Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-12-02 / 97. szám

2. oJdai. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. december 2. A komáromi ifjúság Jókai szobráért. A komáromi iskolák nagysikerű előadása a Kultúrpalotában. Több mint 660 millióval lépték túl az 1935. évi költségvetést. A képviselőház ülésén nyomtatás­ban osztották ki ama törvényjavas­latot, mellyel a nemzetgyűlés utólag jóváhagyja az 1935. évi költségvetés szerinti állami gazdálkodásban egy­némely tétel túllépését. Ezek a túl­lépések a következők: a nemzetvédelmi minisztérium 89 millió 810.995 koronával lépteiül a költségvetést s ezt a rendkívüli hadgyakorlatok szükségletével indokolja. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 3 mil­lió 081.507 koronával költött többet, a vasutügyi minisztérium 35.349 korona többletkiadás utólagos engedélyezését kéri. A népjóléti minisztérium a mun­kanélküliek segélyénél 160,056.324 koronával lépte túl a költségve­tést. Végül a pénzügyminisztérium 4i08,780.981 korona több kiadás utólagos engedélyezését kéri. Ez a kiadási többlet az államadóssá­gok fejezetében állott elő 63.8 millió­val, az értékpapír felvásárlásánál pe­dig 120.5 millió koronával; az állam­papírok árfolyam szabályozása 96 mil­lió 32 ezer koronába került s az állam által vállalt garanciák realizálása 113 millió 440 ezer koronát igényelt. Az elemi károkkal sújtott gazdák segélye­zésére költségvetési fedezet nélkül 35.5 milliót fizettek ki. Szabálytalanságok a kereskedelemügyi minisztériumban. A Lidové Noviny egyik most meg­jelent számában arról ir, hogy Naj­­man miniszter vizsgálatot rendelt el a minisztérium egyik nagybefolyású vezető tisztviselője ellen, akiről kitu­dódott, hogy a segélyek kiutalványozásával kap­csolatban jutalmakat fogadott el. A lap értesülése szerint a szóbanforgó tisztviselő a hivatalos hatalommal ma­gánjövedelme növelése érdekében élt vissza, ami az állami hivatalnok ál­lásával össze nem egyeztethető. Ebben az ügyben a kereskedelmi miniszter hivatalosan a következő je­lentést adta ki: A minisztérium a szubvenciókérvények elintézésével kapcsolatban az idén is — mint min­den költségvetési év végén — revíziót hajtatott végre azoknál a szerveze­teknél, amelyek a kereskedelemügyi minisztérium szubvencióit igénybe ve­szik. Mivel e revíziók eredményei az első stá­diumban nem voltak egészen meg­nyugtatók, illetve amennyiben el­térések állapíttattak meg, a mi­nisztérium részletes vizsgálatot rendelt el, ez folyamatban van s eredményének nem lehet elébevágni. Minden vita nélkül hatszáz­milliós új állami hitelt szavaztak meg. A képviselőház pénteken rövid ülést tartott, amelyen több javaslatot és in­terpellációt osztottak szét nyomtatás­ban. E javaslatok közt volt többek közt a katonai alakulatok közigazgatási ha­táskörének változásáról szóló javas­lat is. Az ülésen két javaslatot intéz­tek el. Minthogy senki sem jelentke­zett szólásra, ezért vita nélkül, az előadói javaslatok alapján mindkét olvasásban megszavaz­— december 1. A komáromi tanuló ifjúság is ki­vette részét abból a nemes mozga­lomból, amelynek célja, hogy Jókai szülővárosa végre lerója régi tarto­zását nagy szülöttjének, a Jókai szo­bor megalkotásával. A háború előtt már megmozdult ez­­irányban Komárom, de a háború be­következése lelohasztotta az egész lel­kesedést. Hogy ez a nemes mozgalom újra föléledt, az a Jókai Egyesület agilis és népszerű elnökének, Szijj Ferenc dr.-nak köszönhető, aki nemcsak ki­adta a jelszót, hogy állítsuk fel Jókai szobrát, hanem a nemes cél érdeké­ben lelkesít, buzdít és ennek a nagy hatóerejű agitációs munkának köszön­hető, hogy a Jókai-szobor gondolata már régen kilépett Komárom város kereteiből és a lelkesedés a nemes cél iránt országos. Messze földről is jönnek adományok a szobor javára. Értékes tervet vetett föl dr. Szijj Ferenc és dr. Szijj Ferencné a leg­utóbb is. A terv gazdag erkölcsi és anyagi gyümölcseit most aratta le a szoborbizottság vasárnap délután, a Jókai Egyesület kultúrházában. A ko­máromi tanuló ifjúság pompásan si­került előadásával járult a szobor­­akcióhoz. A komáromi iskolák igaz­gatói, tanárai és tanítói szívesen siet­tek a terv valóraváltására és nyúj­tottak segédkezet az est rendezőinek, különösen dr .Szijj Ferencnének, aki lelkes és fáradhatatlan irányítója volt az egész előadásnak, Kominek Antal tánctanárral együtt elévülhetetlen ér­demeket szerzett. Maga az előadás varázslatos von­zóerőt gyakorolt a közönségre, noha az előtte való napon a tanulóifjúság­nak bemutatott főpróbán sok felnőtt néző is megjelent. A vasárnap délután 5 órakor kez­dődő előadás előtt egy órával való­ságos ostrom alá vette a közönség a pénztárt és az eredmény az lett, hogy zsúfolásig megtelt a terem. Az ifjú­sági előadások mindig nagy vonzerőt gyakorolnak a közönségre, fiatalra és öregre egyaránt. A nagy számban megjelent közönség arcáról öröm su­gárzott. A hatalmas tapsviharok is bizonyították, hogy a nézők boldo­gok, hogy az ifjúság kedves játéká­ban gyönyörködhetnek. Ez volt a leg­szebb jutalmuk nemcsak a szereplők­nek, hanem a rendezőknek is. A változatos és nívós műsort a fő­gimnázium népszerű zenekara nyitot­ta meg Krizsán József zenetanár be­tanításával és kitűnő vezetésével. Az előadott pompás zeneszám nagy tet­szést váltott ki. Szép és telkekig ható bevezetőt mondott átérzett előadás­ban Simon Zoltán másodéves tanító­­képezdei növendék meleg és őszinte sikerrel. Teleki Miklós községi elemi iskolai tanító lelkes munkájának pom­pásan sikerült eredményében gyö­nyörködhetett a közönség: a községi iskolai háromszólamú gyermekkara aratott hatalmas sikert, amikor meg­lepően jól és fegyelmezetten elénekel­ték a »Darumadár« és a »Kip-kop« című dalokat, amelyeket szintén Te­leki Miklós írt át gyermekkarra. A Majláth-iskola egyik tehetséges nö­vendéke, a negyedik osztályos Lencz József kedvesen szavalta el a Jókai­ról szóló szép költeményt nagy si­kerrel. Telkes Mihály iparostanonc­­iskolai igazgató vezetésével az Arany János cserkészcsapat következett ez­után. Tábortűzi jelenetet mutattak be nagy elevenséggel és cserkészvidám­sággal. A siker itt se maradt el. Kedves jelenet következett megint: a polgári leányiskola növendékeinek magyarruhás csoportja libbent a pó­ták a szállítói utalványok alapjá­nak 600 millióról 1200 millióra való kiterjesztését és az állammal szemben fennálló kö­vetelések engedményezéséről és fog­lalásáról szóló javaslatot, illetve mind­diumra és tizenkét bájos kislány mo­solygott a közönségre. Pompás, üte­mes és szebbnél-szebb alakzatokban gazdag magyar táncot lejtettek el Zsirkó Mária bájos bevezető éneke után, amelynek szövege is megkapó. Bátran és kedvesen adta a bevezető éneket, mint egy vérbeli művésznő. A bevezető ének szövegét dr. Szijj Ferencné írta. A dal után előadott táncok, amelyeket dr. Szijj Ferencné és Kominek Antal tánctanár tanított be, annyira tetszettek a közönségnek, hogy többször meg kellett ismételni­­ök. A kis táncosok: Zsirkó Mária, Ackermann Vera, Sindler Ilona, He­gyi Magda, Felkay Györgyi, Bardocz Anna, Trencsik Margit, Holota Gi­zella, Fujk Ilona, Hanzsér Rózsi, Farkas Margit, Beck Irén. Jókai Mórnak egyik kedves, humo­ros versét, a »Mese a cigányról« cí­műt nagyon élethűen, átérzett elő­adásban szavalta el Dallos Árpád, a kereskedelmi iskola növendéke. Ked­ves tornászjelenetben Ipovilz Sándor tanár dirigálása mellett a polgári fiú­iskola növendékei buzogánygyakorla­tot mutattak be, igen sikerültén. Pom­pásan peregtek le a megkapó és len­dületes gyakorlatok. A közönség tet­­nyilvánítása megismételtette ezt a szá­mot is. Mikszáth Kálmán novellájából írt humoros jelenetet, a »Kaszát vásárló paraszt« címűt igen jó alakításban mutatta be három tanítóképezdei nö­vendék: Szabó Mihály, Géczy Mihály és Kanócz Miklós. Mindegyiknek já­téka átérzett és közvetlen volt. A kö­zönség sokat mulatott játékukon. Most következett a tabló: a Tánc­­olimpiász, amelyet már látott a kö­zönség, de szépsége, hangulatossága miatt újra látni akarta. Az öt világ­rész: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália jellegzetes táncait mu­tatták be megfelelő jelmezekben a fő­gimnázium leánynövendékei dr. Szijj Ferencné és Kominek Antal tánctanár kitűnő rendezésében és betanításával. Az ötletes bevezetőt Csonka Ferenc mondotta kedélyes közvetlenséggel. Elsötétül a nézőtér és Vaisz Tibor, a futóbajnok hozza az olimpiai fák­lyát és meggyujtja a táncolimpiász lángját. Megjelenik két harsonás: Bokrossy Lajos és Szaló István. Kez­detét veszik a szebbnél-szebb tánc­­jelenetek. A közönség nem tud be­telni azok szépségeivel és tombolva követel újrázást. A szereplő leányok névsorát itt közöljük: Európa: Bel­esük Klára, Biró Ilona, Jancsó Erzsé­bet, Matejovich Márta, Molnár Mar­git, Sándor Etel, Sipos Magda, To­­xnaschek Piroska. — Ázsia: Bakács Sári, Banai Tóth Erzsébet, Falda Me­lánia, Einla Mária, Kántor Magda, Kecskés Sári, Sztranyovszky Jolán, Zsolnai Olga. — Afrika: Abetesz Er­zsébet, Baumöhl Magda, Huber Mária Ipovitz Ágota, Kacz Ilona, Reif Edit, Schwarz Teréz, Tomaschek Márta. — Amerika: Banai Tóth Ilonka, Bardocz Jutka, Berza Ilona, Csongrády Mag­da, Kendi Marianna, Kovách Edit, Langsádl Edit, Langsádl Ilona, Ma­tejovich Herta, Schwarzer Nóra, Var­sányi Irén, Váczy Erzsébet. — Auszt­rália: Drobny Julia, Feisthammel Ka­ta, Ipovitz Kata, Mikó Ilona, Rimele Erzsébet, Rohonyi Vera, Spitz Herta, Szijj Daisy, Waldhauser Lili. A kö­zönség tomboló tapsvihara között is­mét megszólalnak a harsonák és a közönség egy kedves délután emlé­keivel meggazdagodoltan távozik az előadásról. A komáromi iskolák méltó módon mutatták be hódolatukat a mesekirály előtt s kivették részüket a szobor­­gondolat valóraváltásának munkájú­két esetben: szanátushatározatot. Az első javaslat elfogadása alapján a kor­mány most már 1200 millió korona erejéig veheti igénybe az állami szál­lítók kifizetésénél az állampénztári utalványokat. ból. Az iskolák ezzel egyúttal magas színvonalukat, tettrekészségüket s fel­használhatóságukat is megmutatták: a siker s a megelégedettség azt mu­tatta, hogy a komáromi iskolák a »nagy versenyben« az elsők között vannak. Jókai bizonyosan mosolyog­va, köszönetét mondva pillantott le a fürge, ügyes kis magyarokra, akik egy délután az ő nevét tűzték föl jelvényül. Az est rendezőinek, a gondolat tett­­revál Lóinak őszinte elismerés és kö­szönet a kétórás vidámságért, a pom­pásan gördülő számokért. A nagyközönség panaszkönyve. Síkos az út! Két panaszos levél is érkezett be szerkesztőségünkbe ezen a héten s e levelek a síkos járdákról, síkos út­testekről szólnak. Beállott a havas idő, ha az olvadt hó megfagy: a járókelők nagy veszedelemnek teszik ki magu­kat, de veszedelembe sodródhatnak az igavonóállatok s a közlekedési esz­közök is. Igv különösen a Vághíd körüli útszakaszok, — ahol a lejtő kezdődik, — veszélyesek, simaságuk­nál fogva. Általában nagy az öröm, hogy ezek az útszakaszok elkészültek, mert régen szükség volt már a javí­tásra. M'Ost csak azt kérik a lótartó gazdák, hogy szórássá be a város eze­ket a sima, lejtős útszakaszokat ho­mokkal, hogy a vidéki kocsik bátran be merhessenek jönni a városba. Nem oly nagy kérés: valószínűleg teljesítve is lesz. — Csakis villanyvilágílásos vasúti kocsikat rendel a csehszlovák állam­­vasút. Az államvasutak már csalás olyan kocsikat rendelnek, amelyek­ben villanyvilágítás van. A régebbi tipusu kocsiknál a gázvilágítást vil­lannyal cserélik ki, ha a kocsi konst­rukciója olyan, hogy az átalakítás még kifizetődik. Rövidesen tehát csak olyan kocsik fognak a csehszlovák vonalakon közlekedni, amelyekben villanyvilágítás van. Az átalakításra már nem alkalmas kocsikat pedig ki fogják vonni a forgalomból. — A nemzetközi gyorsvonatok ké­sései a halárállomásokról és azok kö­vetkezményei. Az általánosan meg­szigorított vám- és deviza vizsgála­tok a határállomásokon a gyorsvona­tok pontosságára igen káros befolyás­sal vannak. A késések kihatnak a belföldi csatlakozó vonatokra is. A mostani nemzetközi menetrend konfe­rencián e pontatlanság szóba került és arra az eredményre jutottak, hogy a hiba kiküszöbölése csakis a vám- és deviza vizsgálat meggyorsításával érhető el, amihez az utazó közönség nagy mértékben hozzájárulhat, ha megvámolandó holmiját idejében be­jelenti és poggyászát még a vonatnak a határállomásra való érkezése előtt vámkezeléshez kikészíti. A csehszlo­vák államvasutak igyekeznek oda­halni, hogy e pontatlanságot lehető­ség szerint kiküszöböljék, vagy leg­alább is mérsékeljék. — Utoljára a Cserebogár-operett. Vasárnap délután 4 órai kezdettel utoljára játssza az Iparoskor műked­velő gárdája Erdélyi Mihály 3 felv. operettjét a »Cserebogár, sárga csere­bogár«-!. Ezúttal az előadás az Iparos­kor saját színháztermében (Ipartár­sulati székház, Masaryk-u. 67.) lesz megtartva, mivel a Legényegylet ter­me erre a napra már foglalt. Jegyek 6, 5, 3, 1.50 Ke árban Czibor Géza kalaposüzletében (Jókai-ucca) kapha­tók. Az előadás tiszta jövedelmének felét a Jókai-szoboralap javára aján­lotta fel az Iparoskor. Aki még nem látta ezt a bájos humorú operettet, ne mulassza el, hogy az utolsó elő­adást okvetlen megnézze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom