Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-28 / 87. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. október 28. Nagyjelentőségű paktum Német­ország és Olaszország között a Dunamencére vonatkozólag. A cseh néppárt szemre­hányása Hlinkának. A Ludová Politika vetető helyen foglalkozik a cseh néppárt szlovensz­­kói szárnyának tíz éves működésével. A cikk eztel zárul: Annak ellenére* hogy a szlovák katolikusokhoz legkö­zelebb álló szlovák néppárt mindig jóindulattal viseltetett a szlovákok nemzeti követeléseivel szemben és an­nak ellenére, hogy 1919-ben Msgre Srámek vetette fel a szlovenszkói autonómia kérdését, az ellenséges ele­mek mégis elegendő ürügyet talál­tak ahliozs hogy visszavonás álljon be és hogy Hlinka elszakadjon és saját útját járja a ]M)litikában. Csak szemre volt ez külön út, de a valóságban ezt az útat csak azok járják, akik azt gon­dol jak* hogy vezetnek, tényleg azon­ban vezettetnek. Nem csodálható, hpgy bizonyos idő múltán maguk a Hlinka­­emberek átlátják, hogy ez így tovább nem mehet. Nem csodálható, ha rá­jöttek arra, hogy a katolikus érdekek­nek szolgálni még nem jelenti: szol­gálni a visszavonásnak és a vizet az állam ellenségeinek malmára hajtani. Már amikor Hlinka úr Berger álnév alatt Párizsban járt, az összes katoli­kus megriadt, hogy milyen véghez fog ez vezetni. Hogy ez őreá különösen rosszul nem végződött, csak az ál­lami tényezők türelmének s annak köszönheti, hogy államunk jó hírnév­nek örvendett a külföldön. Később, hogy Hlinka semmit se tanult a párizsi eseten, kénytelenek voltak levonni a konzekvenciát mindazok, akik az ál­lammal szemben több kötelességet éreztek, mint Hlinka s ezért búcsút vettek tőle. így került sor a cseh­szlovák néppárt szlovenszkói osztályá­nak kiépítésére, tulajdonképpen csak ott folytattuk a munkát, ahol II Un­kával abbahagytuk, amikor Hlinka az egységes katolikus frontot cserben­hagyta, hogy az állam legnagyobb el­lenségeinek örömére »saját« útjait járja.« Udvardon üzembe helyezték az uj paprikamalmot! Udvard megelőzte a vidéket. Amint már többször jeleztük la­punkban, a paprikatermelés vidékün­kön annyira elterjedt, hogy az egész szlovenszkói keresletet ki tudja elé­gíteni. E nagyarányú előretörése a papri­katermelésnek szükségessé tette, hogy a vidéken több uj paprikamalom keletkezzék. E tekintetben dicsérel illeti Udvaril községet, ahol már üzembe is helyezték az új paprikamalmot. Itt az érdem Siposs Antal esperes plébánosé, aki az udvardi Fogyasztási és Hitelszövetkezet élén mindent el­követett, hogy az udvardi paprikama­lom minél előbb megépüljön és üzem­be lépjen. Udvard község egy köz­hasznú intézménnyel lett gazdagabb és ez még inkább serkenteni fogja az udvardi és az udvardkörnyéki gaz­dákat, hogy még jobban fölkarolják a paprikatermelést, mert hiszen most már nem kell messze vinni a termelt paprikát, ott Udvardon szépen meg­­őrli a paprikamalom. A paprikakeres­kedelem is sokat nyert ezzel az uj malommal. — Berger F. Vilmos csemegeke­reskedő ajánlja naponta friss Pasterisált tea-vaj, yoghourt, gervais és többféle sajtkülönlegességeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, külön­féle huskonserveket, valamint pácolt és konserv halakat, graham- és diétás (knäcke) kenyeret. Hág kávé és külön­féle fajkávék naponta pörkölve. Tiszta akácméz. — október 27. Ciano gróf olasz külügyminiszter­nek több napos berlini tartózkodása alatt a német kormánnyal és Hitler vezér és kancellárral folytatott tanács­kozása nagyfontosságú megegyezéssel végződött. A Dunamedenoére vonatkozó pak­tum hangsúlyozza Ausztria független­ségét, valamint annak szükségességét, hogy Ausztria gazdaságilag megerő­södjék. A többi dunai állam tekinteté­ben is szoros egyetértésben fognak el­járni. A gazdasági törekvéseket illetően is teljes harmónia jött létre s úgy Olaszország, mint Németország pozí­ciójukat Ausztriában jelentékenyen megerősítették. Ciano külügyminiszter fogadta a né­met és olasz sajtó képviselőit, akik előtt többek között a következő nyi­latkozatot tette: — Az elmúlt napokban Berchtesga­­denban a Vezérrel és Berlinben Neurath báró birodalmi külügyminisz­terrel beható eszmecserét folytattam az általános politikai helyzetről. A német kormány ugyanúgy, mint az olasz kormány válaszolt már az an­gol emlékiratra s a két kormány vi­lágosan kifejezte készségét, hogy haj­landó együttműködni a biztonság meg­szervezésének alapmunkálataiban, mi­képen az szükségessé válik Nyugat- Európa érdekében. Neurath báró kül­ügyminiszter úrral megvizsgáltuk a népszövetségi probléma különböző ol­dalait is. Kormányaink ugyanúgy, mint a múltban, igyekeznek majd a jövőben ezen a téren is szoros és baráti együtt-Régóta érezték már Komáromban mindazok, akik a lendületes kultúr­­munka iránt fogékonyak, hogy az úgynevezett nagy előadások mellett nincsenek kisebb, fel­­világosító-jellegű, vitaszerű előadá­sok, megbeszélések, kisebb kuk turestek. Majdnem minden város, különösen a SZMKE-vel rendelkező város, — meg­rendezi a maga kulturtahfolyamát, szabadegyetemét, sőt Komáromban a Munkásakadémia s a Katolikus Aka­démia járt elől jó példával. A Jókai Egyesület most hézag­pótló, régen tervezett előadásso­rozatot tervez s indít meg a közeli hetek folyamán, tagjai s hozzátar­tozói számára, hogy ezáltal is al­kalmat adjon tagjainak előadások tartására s meghallgatására, vita­estekre s közérdekű, tudományos jellegű dolgok megbeszélésére. Eoélból több megbeszélést tartott, amelynek igen örvendetes eredménye van: minden kedden este nyolc órai kezdettel közérdekű megbeszélések fognak elhangzani az egyesület Kis­termében, az érdeklődő közönség előtt. A Jókai Egyesület magasszinvo­­nalú előadások, vitaestek rendezé­sét tervezi, amelyen az úgy neve­vett »városi kultúra« jut pregnáns kifejezésre. Minden kedden este egy-egy előadó fogja bevezetni a tárgyat, amelyet vita követhet. A megbeszélések anyaga: irodalom, művészet, a tudományok mindenféle fajtája, (orvosludomány, lélektudomány, természettudomány, történelem, földrajz, stb.), építészet, zenei, iskolai, muzeális, jogi, szociá- Us kérdések, stb., kivéve természetesen a napipolitikát. Sokak részéről elhang­zott kívánságnak lesz eleget a Jókai Egyesület a tél folyamán rendezendő kulturmegbeszélések tartásánál. Komá­— Ciano gróf olasz külügymi­niszter tárgyalásai Berlinben. — működésben maradni. — Ami a Dunumedence problémájút illeti, csak annyit mondhatok önök­nek, hogy a római jegyzőkönyvek és a július 11-iki német-osztrák egyez­mény megvilágításábán vizsgáltuk meg ezt a problémát és kölcsönös meg­elégedésünkre megállapíthattuk, hogy Ausztria javára gyakorlati, valamint pozitív előnyök mutatkoztak már ed­dig is ezekből az egyezményekből ki­folyólag. A két kormány a Duname­­dencét érintő kérdésekben a baráti együttműködés szellemében kíván együtt dolgozni. A spanyolországi helyzet ügyében újólag leszögezte magát a két nagyha­talom a benemavatkozás elve mellett. Majd elhatározták, hogy Németország és Olaszország között még bensőbbé formálják a kulturális kapcsolatokat. Mint már szombaton közölték önökkel — folytatta Ciano külügyminiszter—, a Vezér elhatározta, hogy elismeri az etióp-olasz birodalmat. Fölösleges hangsúlyoznom, hogy milyen nagy megelégedéssel fogadtam ezt az elhatá­rozást s ebből az alkalomból megvizs­gáltuk az olasz-német gazdasági kap­csolatok kérdését, különös tekintettel Etiópiára vonatkozólag is. A még füg­gőben levő ezirányú kérdéseket a két ország kölcsönös megelégedésére rö­videsen teljesen rendeztük. A párizsi lapok az olasz-német tár­gyalások befejezéséről írva., általában rámutatnak arra, hogy a németországi tárgyalásokon semmiféle olyat nem határoztak el, ami nyugtalaníthatná F ranciaországot. romi s más városbeli előadók ismer­tetik a témíát s a közönség maga nyi­latkozik: miről kíván hallani a kö­vetkező alkalommal. Az előadási rend­szereknek ez a technikája megengedi, hogy már kisszámú hallgatóság előtt is elhangozhassák az előadás. A leg­közelebbi terv a következő: November 3-án Borka Géza: Az egyéniség kialakulása; 10-én Zom­­bory György: Múzeumunk régé­szeti kincsei; 17-én dr. Alapy Gyula: Komárom az új korban; 2b-én Harmos Károly: Az új iz­musok. December 1-én Csizy Ist­ván: Modern építészet; 15-én Kál­­lay Endre dr.: Az államellenes cselekedetről. Egyelőre ezt a hat előadást készí­tette elő a bizottság. A Jókai Egyesület tagjai s azok vendégeit szívesen lát­ják a megbeszélésekre, amelyek való­­szinüleg jelentősen hozzájárulnak majd a város kultúrális és társadalmi színvonalának emeléséhez. Számos elő­adó jelentkezett s aminthogy előadó­ban sem lesz hiány, úgy valószínűleg közönségben sem. A belépés díjtalan. Jövő kedden, november 3-án este nyolc órakor Borka Géza vezeti be a megbeszélést: az egyéniség kialakulásáról lesz szó. Csak tízezer lelkes tagot kér a SZMKE! Jelentkezz tagnak: min­den fillérben szlovenszkói magyar kultúráink épületét ajándékozzuk meg egy téglával. Kulturházépí­­tés, vándorkönyvtár, kulturelő­­adás, jó olvasmányok, jó népi sajtó: a te önzetlen segítségedet várja. Szükség van a te jóindulatú tá­mogatásodra, segítségedre is, ne­hogy mindig azt mondják, hogy a magyar lelkesedés csak szalma­láng. Akar ön szép lenni? Használjon Nádasdy-féle Gyöngyvirág alvátor krémet, mely mindenkit hozzásegít a szép­séghez. A májfoltolcat, szeplőket, patta­násokat és mindennemű arctisztátalanságo­­kat nyomtalanul eltüntet, az arcot bársonyos simává és fiatalosan üdévé teszi. Vigyázzon a hamisításokra, csak eredeti csomagolást fogadjon el. — Egy tégely ára 8— Ké. Mr. Ph. NEUWELT, Salvátor gyógyszertár Komárno. Póstai redeléseknél a portó külön felszámítva «7 Az ínségesek s az ellátatlanok problémája nemcsak nálunk súlyos kérdés, hanem egész Európában is. Nincsen állam s az államokon belül nincs község, amelynek gondot ne okozna a sok Ínséges, a sok hivatá­sos és hivailan koldus, a kéregető gyermek. Számtalan módon igyekez­tek már megoldani ezt a súlyos kér­dést, — hiszen mindenki érdeke, hogy szegény ember ne legyen a világon, — de mindig csak kísérleteknek ne­vezhetők a célzott intézkedések. Ma­gyarországon nemrégiben bevezették az úgynevezett Egri Normál: elő­ször Eger város Találta ki a szociá­lis intézkedéseknek ezt a fajtáját, utóbb egyre több város vette át, mert jól bevált. Komáromot is sújtja a munkanélküliség, a szegénykérdés, nálunk is megoldatlan probléma ez. Az ellátatlanok, a munkanélküliek ügyében sok s helyes intézkedés tör­tént, olykor kirobbanó vita vegyült bele ebbe a kérdésbe, voltak véle­ményeltérések az úgynevezett blok­kokkal, azaz az élelmiszerutalvá­nyokkal, amelyek, tagadhatatlan, nem mindig kerüllek megfelelő kézbe s olykor a társadalom egyes osztályai egymást vádolták a blokkokkal s fej­leményeivel kapcsolatban (sokáig vi­tás kérdés volt például, hogy szabad-e a »blokkosoktól« munkát kívánni, avagy nem), — mégsem lehetett meg­oldani gyökeresen, ami természetesen tnem a város, vagy az állam vezető­ségének hibája, hanem a világhelyzet eredménye... Mi azt javasoljuk: ta­nulmányozzák illetékesek ezt az Egri Normát, amely állítólag szépen bevált s sikeresen oldja meg a kérdés nagy részét. Például: a közönség koldus­pénzt ad, egy tantusz-szerű érmét, amelyet a városházán lehet kapni s a koldus ezt váltja be a városnál. Igaz, hogy még ezzel is sok vissza­élés történik, de legalább javul va­lamivel a helyzet. Környezel tanulmá­nyok állapítják meg, hogy a koldus­nak joga van-e kéregetni, vagy nincs, hogy a város társadalma a rászoru­lókat segélyezhesse. A szülőket, akik­nek gyermekei koldulnak, megbün­tetik, mert a lcgantiszociálisabb in­tézmény a gyermekek koldulása. Minden lehetőséget meg kell pró­bálni a szegényügy rendezésére. A város vezetőségében nincs is jóaka­­rat-liiány. Példakép emlílcüük ezt a normát: lehelne tanulmányozni. S a kolduskérdést gyökeresen megoldani. A Jókai Egyesület kedd esténként tag­összejövetelek keretében előadáso­­kat, megbeszéléseket, vitaesteket tart — Hézagpótló kultúrmunka Komáromban az úgynevezett „városi kultúra“ fejlesztésére. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom