Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-19 / 102. szám

Lapunk mai szárma a jövőheti teljes Bádió-mhsort tartalmazza •• r ■'.* *>’■ 7 "V ■"* Otvenhetedik évlolyam._____________________ÍOS szám,____________ Szombat, 1036 december 10. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyes szám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF Bőm unka társain FCLÖP ZSIGMOND és A1XINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Füssy szenátor bírálata a kormány gazdaságpolitikájáról A belpolitika karácsonyi ajándéka. (AL) A prágai kormány megkapta az ő karácsonyi ajándékát. A képvi­selőház és a szenátus megszavazta a költségvetési és így megadta a kor­mánynak a jövő évi gazdálkodásra a parlamentáris és közjogi alapot. A költségvetés tárgyalása során sok ke­serű pilulát kellelt lenyelnie különö­sen a pénzügyminiszternek, mert a képviselőilázban a költségvetés kor­mánypárti előadója is súlyos bírála­tot gyakorolt az eddigi állami gazdál­kodás felett és nyíltan kimondotta, bogy így tovább nem mehet. A keserű pilulát azonban megédesítette az, hogy végül mindent változatlanul elfoga­dott a kezes többség és így a kor­mány joggal remélheti, hogy valami­képpen mégis csak fog menni, úgy mint eddig. Ila ugyanis nincsenek megfelelő bevételek, akkor majd a kölcsönök segítenek. Meri hitel még van. Hasonló a helyzet a külügyi, illet­ve nemzetközi politikában. Oil is ma­rad minden a régiben annak a re­ménynek égisze alatt, hogy valami­képpen csak fog menni a jövőben is. A kisebbségi kérdés a vita folyamán sokszor szerepelt. Szép igérelekel és kijelentéseket hullottunk több kor­­mányféríi részéről is, azonban vala­milyen lényeges és a kisebbségek sor­sára döntő lépés jelét még mindig nem láthatjuk. A vita folyamán is inkább csak elméleti megoldással fog­lalkoztak a kormány emberei, a gy a­korlóiban alkalmazni kívánt módszert azonban homályban hagyták. Rólunk magyarokról aránylag kevés szó esett, inkább a német probléma körül foly­tak szóviták és szócsaták, de ezek is eltekintve egyes kivételektől, mér­sékeltebb szellemben, mini azt a múltban tapasztalhattuk. Kellemes ka­rácsonyi ígéretet tulajdonképpen csak a köztisztviselők kaptak, akiknek il­letményeit a jövőben ismét a hó else­jén fogják folyósítani és kilátásba he­lyezték, hogy fokozatosan lefaragják a fizetések csökkentését, de hogy ez mikor fog bekövetkezni, arra nézve a felelős tényezők nem hozlak fel semmilyen pozitívumot. A nyugdíja­sokról sem volt sző, így a régi nyug­díjasok negyedik esoporljáról sem, akiknek járandóságait a felemelés el­lenére esökkentelték. Komárom, december 18. A szenátus költségvetési vitájában résztvelt Füssy Kálmán egyesült párti szenátor is, aki alapos bírálat­ban részesítette a kormány gazdasági politikáját. Füssy Kálmán szenátor mindenek­előtt szembeszállt azokkal az állítá­sokkal, amelyek a gazdasági helyzet javulásáról szólották. Elsősorban a szlovenszkói gazdasági helyzetre mu­tatott rá, amely a gazdasági válság, a nyomor bélyegét hordja magán. A gazdaadósságok rendezésének kérdé­sénél hivatkozott a szónok magára a földmivelésügyi miniszterre, aki meg­mondotta, hogy nálunk a gazdaadósságok rende­zésére nézve még semmi sem tor­iéul. A kérdés máig sincsen megoldva, az erre vonatkozó komoly javaslat egy év óta várja a minisztertanács dön­tését. Majd áttért a gabonamonopó­liumra, amelynek végzetes hibáit a következőkben foglalta össze: — Egyenesen szenzációs, amit a földművelésügyi miniszter úr a ga­bonamonopólium védelmére, különö­sen a szlovenszkói búzaárak alacso­nyabb voltáról mondott. Szinte azért van különbség a történelmi országbeli lágy búzák s a szlovenszkói acélos búzák ára között, ez utóbbiak kárá­ra, mert hogy a lisztet még nem vették fel a monopóliumba. Ez teljesen komolytalan beszéd és se­hogyan sem illik felelős miniszter­hez. • — Úgy vélem, hogy ma már a kor­mány illetékes tagjai is átlátták, hogy az irányított gazdálkodásban túllőt­tek a célon, amikor a vetésterületek A földmivelésügyi miniszter beszá­molójában újabb földreformot és te­lepítő akciót emlegetett. Ez is vegyes érzelmeket keltett. Már régebben hír­lik, hogy a kormány ismét valamilyen földreformot készít és hogy ez főleg az egyházi birtokokat fogja érinteni. Ezzel magyarázzák a Vatikán újabb elhidegülését Prága irányában, amely­korlátozását vezették be. Ez azért is súlyosan elhibázott lépésnek te­kintendő, mert a kormány a ve­tésfelület korlátozásával egyidejű­leg nem gondoskodott megfelelő pólnövények termesztéséről. Mert micsoda tervgazdálkodás az, ha a búzatermelésre berendezett gaz­dát arra kényszerítik hivatalosan, hogy a jó áldott földet parlagon hevert esse? — Valljuk be s mondjuk meg nyíl­tan, hogy nálunk a tervgazdálkodás lényege abban áll, hogy a gazdát kü­lönféle zaklatásoknak teszik ki, ame­lyek értelmét is nehezen lehet kitalál­ni és hogy még csak halvány kísérlet sem történik az igazi tervgazdálkodás felé. A tervgazdálkodásnál, az irányított gazdálkodásnál szükséges lett volna a következőket tenni: Ki kellett vol­na építeni a járási gazdasági instruk­torok, agronóm mérnökök hálózatát, akik egy vetéskorlátozás esetén meg­tudták volna mondani, hogy az ille­tő járásban mit is ültessen hát a gaz­da, ha búzát nem vethet. A gazda­sági irányítás gazdasági tényezők ut­ján valósítandó meg és nem csendőr­­bajonettekkel kényszerítendő ki. Ha a gazdasági instruktorok intézménye meg volna, úgy ezzel egyidejűleg egy másik előzetes probléma is megoldást nyert volna. Ez a mezőgazdasági hírszolgálat. A vetésbecslésekre gondolok. A hiva­talos jelentések, becslések határozot­tan rosszak, a való tényállást nem fedik, ellenben elferdített, valótlan té­nyeket közölnek céltudatosan a ter­melő, a tényleges gazda megkárosítá­sára. A gabonamonopólium hatálya nek következménye az, hogy a már régen várt pápai bulla nem jelenik meg és a modus vivendinek végre­hajtása egyre késik. A földreform szónak nálunk a ma­gyarok körében nincs jó hangzása. A magyar vidékeken eddig végzett földreform sok keserves csalódást okozott. Az illető vidéken lakó ma­idején az ilyen célzatosan téves, min­dig túl kedvező jelentések következ­ménye az, hogy egyrészt a gabona (árvaság a kormány szá­mára lehetetlenül alacsony irány­árak elrendelését javasolja, más­részt az adóhivatal is a jó ter­mésre hivatkozva állapítja meg s veti ki az adókat. 1 És ugyanez vonatkozik a többi nö­vény helyzetjelentésére is, így külö­nösen a dohányra. — A gazdasági irányítás harmadik alapvető követelése, hogy az terjedjen ki minden termelési ágra. Nem nevezhető céltudatos irányított gazdálkodásnak az oly rendszer, a­­melyben az államhatalom csak az egyik termelő osztályra, a mezőgazda­ságra, a földművesre fekszik rá, ennek megnyomorítására kitalálja a gabonatársaságot és ugyanakkor ölbelett kézzel engedi garázdál­kodni az ipari karteiekel, tétle­nül nézi, hogy ezek milyen tel­hetetlen mohósággal tömik tele magukat pénzzel, ellenben rend­őrt küld annak a falusinak a nyakára, aki a tojás darabját tíz fillérrel drágábban akarja eladni, mint egy hónap előtt és embertelen büntetéssel sújtja a falusi kis szató­csot, hogy a rizs kilójának árát né­hány fillérrel emelte. Az uzsoraha­szonra, úgy látszik, csak a nagy kar­telleknek van jogosítványuk, a kor­mány pedig nemcsak, hogy nem lép föl azokkal szemben, hanem még dé­delgeti is őket. Majd sürgette a mezőgazdasági kam­rák életrehívását, amelyet 1921 óta halogatnak. Végül rámutat azokra a kapkodásokra, amelyek a külkereske­delmi kapcsolatok megszervezése te­rén tapasztalhatók s kijelentette, hogy mivel a költségvetésben nincs külö­nösebb gondoskodás a magyar ki­sebbség gazdasági szükségleteiről, a költségvetést nem fogadhatja el. túlnyomó részi telepesek kaptak par­cellát, de ezek sorsa sem irigylésre méltó, mert üzemi tőke hiányában rendkívül eladósodtak. Jellemző az is, hogy a magyar vidéken végzett földreform után most több ott a nagy­birtok, amelyek állami kézben van­nak, mint azelőtt volt. Nem titok az gyarok alig jutottak földhöz, mert PHILIPS, TELEFUNKEN, MODRY-BOD SCHAUB-TELEGRAFIA legújabb typusú rádióit bemutatja r r MOROCZ PETER Masaryk ucca 15. Telefon sz. 44. rádió-, elektro- és mechanikai szaküzlete. Continental Írógép képviselet. - Alkalmi vétel Írógépekben és rádiókban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom