Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-10 / 82. szám

Lapunk mai száma a jövőheti teljes R-á-dió-nmsort tartalmazza mm Otvenhctedlk évioiyam. 8%. szám. _____ Szombat, 1936. október ÍO. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Kiöflzeiäri ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel ítffez évre 8* Ké, félévre 40 Ki, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 ‘ Kft. Egyesszám ára 1 korona. Alapítóit«: néhai TUBA JANOS. íMeiós f6sr,Brkes*t&» GAAL GYULA dr. Szerkesztős BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársaks FCLOP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masarvk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Megszavazták a devalvációs törvényjavaslatot. 15.98 százalékkal értékelték le a koronát. Komárom, október 9. A „quieta non movere“ alkonya (AL) Ferenc József császár és ki­rályról mondják, hogy amikor egy ízben felkereste öt Ferenc Ferdinand trónörökös és kifejtette a trializmus­­ra vonatkozó terveit, nem szívesen hallgatta végig a fejtegetéseket, majd elutasította a tervet a következő ki­jelentéssel: »Minden új rend csak új rendellenséget jelent«. Ferenc József­nek ez a kijelentése beleilleszkedett az ő sok évtizedes uralkodási pro­­grammjába, amelynek egyik alapelvé­vé alakult ki a cniieta non movere. Talán kevés uralkodó volt, akinek uralkodásának elejétől fogva annyi nehézséggel kelleti megküzdenie, mini Ferenc Józsefnek. Amikor trónra lé­pett, forradalom rázkodtalia meg bi­rodalmát és utóbb, bár kerülte a há­borúkat, mégis kénytelen volt ilye­nekbe bocsátkozni és akár győzött, akár nem, nagy birodalmából egyre leváltak egyes részek. Most, hogy' az eddig bizalmasan kezelt és titokban tartott különböző udvari iratok, le­velezések, naplók nyilvánossá vál­nak, derül ki az. hogy Ferenc József egész uralma alatt nem egyedül őt, de az uralkodóháznak tagjait és az udvar bizalmasait is aggasztotta a monarchia jövője és számtalanszor foglalkoztatta ezeket a köröket az a gondolat, hogy a monarchiát köny­­nyen elérheti a szétesés végzete an­nak ellenére, hogy mint gazdasági egység feltétlenül létjogosultsággal bír. Ferenc József is ismerte a kü­lönböző széthúzó erőket; a történe­lem bírálatára tartozik az, hogy ezek­nek a centrifugális erőknek leküz­désére a belpolitikában tett intézke­dései mennyiben voltuk helyesek vagy helytelenek, de talán természe­tes volt, különösen magasabb korá­ban, hogy semmilyen lényeges vál­tozáshoz nem akart hozzájárulni. így az uralkodó éveinek szaporodtával és öregedésének előrehaladtával bizo­nyos tekintetekben megöregedett a monarchiának a struktúrája is. Le­hetséges, hogy ha a világháború nem végződik úgy, ahogy az valóban vég­ződött, akkor talán nem következik be a moonarchiának olyan szétesé­se, mint aminőt tapasztalnunk kel­lett, de akkor is aligha lettek volna elkerülhetők a monarchia államjogi berendezkedésében különböző lénye­ges átalakulások. Ennek az utóbbi elmefuttatásnak ma már csak akadémikus a jellege, mert a tények és a történtek telje­sen új helyzetet teremtettek, hogy azonban a fönnálló rendhez való me­rev ragaszkodás és a haladó és fej­lődő kor követelményei elől való ri­deg elzárkózás nem lehet valamely kormányzat vagy állampolilikának egyedüli dogmája, azt a monarchia A képviselőház csütörtöki ülésén tár­gyalták a kormánynak a korona leér­tékelésére vonatkozó törvényjavaslatát. A költségvetési bizottság előző éjjel tartott ülésén Hodzsa Milán dr. mi­niszterelnök beszéde és több fölszóla­­lás után a kormány javaslatát elfo­gadták, amelyet a képviselőház tel­jes ülésén Teplansky képviselő, elő­adó terjesztett elő. Az előadó a va­lutarendező törvényről szóló jelentésé­ben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a rendelkezésnek pozitív közgazdasági eredményei lesznek, ha ahhoz további alkalmas intéz­kedéseket fűznek. Felmerült az a nézet is, hogy nagyobb mértékben kellett volna leértékelni a valutát, de ha a köztársaság bele akar kapcsolódni a nyugati államok gaz­dasági blokkjába, akkor be kell tar­tani bizonyos irányvonalakat, melyek a nemzetközi egyezményekből ered­nek. A valutastabilitás nem a kor­mányzás kérdése, hanem az egész ál­lamé, ebben mindenkinek közre kell működnie és az államban minden körül­mények között meg kell óvni a nyugalmat, rendet és biztonságot. esete és számos más történelmi példa is tanítja. Ügy mint egykor a szentszövetség, úgy most a népszövetség egyik alap­tétele a status quonak fenntartása a békeszerződések érinthetetlensége alapján. Pedig ezeken a békeszerző­déseken már számtalan rést ütöttek, a jóvátételekre vonatkozó békeszer­ződési rendelkezések már mind meg­dőltek, a háborús bűnösség kérdésé­ben is megváltozott a béke alkotók ortodox felfogása, a különböző meg­szállások és szankciók ma már szó­ba sem jóllétnek és a területi ren­dezések tekintetében is a Dardanella kérdésének nemrég történt új sza­bályozása létesített az eredetitől tel­jesen eltérő helyzetet. Ahogy ma az európai államokat szerelik jobb és baloldaliakra felosztani, úgy újab­ban azt a megkülömbözletést is hall­juk, hogy az európai államok között vannak statikusak és dinamikusak, vannak olyanok, amelyek revíziósok és olyanok, amelyek revizióellenesek. Még néhány év előtt ilyen megkülön­böztetések nem lettek volna lehetsé­gesek. Ma már azok az államok, amelyek azelőtt mindenkit, aki a békeszerző­déseket érinteni akarná, békebonló-Az előadó beszéde után megkezd­ték a vitát, amelyben az egyesült ma­gyar párt részéről Esterházy János képviselő, a párt országos ügyv. el­nöke mondott fordulatos beszédet. Resztvettek a vitában még Pruzsinszky (szlovák néppárt), Jezsek (nemzeti egyesülés), Richter (szudétanémet), Branzsovszky dr. (fasiszta) képvise­lők, akik ellenzéki szempontból bí­rálták a javaslatot. Délután 3 órakor újra megnyílt a képviselőház, melynek ülésén Remes a koalíciós pártok nevében nyilatko­zatot olvasott fel. mely után a valuta­törvényt a koalíciós képviselők által javasolt szövegezéssel a kormánypárti képviselők elfogadták. Ezzel a változással az 1. szakasz 1. bekezdése értelmében a valuta­egység a csehszlovák korona lesz legalább 30.21 és legfeljebb 32.21 milligramm finom aranytartalom­mal. A szövegváltozással azután a tör­vényjavaslatot a többség mindkét ol­vasásban elfogadta. A szenátus pénteken tartott ülésén tárgyalta le a devalvációs törvényja­vaslatot, amelyet a szenátus többsége a képviselőház által megszavazott alak­jában szintén elfogadott. nak és az emberiség ellenségének tüntettek fel, óvatosabb hangnemben és szinte szordinósan fejtegetik a status quo fönntartásának okvetlen szükséges voltát és nem válaszolnak azonnal kardcsörtetéssel, ha valami­lyen status quo-ellencs álláspont fel­merül. Elsősorban talán az okozza ezt, hogy ma már senkisem gondol olyan revízióra, amely háborús bo­nyodalmakat idézhetne elő, hanem legfeljebb arról lehet szó, hogy a nép­­szövetség utján az érdekelt felek köl­csönös hozzájárulásával történjék meg a békeszerződéseknek a változott vi­szonyokhoz való hozzáillesztése. Ilyen szellemben nyilatkozott Genfben ma­ga Eden angol külügyminiszter is, ami semmiképpen le nem becsülhető, mert a népszövetségi gondolatnak ma a brit világbirodalom egyik legha­talmasabb szóvivője. A népszövetségi tanácskozások napirendjén szerepel már a népszövetségi alapokmány ren­delkezéseinek módosítása is. Számos fogas kérdés merülhet fel ezzel kap­csolatban. nem is hihetjük, hogy bár­milyen módosítást a népszövetség gyors ütemben elhatározna, a gon­dolat azonban már vajúdik és alig­ha lesz eltüntethető valamilyen genfi süllyesztőbe. (Folytatás a 2. oldalon.) Fiatalkorúak tol" vajszövetkezete Komáromban. Néhány hét óta az a kellemetlen ta­pasztalatuk volt a Komáromija igyekvő falusiaknak, hogy a szekereiket meg­dézsmálják. Kiderült, hogy 12—16 éves fiúk tolvajbandába tömörültek és a Vág híd előtt lesbe állva várták a vidéki kocsikat. Ezekre titkon felugráltak, gyümölcsöt, baromfit, zöldséget s egyéb árut do­báltak le egymásnak. A rendőrség el­fogta a társaságot, összesen kilenc fiatal jómadarat. Ezek a város minden részéből rekru­­tálódtak: a Singcllőből, az erődökből, a Szigetről, a Kisérsorról... Átadták őket a fiatalkorúak bíróságának. Véres végű izsai búcsú. Véres verekedéssel zárult az izsai búcsú. Izsa községben nagy búcsút rendeztek s a mulatozás egyik része a Kurucz-féle kocsmában folyt le. A hangulat már erősen emelkedett volt, amikor Kurucz Géza izsai napszámos egy leánnyal kezdett beszélgetni. Meg­látta ezt Rigó Sándor, féltékenykedni kezdett s összeszólalkozott Kurucz Gézával. Az összeszólalkozásnak az lett a vége, hogy néhány óra múlva Kuruczot váratlanul megtámad­ták a kocsmában: egyik támadója Rigó Sándor volt, aki alaposan megszurkálta. másik támadója Renyó József, aki sörösüvegek­kel vágta fejbe Kuruczot, akit rá­adásul még székekkel is vertek. Kuruczot súlyos sérülésekkel szállí­tották be a komáromi kórházba, míg a tettesek ellen az eljárás megindult. Belehalt az égési sebekbe. — október 9. Borzalmas szerencsétlenség történt Garammikola községben. Németh Ist­ván garammikolai földmíves felesége jó ebéddel akarta meglepni a haza­térő urát. Neki is fogott a főzéshez, amikor egy rég nem látott ismerős toppant be hozzá. Azzal bizony na­gyon is elbeszélgették az időt és ami­kor a régi ismerős elment, az asszony ijedten látta, hogy nemsokára dél lesz és az ebéd még nincs készen. Idegeskedni kezdett és idegességében ide-oda kapkodott. A tűzhelyt jól megrakta, de már a tűzhely ajtaját nem csukta be és egyszerre csak egy csomó pa­rázs kihullott a tűzhelyből. Az asszony szoknyája meggyulladt és hamarosan lángra lobbant. Pár pillanat alatt hatalmas láng bo­rította a szerencsétlen asszony egész testét. Ide-oda szaladgálásával csak jobban szította a tüzet. Borzalmas égési sebeket szenve­dett a fiatal, 25 éves asszony. Eszméletlen volt, amikor a lévai kór­házba vitték, de ott már nem tudtak rajta segíteni és a szegény asszony rettenetes kínok között kiszenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom