Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-08-01 / 62. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« Az alvó ember szivének titkát megfejtette A szobában, ahol most notesszel és ceruzával a kezemben helyet foglalok, szemben velem négyszögletes hang­szóró lóg a falon. Még csak negyven­­nyolc órája sincs, hogy idehozták ezt a hangszórót és máris róla beszél az egész tudományos világ. Három esz­tendőn keresztül orvosok, mérnökök, elektrotechnikusok és műszerészek egész légiója dolgozott a komplikált gépek első berendezésén és szerkeze­tén, amelyek tökéletesitője: dr. Singer Richárd bécsi egyetemi tanár, az em­ber szivének egyik világszerte elismert kitűnő tudósa — kardiofon-nak ne­vezte el. Ha elemeire bontjuk ezt a görög szót, megkapjuk a magyarázatot. Kardio fordításban szivet jelent, a fon a hang klasszikus kifejezése, a kardio­­fon célja tehát: feljegyezni és vissza­adni a szív hangját. Aki tízezer szív titkát ismeri. Azért látogattam el a szív- és vér­­edénybetegségek bécsi magánkliniká­jára, hogy megkérjem az intézet veze­tőjét: Singer tanárt, mutassa meg ne­kem ezt a gépet és adjon magyaráza­tot azokról az orvosi tudományban forradalmat jelentő eredményekről, amelyeket a kardiofon jelent. Mialatt beszélünk, hallom a hango­kat, amelyek a hangszóróból felénk törnek. A kardiofon egy beteg szivé­nek minden dobbanását közvetíti. Ritmus morajlás, valahogyan egy pulzus veréséhez hasonlít. Az én szá­momra csoda az, hogy mi itt, a föld­szinten, az orvos rendelőjében halljuk a szív verését, a beteg pedig, akinek szivérverését elhozza nekünk ez a rádiókészülék, messze van tőlünk: a Löw szanatórium harmadik emeletén a kardiofon. Tisztán hallom a hangszórón át: most törték le egy fiola végét, ki tu­dom venni a finom üvegreszelő han­­ját is, szinte látom a doktort, aki fogja a pulzust, aztán pravarz tűjén át fel­szívja a fecskendőbe az injekció anya­gát, pár pillanat múlva a hangszóró­ból eltűnik az éter recsegése és újra tökéletes lesz a régi ritmus, öt perc múlva megint uj hangok : most nyi­tottak ki és... most csuktak be óva­tosan egy párnázott ajtót.. . Pár perc múlva újra szemben ül velem Singer tanár és mondja: — Ez a tiz perc sok mindent meg­magyarázott ! — Tudjuk azt, — folytatta előadá­sát a tudós, — hogy a legtöbb szív­beteg éjszaka, alvás közben kap úgy­nevezett szivattakot. Miéit? — Erre a kérdésre eddig nem tu­dott feleletet adni az orvosi tudomány azért, mert eddig egyetlen orvosnak sem sikerült alvó állapotban meg­vizsgálni az emberi szivet. Ha ugyanis egy orvos stetoszkoppal lép egy alvó emberhez, akkor az — felébred. — A kardiofon azt teszi meg, amire mi, orvosok eddig képtelenek voltunk: felveszi és orvos számára közvetíti az alvó ember szivének minden meg­mozdulását. Megfejti az alvó ember szivének titkát. A kardiofon csodája. Mi hát a kardiofon és miben áll a titka ? így felei erre a kérdésre a ta­nár : — A kardiofon három részből áll: a mikrofonból, a hangerősitőből és hang­szóróból. A mikrofont a páciens szi­vére tesszük. Nem zavarja őt álmában. Ezt vezeték köti össze a hangerősitő­­vel. Innen megy az éteren és a szobák villanyvezetékén át a szív hangja a hangszóróhoz, amely semmiben sem különbözik a rádiók hangszóróitól. — A legnagyobb nehézséget okozta számunkra, hogy a mikrofont bizonyos hangok felvételére állítsuk be. De ez is sikerült. Ha például a mikrofont a páciens szivére teszem, a szív hang­jait eljuttatja hozzám a készülék, ha ugyanakkor valaki a szobában hege­dűn játszik, a hegedű muzsikáját már nem közvetíti a gép, azért mert a ze­nének a rezgésszáma olyan magas, hogy azt a kardiofon már nem veszi fel. Ami már ezután történik: az nem boszorkányság... — A beteg, akit vizsgálni akarok : alszik. Szivén ott van a kardiofon mikrofonja. A hangszórót az orvos szobájában helyezem el. Megvan a le­hetősége tehát annak, hogy a kezelő orvos ne csak hallja az alvó beteg szivének minden megmozdulását, ha­nem a szivet az alvás stádiumában alaposan k: is vizsgálja. A kardiofon praktikus célját most már a laikus könnyen megérti. Az alvó ember szi­vének vizsgálati lehetősége uj perspek­tívát nyit meg a tudomány számára. Szívbetegségeket, amelyek csak rövid ideig tartó, rendesen éjjel fellépő ro­hamokban nyilvánultak meg, ezentúl diagnosztikálni tudjuk. — Minthogy pedig a kardiofon a tüdő zörejét is közvetíti, a gép egy csomó, nem kellőképen ismert beteg­ség megállapítására felette alkalmas. Legfontosabb szerepe a készüléknek azonban az, hogy olyan betegeket, akiknek éjjel-nappal való állandó vizs­gálata szükséges, tényleg vizsgálni is tudjuk a nap minden szakában, anél­kül, hogy az esetleg legyengült bete­get zavarnók. A kardiofon lehetővé tette, hogy mi, orvosok most már olyan területre lépjünk, ahol eddig nem járhattunk... Padi Joób. Hatósággal szemben elkövetett erőszak miatt két hónapi fogházzal sújtott a komáromi kerületi biróság eqy madari munkást. — alszik ... — A statisztika azt mutatja — kezdi érdekes előadását a tanár — hogy az utolső évtizedekben több ember halt meg a szive miatt, mint amennyit a rák és tuberkulózis együtt­véve kergetnek a sírba. Ez már régen szükségessé tette egy speciális intézet felállítását. A gazdasági krizis akadá­lyozta meg ennek a tervnek a valóra váltását. Egyik amerikai paciensem Mr. W. Irwin Moyer és a köréje se­reglett emberbarátok áldozatkészsége tette lehetővé, hogy magánklinikám megkezdhette működését és nekik köszönhetem, hogy ma már dolgozik a kardiofon. — Orvosi működésem alatt tízezernél több emberi szivet vizsgáltam meg és állíthatom, hogy amint nincsen két egyforma emberi arc, azonképen nincsen két egyforma szív sem. Éppen úgy, ahogyan az egészséges emberek szive külömbözik egymástól, teljesen különbözik a szív megbetegedése is. A betegség lefolyása olyan körülményektől függ, amelyek­nek nagy részét ma még nem ismerjük. Tudjuk azt, hogy a szív egészen más­ként dolgozik éber állapotban és más a működése, ha az ember alszik. Amig azonban az ébrenlévő ember szivének minden dobbanását ismeri az orvosi tudomány, addig az alvó ember szi­vének munkája nemcsak rejtély, ha­nem titok is volt előttünk — eddig. „Doktor ur... én rosszul vagyok., Mialatt beszél, a mikrofon hangjait figyeli. Ezek a hangok egyszerre el­halkulnak. A ritmus rendszertelenné válik. Mint mikor egy óra ketyegése kihagy. Aztán csend lesz. Nem hallok mást, csak a rádió tipikus zörejét. Singer tanár feláll a székéből, indu­lásra kész ... Az interjú megszakad ... A következő pillanatban aztán erőt­lenül, mintha egy másik világból jönne, gyönge hang tör elő a sárga selyem mögül, a hangszóróból: „Doktor ur... doktor ur... én rosszul vagyok“ — mondja valaki... messze... A tanár ur már útban van a liften a harmadik emelet felé. Aztán megint azt mondja valaki : „Doktor ur... én rosszul érzem ma­gamat .. De már hallom a megnyugtató sza­vakat : „Már itt vagyok ... mindjárt segitünk“. Komárom, július 31. A komáromi kerületi bíróság dr. Soós szüneti tanácsa tegnap tárgyalta Kálozi Pál, Sz. I. és Szekeres Lajos udvardi lakosok bűnügyét. Az állam­­ügyészség Kálozit lopás és hatóság ellen elkövetett erőszak, Sz.-t lopás Szekerest viszont orgazdasággal vá­dolta. A múlt év november havában Ká­lozi rábeszélésére a fiatalkorú Sz. I - vel együttesen betörtek Garamlökön Ormos Péterné lakásába, mig az lako­dalomban volt. A tolvajok 2700 koro­na értékű ruhát vittek magukkal, va­lamint egy jókarban lévő kerékpárt. A károsult azonnal jelentést tett az esetről a csendőrségen, amely meg­indította a nyomozást. A gyanú ha­marosan Kálozira terelődött. A csend­őrség megjelent lakásán, ahol ház­kutatást akart tartani. Kálozi ezt úgy igyekezett meg­akadályozni. hogy a házkutatást vezető csendőrörmestert, Groher Alajost szájonütölte. Miután meg­vasalták, sem maradt veszteg, ha­nem bilincsbezárl kezeivel Sclong Leopold csendőr mellébe sújtott. Kálozi a bíróság előtt tagadta azt, hogy a lopásban része lett volna, a hatóság ellen elkövetett erőszakosko­dásál pedig azzal próbálta menteni, hogy kezeivel csupán gesztikulált és véletlenül ért hozzá a csendőrökhöz. Sz. nem jelent meg a tárgyaláson, a nyomozás során azonban ő is taga­dott. Szekeres beismerte, hogy a ke­rékpárt megvette^ azonban azzal vé­dekezett, hogy nem tudott annak tör­­vénytsértő eredetéről, mert Kálozi mint a sajátját adta el neki. A kihall­gatott tanuk a lopás bűntettére nézve semmi bizonyítékkal nem tudtak szol­gálni, a hatóság elleni erőszak vádját azonban tanúvallomásukkal bizonyí­tották. Ezek után a bíróság a hatóság elleni erőszakot bizonyítottnak látva, Kálozit 2 hónapi feltétlen fogházbün­tetéssel sújtotta, míg Szekeres orgaz­daság miatt kapott 8 napot — feltéte­lesen. A lopás vádját elejtette az ál­lamügyészség. A felek, valamint az államügyész is belenyugodott az íté­letbe. Panaszok a Hosszú uccából. Egy Hosszu-utcai polgártárs járt többek nevében a szer­kesztőségünkben az ucca pa­naszával. — július 31. Egy eleven kis ember nyitott be szerkesztőségünkbe és azonnal bele­kezdett a panaszának elmondásába. Illetve eleinte nem is panaszkodott, hanem elmondta, hogy kevés olyan jó adófizetője van Komárom váro­sának, mint ö és amit elmond, azt kell, hogy meghallgassák az irány­adó körök, mert nemcsak vele, ha­nem az egész Hosszú uccával végte­len nagy igazságtalanság történik. Hi­szen ők is vannak olyan tisztességes, becsületes polgárai a városnak, mint a többi uccabéliek. Éppen azért nem értik, miért e nagy mellőzés, nem­törődömség, sőt igazságtalanság. Itt aztán lélegzetet vesz és tovább folytatja: — Különösen a gyerekekre nézve súlyos a Hosszú ucca mellőzése, mert a gyerekek az ucca porában játsza­nak. Uccapor pedig jutott a Hosszú uccának bőven. A tudósok már régen kimutatták, hogy a porban sok a bacilus, az ártalmas csíra, ami ha belejut az emberi, de különösen a fiatal gyermek szervezetébe, ott ve­szedelmes betegségeket okoz. Itt újra nagyot nyel a levegőből. Én kezdek sóbálvánnyá válni, mint Lót felesége, pedig nem is néztem hátra. Mit akarhat ez a jó ember a Hosszú ucca számára? Bakteorologiai intézetet, vagy gyermekmenhelyet? 1936. augusztus 1. KOMÁROMI LAPOK KOMáJ KOMAROMI LAPOK1 KOMÁROMI LAPOKTKHJRS7ft KOMÁROMI LAPOK -KOMÁROMI LAPOKnin.on Ä KOMÁROMI LAPOK vb » MM W KOMAROMI LAPOK' KOMÁROMI LAPOK I KOMÁROMI LAPOK. KOMÁROMI LAPOK KOMA[ De nem gyötrődhettem tovább az ön­kérdéseken, mert a hosszuuccai láto­gató tovább fújta: — Tessék elképzelni, hogy milyen nagy a mi uccánkban a gyermek ha­landóság. De nehogy azt higyje, hogy csak a magam és . gyermekeim nevé­ben beszélek, mert én az egész ucca megbízásából mondom el ezt a pa­naszt, de nem akartunk tömeges föl­vonulást rendezni, hát csak magam jöttem el és azt hiszem* a szerkesztő­ség tisztelt tagjai megértő lélekkel vannak egy egész ucca panasza iránt? — Hogyne, kérem, — szólaltam meg — de hát miről is van szó? — Arról kérem, hogy mi hosszú­­uccaiak, bár tisztességes adófizetői va­gyunk a városnak, még egyszer se történt meg velünk az a szerencse, hogy az öntöző kocsi végig ment vol­na az uccánkon, legalább egy évben egyszer, hogy büszkélkedhetnénk mi is azzal az öntözőkocsival, amelynek az árában a mi filléreink is benne vannak. Szóval ez volt a panasz. Megnyug­tattuk a panaszkodót, hogy a mai rekkenő melegben sok-sok ucca kí­vánja az öntöző kocsit, de szinte fizi­kai lehetetlenség, hogy minden ucca állandóan lucskos legyen, mert hi­szen a mai rekkenő hőségben mire az ucca végére ér a kocsi, az elejém már fölszáradt az öntözés. Ideális ön­tözés ilyen rekkenő melegben nincsen és nyugodjék meg a Hosszú ucca, hogy mi, a más uccákban lakók is érezzük a rettenetes hőséget, amelyen aligha tudna segíteni az öntözés va­lami nagyobb arányban. A Hosszú uccai nagy porból meg csak sár lesz, ha vizet kap, és az se kellemes dolog. Az ideális gondolat az volna, ha min­den komáromi ucca aszfaltos vagy kockaköves volna és a városnak több öntöző kocsija állandóan locsolná az uccákat. De hát hol vagyunk ettől az ideális állapottól. A város vagyoni helyzete — sajnos — olyan, hogy az uccaöntözés már kezd fényüzésszám­­ba menni, de hát majd javul a hely­zet ezen a téren is. A Hosszú uccai panaszos megnyu­godott és megígérte, hogy a küldőit is meg fogja nyugtatni. Komáromban 50 évvel ezelőtt: Konkoly Miklós, az ógyallai csillag­da megalapítója, aki különben okleve­les hajóskapitány és mozdonyvezető is volt többek között, érdekes cikkek­ben foglalkozott azzal, hogy a komá­­romvidéki hajózást fejlesszék ki. Kon­koly Miklós kijelentette, hogy a vasút semmiképen sem jelent konkurenci­át a hajózásnak, természetesen teher­­árufuvarozás esetén. Téli kikötőt kí­ván Komáromnak és elevátorokat (Hát ez most mind meg van. Van téli kikötőnk, amely nyáron is be van fagyva s vannak elevátoraink, darvaink, síneink, kapuink és rak­táraink, — csak éppen gaz veri föl az egész tájat s szépen virítanak a sínek közölt a nyári virágok.) * 25 évvel ezelőtt: Gyilkos hőség uralkodott Komá­romban s vidékén, s mivel semmi új nincs a nap alatt: az emeleti laká­sok lakói akkor is panaszkodtak, —■ hogy nem kapnak vizet a vezetékből. Pedig mind a két vízvezetéki gép üzemben volt. Különös vasúti szerencsétlenség tör­tént Szőny mellett. A budapesti gyors­vonat éppen akkor haladt el Szőny mellett, amikor az ottani tehénpász­tor a síneken keresztül hajtotta a gu­lyát. A mozdony beleszaladt a csor­dába s rengeteg állatot roncsolt szék

Next

/
Oldalképek
Tartalom