Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-28 / 87. szám

1936, október 28. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal A nő a művészetben s a karrika túrában* A Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, nagysikerű műkiállításának keretében művészeti Lárgyú előadáso­kat is tartott. Vasárnapi előadásának címe volt: »A nő a művészetben« s »A nő a karrikatúrában«. A nő szere­péről a művészetben Nagy Barna, a jeles esztétikus tartott igen érdekes, tartalmas előadást, vetített képekkel. Sorra felvonultatta az egyes korok női ideáljait szobrok és képek segítségé­vel, kezdve az ősi művészettől, foly­tatva az egyiptomi, a görög, a római, a korai s kései reneszánsz, a barokk művészeten, végezve a tizenkilencedik század nőinek művészi ábrázolásával. A nő ábrázolása minden korok művé­szetének egyik legfőbb törekvése volt. Minden kior művésze sajátos szemüve­gen keresztül látta ezt az örök prob­lémát s Nagy Barna előadásában azt illusztrálta: hogyan sikerült ez az egyes művésznek, művészi koroknak. Feladatát kitünően oldotta meg, a kö­zönség tetszésétől kisérve. Harmos Ká­roly szellemes magyarázatokkal ki­sérte saját rajzait, amelyekben a nőt torzítva mutatta be. Találó, derűt keltő rajzaiban felvonult a sok különféle nőtipus, amely örök áldozata a karri­­katura-rajzolók ceruzájának, néhány vonással pompás képét s néhány szó­val kitűnő jellemzését adta a karri­­kírozott nőknek. Harmos Károly elő­adását szintén nagy tetszés kisérte, a megjelent nők maguk kívánták, hogy a kitűnő művész egyre több torzképet rajzoljon, amit a művész szívesen meg is tett. Ezzel lezárult a sikerekben gazdag műkiállítás. (sz.) A „Losonci Hírlap“ Írja: Külpolitikánk jó és ezért változatlanul fenntartjuk ! Ez a külügyminiszter úr beszédé­nek lényege. Tehát helyes és jó, hogy rossz viszonyban vagyunk Német-, Ma­gyar és Lengyelországgal, Ausztriával és a határunkan csak egy elenyészően csekély sávon van barátságos szom­széd: Románia. Helyes és jó, hogy ezen rossz viszony miatt nyög köz­gazdaságunk, mert fő piacaink »nem barátságos« államok. Ezt pótolja bizo­nyára az állandóan működő kisantant gazdasági konferencia, amely már évek óta vizsgálja' a szövetséges államok gazdasági kapcsolatainak felélénkítését és a barátságtalan külpolitika miatt el­vesztett összeköttetések pótlását. Egye­lőre még mindig tanulmányoznak. Iste­nem! Milyen rossz diákok is vannak a világon, akik olyan nehezen tanul­ják meg a leckét, de talán inkább a tanárok adtak nehéz leckét, ami túl­megy a tanulók előképzettségén? Drágaság-tanulmányozási bizottságok. Rövid hír jelent meg nemrégiben hogy a benzinkeverék drágulásának tanulmányozására bizottságot küldtek ki, amely 3 hét alatt tartozik jelen­tést tenni. Autósok tehát ne féljetek! 3 hétig vizsgál, nyomoz, boncol egy bizottság. Egy laikus soffőr ugyan rög­tön megfelelne erre a kérdésre. Újabb kérdést adna fel: mennyi a keverék adója? Kellemetlen válasz lenne ugyan, hogy az ár kétharmada különféle adókra esik, de hát laikusán is lehet drágasági okokat vizsgáim. Szerény nézetem szerint minden közfogyasztási cikk áralakulásának vizsgálatához nem miniszteri tanácsokat és jónevű po­litikusokat kellene kiküldeni, hanem egyszerű laikus fogyasztókat. Ezek rém gyorsan tudnak a dolog elevenjére tapintani. Rövid negyedóra alatt ki­sütnék, hogy ki a fő árdrágító. (Rend­őrség! Keresse az árdrágító hazaáru­lókat magasabban is, ahol az adókat gyártják!) Az Athenaeum világpályázatának magyar győztese: Földes Jolán: A HALÁSZÓ MACSKA UCCÁJA Az új 2 Pengős regény Kapható a Spitzer-félc könyvesbolt­ban Komárom, Masaryk ucca 29. sz. HÍMEK A bokharai bazárnegyedet mutatja az a levelezőlap, amely szin­tén bekerült a Jókai Egyesület múzeu­mába, a többi háborús emlékekkel együtt. Van ott már huszárattila, grá­­nátdamb, tábori levelezőlap és hadi­­érem.- jól elfér a bokharai levelező­lap is közöttük. Vén mohamedánok mosolyognak a bokharai levelezőla­pon, amely éppen húsz éve íródott s hosszas hányódás után jutott a komá­romi Hajós uccába, a hadifogoly asz­­szonyához, akivel a férj Bokharából németül közölte, hogy egészséges és nincsen semmi baja. És egy másik fénykép is van: muszka őr őrzi a ma­gyar bakát, szuronyosan, de barátsá­gosan, az is valahol a perzsa határ­szélen készült. A fogoly s az őre unat­koztak, összebarátkoztak s lefényké­­peztették magukat. Két képet küldték el. Az egyik Komáromba ment, a má­sik Oroszországba, az asszonyhoz s a gyerekekhez. Ilyen képekkel telik meg most a muzeum, ma tábori levele­zőlapot hoz valaki, holnap húszéves fényképet, aztán ideadják a zászlót, a kis, puskáratűzhető zászlócskát, amely alatt tizennégyben ... Gyűlnek a képek, a régi levelezőla­pok, az elrongyolt, megfakult emlékek, mennyi könnyet láttak, mennyi sóhaj­tást hallottak, hány szempárt tükröz­tek vissza ... Uramisten, add, hogy ezek már mindig csak emlékek ma­radjanak, soha vissza ne változzanak élő valósággá, hogy ne kelljen Bokha­rából küldeni szomorú üdvözletét Ko­máromba, hogy ne nyomjanak többé tábori levelezőlapot, hogy múljék el rólunk ez a keserű pohár, amelynél keserűbbet talán nem is mértél ki még, senkinek sem, Uram, csak a huszadik század gyermekének... — Október 28. A köztársaság ala­pításának évfordulóján Csehszlovákia emlékünnepet ül. Városokban és fal­vakon a hatóságok, egyesületek és is­kolák alkalmi ünnepélyeket rendez­nek, a templomokban pedig hálais­tentiszteletet tartanak. 1918. október 28-ának évfordulója nagy megemléke­zés azokra az eseményekre, amelyek a köztársaság megteremtését megér­lelték s azokra az államférfiakra, akik szívós kitartással, népük jövendőjé­be vetett hittel munkálkodtak nemze­tük függetlenségének kivívásában. A .csehszlovák nemzet hálával emlékezik meg gz évforduló narúán Masarykról, a köztársaság első elnökéről, aki egész életét nemzetének boldogítására szen­telte és hűséges munkatársáról Benes Ede elnökről, aki az állam megalapo­zásának nagy munkájában szerzett maradandó érdemeket. Az állam e fontos évfordulóján Komáromban is a szokásos méretekben ünnepük meg a köztársaság kikiáltásának napját s az ünnepség sorrendje a következő: 1. Állami himnusz, játsza a 12. gya­logezred zenekara. Karnagy Janata Ferenc. 2. Szlovák ünnepi beszéd. Mondja Balsianka Anna, gazd. leány­­isk. igazgatónő. 3. Magyar ünnepi be­széd. Mondja Waldhauser Hugó polg. isk. tan. 4. Moor K.: »Cseh suite«. Játsza a 12. gy. e. zenekara. Kar­nagy Janata Ferenc. 5. Pockody: »A hála himnusza«. Szavalja Osváth A. gazd. leányisk. növendék. 6. Pósa: »Mi a haza?« Szavalja Jancsó E., gimn. tanuló. 7: Strauss: Déli rózsák, énekli az Egyetértés Munkásdalárda Papp Endre zöngorakiséretével. Kar­nagy Krausz Mór. Fél 9 órakor a »Sokol« tornaegyesület szinielőadása a tiszti pavilion nagytermében: Em­berek a jégtáblán, komédia 3 felvo­násban, irta Werner V. — 28-án, szer­dán reggel fél 7 órakor a 12. gy. e. zenekarának ébresztője. Fél 10 óra­kor a katonai helyőrség csapatainak díszszemléje és elvonulása a Finke­nau gyakorlótéren, utána díszfelvonu­lás a tiszti pavilion mellett. A dél­előtt folyamán ünnepélyes istentiszte­letek az összes egyházaknál. A hely­őrségi templomban 11 órakor. 3 órá­tól 4 óráijg a 12. gy. e. zenekarának hangversenye a Klapka téren. Vezé­nyel Janata Ferenc. — A rendőrbiz­tosság felhívja a hivatalokat és a la­kosságot, hogy házaikat lobogózzák fel. — Kisebbségi magyar írók a buda­pesti Rádióban. Nagyszabású kultúr­­est fog október 29-én, csütörtökön este 20 óra 10 perc kezdettel lezajlani Bu­dapesten, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Kisebbségi magyar írók tartják együttes estjüket, amelyen közre fog működni Szombatiig Viktor, a kitűnő író, lapunk főmunkatársa is, aki egyik kedves novelláját olvassa fel az est keretében. Az együttes est műsorát a következő: 1. Bevezető, mondja Németh Imre orszgy. képvi­selő. 2. Szombatiig Viktor: »Ambrus a bűvész« c. novelláját olvassa fel. 3. a) Dsida Jenő: Krisztus, b) Mécs László: A királyfi három bánata, c) Sziráky Dénes Sándor: Az Isten éj­Egy derék falusi ember kopogtatott be a Kultúrpalotába. A Csallóközről került be, boltban, bank­ban volt dolga s déltájban megkereste a Kultúrpalotát is. — Hol lehet adakozni a Jókai szobrára? — kérdezte barátságosan. Szélfútta, kopott kabát volt rajta, megviselt munkás nadrág és szürke micisapka. — Olvastam az újságban, hogy szobra lesz Jókainak. Ugy-e, itt a virágágy közepén? Mert én nagyon szeretem Jókait — mondta s forgatta kezében a sapkáját. így kezdtünk el beszélgetni. Még nem mondta el az összes mondani­valókat : — A SZMKE-be is szeretnék beiratkozni. Pedig, bizony, sok az a vas­úti költség is, amit Komáromig kell fizetni. Ha valahol kultúrelőadás van, biciklivel inegyek oda... De én élek-halok a magyar betűért, a ma­gyarságomért, s ha adakozni kell, ott vagyok mindig. Kihúzta magát, büszkén: — Rám lehet számítani, kérem... Elgondolkozott: — Én szeretem Arany Jánost, Petőfit, Gárdonyit is. Sokat olvastam én kérem, mindig, csak az a baj, hogy a falu nem akar egyesületet alapítani sohasem, nem tart össze, kérem. Nehéz emberek vagyunk mink! így aztán ketten, a munkatársammal, ha elfáradtunk a munkában, elővesszük Arany verseit, Jókai elbeszéléseit és felolvassuk egymásnak, elgyönyörködünk benne. Azt hiszem, bennünk meg is fogant a szép szó... Hosszasan, boldogan szorítottuk meg a kezét. Ez a kéz tíz koronát vitt be a bankba Jókai szobrára. Sokkal többet adott, mintha gazdag em­ber ezer koronát adott volna... Biciklin hozta be, huszonhat kilométerről ezt a pénzt! Igen, azt hisszük mi is: az ilyen emberekben valóban megfogant a szép szó. A szürkekabátos, kopott falusi ember derűt, napsugarai ho­zott az őszi Komáromba. szakája, d) Tamás Lajos: Próféta. (Előadja Kántor Pepi.) 4. Tamás Mi­hály: »Csokoládé« c. novelláját olvas­sa fel. 5. Szlovák népdalok: a) Daleko, sinoko (Messze távol), b) Nebanovala bych (Nem bánkódnék), c) Tynom, tárnom (Dinom dánom). II. Erdélyi népdalok Kern Aurél földolgozásában: a) Nem anyámtól lettél... b) Lányom, lányom, gyöngyvirágom... Előadja Sas kő Hilda. 6. a) Berde Mária: Utra­­való ének. b) Kiss Jenő: Az a kicsi malom, c) Reményik Sándor: Ahogy lehet, d) Szemlér Ferenc: Az önző. Előadja Kiss Ferenc színművész. 7. Berde Mária: »A mi hőskorunk« c. tanulmányát felolvassa Kántor József. 8. a) Áprily Lajos: Március, b) Bárd Oszkár: A mi szent nemtörődömsé­günk. c) Csuka Zoltán: A mai ember csodája, d) Fekete Lajos: Hét sovány beszéd Kánaánban. Előadja Simonffy Margit. 9. Herceg János: »A körhin­­tás fia« c. novelláját olvassa fel. 10. a) Őszi szántás székely hegyek alatt. b) Sziklavár. Tompa László versei, fel­olvassa a szerző. 11. Szlovák népda­lok: a) Daleko som, miiá (Messze va­gyok kedvesemtől), b) Anicka, du­­sicka (Anyácska, leikecském), c) Anicka, dusicka, kde si bola (Anyács­ka, leikecském, hol voltál). Előadja Saskó Hilda. Zongorán kisér Robitsek Gyula. — Dr. Weisz Miksa halála. Lapunk zártakor őszinte részvéttel vesszük a fájdalmas hírt, hogy Weisz Miksa dr. ügyvéd, a komáromi ügyvédi kar régi, ismert tagja, hosszas beteges­­kedés után, életének 73-ik évében ok­tóber 26-án éjjel csendesen elszende­­rült. A megboldogult a kilencvenes években nyitotta meg Komáromban irodáját, ahol közel negyven évig foly­tatott ügyvédi gyakorlatot. Már fiatal korától kezdve résztvett a város köz­ügyeiben s mint a függetlenségi és 48-as párt egyik vezető tagja fejtett ki működést a helyi politikai életben. Pártját több cikluson keresztül kép­viselte Komárom törvényhatósági bi­zottságában. A fordulat után nem fog­lalkozott politikával s visszavonult a közéleti szerepléstől. íAz 1927-ben meg­szűnt Koronatakarékpénztárnak ala­pításától kezdve ügyésze volt. A hely­beli izr. neológ hitközségnek éveken át volt alelnöke, majd pedig elnöke, mely tisztében érdemes munkát fej­tett ki egyháza számára. Társadalmi téren is számottevő munkásságot fej­tett ki s különösen a Dalegyesületnek volt évtizedeken át hűséges, lelkes tagja. A Dalegyesület a fordulat után alelnökévé választotta, mely tisztében 1927. évig működött. Évekkel ezelőtt fia, dr. Vajda Andor, tekintélyes ügy­véd vette át irodáját s azóta régi ügyfeleinél fennálló követeléseinek be­hajtásával foglalkozott. Mint régi, hű s népszerű tagja a Kaszinónak, min­den nap ellátogatott annak helyiségei­be. Kedvelt, népszerű »Miska bácsií­ja volt a komáromi társadalomnak, derűs kedélye és szellemessége sok jó barátot és tisztelőt szerzett neki. Évek óta szenvedett makacs betegsé­gével nem bírt megküzdeni az öreg­kor meggyengült szervezete, s bár nagy türelemmel viselte fájdalmát, a kór végre mégis győzedelmeskedett fáradt teste felett. Halála váratlanul következeit be, még a napokban fent­­járt s ismerősei, akikkel találkozott, nem is sejtették, hogy az öreg úr elköltözik az élők közül. Kihűlt por­részeit október hó 28-án, szerdán d. u. 3 órakor fogják a komáromi zsidó temető halottasházából örök nyuga­lomra helyezni. Az elhunytban dr. Robonyi Oszkárné sz. Weisz Ibolyka úrnő és dr. Vajda Andor ügyvéd sze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom