Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-12 / 100. szám

1936 december 12. »KOMAKOMI LAPOK« ' 3 oldal Modern függöny, asztal- és ágy­­terítő anyagok nagy választékban Rafael Margitnál Komárom, Városház ucca 9. 296 nincs gondoskodás arról sem, hogy a még csaknem hetven magyar község magyar iskolát kapjon s közöttük Csecs és Makranc kö­­ségek. — Ugyanilyen mostoha elbánásban részesül a magyar színészet is. Há­rom magyar színtársulatunk össze­sen 30 ezer koronát kap évenként. — Köztársaságunknak a szövetsé­ges és társult hatalmakkal szemben szerződésbeli kötelezettségei vannak. Amikor is a szövetséges hatalmak a kisebbségek állal lakott területek fö­lötti szuverenitást elismerték Cseh­szlovákia javára, a békeszerződés 9. cikkelyében azt a kötelezettséget rótták reá, hogy az állami bevételek meg­felelő része a kisebbségek javára költségvetésileg biztosítandó. Az állam e kötelezettsége az alkot­mánytörvény 132. szakaszába is be­vételeit. Minthogy ez kétoldalú szer­ződésből folyó kötelezettség, még az alkotmány törvény megváltoztatásával sem szüntethető meg. Ezen jogunkat kértük és köve­telni fogjuk mindaddig, amíg az állam e szerződéses kötelezettsé­gének eleget nem tesz. Minthogy az 1937. évi költségvetés­ben a magyar kisebbség részére az őt megillető részesedés biztosítva nincs, de még említve sincs, a költ­ségvetést általánosságban sem fogad­hatom el, — fejezte be beszédét Pajor dr. szenátor. Ezer csehszlovák kommunista a spanyol vörös hadseregben. A Poledni List érdekes adatokat közöl a csehszlovák kommunistáknak a spanyol polgárháborúban való rész­vételéről. Nemrégiben történt — írja a lap, — bőgj' a csehszlovákiai kom­­;munisla párt a munkanélküli cseh­szlovák repülőket arra csábította, hogy lépjenek be a spanyol vörös had­sereg szolgálatába s azt ígérte nekik, hogy halál vagy rokkant­ság esetére 15» ezer koronára lesznek biztosítva. Bizonyos, hogy a spanyol vörösök között vannak csehszlovák önkénte­sek és pedig sokkal nagyobb szám­ban, mint ahogy általában gondolnák. A kommunista párt titkárainak és vezetőinek értekezletén Goüwald kép­viselő szószerint kijelentette: »Madrid megvédésében nagy ér­demük van a nemzetközi oszta­goknak, amelyeknek soraiban ezer csehszlovák van, katonák és tisz­tek«. A Poledni List kérdi, hogy ezeknek az embereknek ki adott engedélyt, hogy idegen hadseregbe lépjenek és mint fogják megbüntetni azokat, akik a csehszlovák hadsereg kötelékébe tartoznak s a nemzetvédelmi minisz­térium hozzájárulása nélkül léptek a spanyol vörösök közé. Kérjünk országos segélyt knltúrMzak építésére és berendezésére! Minden magyar falunak legyen kultúrháza! Az országos hivatal az Országos közlönyben (Krajinsky Vestník) az évente nyújtandó segélyekre hirdet pá­lyázatot. A pályázat szerint az orszá­gos hivatal pénzbeli segélyt nyújt kul­­turházakra és azok berendezésére, amennyiben a kérvényezők az alábbi feltételeknek megfelelnek: 1. A segélyt csupán jóváhagyott alap­szabályokkal rendelkező népművelő szervezet (egyesület), kérheti. 2. A kérvényt 1937 január 31-ig kell benyújtani a járási (városi jegyzői) hi­vatalon keresztül, amely, a feltüntetett adatok hitelességének átvizsgálása és a 4. pontban felsorolt bizonyítékokkal való kiegészítése után az iratokat je­lentés és megindokolt indítvány kisé­­retőben felterjeszti az országos hiva­talnak, mégpedig 1937 február 20-ig. A kérvényben fel kell tüntetni, hogy igényelnek-e a községi és járási köz­pénzekből segélyt, illetőleg az egyesü­let igényelt-e államsegélyt és mily eredménnyel. Megjelölni az épülő ház célját, mily okból szükséges a he­lyiség, kulturális, népművelődési cé­lokra, esetleg mily feltételek mellett engedendő át a kullurház helyiségéi közművelődési célokra. Amennyiben a kulturház nem kizárólagosan kultu­rális célokat szolgál, a kérvényben, valamint a hozzá mellékelt tervrajzon fel kell tüntetni, hogy mely helyisé­geket szánják kulturális célokra. Ha a meghatározott helyiségeket üzleti, ipari célokra használják fel. vagy la­káscélokra adják bérbe, úgy a kér­vényben a helyiségek bérbeadásának feltételeit.,, illetőleg az egész épület­ből várható jövedelem nagyságát fel kell tüntetni. 3. A kérvényhez mellékelni kell: a) az egyesület alapszabályait; b) az épír tési tervét és a járási hivatal által jóváhagyott költségvetés; c) azon kul­turális egyesületek jegyzékét, amelyek a kulturházat használni fogják, annak egyidejű feltüntetésével, hogy mily ré­szesedéssel járulnak hozzá a kullur­ház létesítéséhez; d) kimutatást arról, hogy mily módon szerzi be az egyesü­let a házépítésre szükséges anyagi fe­dezetet. ,vesznek-e fel kölcsönt, milv feltételek mellett és miképpen gon­doskodnak ezen adósság törlesztéséről és a fenntartási költségek fedezetéről; e) az építő nyilatkozata arról, hogy mikor kezdi meg az építést és körül­belül mikor fejezi be; f) kötelező ki­jelentése annak, hogy a kulturház a megadott célokat fogja szolgálni, más célokra nem használják fel; g) az egyesület kötelező kijelentése, hogy az épületet csak kulturális és népnevelő célra adja ki, kizárólagosan csupán közművelődési és népnevelő intézmé nyéknek és egyesületeknek. 4. Sport, ipari, szociális stb. egye^ sületek a segélyt nem kérhetik. 5. A járási hivatalnak (városi jegyzői hivatalnak) kötelessége, hogy a meg­adott határidőket a legpontosabban tarlsa be és január 31-ike után, vagy a hiányosan beadott kérvényeket uta­sítsa el. Felhívjuk magyar falvai nk. illetékes egyesületeink figyelmét arra, hogy ezen pályázatot használják ki, annál is inkább, miután a magyarságnak elsőrendű fontosságú érdeke, hogy minden faluban, minden városban kul turházzal rendelkezzen és ezáltal a nemzeti művelődés ügyét minél sike­resebben szolgálhassa. A magyar kul­turház a magyar kultúra védbástyája! Az egyesült párt komáromi sajtóorgánuma, a „Barázda“ ezentúl Pozsonyban jelenik meg. Tekintettel arra, hogy az egyesült magyar pártok országos központja Po­zsonyban létesült, szükségessé vált, hogy a volt magyar nemzeti párt lap­ja, a Barázda, amelyet eddig Komá­romban szerkesztettek és nyomtak, Po­­.zsonyba költözzék át. A Barázdának most jelent meg itt, Komáromban az utolsó száma. A vezércikkben búcsú­zik cl olvasóitól a lap szerkesztője. A következő szám már Pozsonyban je­lenik meg és pedig olyképpen, hogy a Barázda egyesül a voll keresztény­­szocialista párt lapjával, a Magyar Néplappal és »Barázda—Magyar Nép­lap« címen fog ezentúl megjelenni. A tizenhetedik évfolyamban levő Ba­rázdát kezdettől mostanáig dr. B ira­­nyay József szerkesztette. Ott volt a lap születésénél és mindvégig kitar­tott a lap mellett jóban, rosszban. Keze alól közel kilencszáz Barázda szám került ki. Nagy szeretettel igye­kezett megtalálni azt a hangot, amely az egyszerű falusi nép szívéhez vezet. Különösen tetszett a vidék olvasó kö­zönségének az »Emlékezzünk regiek­ről« című rovata, amelyben a magyar történelem dicsőségei közül dolgozott fel egy-egy témát. A világ eseményeket röviden, egy mondatban összetömörítő rovata, a »Világjáró« című is nagyon népszerű volt. Az egy éve bevezetett »Magyar Tűzhely« című melléklete a Barázdának szintén hatalmas tetszést váltott ki. E melléklet a magyar csa­lád lapja igyekezett lenni és a hozzá­fűzött várakozásnak meg is felelt. E mellékletnek volt gyermekrovata, ahol a magyar történelemből talált az ifjú­ság szivét magával ragadó részeket. A gyermekrovat rejtvényei igen kapó­sak voltak az ifjúság között. Komárom munkaviszonyai tekinte­tében nagy veszteség, hogy elment in­­ínen a Barázda, mert a hatalmas pél­dányszámban megjelent pártlap sok nyomdászt, hajtogatólányt és expedi­­tort foglalkoztatott és adott nekik ke­nyeret. Az egyesült Barázda—Magyar Nép­lap először az ünnepek előtt jelenik meg Pozsonyban, mint karácsonyi szám. Karácsonyi ünnepekre prágai sonka, teasüte­mény, cukorka, eéli gyü­mölcs különlegességek, bel- és külföldi borok, likőrök, tea, rum nagy választékban „Delicatess“ Somorjai János Komárno, Klapka tér 9. Szolid firak, pontos kiszolgálás! GO co ^íc/ecjebb N/0'tV| annál többet kell fűteni. Mi* nél gyengébb a kávé ereje, annál több Franck-ot kell hozzátenni. Ezért gabona­kávéba valódi Franck, le­ginkább Karo-Franck való. Nem kell a komáromi illetőségű tanító. Élénk emlékezetében van még olva­sóinknak a komáromi községi iskola­széknek az idei tanév elején megej­tett elemi iskolai tanító-választása, amikor két, már a múlt iskolai évben a községi elemi iskolánál alkalma­zott tanító helyébe két más, új taní­tót választoltak, aminek következté­ben az állásukból így kiesett tanítók könyörtelenekké, munkanélküliekké lettek. Akkor rámutattunk a szocia­lista-kommunista osztályérdeket kép­viselő iskolaszék minden szociális ér­zékel nélkülöző, helytelen eljárásának egyoldalúságára, amiért a szocialista párt egyik diplomás íródeákjának fo­galmazásában a sajtótörvényre való hivatkozással helyreigazítást kaptunk. Ebben a helyreigazításban cikkünk­nek ama kifogását, hogy a mull év­ben már három hónapig, a szigorú téli időben alkalmazva volt tanítónő helyébe egy új tanítónőt választottak, azzal akarták megdönteni, hogy az iskolaszék »M. M. megválasztásával a régi iskolaszék hibáját tette jóvá, mert egy más helyről származó tanító­nő helyett egy komáromi szegény családiból származó tanílónőnek biztosított helyet.« És mi történt a múlt héten? Az isko­laszék megint választott egy helyet­tesítő tanítót, azonban korántsem a pályázaton részlvett komáromi tanítók közül, liánéin Érsekújvárból választott egy új tanítót, a komáromi munkanél­küli tanítók pedig a szoedem is­kolaszéki tagok bölcs határozata folytán kibuktak a választáson. Sétálhatnak tovább Komárom uccáin s gondolkozhatnak azon a következe­tességen, amely a mostani iskolaszék működését annyira jellemzi. Hogy micsoda nagy érdemei lehet­nek az idegenből idehozott ifjú ta­nítónak, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy az iskolaszéknek ez a válasz­tása erősen kompromittálja a múlt választás alkalmával közreadott isko­laszék! nyilatkozatnak azt a részét, melyben nagy garral hivatkoznak ar­ra a döntő okra, hogy azért válasz­tottak új tanítónőt, mert az egy ko­máromi szegény családból származó tanítónő volt. Ezúttal talán valami más szempont vezette a szoedem­­kommunista iskolaszéket, mint a múlt alkalommal? Egyáltalában nem. Most is a merev pártszempont vezette, aminthogy minden cselekedetében egyedül ez az irányadó. Egy »intel­­lektuellel« kellett szaporítani az elv­társak számát, ezért választották meg a komáromi pályázók mellőzésével a más helyről származó« tanítót. Telefon 100 Mielőtt rádiót vesz, halgassa meg a világhírű TELEFUNKEN gy ártm ány okát Beer István 1374 víz, gáz, villany és rádió szaküzletében Komárom, Köztársaság utca 16. Virtous Ke 895 — Rekord trial Ke 1320 — Choral super Ke 2050.— Dirigent super Ke 2750.— Szerelésekre vonatkozólag kérjen díjtalan ajánlatot! T

Next

/
Oldalképek
Tartalom