Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-12-02 / 97. szám
2. oJdai. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. december 2. A komáromi ifjúság Jókai szobráért. A komáromi iskolák nagysikerű előadása a Kultúrpalotában. Több mint 660 millióval lépték túl az 1935. évi költségvetést. A képviselőház ülésén nyomtatásban osztották ki ama törvényjavaslatot, mellyel a nemzetgyűlés utólag jóváhagyja az 1935. évi költségvetés szerinti állami gazdálkodásban egynémely tétel túllépését. Ezek a túllépések a következők: a nemzetvédelmi minisztérium 89 millió 810.995 koronával lépteiül a költségvetést s ezt a rendkívüli hadgyakorlatok szükségletével indokolja. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 3 millió 081.507 koronával költött többet, a vasutügyi minisztérium 35.349 korona többletkiadás utólagos engedélyezését kéri. A népjóléti minisztérium a munkanélküliek segélyénél 160,056.324 koronával lépte túl a költségvetést. Végül a pénzügyminisztérium 4i08,780.981 korona több kiadás utólagos engedélyezését kéri. Ez a kiadási többlet az államadósságok fejezetében állott elő 63.8 millióval, az értékpapír felvásárlásánál pedig 120.5 millió koronával; az állampapírok árfolyam szabályozása 96 millió 32 ezer koronába került s az állam által vállalt garanciák realizálása 113 millió 440 ezer koronát igényelt. Az elemi károkkal sújtott gazdák segélyezésére költségvetési fedezet nélkül 35.5 milliót fizettek ki. Szabálytalanságok a kereskedelemügyi minisztériumban. A Lidové Noviny egyik most megjelent számában arról ir, hogy Najman miniszter vizsgálatot rendelt el a minisztérium egyik nagybefolyású vezető tisztviselője ellen, akiről kitudódott, hogy a segélyek kiutalványozásával kapcsolatban jutalmakat fogadott el. A lap értesülése szerint a szóbanforgó tisztviselő a hivatalos hatalommal magánjövedelme növelése érdekében élt vissza, ami az állami hivatalnok állásával össze nem egyeztethető. Ebben az ügyben a kereskedelmi miniszter hivatalosan a következő jelentést adta ki: A minisztérium a szubvenciókérvények elintézésével kapcsolatban az idén is — mint minden költségvetési év végén — revíziót hajtatott végre azoknál a szervezeteknél, amelyek a kereskedelemügyi minisztérium szubvencióit igénybe veszik. Mivel e revíziók eredményei az első stádiumban nem voltak egészen megnyugtatók, illetve amennyiben eltérések állapíttattak meg, a minisztérium részletes vizsgálatot rendelt el, ez folyamatban van s eredményének nem lehet elébevágni. Minden vita nélkül hatszázmilliós új állami hitelt szavaztak meg. A képviselőház pénteken rövid ülést tartott, amelyen több javaslatot és interpellációt osztottak szét nyomtatásban. E javaslatok közt volt többek közt a katonai alakulatok közigazgatási hatáskörének változásáról szóló javaslat is. Az ülésen két javaslatot intéztek el. Minthogy senki sem jelentkezett szólásra, ezért vita nélkül, az előadói javaslatok alapján mindkét olvasásban megszavaz— december 1. A komáromi tanuló ifjúság is kivette részét abból a nemes mozgalomból, amelynek célja, hogy Jókai szülővárosa végre lerója régi tartozását nagy szülöttjének, a Jókai szobor megalkotásával. A háború előtt már megmozdult ezirányban Komárom, de a háború bekövetkezése lelohasztotta az egész lelkesedést. Hogy ez a nemes mozgalom újra föléledt, az a Jókai Egyesület agilis és népszerű elnökének, Szijj Ferenc dr.-nak köszönhető, aki nemcsak kiadta a jelszót, hogy állítsuk fel Jókai szobrát, hanem a nemes cél érdekében lelkesít, buzdít és ennek a nagy hatóerejű agitációs munkának köszönhető, hogy a Jókai-szobor gondolata már régen kilépett Komárom város kereteiből és a lelkesedés a nemes cél iránt országos. Messze földről is jönnek adományok a szobor javára. Értékes tervet vetett föl dr. Szijj Ferenc és dr. Szijj Ferencné a legutóbb is. A terv gazdag erkölcsi és anyagi gyümölcseit most aratta le a szoborbizottság vasárnap délután, a Jókai Egyesület kultúrházában. A komáromi tanuló ifjúság pompásan sikerült előadásával járult a szoborakcióhoz. A komáromi iskolák igazgatói, tanárai és tanítói szívesen siettek a terv valóraváltására és nyújtottak segédkezet az est rendezőinek, különösen dr .Szijj Ferencnének, aki lelkes és fáradhatatlan irányítója volt az egész előadásnak, Kominek Antal tánctanárral együtt elévülhetetlen érdemeket szerzett. Maga az előadás varázslatos vonzóerőt gyakorolt a közönségre, noha az előtte való napon a tanulóifjúságnak bemutatott főpróbán sok felnőtt néző is megjelent. A vasárnap délután 5 órakor kezdődő előadás előtt egy órával valóságos ostrom alá vette a közönség a pénztárt és az eredmény az lett, hogy zsúfolásig megtelt a terem. Az ifjúsági előadások mindig nagy vonzerőt gyakorolnak a közönségre, fiatalra és öregre egyaránt. A nagy számban megjelent közönség arcáról öröm sugárzott. A hatalmas tapsviharok is bizonyították, hogy a nézők boldogok, hogy az ifjúság kedves játékában gyönyörködhetnek. Ez volt a legszebb jutalmuk nemcsak a szereplőknek, hanem a rendezőknek is. A változatos és nívós műsort a főgimnázium népszerű zenekara nyitotta meg Krizsán József zenetanár betanításával és kitűnő vezetésével. Az előadott pompás zeneszám nagy tetszést váltott ki. Szép és telkekig ható bevezetőt mondott átérzett előadásban Simon Zoltán másodéves tanítóképezdei növendék meleg és őszinte sikerrel. Teleki Miklós községi elemi iskolai tanító lelkes munkájának pompásan sikerült eredményében gyönyörködhetett a közönség: a községi iskolai háromszólamú gyermekkara aratott hatalmas sikert, amikor meglepően jól és fegyelmezetten elénekelték a »Darumadár« és a »Kip-kop« című dalokat, amelyeket szintén Teleki Miklós írt át gyermekkarra. A Majláth-iskola egyik tehetséges növendéke, a negyedik osztályos Lencz József kedvesen szavalta el a Jókairól szóló szép költeményt nagy sikerrel. Telkes Mihály iparostanonciskolai igazgató vezetésével az Arany János cserkészcsapat következett ezután. Tábortűzi jelenetet mutattak be nagy elevenséggel és cserkészvidámsággal. A siker itt se maradt el. Kedves jelenet következett megint: a polgári leányiskola növendékeinek magyarruhás csoportja libbent a póták a szállítói utalványok alapjának 600 millióról 1200 millióra való kiterjesztését és az állammal szemben fennálló követelések engedményezéséről és foglalásáról szóló javaslatot, illetve minddiumra és tizenkét bájos kislány mosolygott a közönségre. Pompás, ütemes és szebbnél-szebb alakzatokban gazdag magyar táncot lejtettek el Zsirkó Mária bájos bevezető éneke után, amelynek szövege is megkapó. Bátran és kedvesen adta a bevezető éneket, mint egy vérbeli művésznő. A bevezető ének szövegét dr. Szijj Ferencné írta. A dal után előadott táncok, amelyeket dr. Szijj Ferencné és Kominek Antal tánctanár tanított be, annyira tetszettek a közönségnek, hogy többször meg kellett ismételniök. A kis táncosok: Zsirkó Mária, Ackermann Vera, Sindler Ilona, Hegyi Magda, Felkay Györgyi, Bardocz Anna, Trencsik Margit, Holota Gizella, Fujk Ilona, Hanzsér Rózsi, Farkas Margit, Beck Irén. Jókai Mórnak egyik kedves, humoros versét, a »Mese a cigányról« címűt nagyon élethűen, átérzett előadásban szavalta el Dallos Árpád, a kereskedelmi iskola növendéke. Kedves tornászjelenetben Ipovilz Sándor tanár dirigálása mellett a polgári fiúiskola növendékei buzogánygyakorlatot mutattak be, igen sikerültén. Pompásan peregtek le a megkapó és lendületes gyakorlatok. A közönség tetnyilvánítása megismételtette ezt a számot is. Mikszáth Kálmán novellájából írt humoros jelenetet, a »Kaszát vásárló paraszt« címűt igen jó alakításban mutatta be három tanítóképezdei növendék: Szabó Mihály, Géczy Mihály és Kanócz Miklós. Mindegyiknek játéka átérzett és közvetlen volt. A közönség sokat mulatott játékukon. Most következett a tabló: a Táncolimpiász, amelyet már látott a közönség, de szépsége, hangulatossága miatt újra látni akarta. Az öt világrész: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália jellegzetes táncait mutatták be megfelelő jelmezekben a főgimnázium leánynövendékei dr. Szijj Ferencné és Kominek Antal tánctanár kitűnő rendezésében és betanításával. Az ötletes bevezetőt Csonka Ferenc mondotta kedélyes közvetlenséggel. Elsötétül a nézőtér és Vaisz Tibor, a futóbajnok hozza az olimpiai fáklyát és meggyujtja a táncolimpiász lángját. Megjelenik két harsonás: Bokrossy Lajos és Szaló István. Kezdetét veszik a szebbnél-szebb táncjelenetek. A közönség nem tud betelni azok szépségeivel és tombolva követel újrázást. A szereplő leányok névsorát itt közöljük: Európa: Belesük Klára, Biró Ilona, Jancsó Erzsébet, Matejovich Márta, Molnár Margit, Sándor Etel, Sipos Magda, Toxnaschek Piroska. — Ázsia: Bakács Sári, Banai Tóth Erzsébet, Falda Melánia, Einla Mária, Kántor Magda, Kecskés Sári, Sztranyovszky Jolán, Zsolnai Olga. — Afrika: Abetesz Erzsébet, Baumöhl Magda, Huber Mária Ipovitz Ágota, Kacz Ilona, Reif Edit, Schwarz Teréz, Tomaschek Márta. — Amerika: Banai Tóth Ilonka, Bardocz Jutka, Berza Ilona, Csongrády Magda, Kendi Marianna, Kovách Edit, Langsádl Edit, Langsádl Ilona, Matejovich Herta, Schwarzer Nóra, Varsányi Irén, Váczy Erzsébet. — Ausztrália: Drobny Julia, Feisthammel Kata, Ipovitz Kata, Mikó Ilona, Rimele Erzsébet, Rohonyi Vera, Spitz Herta, Szijj Daisy, Waldhauser Lili. A közönség tomboló tapsvihara között ismét megszólalnak a harsonák és a közönség egy kedves délután emlékeivel meggazdagodoltan távozik az előadásról. A komáromi iskolák méltó módon mutatták be hódolatukat a mesekirály előtt s kivették részüket a szoborgondolat valóraváltásának munkájúkét esetben: szanátushatározatot. Az első javaslat elfogadása alapján a kormány most már 1200 millió korona erejéig veheti igénybe az állami szállítók kifizetésénél az állampénztári utalványokat. ból. Az iskolák ezzel egyúttal magas színvonalukat, tettrekészségüket s felhasználhatóságukat is megmutatták: a siker s a megelégedettség azt mutatta, hogy a komáromi iskolák a »nagy versenyben« az elsők között vannak. Jókai bizonyosan mosolyogva, köszönetét mondva pillantott le a fürge, ügyes kis magyarokra, akik egy délután az ő nevét tűzték föl jelvényül. Az est rendezőinek, a gondolat tettrevál Lóinak őszinte elismerés és köszönet a kétórás vidámságért, a pompásan gördülő számokért. A nagyközönség panaszkönyve. Síkos az út! Két panaszos levél is érkezett be szerkesztőségünkbe ezen a héten s e levelek a síkos járdákról, síkos úttestekről szólnak. Beállott a havas idő, ha az olvadt hó megfagy: a járókelők nagy veszedelemnek teszik ki magukat, de veszedelembe sodródhatnak az igavonóállatok s a közlekedési eszközök is. Igv különösen a Vághíd körüli útszakaszok, — ahol a lejtő kezdődik, — veszélyesek, simaságuknál fogva. Általában nagy az öröm, hogy ezek az útszakaszok elkészültek, mert régen szükség volt már a javításra. M'Ost csak azt kérik a lótartó gazdák, hogy szórássá be a város ezeket a sima, lejtős útszakaszokat homokkal, hogy a vidéki kocsik bátran be merhessenek jönni a városba. Nem oly nagy kérés: valószínűleg teljesítve is lesz. — Csakis villanyvilágílásos vasúti kocsikat rendel a csehszlovák államvasút. Az államvasutak már csalás olyan kocsikat rendelnek, amelyekben villanyvilágítás van. A régebbi tipusu kocsiknál a gázvilágítást villannyal cserélik ki, ha a kocsi konstrukciója olyan, hogy az átalakítás még kifizetődik. Rövidesen tehát csak olyan kocsik fognak a csehszlovák vonalakon közlekedni, amelyekben villanyvilágítás van. Az átalakításra már nem alkalmas kocsikat pedig ki fogják vonni a forgalomból. — A nemzetközi gyorsvonatok késései a halárállomásokról és azok következményei. Az általánosan megszigorított vám- és deviza vizsgálatok a határállomásokon a gyorsvonatok pontosságára igen káros befolyással vannak. A késések kihatnak a belföldi csatlakozó vonatokra is. A mostani nemzetközi menetrend konferencián e pontatlanság szóba került és arra az eredményre jutottak, hogy a hiba kiküszöbölése csakis a vám- és deviza vizsgálat meggyorsításával érhető el, amihez az utazó közönség nagy mértékben hozzájárulhat, ha megvámolandó holmiját idejében bejelenti és poggyászát még a vonatnak a határállomásra való érkezése előtt vámkezeléshez kikészíti. A csehszlovák államvasutak igyekeznek odahalni, hogy e pontatlanságot lehetőség szerint kiküszöböljék, vagy legalább is mérsékeljék. — Utoljára a Cserebogár-operett. Vasárnap délután 4 órai kezdettel utoljára játssza az Iparoskor műkedvelő gárdája Erdélyi Mihály 3 felv. operettjét a »Cserebogár, sárga cserebogár«-!. Ezúttal az előadás az Iparoskor saját színháztermében (Ipartársulati székház, Masaryk-u. 67.) lesz megtartva, mivel a Legényegylet terme erre a napra már foglalt. Jegyek 6, 5, 3, 1.50 Ke árban Czibor Géza kalaposüzletében (Jókai-ucca) kaphatók. Az előadás tiszta jövedelmének felét a Jókai-szoboralap javára ajánlotta fel az Iparoskor. Aki még nem látta ezt a bájos humorú operettet, ne mulassza el, hogy az utolsó előadást okvetlen megnézze.
