Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-07-15 / 57. szám
IfcWKTaSlOK S^aserd», 1986. júHns 15 Otvenhetedik évfolyam. sárik sra. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékbem Helyben és vidékre postai szétküldéssel íUjéaz évre 8# Kő, félévre 40 Kő, negyed évre 20 Kő. - Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára 1 korona. Középeurópa nyugalma Komárom, július 14. Szombat óta egész Európa annak a történelmi eseménynek hatása alatt áll, amelyet Ausztria és Németország megegyezése jelent a legutóbbi napok külpolitikájában. Ila nem is egészen váratlanul, de mégis a reá való készülődés különösebb jele nélkül, ineglepetésjkcnt érte a világot Hitler és Sehussnigg kibékülése, mely az európai problémák egyik, évek óta viharral fenyegető pontját szüntette meg és vette le, remélhetőleg minden időkre a napirendről. Hitler vezér és birodalmi kancellár ünnepélyesen elismerte Ausztria függetlenségét és megígérte, hogy nem fog beleavatkozni Ausztria belügyeibe s nem fogja támogatni az osztrák nemzeti szocialista mozgalmat, amely feltételek betartása örök időkre elhárítja mindama akadályokat, amelyek a két testvérnép régi jó barátságának helyreállítása elé emelkedtek. Elsősorban ebből a szempontból nagyon örvendetes dolog, hogy létrejött a megegyezés, mely megszüntette a két állam között kiélezett és feszült viszonyt s a jövőre nézve mindkettő részére biztosította politikai és kulturális tekintetben az együttműködés lehetőségét. De rendkívül nagy jelentősége van a megegyezésnek az európai béke szempontjából, amely ezzel a lépéssel határozottan erőt nyert, mert a nemzetközi feszültség egyik nyomós oka megszűnt és eltűnt a problémák sorából. Úgyszólván tizennyolc évi kínos aggódás sötét felhője oszlott el a német-osztrák megegyezéssel, mely olyan súlyos nemzetközi kérdést juttatott megnyugvást eredményező megoldáshoz, mely állandóan felborulással fenyegette a békét és az államok konszolidációját. Az egyezség hatása nem is maradt el. A kiegyezés körül támadt visszhangból meg lehet állapítani, hogy nemcsak a római blokk államai, tehát Olaszország, Magyarország, Ausztria és Németország fogadták kedvezően a nagyfontosságú eseményt, hanem mindazok az államok, amelyek eddig is óriási erőfeszítéseket tettek Középeurópa nyugalmának helyreállítására, tehát elsősorban Anglia és Lengyelország, a legnagyobb nyugalommal vették tudomásul a két testvérállam megegyezését, amelyből a nemzetközi helyzetre nézve csak javulást és békés fejlődést remélnek. A nemzetközi sajtóban ugyan máris felvetették bizonyos oldalon egy új hármas szövetség kialakulásának lehetőségét, sőt a fantaszták arról is beszélnek, hogy Olaszország egy öt államból megalakítandó új hatalmi rendszert akart létrehozni, amely Alapította: néhai TUBA JÁNOS. felelős főszerkesztőn GAAL GYULA dr. Szerkesztőn BAKANYAY JÓZSEF dr. Főm unka társak* FÜLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Komárom, július 14. Újabb végrehajtási utasítások az államvédelmi törvényhez. A törvények és rendeletek tárában 196., 197. és 198. szám alatt három végrehajtási rendelet jelent meg az államvédelmi törvényhez. A 196. számú rendelet a bíróságok és az állami, valamint más közhivatalok által kiadóit államvédelem szempontjából titokban tartandó rendelkezéseket tartalmazó iratok leírására és betekintésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Gondoskodni kell arról, hogy az ilyen iratokba betekintést nyerhető személyek száma minél kisebb legyen. Az államvédelem szempontjából fontos üzemekről szól a 197. sz. rendelet, amely három kategóriában sorolja fel mindama üzemeket, amelyek ebben a tekintetben fontosak. Az állam védelem szempontjából fontos üzemekről a járási hivatalok készítenek jegyzéket, amelynek egy-egy példányát megküldik az országos hivatalnak, a nemzetvédelmi minisztériumnak s az országos katonai parancsnokságnak. Az államvédelem szempontjából fontos üzemeket a nemzetvédelmi minisztérium jelöli ki. Ama dolgokat, amelyek az államvédelemre nézve fontossággal bírnak, a vállalatban dolgozó vagy más egyénekkel csak olyan mértékben szabad megismertetni, amennyire az szükséges. Az ilyen üzemekbe a belépés csakis a katonai felügyeleti hatóság engedélyével történhet. Az üzemben katonai felügyeleti szervet állítanak föl, a bíróságok és egyéb hatóságok bármily hivatalos ténykedést csak a katonai felügyeleti szerv előzetes hozzájárulásával és jelenlétében foganatosíthat. Fontos és szigorú rendelkezéseket ír elő a rendelet arra nézve, hogy a regisztrált üzem élén csak megbízható ember állhat. Azok, akik az államvédelem szempontjából a hatóságok részéről megbízhatatlannak nyilváníttattak, fontos üzemek folytatására nem kaphatnak engedélyt. De a meglevő üzemek tulajdonosaira nézve is megállapíthatják a hatóságok a megbízhatatlanságot. Ez esetben az illetőknek joguk van a belügyminisztérium és a társminisztériumok által kinevezett tanácshoz folyamodniok. Ha valakit megbízhatatlannak nyilvánítanak, köteles a hatóság által meghatározott időn belül maga helyett megbízható egyént bejelenteni. A 198. sz. rendelet a külföldiek kötelességeiről szól és a határövben, az erődítési övben és az államvédelem szempontjából fontos más helyeken levő ingatlanokra vonatkozó jogokat szabályozza. A külföldiek, ha ilyen helyen ingatlannal bírnak, kötelesek hat hét leforgása alatt azt az illető országos hivatalnak bejelenteni. A végrehajtási rendelet szerint ez a be-Olaszország, Németország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria megnagyobbított kereteire épülne fel, ez azonban merő újságírói kombináció, amelynek semmi alapja nincs, s amelyet legfeljebb csak arra alapítanak a vérmesek és idegesek, hogy ezekben az országokban nagy rokonszenwcl fogadták a történelmi eseményt. Sőt egyes angol lapok arról írnak, hogy Mussolini terve egy hatnagyhatalmi blokkot létesíteni, melyben helyet foglalna Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Szovjetoroszország és Lengyelország is, s amely nagyhatalmi blokkra épülne fel Európa jövő sorsa. A kombinációk egyelőre nem vehetők komolyan, azt azonban el kell ismerni mindenkinek, hogy a németosztrák megegyezés bizonyos enyhülést hozott máris Középeurópára, amelynek békére törekvő államai fellélegzettek a kibékülés hírére. Az tény, hogy az európai kérdések között legfontosabb Középeurópa nyugalmának kérdése, amelynek biztosítása nélkül nincs remény arra, hogy az európai konszolidáció bekövetkezzék. A Duna medence államainak egymáshoz való viszonya rendezetlen, ezt mielőbb rendezni kell és pedig oly módon, hogy a Dunamenti államok exisztenciális érdekei teljes mértékben biztosítva legyenek. Az összes érdekelt államok megegyezésére van szükség, mert csak így érhető el a bébe és Középeurópa nyugalma. Németország és Ausztria most példát mutattak abban, hogy miként kell félretenni olyan törekvéseket, melyek csak az ellenséges érzület állandó elmérgesítésére szolgálnak s mint kell lemondani olyan hatalmi elgondolásokról, amelyek két szomszédos államnak egymáshoz való barátságát megrontják és lehetetlenné teszik. Ezt a példát figyelmébe lehet ajánlani mindazoknak az államoknak, amelyek egymásra vannak utalva ugyan, de a közeledés útját maguk torlaszolják el egymás elől, úgy annyira, hogy a legellenségesebb érzülettel viseltetnek egymás iránt és szinte gátjául szolgálnak minden megegyezésnek s ezzel együtt egész Középeurópa régóta áhított nyugalmának, békéjének és fejlődésének. Pedig ez a szintén nagy feszültséget okozó kérdés minden vonatkozásában megérdemelné, hogy végre valaliára megoldást nyerjen, mert ezt kívánja valamennyi nép, amelynek léte Középeurópa szilárd békéjétől függ. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombaton jelentési kötelezettség nem vonatkozik a lakásbérletre, valamint a közlekedési eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségek bérletére, ha a bérleti idő két hónapnál rövidebb ideig tart. Az e kötelezettség alóli fölmentés iránt az országos hivatalhoz kérvény adható be, mely bélyegmentes. Az országos hivatal a jog szerzésre vonatkozó bejelentést közli a katonai hatósággal és a bejelentést vagy tudomásul veszi, vagy a jogszerzőknek bizonyos korlátozásokat ír elő, vagy elrendeli, hogy a szerzett jogokat csehszlovák állampolgárra ruházzák át. Az országos hivatal az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróságnál indítványt tehet a jog értékesítése iránt is. Az országutak és közutak különös berendezése. Életbelépett az államvédelmi törvény hetedik végrehajtási rendelete is, amely a törvények és rendeletek tárában 203. szám alatt most jelent meg. Ez a rendelet az országutakon és közutakon létesítendő különös berendezéseket szabályozza. Az államvédelem céljaira mindazok a köz- és magánutak, valamint az azokon található mindenféle berendezések felhasználhatók, melyek alkalmasak a közlekedés lebonyolításának biztosítására, valamint azok a berendezések is, melyek az utakon való közlekedésből származható káros befolyások megakadályozására szükségesek. A végrehajtási rendelet első paragrafusa az utakon való közlekedés megakadályozására szolgáló fölszereléseket sorolja föl. Ide tartoznak a korlátok, a mozgatható sorompók, az utak állandó elzárására szolgáló fölszerelések, az akadályok fölszerelésére alkalmas berendezések, az utak megsemmisítésére szolgáló fölszerelések, valamint az utak fölrobbantására és a közlekedés lehetetlenné tételére szolgáló anyagok raktárai. A nemzetvédelmi minisztérium erre vonatkozólag az érdekelt miniszterekkel való egyetértésben részletes irányelveket fog kiadni. A végrehajtási rendelet már életbelépett. 1946-ig hosszabbították meg a gabonamonopóliumról szóló rendeletet. A kormány a gabonamonopólium keretrendeletének érvényét további három esztendővel, vagyis 1940. jún. 30-ig meghosszabbította. A gabona bevásárlási árából a következő összegeket vonják le: búza 18, rozs 8, árpa 12 és zab 7 korona. Ezeket az új illetékeket a tavalyi bevásárlási árból vonja le a Gabonatársaság. A levonások után fennmaradó bevásárlási alapárak prágai paritásban a következők: búza 146 (tavaly 164), rozs 117 (125), árpa 113 (125) és zab 104 (112) korona. Az eladási árak árpánál és zabnál a tavalyihoz képest nem változnak, csupán a búza ela-
