. A JUBILÁRIS DÍSZKÖZGYŰLÉS Délelőtt 11 órakor kezdődött meg az ünnepélyes díszközgyűlés az egyesület kultúrházának nagytermében. A díszközgyűlésen a szlovenszkói magyar közélet s kultúráiét vezetőegyéniségei is megjelentek. Ott láttuk többek között Szüllő Géza, Jaross Andor, Eslerházy János nemzetgyűlési képviselőket, Füssy Kálmán szenátort (akinek vezetésével a pompás díszöltözetű komáromi szekeresgazda-bandérium küldöttsége is megjelent). Megjelent az ünnepélyen Parassin Sándor járásfőnök, Nagy Jenő kormánybiztos, Markovics Ede tanfelügyelő, a róm. kát. egyház küldöttsége Major Imre dr. prelátus-plebános, a református egyház képviselete Galambos Zoltán lelkész vezetésével. Ott volt Alápy Gáspár magyar komáromi polgármester, Gaál Gyula dr. ny. polgármester, Sziklay Ferenc dr., Révay István, Schubert Tódor, Staud Gábor dr., Nagy Nándor, Kuthy Géza dr., Farkas Ferenc, Bicsovszky Kázmér dr., Tamás Lajos, Feszty Edit, Répássy Károly a vidékről. Küldöttséggel képYisellették magukat a Komáromi Jótékony Nőegylet, Protestáns Jótékony Nőegylet, Zsivena szlovák nőegylet, Komáromi Dalegyesület, Komáromi Zsidó Jót. Nőegylet, Komáromi Ipartársulat és Iparoskor, Katii. Legényegylet, Református Első Énekkar, Ref. Gazdaénekkar, Zsidó Egyházi Énekkar, a helybeli iskolák igazgatói, tanári és tanítói kara, a Magyar Közművelődési Szövetség, a szlovák kultúregyesületek, valamenynyien testvéri együttérzésüket dokumentálták az ünnepélyes alkalommal. A MEGNYITÓ BESZÉD A díszközgyűlést Szijj Ferenc dr. elnök nyitotta meg a következő nagyhatású beszéddel: Mélyen tisztelt Díszközgyűlés! Jókai Mór nagy nevét viselő közművelődési és múzeum egyesületünk nevezetes dátumhoz, megalakulásának 25-ik évfordulójához érkezett el ebben az esztendőben és ezt az évfordulót ünnepli a mai napon. Ünnep ez a nap egyesületünknek, jubiláris ünnep, örömünnep, — hiszen jubilálni örömöt jelent — és igazán ünnepi érzések töltik be szívünket most, amikor az öröm, a szeretet és a megtisztelés annyi szép jele veszi körül egyesületünket s amikor otthonunkban, ebben a művészetek és tudományok művelésére emelt díszes házban kedves vendégeket és testvéreket láthatunk együtt. Az ünnep azonban nemcsak azt jelenti, hogy örömnek és pihenésnek napja. Az ünnep gondolkodásra, magunkba tekintésre, elmélyedésre és emlékezésre is késztet bennünket. Úgy szeretném tekinteni ezt a napot egyesületünk életében, mint ^ vándor, áld hosszú, fáradságos útjának egyik közbeeső állomásán megáll, megpihen, fellélegzik s amíg viszszatekint a már megtett útra, amíg felméri a nehézségeket, melyeken át idáig jutott, egyszersmind felfrissül és új erőt gyűjtve, bizakodón, reménytelten indul neki a további útnak, mely ha sok nehézséget rejt is még, ha sok erőt és kitartást kíván is, de célhoz vezet! Ilyen közbeeső állomáshoz ért el egyesületünk a mai jubiláris ünnepen. Mikor most megállunk pihenni és örülni és az ünnephez méltón elmélyedni, először is adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy annyi földrengéstől sújtott földünkön a mi kultúránk háza épen maradt. Mikor visszaemlékezünk a múltra, köszönettel, elismeréssel és hálával gondolunk azokra, akik megalapították ezt az egyesületet, akik létesítői, első vezetői és munkásai voltak s akik segítették fenntartani. Igaz kegyelettel gondolunk közülök azokra, akik időközben elköltöztek egy magasabb kultusz világába s őszinte tisztelettel azokra, kiknek Isten megengedte érni a mai ünnepet. Mikor pedig visszatekintünk a megtett útra, meg kell látnunk, hogy 25 évvel ezelőtt a Jókai Egyesület két régebbi egyesület fúziójából alakult, tehát létrejöttét az összetartás, az erők tömörítése és összefogása, a centripetális törekvés eredményezte s akkor egyesületünk a város társadalmában igazán vezető, összetartó szerepet töltött be a magyar kultúra zászlaja alatt. A 25 év viharos eseményei szétforgácsolták ezt a szerepet. Ma széthúzó erők sok részre bontják azt a kullúrtalajt, melyen kisebbségi magyar kultúránk érdekében együtt kellene működnünk. Ebben a megnehezült helyzetben — melyet a tagok számának csökkenése, más kultúrtényezők versenye s a nagy közönség érdeklődésének, Ízlésének változása még súlyosabbá tett — a Jókai Egyesület legutóbb az alapszabályaiban előírt egyik nagy és szép feladatában vélte megtalálni azt a gondolatot, amely elég erős arra, hogy tömörítse erőinket és közös cél megvalósítására egyesítsen mindnyájunkat. A Jókai-kultuszból nőtt ki ez a gondolat s a Jókai szobor megalkotása ennek a célja. Ez a cél és ez a törekvés ma már túlnőtt a város falain és nemcsak a szülőváros magyar kullúrintézpnényeit/ és egész társadalmát vonja egységbe a Jókai-kultuszban, hanem az egész szlovenszkói magyarság közös ügyévé emelkedett s a magyarság körén túl is méltányló támogatással találkozik. Gyüjtsünk erőt tehát a nagy halhatatlannak, Jókai Mórnak ebből a ma is élő varázsos erejéből, frissítsük fel lelkünket a magyar kultúra ezen kincses forrásának tiszta és nemes balzsamával, merítsünk reményt az ő idealizmusából és optimizmusából és ezekkel az ajándékokkal megrakodva, mint a méhecske a virágkelyhekből összegyűjtött nektárral, bizakodón induljunk neki további utunknak. Ezzel az óhajtással nyitom meg mai ünnepi közgyűlésünket, amelynek igent tisztelt közönségét örömmel és szívélyes, magyaros »Isten hozott«-tal köszöntőm. Mély tisztelettel üdvözlöm a járási hivatal és a helyi hatóságok jelenlevő képviselőit, köztük első sorban a járásfőnök urat, aki nemcsak hivatalos minőségében, hanem mint a szlovák irodalom kiváló és érdemes művelője, magyar irodalmi művek szlovák nyelvre átültetője és mint Jókai Mór emlékének tisztelője is szíves megjelenésével egyesületünket megtisztelni és közgyűlésünk jelentőségét emelni kegyeskedett. Tisztelettel köszöntjük a helybeli szlovák kulturális egyesületek és intézetek jelenlevő tisztelt képviselőit és megtisztelő megjelenésükért köszönetét mondunk, örömmel üdvözöljük Magyar Komárom Polgármesterét, mint az ottani Jókai Egyesület elnökét. Igaz ünneplő érzéssel és testvéri öleléssel fogadjuk a Toldi Kör, Kazinczy Társaság, lévai Kaszinó és a többi szlovenszkói kultúregyesületek, valamint a helybeli kulturális és társadalmi egyesületek és testületek jelenlevő igen tisztelt kiküldötteit és a kultúrmunka minden osztályosát. És köszöntjük végül egyesületünk jelenlevő tagjait azzal a kéréssel, hogy eddigi kitartásukkal s eddigi szeretetükkel álljanak továbbra is a Jókai Egyesület barátainak sorában és segítsék annak további működését. A lendületes szép elnöki megnyitót a díszközgyűlés hosszantartó lelkes tapssal fogadta. Majd Fülöp Zsigmond ügyvezető elnök tartotta meg tartalmas előadását a Jókai Egyesület huszonöt évéről. Meghatottan ismertette az egyesület megalakulásának s munkásságának történetét, kegyelettel adózott az egyesület alapítóinak, Kürlhy Istvánnak, dr. Alapy Gyulának, első elnökének, Beöthy Zsoltnak, ismertette azokat a nehézségeket, amelyeken az egyesület átment s szólott az egyesület számtalan sikeréről, vázolta a gyűjtemények ma iállapolát. Igaz elismeréssel emelte ki az egyesület érdekében munkálkodó vezetők érdemeit, így a már említetteken kívül Antal Gábor püspök, Konkoly Tliege Miklós volt társelnökök, Janosits József volt művészosztályi elnök, Szijj Ferenc dr. elnök, Ilarmos Károly szépművészeti oszt. elnök, Bognár Cecil dr. irodalmi oszt. elnök, Hajdú Lukács dr. és Szombalhy Viktor főtitkárok, Borka Géza dr. irodalmi oszt. elnök, K. Ledermayer Ilona zeneművészet ioszt. elnök, Sárosy Etele múzeumi oszt. elnök, Baranyay József dr. titkár és Makky Lajos pénztáros érdemeiről. Isten áldását kérte az egyesület újabb évtizedeire: amelyek a komáromi magyarság hite szerint a magyar kultúra egyre sikeresebb esztendei lesznek. A lelkes tapsokkal fogadott előadást a díszközgyűlés az elnök indítványára a díszközgyűlés jegyzőbe iktatta. Ezután az üdvözlések következtek: Parassin Sándor járásfőnök a járás közönsége nevében, Nagy Jenő kormánybiztos a város, Sziklay Ferenc dr. a Kassai Kazinczy Társaság, a Keresztény Társadalmi Kör, a Szinpártoló Egyesület, Tamás Lajos a Toldy Kör s a pozsonyi magyarság, Schu-A Jókai Egyesület nagysikerű jubiláris ünnepségei Komáromban.
