Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-11-28 / 96. szám

Xiapunk mai száma a jövéhuti teljesít&di6*mttsort tartalmazza Ot f#»nhpfpíHU ^víolvnm. 96 szAm. Szombat, 1936 november 88. KOMAROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyes szám ára 1 korona. Se rózsaszínű, se színtelen. (AL) Az az izgalom és bizonytalan­ság, amely az olasz-abcsszin háborúi világszerte kísérte, eltörpül amellett a nyugtalanság mellett, amely most kap lábra a spanyolországi eseményekkel kapcsolatban. Hogy mennyire labilis az európai helyzet, mennyire szét­­forgácsolódtak az európai erők, mór akkor tűnt ki, amikor Olaszország ellen kimondták a szankciókat, de ezeket végső konzekvenciájukban sen­ki sem merte keresztül vinni. Amikor pedig Olaszország mint győztes vá­ratlanul befejezte a háborút, úgy ahogy lenyelték Anglia és a vele tartói államok a keserű pilulát és ha for­mailag még nem is, de lényegileg el­ismerték az olasz hódítást. Hogy azonban ilyen a jövőben többé meg ne történhessék. Angolország hatal­mas fegyverkezésbe fogott, mert be­látta, hogy tisztán nagyhatalmi sza­vával és világbirodalmának tekinté­lyével nem tudja elég hathatósan biz­tosítani érdekeit. A tankok, ágyuk, repülőgépek mégis csak többet érnek ezen a téren, mint a konferenciák, diplomáciai csalafintaságok, jegyzé­kek és maga a díszes népszövetség. Angolország a »béke« jegyében fegy­verkezik, amikor természetesen a ma­ga józan és hűvös eszejárásában olyan béke lebeg előtte, amely elsősorban — sőt talán kizárólag is — a brit érdekeket szolgálja. Erre a tipikusan angol felfogásra vall Eden külügyminiszternek leg­utóbb tett az a kijelentése is, hogy Angolország az Európa Nyugatán vont határokat véglegeseknek tekinti, mert azokat hosszú idők alakították ki, ezeknek a határoknak épségben maradását hajlandó is biztosítani. De nem vélekedik ekként az Európa Ke­letén lévő határokról, mert ezek tu­lajdonképpen csak új vonalak, ame­lyek helyességét az idők múlása még nem szentesítette. Ezeknek fennma­radását tehát Anglia nem garantálja. Ma Angliának súlyos problémái tá­madtak a Földközi tengeren, a távol Keleten, amelyek az ő világuralma szempontjából sokkal fontosabbak, mint bármely kérdés Európa Keletén. Ezekért nem fogja kockáztatni a bé­két, amikor a nagy kérdéseket is a legkörültekintőbb óvatossággal kény­telen kezelni és elintézni, mert még POLITIKAI LAP. Aiapitotta: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főműnk*társak-) FÜLÖP ZSIGMOND és A1XINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Holota dr. záróbeszédében bírálta a „kiegyensúlyozott“ költségvetést. Holota János dr. egyesült párti nem­zetgyűlési képviselő a költségvetés vi­tájában utolsónak szólalt föl és beszé­dében alapos bírálatot mondott az 1937. évi költségvetésről. Beszédében többek között azt mondotta, hogy ha a kormány a kiegyensúlyozott költség­­vetés álláspontjára helyezkedik, ak­kor annak le kellett volna vonnia a konzckvenciőit is, vagyis egy fillérrel sem szabad többet kiadni, mint amennyit a bevéte­lek végösszege mutat. Ez nem valósítható meg s ezért a költségvetési egyensúly jelszavát csak demonstrációnak vehetjük s nem rea­litásnak. — A bevételt átmenetileg növelő okok egyáltalán nem nyújtanak garan­ciát, hogy az emelt adóbevételek való­ban befolynak. Minden jel szerint nem fognak befolyni. A bevételek szá: mainak emelése még nem jelenti az állami pénzügyek kiegyenlítettségét. A nehézségek a kiadás oldalán vannak. 1935-ben a zárszámadás szerint a hiány a bevételek oldalán mintegy eggmilliárdot tett ki, ezenkívül a kiadásokat is kétmilliárddal lép­ték túl. Ilyen zárszámadások után teljesen in­dokolt az a nézetünk, hogy a mostani költségvetés összeállításánál érvénye­sülő optimizmus indokalatlan és túlzott volt, mert az állami adósságok emel­kedni fognak. Hogy az állam évröl­­évre ne gazdálkodjék a jövő nemze­dékek terhére, meg kellene honosítani az elvet, hogy az állam ne adjon ki többet, mint amennyi a tényleges bevétele. Ugyanezt kell megvalósítani az ön­­kormányzatoknál s a betartásáért az illetékes funkcionáriusokat kell fele­lősekké tenni. — Szlovenszkón az adókiveté­sek, beszedések és végrehajtások módja semmivel sem enyhült. nem tudott megfelelően fölfegyver­kezni. A spanyolországi polgárháború sem zavarta ki eddig Angliát rezervált­­ságából. Hogy hadviselőnek cl nem ismeri sem az egyik, sem a másik fe­let, ez csak megfelel annak az angol Az adóalapokat túlságos optimizmus­sal állítják föl. Az adóbehajtások terén változatlanul alkalmazzák a kegyet­len eszközöket, amiről sok interpellá­ció hangzik el. Hogy csak egyet em­lítsek, a galántai járásban az adó­hivatal valamennyi répatermelőnél a beváltott répa árát a cukor­gyárban foglalta le. A gazda türelmetlenül várta ezt a pénzt, hogy adósságait rendezze, hogy valami téürevalóról, ruháról, lábbeli­ről gondoskodjék lerongyolt családja részére, de az adóhivatal ilyen meg­lepetést készített neki... — A pénzügyi kormánynak sürgő­sen kellene gondoskodnia az önkormányzati testületek sza­nálásáról. A szanálási törvényt már ez é^ ja­nuár elsején kellett volna életbelép­te tni. A kuratórium megalakult, gyű­­lésezett, minden község számított a segélyre, már az év végén járunk s a központban nem történik semmi. Ha a kormány segíteni akar és van rá pénze is, akkor nem volna szabad ad­minisztratív nehézségeket csinálni. A községek és városok teljesen le­gyengültek anyagilag, föltétlenül segíteni kell rajtuk még az 1936-ik év lezárása előtt. Majd a községeknek és városoknak »kormányozható mérlegfölöslegeiről« beszélt, amelyek onnan erednek, mert adóhivataloktól nem képesek jó elszá­molást kapni s nincs joguk beletekin­teni az adószedési kimutatásokba. Sür­gette a városok statútumainak jóvá­hagyását és javasolta, hogy az állam a községek által végzett közérdekű ügyekkel járó nagy kiadásokra adjon az állam segélyt a községeknek. Vé­gül az állampolgárság nélküli volt köz­­alkalmazottak nyugdíjazását, valamint a nemállami óvónők és a megyei nyug­díjasok egyenjogúsítását követelte. politikának, amely bevárja a fejlemé­nyeket és a legalkalmasabb pillana­tot keresi, hogy valamely viszályból hasznot húzzon. Hiszen az abcsszin­­kérdés sem tekinthető még egészen lezártnak és gyakran hallani, hogy ha Anglia nem is tudta megakadályozni Szerkesztőség és kiadóhivatal Masaryk-u. 29. Megjelenik belenként kétszer: szerdán és szombaton A vonat félórát késett elfogták a tolvajt! Amikor három tanár sikeresen nyomoz. — november 27. Három érsekujvári tanár születés­­napi ünnepélyt tartott a kávéházban és amikor a barátságos mutatásnak vége volt és haza akartak menni, az egyik tanár észrevette, hogy a kabát­ját ellopta valaki. Az egyik pincér emlékezett egy gyanús fiatalemberre és annak pontos személyleírását tudta adni. Nyomban telefonállak az összes vendéglőkbe és kávéházakba és a vasúti vendéglőből az a hír érkezeit, hogy a perronon egy gyanús fiatalember sétál idege­sen, rajta hasonló kabát van. A három tanár kocsiba vetette magát, útközben egy rendőrt is fölvettek és a pályaudvaron sikerült is a tolvajt elfogni. A fiatalembert — aki német emigráns mérnöknek mondotta ma­gát, — letartóztatták. A fiatalember Pozsonyba akart menni, de a vonat félórát késett és így került rendőr­kézre. Ha a vonat pontosan indul, a három tanár üthette volna a tolvaj nyomát. Néha jó, ha késik a vonat. ftw rtirfi—nmi «gMawiguMMBt Titokzatos lövés az éjszakában. Rálőttek a menyasszonyra és a vőlegényre. — november 27. Titokzatos merénylet történt egyik éjszaka a tótmegyeri temető mellett. Kicsi liija, hogy a merénylet nem követelt emberáldozatot. Révai István 21 éves gazdalegény a menyasszo­nyát kisérte haza a keresztúri major felé. Útjuk a temető mellett vezetett el. Egyszerre csak lövés dördült cl a sötétben és Révai golyótól talál­va rogyott a földre. A legényt még az éjszaka bevitték) az érsekujvári kórházba és ott meg­operálták. Állapota súlyos nagyon, de már túlvan az életveszélyen. A megsebesített legénynek halvány fogalma sincs, hogy ki lehetett a me­rénylő, mert neki tudomása szerint nincs haragosa. Szerinte a lövöldöző tévedett és a lövés másnak volt szán­va. A csendőrség erélyesen nyomozza a tettest. az olasz hódítást, ebből sem lesz ká­ra. Abesszínia feltárása nem történ­hetik hatalmas tőkebefektetések nél­kül. Ilyenek felett pedig nem rendel­kezik sem Olaszország, sem azok az államok, amelyeket szorosabb barát­ság fűz hozzá. Kénytelen lesz tehát PHILIPS, TELEPÜNKÉN, MODRY-BOD SCHAUB-TELEGRAFIA legújabb fypusú rádióit bemutatja MÓROCZ PÉTER rádió-, elektro- és mechanikai szaküzlete. Masarjk ucca 15. Telefon sz. 44. Continentál Írógép képviselet. - Alkalmi vétel Írógépekben és rádiókban. 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom