Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-02 / 97. szám

97 sz<lm. Szerda. 1036 december 2. Otvenhetedík évtolvam. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Bgész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: Egyes szám ára 1 korona. Pőmunkatársaks FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Az egyesült párt parlamenti klubjának öltse. Védekezés a bolsevizmus ellen. Az egész világot izgalomban tarló spanyol polgárháború kiváltotta a kommunizmus elleni hangulatot, a­­mely a múlt héten éles állásfoglalás­ban jutóit kifejezésre. Berlinben a japán nagykövet és a német birodal­mi nagykövet államfőik megbízásából egv olyan intézményt írtak alá, amely a kommunista internacionálé ellen irányul. A szerződést kötő államok megegyeztek abban, hogy egymást kölcsönösen tájékoztatják a kommu­nista internacionálé tevékenységéről, megbeszélik egymással a szükséges­nek mutatkozó rendszabályokat és ezeket szoros együttműködésben hajt­ják végre. De a szerződő felek nemi elégednek meg azzal, hogy a kom­munizmus ellen egymással karöltve járjanak el, hanem más államokat is, amelyeket a kommunista internacio­nálé aknamunkája fenyeget, felhív­nak arra, hogy hozzanak ennek az egyezménynek szellemében elhárító rendszabályokat, vagy vegyenek részt hasonló egyezmények megkötésében. Ez az egyezmény tulajdonképen annak a tervnek hatása alatt jött létre, amelyet a kommunista inter­nacionálé hetedik moszkvai kongresz­­szusán dolgoztak ki arra nézve, hogy miképpen lehetne Spanyolországot szovjclköztársasággá átalakítani és más államokban úgynevezett nép­frontkormányokat létesíteni, amely kormányoknak az illető államokban politikai zavargásokat és konfliktu­sokat kell előidézniök. Az egyezmény felelet az internacionálé tervére, vagyis védekezés az ellen a törek­vés ellen, amely a világ polgári tár­sadalmának megsemmisítésére irá­nyul s amely a világ forradalmasí­tásának jegyében akar érvényesülni. Senki sem tagadhatja, hogy a kom­munista internacionálé állásfoglalása elsősorban is azok ellen az államok ellen irányul, amelyek nemzeti ala­pon állanak, lehet-e csodálkozni azon, hogy ezek mindent elkövetnek a terv megvalósítása ellen és össze fognak a veszedelem elhárítására. Mert hiszen a veszedelem állan­dóan fenyegeti az egész világot s ha vannak még államok, amelyek kép­telenek felfogni a helyzetet, vagy nem akarják meglátni az elkövetkezendő újabb világrengést, azok majd keser­vesen fognak felriadni egyszer, ami­kor ott lesznek a porták küszöbein a szovjet állig felfegyverzelt martaló­­cai, akik a pusztítás és rombolás sá­táni munkáját végzik majd el. A Moszkvában székelő kommunista in­ternacionálé (Komintern) fennállása óta a legsokoldalúbb tevékenységet fejtelte ki és fejti ki, hogy az összes; államok nemzeti és szociális intézmé­nyeit elpusztítsa és a világforrada-Komárom, december 1. Az egyesüli országos keresztényszo­cialista és magyar nemzeti párt, vala­mint a szepesi német párt parlamenti klubja Szüllő Géza dr. elnökletével hétfőn délelőtt a parlamenti klubhe­lyiségben ülést tartott. Az ütésen az egyesült pártnak csaknem valameny­­nyi törvényhozója jelen volt. Szüllő Géza az ülést megnyitva, me­leg szavakkal emlékezett meg az el­hunyt Majer Imre dr. prelátus, ko­máromi apátplébánosról, a párt nagy­értékű tagjáról, akinek emlékét jegy­zőkönyvileg örökítették meg. A parlamenti klub ezután foglalko­zott a költségvetési vitában résztvevő — december 1. A soviniszta cseh és szlovák lapok állandóan azt hangoztatják a Cseh­szlovákiában élő magyarokról, hogy csak a magyarosítás révén szoporo­­dott, saját népszaponodása nincs és így »kihalóban van«. A csehszlovák statisztikai hivatal ez­zel ellenkezőt állít. A nevezett hiva­talnak most jelent meg az 1935. évről kiadott kézikönyve, amely érdekes adatokat közöl az egyes nemzetisé­geknek a legutóbbi népszámlálás óta történt természetes szaporodásáról. E jelentés szerint a köztársaságban élő magyarok szaporodása az 1931— 193b. években 25.938 volt. Ugyanekkor a csehszlovákok 247.043, az oroszok 43.373, a németek 34.515, a zsidó nemzetiség 7.391, a lengyelek 4.123, egyéb nemzetiségek 3.195 lé­lekkel szaporodtak. A szaporodás évi átlaga ezrelékek­ben kitesz a csehszlovákoknál 6.374, az oroszoknál 20.821, a németeknél 2.67, a magyaroknál 9.37, a zsidók­nál 9.99 s a lengyeleknél 12.6 ezre­léket. lom kirobbantására irányuló politi­kát üz, ami a világbékét veszélyezte­ti. Az általuk megindított akciók ép­­oly agyafúrtak, mint amilyen vesze­delmesek voltak. Nem kell mást te­kinteni, csak a spanyolországi véreng­zéseket, hogy mindenki meggyőződ­jék, milyen mértékben avatkozik bele a kommunista internacionálé az ösz­­szes államok belső ügyeibe s milyen végzetes befolyással van a nemzetek jólétére és a világ békéjére. A japán külügyminiszter egyik nyi­latkozatában rámutat arra, hogy a szónokok kijelölésével és elhatározta, hogy a ruszinszkói autonómia tekinte­tében az egyesült párt egyöntetű véle­ményét kifejező nyilatkozatot Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő fog­ja a parlamentben előadni. A parlamenti klub Szüllő Géza dr. előterjesztése alapján részletesen meg­vitatta a mai kül- és belpolitikai hely­zetet. Élénk tetszéssel vették tudomásul a ki­sebbségi jogok elismerésére és ja­vítására vonatkozó angol külügy­miniszteri nyilatkozatot s az euró­pai sajtó felfigyelését, amelyben a megegyezés biztató jeleit látják. Eszerint a hivatalos kimutatás sze­rint a magyarság természetes szapo­rodása aránylag nagyobb, mint a Csehszlovákoké. Örvendetes, hogy négy év alatt a ma­­nagyarság 26 ezer fővel gyarapodott. Meg lehet állapítani, hogy éppen az ellenkezője történt annak, amit a nép­számlálás az 1919—1930. közötti idő­ről mondott, nevezetesen, hogy tíz év alatt 52.998 fővel csökkent a magya­rok száma. Ennek a veszteségnek a felét már négy év alatt behoztuk. Ha az 1930. évi népszámlálási adatokhoz hozzáadjuk a négy évi szaporulatot, akkor azt látjuk, hogy 1934. év végén az egyes nemzetiségek lélekszáma a következő volt: 9,935.843 csehszlovák, 594,406 orosz, 3,266.203 német, 717.861 magyar, 194.033 zsidó és 85.860 len­gyel. 1 A magyarok szaporodása kedvezőbb arányszámot mutat a csehszlovák nemzetiség szaporodásának arányszá­mánál, de legnagyobb szaporodás mu­tatkozott az oroszoknál, akik több mint háromszoros szaporodási arányszámot értek el. kommunista internacionálé hetedik kongresszusán Németországot és Ja­pánt szemelték ki tevékenységük szín­helyévé. Ez indította arra a két nagy­hatalmat, hogy egyesült erővel véde­kező intézkedéseket tegyenek, ami a november 25-én egymás között létre­jött egyezményben jut kifejezésre. Az egyezmény azokban az államokban, amelyekben a kommunizmust lehetet­lenné tették, helyesléssel találkozott és várható, hogy Németország és Ja­pán megegyezését követni fogja azok­nak az államoknak is összefogása, Megkezdődött az állami költségvetés képviselőházi vitája. A képviselőház november 30-án, hétfőn délután ült össze, hogy az 1937. évi állami költségvetés vitáját meg­kezdje. Az ülésen Hodzsa dr. minisz­terelnök, Kalfus dr. pénzügyminisz­ter és Necsasz népjóléti miniszter volt jelen. Remes képviselő főelőadó is­mertette a költségvetést és a pénz­ügyi törvényt. Az előadó kifogásolta, hogy a költségvetés áttekintése hiá­nyos. Érdemben a költségvetés politi­kai kompromisszum eredménye s abban a takarékosság nem érvé­nyesül úgy, mint kellene. Eimek bizonyítéka, hogy az állami kiadások mindössze 300 ezer koro­nával kisebbek, mint a kedvező 1929. év zárszámadásának kiadásai. A főelőadó beszéde után a képviselőház nyomban megkezdte a vitát, amelyet az egye­sült párti Korláth Endre dr. képvi­selő vezetett be hosszabb beszéddel. Munkaképtelenség és munkanélküliség esetén kapnak csak segélyt a katonasághoz bevonultak családtagjai. A törvények és rendeletek tárában 279. szám alatt kormányrendelet je­lent meg a katonai szolgálatra bevo­nultak hozzátartozóinak ellátmányi se­gélyéről. A rendelet a meghatalma­­zási törvény alapján, szűkíti az 1921- ben kiadott 120. számú törvény hatá­lyát. Kimondja a rendelet, hogy el­látási illetményre a katonai szolgálatra behívottak családjának tagjai csak ab­ban az esetben bírnak jogigénnyel, ha a behívott szolgálat balépésé­­nek pillanatában vagyontalanok, keresetre képtelenek voltak, élet­­fenntartásuk lényegesen függött a behívott személy munkája jöve­delmétől s a behívás által élet­fenntartásuk veszélyeztetve van. Ugyanilyen feltételek mellett jogigé­nyük van erre a segélyre a behívott családja tagjainak, ha a behívott szol­­gálatbalépte pillanatában hibájukon kívül munkanélküliek voltak, feltéve, hogy községi hivatal bizonylatával iga­zolni tudják, hogy semmi más közfor­rásból nem élveznek segélyt. A ren­delet 1937. január elsejével lép ha­tályba. amelyeknek már véres emlékeik van­nak a kommunista felforgatok több vagy kevesebb ideig tartott terror­­uralmáról. A Komintern maga provo­kálja örökös mozgolódásaival és az államok beliigycibc való hívatlan be­avatkozásával azt, hogy szervezkedje­nek ellene, mert a megszervezett vi­lágforradalom ellen csakis a megszer­vezett ellenállás biztosíthatja a békét a világnak. A végpusztulással fenye­gető veszedelem ellen védekezni keD, ez elemi kötelessége minden állam­nak, minden embernek. A statisztikai hivatal cáfolata a soviniszta lapok ama állításával szemben, hogy a magyarság „kihalóban van“ T

Next

/
Oldalképek
Tartalom