Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-12 / 100. szám

4. oldal. > KOMÁROMI LAPOKc 1936. december 12. lj| Karácsonyfa díszeket, & ||| cukorkát, csokoládét, „Ella” csemegekereskedésben vegyen. Friss cukorke és csokoládé különlegességek és modern karácsonyfadíszek nagy választékban. Táplálkozzunk okosan. Az orvosi tudomány már évtizedek­kel ezelőtt megállapította, hogy a kul­­turember túltáplálkozik, minek követ­keztében idősebb korban érelmeszese­dés, cukorbaj és más betegségek tá­madják meg az ember szervezetét. Ezen betegségeket karlsbadi kúrával és egyéb gyógymódokkal, nevezetesen injekciókkal gyógyítják az orvosok, azonban a bajt csak enyhíteni, de meg­szüntetni nem tudják. Nem is olyan régen, az orvosok a lábadozó betegeknek, — hogy erőre kapjanak — sonkát és borocskát ren­deltek. Azonban ma már a sonka és borocska helyett a spenót, kalarábé, saláta slb. járja, vagyis ezek vannak a betegeknek előírva, mert az orvosi tudomány azt is megállapította, hogy a nehezen emészthető hús. különösen annak rostjai a beteg szervezetének nem felelnek meg. Ezért aztán lépten­­nyomon azt halljuk, hogy az orvosok csak könnyű ételeket ajánlanak és ír­nak elő nemcsak betegeknek, hanem egészséges embereknek is. Újabban igen sok orvos azt ajánlja, hogy együnk minél több gyümölcsöt. Azonban az orvosoknak nagy része kü­lönösen a mézet ajánlja és írja elő, nemcsak mint könnyű tápszert, ha­nem leginkább gyermekeknek, mint gyógyszert. Hogy a méz milyen becses tápszer, azt különösen a vegyvizsgálat állapí­totta meg teljes határozottsággal. Meg­állapította ugyanis, hogy a mézben van mész, foszforsav, vas és egyéb ásványi sók, még pedig olyan alakban, hogy azokat az emberi test rendkívül gyorsan és maradék nélkül veszi föl. A vassók nagyon szükségesek a vér­képzésnek. A méz szőlő- és gyümölcs­cukrot 80 százalék mennyiségben tar­talmaz, mely cukorféléket a gyomor azonnal feldolgozza, megemészti. A méz sokkal gyorsabban emésztődik meg, mint a többi egyéb élelmiszer és emellett minden maradéknélkül megy át a vérbe. De, hogy a méznek, mint gyógyszer­nek — különösen gyermekeknél — milyen jelentősége van, azt az alábbi orvosi vélemény bizonyítja kétségbe vonhatatlanul. Azt mondja, hogy a mézet leginkább a gyermekeknek kell ajánlani és pedig a vitamin, a tápsók, valamint az értékes olajok tartalma miatt, mely anyagok a test, a csontok és a fogak felépítésére szolgálnak. Kü­lönösen eredményes a vérkúra a gyenge, angolkóros és vérszegény gyer­mekeknek. (A vérkura: egy kis ka­nál méz egy bögre tejben.) Ugyancsak a mézet mint gyógyszert Wewn-ben (Svájc) a gyermekotthon­ban dr. Emerich P. is kipróbálta. Száz gyermek, akik soványságban, ka­­tarusban, vérszegénységben és^ ide­gességben szenvedtek, egy héten át tej­ben mézet kaptak (egy kiskanál méz egy bögre tejben). A mézkura után kivétel nélkül valamennyi gyermeknél jelentős súlygyarapodás, gyorsabb gyó­gyulás és a vörös vérsejtek számának gyarapodása volt észlelhető, szemben a mézkurában nem részesült gyerme­kekkel. Kétségtelen tehát, hogy minden em­ber egészségére nagy befolyással van a táplálkozás és az elmondottak is azt igazolják, hogy a könnyű ételek­nek, de különösen a meznek éís a gyü­mölcsnek milyen fontos szerepük van az ésszerű táplálkozásnál. Cj• I) Pótadóemelés a járásnál. Komárom, december 11. A komáromi járás képviselőtestü­lete a járási választmány javaslatára 100 százalékra emelte föl a járási pót­adót. Az adó emelése sohasem vált ki valami nagy örömet az érdekelt adófizetők körében s így nem lehet csodálkozni, ha a járási képviselő­­testület váratlanul jött határozata sem találkozik általános tetszéssel. Ma kü­lönösen érzékenyen érinti az adózó polgárt az adóemelés, mert a közter­hekből éppen elég kötelezettség há­rul azokra, akik valamely ingatlannal bírnak, vagy akiknek megélhetésre szolgáló jövedelmük van. Az adóemelést, amint azt a rendel­kezésünkre álló hírlapi közleményből kivehetjük, a képviselőtestület nagy­arányú építkezésekkel indokolja, nem is lehet kifogásunk az ellen, ha a tervbevett építkezések általános köz­érdeket képviselnek és csak elismeréssel emlékezhetünk meg arról az áldozatról, amelyet a já­rás az utak javítására és a női gazdasági iskola felépítésére kí­ván meghozni, mert ezzel tényleg maradandó és produktiv célt szolgál. A kulturális célokra fordítandó összegek megsza­vazását is megértjük, hiszen erre va­lamennyi közmivelődési célokat szol­gáló intézmény reászorul. Szeretjük azonban hinni, hogy a kulturális se­gélyek eloszlásánál a képviselőtestü­let nemcsak a méltányosság, hanem az oszló igazság szemelőttartásával jár el és ügyel arra, hogy egy közel százszázalékosan magyar járás ma­gyar közönségének kulturális igénye teljes mértékben kielégítést nyerjen. Ezt annyival is inkább remélhet­jük, mert a járás magyar adófizetői viselik túlnyomórészt azokat a ter­heket is, amelyek a járás több mint másfélmilliós szükségletének fedeze­tére szolgálnak. Más kérdés azonban az, hogy a felemelt járási pótadó be fog-e foly­ni. Mert a súlyos gazdasági helyzet rendkívül nehéz viszonyokat terem­tett s a komáromi járás egyike azok­nak a területeknek, amelyeknek la­kossága tele van bajjal, nagyobbik része eddig sem tudott elegei tenni kötelezettségének, s az adókat bizony itt is úgy kell végrehajtani, ami jog­gal kelti föl azt az aggodalmat, hogy a 100 százalékos póladó nehezen, vagy talán nem is fog befolyni. Mert nem szabad elfelejteni, hogy ez az adó­emelés nemcsak hogy váratlanul éri az érdekelteket, hanem meglepően magasra viszi fel a százalékot. Amíg ugyanis 1935-re 45 százalék volt a járási pótadó, két évre rá, vagyis 1937-ben már kerek 100 százalékot kell fizetni. Ez pedig igen fájdalma­san érezhető különbség. A költségvetés összeállítása gondos körültekintést kíván, aki azL előké­szíti, annak számolnia kell minden eshetőséggel, nem utolsó sorban a gazdasági helyzettel és az adózó fize­tési képességével. Enélkül gondolni sem lehet arra, hogy pótadót emel­jünk. Bármilyen szükséges és köz­érdekű célok megvalósítását tűzzük is ki, ezeket csak akkor lehet keresz­tülvinni, ha az anyagi eszközök biz­tosítva vannak. Mert a régi, soha el nem avuló magyar közmondás örök igazsággal tanítj a, hogy addig nyuj tóz­­kodjál, amíg a takaród ér! A legszebb tervek elgondolója sem zárkózhatik el annak megfontolása elől, hogy csak annyit kívánjon meg a közterhek vi­selőitől, amennyit azok exisztenciá­­juk kockáztatása nélkül elbírnak. Azért helyesebb az alkotások terén is a fokozatos mérséklet, mint az átmenet nélküli nekivágás. Mertköny­­nyen csalódás érheti az embert. MIT SZŐL AZ ANGOL KIRÁLYHOZ? — kérdezem pénteken reggel ismerő­seimtől izgatottan. Régen érdeklődött a nagyközönség ennyire behatóan az angol belviszonyok iránt, mint éppen ezekben a napokban. Edvárd király mégis a szerelmet választotta: Európa valóban újra egyszer világtörténelmi napokat élt át. Arra már volt eset, hogy angol király nőket hyakaztatott. de arra még nem, hogy egy nő szép szeméért otthagyja a világ legnagyobb birodalmának trónját, alkotmányos tiszteletből. Végig is futottam ismerő­seimet s tőmondatokban kértem tőlük nyilatkozatot. Egy barátom az uccán: — Tudja Isten ... Ugylátszik, Ed­várd belefáradt az uralkodásba, nem volt nekivaló. Megunta. Spleenje votl. Most talált egy menekülési formát. Nem helyeslem. Egy úr az ujságosboltb'in: — Szenzációs. Ez egy ember! Ez egy gentleman! Nem hiába angol! Két hölgy az irodában: — Eddig is szerettük az angol ki­rályt, de ezentúl még jobban. Ego­néért egy trónt... Álomnak is sok... Az ember szeme könnyes lesz, ha be­legondol. Egy másik hölgy: — Túlságosan ugyan nem tetszik a fiú, mert fáradt az arca s nagy könnyzacskói vannak a szemén, há­mén, hanem amit csinált, az a gesz­tus, a trónt úgy otthagyni... Istenem, ha én lehettem volna... A köpködősarki politikus: — Nem kellett neki 'a meló. Van dohánya így is, minek strapálja ma­gát, nem igaz? Jó tette. Fáradjon más. Egyik szedőnk: — Ilyen jó kondíciót itthagyni! Meg­tarthatta volna a nőt is, a kondíciót is. Másik munkatársunk: — A király ezentúl polgártárs. A mi polgártársunk is. Jól tette. Egy úr a kávéházban: — Nehéz volt a választása, én ré­szemről a trónt választottam volna, uralkodni jobb. De lehet, hogy neki van igaza, ki tudja, mit hoz a jövő... Bámulatos ez az alkotmány tisztelet s az az úri harc, amit a király megví­vott. Egy ügyvédbojtár: — A szerelem nem olyan egyszerű. Egy »szakértő«: — Azok a németek, azok a néme­tek... TÓTH SÁNDOR SZÖNYEGÁRUHÁZA, KLAPKA-TÉR 9. Nagy választékban mindenfajta szőnyeg. Valódi perzsa és torontáli szőnyegek raktáron. Pokrócok, paplanok nagy választékban. ♦ MINDEN HÁZNÁL, V alódi SÓSBORSZESZ LEGYEN Egy vidéki vendég: — örök időkre blamálta a férfiakat! Egy dühös: — Hát érdemes egy nőért? Száz nő se éri meg! Egy blazirt: — VIII. Henrik cselekedett nagy­szerűen ! Egy Amerikát járt: — Miért ne legyen egyszer király­né amerikai asszony is. Tanulság: a szimpátia ugyan a ki­rály mellett nyilvánul meg Komá­romban, csakhogy az urak fentartás­­sal fogadják, a hölgyek azonban telje­sen átadják magukat az örömnek. A nők saját szerepük igazolását találták meg ebben a lépésben s nincs ma na Komáromban, aki ne helyeselné ezt a lépést. A férfiak inkább anyagi ol­daláról tekintik a dolgot s nagyön sok a vélemény olyaténformán is, hogy egy nő nem éri meg az egész hercehur­cát, meg aztán mi lesz a kövér ki­rályi állással. Akadt, aki nyak áztatni akart. A szerelem nem olyan egysze­rű... Komáromi ember szemében sem... Dolgozzál és takarékoskodjál! Takarékossági nap a Népbankban! Napjainkban a gazdasági válság ide­jét éljük, amikor mindnyájunk össze­fogására van szükség, hogy egy aka­rattal és közös munkával elérjük a jobb jövőt. Ennek a célnak felérésé' ér­dekében tartanak a szövetkezetek is takarékossági napokat. Maguk a szö­vetkezeti vezetők át vannak hatva a takarékosság szellemétől s jól tudják, hogy a takarékosság szabályai szerint élő nép hamarabb éri el céljait és gazdasági élete is jobban fejlődik. A takarékosság a javak fogy asz tilsá­nak az a módja, mely a rendelkezésre álló javak legcélszerűbb felhasználá­sát jelenti, de egyúttal figyelembe ve­szi a jövő szükségletét is. A termelési takarékosság az anyagok, szerszámok és a munkaerők takarékos felhaszná­lása, a fogyasztási takarékosság, a munkával nyert értékek célszerű kí­mélése és felhasználása, a jövő biztosí­tására szolgáló takarékosság pedig a megszerzett pénzfeleslegek félrelevé­­se, összegyűjtése. A takarékosság nem öncél, hanem az az út, amelyen ha­ladva elérhetjük gazdasági és nemzeti céljainkat. Ha népünk, a gazdag és a szegény egyaránt a takarékosság szellemétől áthatva fogja életkörülményeit beren­dezni s a félretehető feleslegeit a maga alapította szövetkezetekben fogja gyü­­mölcsözésre elhelyezni, akkor nemcsak önmagának, ha'nem a közösségnek, mindnyájunknak is, tesz szolgálatot, mert a takarékosság is, a szövetke­zeti összefogás is csak a jobb jövő­höz vezet. A Komáromi önsegélyző Hitelszö­vetkezet (Komáromi Népbank) decem­ber hó 13-án, holnap, vasárnap, dél­előtt 11 órakor a szövetkezet hivatalos helyiségében TAKARÉKOSSÁGI NAPOT tart, melyre a hitelszövetkezet igazgatósá­ga szívesen meghívja tagjait és az érdeklődőket. — Vennék 50—70, esetleg 100 hold szántóföldet a Csallóközben, vagy az ógyallai járásban Komárno városhoz közelebb fekvő vidéken. írásbeli, vagy szóbeli ajánlatokat kérek a Komáromi Lapok kiadóhivatalához eljuttatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom