Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-03 / 80. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPORf 1936. október 3. tése alóli mentességet biztosítja. E tekintetben különösen a szegény­ségi bizonyítványok kiadásánál sok a visszaélés, mert olyanok is megszerez­hetik, akiknek házuk és földjük van, vagy akiknek havi fizetése vagy nyug­díja 1000—1200 Kc-t tesz ki. Ilyenek részére nemcsak az ügyvédnek kell díjtalan munkát végezni, hanem sok esetben az államkincstárnak kell he­lyettük fedezni a tanuk díjait, a hír­lapi hirdetés és az ügygondnok több száz koronát kitevő költségeit. Bizo­nyos, hogy a szegényjogi kedvezmény igénybevétele nélkül a költségkérdés miatt nagyön sokan visszariadnának a válóper megindításától és így roha­mosan csökkenne azok száma. Az atyasági perek úgyszólván kivé­tel nélkül szegényjogi alapon indít­tatnak, mert érthető okokból az anyák a legszegényebb osztályhoz tartoznak és a csábítással szemben legkisebb ellentálló képességgel bírnak. Ezeknél a pereknél feltűnő az utolsó években az a jelenség, — mely szintén a gaz­dasági válság és erkölcsi süllyedés fo­lyománya, — hogy a természetes atya meg nem enge­dett eszközökkel és ezek között nem utolsó helyen hamis tanuk­kal igyekszik elitéltetését megaka­dályozni avagy elitélés esetén a tartási kötelezettségtől szabadulni. Az alimentációs törvény ugyan elég szigorú büntetést ír elő a tartási köte­lezettséget nem teljesítő természetes atya részére, azonban a bíróságoknak enyhe és feltételes büntető Ítélete a legritkább cselben vezet eredményre és a törvényes cél elérésére nem bizo­nyult alkalmasnak. Itt helyén lenne egyes modern törvényhozások által is fenntartott adósok börtöne, illetve do­logháza, mely elriasztaná az adóst at­tól, hogy a tartásra jogosított igényét kijátssza. Dr. G. J. Az agrárpárt kortescélokra hasz­nálja fel a csilizközi csatornázást. Akkor hívnak össze gyűlést, amikor a csatornázási munka már folyik. Miképpen csatornázzák a Csilizközt? Saját tudósítónktól. A Csallóköz déli részét képező Csi­­lizköz nyolc községében plakátok je­lentek meg, amelyek vasárnapi gyű­lésre hívják össze Bősre a csilizközi gazdákat, különösen azokat, akiknek a Duna partján birtokaik terülnek el. A plakátokat az agrárpárt helyezte el s az »előkészítő bizottság« név mögött is az agrárpárti korifeusok dolgoz­nak. A csilizközi ármentesítés ügyét az agrárpárt kortescélokra használja föl. Az agrárpárt így akarja magának megnyerni a csilizközi gazdákat, hogy a csilizközi ármentesítés kérdésében gyűléseket hív össze akkor, amikor a csilizközi ármentesítés már jó úton halad, hogy majd azt mondhassa az agrárpárt: a csilizközi ármentesítés kérdését is ők oldották meg. Nem lesz nehéz erre nekik rá­mutatni. mivel a csilizközi ár­­mentesítés tervei készen vannak már s a csatornázási munkálatok is megkezdődtek, egyelőre száz munkással. A csilizközi ármentesítés jelenlegi ál­lására vonatkozólag kérdést intéztünk az Alsócsallóközi Ármentesítő Társu­lat igazgatófőmérnökéhez, Gyalokay Miklóshoz, aki a következő felvilá­gosítást adta: A Csilizköz érdekében nagy elő­készítő munkát folytattunk máris. Való, hogy ármentesílés kérdésében a Csilizköz áll legrosszabbul, aminek főképpen az az oka, hogy az ármen­tesítések kezdetekor, néhány évtized­del ezelőtt, rosszul fogtak hozzá a csatornákhoz: Komárom, október 2. a belső vizek nein tudlak lefoly­ni s a kavicsos altalajon fel­fakadó vizeket nem tudta az egyetlen csicsói szivattyú átemel­ni a Dunába. Mi tehát megváltoz­tattuk most a rendszert s nem a Csilizköz mellett folyó Nagy­­dunába, hanem a Csallóköz észa­ki oldalán folyó s általában igen alacsony vízállású Kisdunába ve­zetjük a Csilizköz vizét, át, az egész Csallóközön, Aszód irányába. Nagyon érdekes lesz, hogy a Csiliz patak alatt, bújó-csator­­nában vezetjük a talajvizei, tehát két patak lesz egymás alatt. A munka máris szépen folyik, három-négy he­lyen dolgoznak rajta. A baj az, hogy az állami támogatás lassú, most annyi pénze van a Társulatnak, amennyi éppen a munka első harmadára ele­gendő. E célra jelenleg egymillió ko­rona van a Zemská Bankában elhe­lyezve, a Csilizköz ármentesítése s belvizeinek levezetése ennél sokkal többe kerül. Ezért lassú tehát a tech­nikai "kivitel. Ha az állami költség­­vetésbe nagyobb összeget vesznek föl az ármentesítés céljaira, akkor a mun­ka is gyorsabban folyik. Egyelőre a munkáskérdés is félig megoldatlan: a munkások még mezei munkával van­nak elfoglalva. így szól a nyilatkozat. Világos, hogy az agrárpárt hősi gyűlése inkább de­magóg célokat szolgál; állami szub­venció kell a Csilizközbe s nem nép­gyűlés. Szoknia léla a bélyegkirály Beszél a bélyegcsodákról, a bélyegüzlet titkairól, a különböző államok kormányaival kötött üzletekről és a meztelen nőt ábrázoló spanyol bélyeg miatt kitört botrányról. Kormányokkal tárgyal és köt szerző­déseket Szekula Béla, életének nagy részét utazással tölti, hosszú évek óta járja a világot vonaton, hajón és re­pülőgépen. »Bélyegkereskedő vagyok Newyorkból«, mondja egyszerűen, ho­lott valójában ő a bélyegkirály — így hívják és ismerik szerte a világon. Tíz- és százezer dollárokban köt üzle­teket. Néhány nap óta Budapesten tar­tózkodik. Most történetesen Moszkvá­ból jött. Az egyik előkelő szálló Du­nára nyíló szobájában, amelyben la­kik bélyegdombok a világ minden bé­lyegfajtájából. Szekula president of tbc Stamp Import & Export Corporation Newyork (alaptőke: 100.000 dollár) beszél a bélyegekről, az emberekről. Európáról, Amerikáról, Ázsiáról, az egész világról. Nem dicsekszik, — té­nyeket mond, írásokat mutat, amelye­ket az egyes kormányok megbizottai­­val váltott. Német, angol, francia, olasz­nyelvű levelek, sürgönyök kerülnek elő. Dollárezrek röpködnek a levegő­ben. Izzó hangulat Moszkvában. — Egy héttel ezelőtt még Moszkvá­ban voltam. Mit mondjak Oroszország­ról? Én nem politizálok, üzletember vagyok. Annyit kijelenthetek, hogy az oroszok a legutóbbi események miatt valósággal lázban égnek. Kínzó bi­zonytalanság ülte meg a lelkeket. Sok­szor jártam már az orosz fővárosban, beutaztam a hatalmas birodalmat, de ilyen hangulatot még sohasem tapasz­taltam. Az idegenek azonban teljes biztonságban vannak, a hatóságok ud­variasan bánnak velük. Egy dolog kü­lönösen megragadta a figyelmemet: emberek százai és ezrei tömött sorok­ban naphosszat türelmesen várakoz­nak, hogy elvonulhassanak Lenin sírja előtt. A birodalom minden részéből rengeteg ember utazik Moszkvába, hogy egy pillanatra láthassa a halott Lenint. Természetesen üzleti ügyben jártam Moszkvában. A szovjetkormánnyal tár­gyaltam az új orosz bélyegek kiadásá­ról és megvételéről. Több sorozatról volt szó, köztük a Mongolia mellett TEGNAP • MA•HOLNAP MINDIG • MINDENÜTT valód! DIANA sósisonzesi CSAK VALÓDI DIANA SÖSB8RSZESZT FOGADJON EL! fekvő Touwa bélyegeiről. Nagyon szép jubileumi bélyegeket adtak ki, ezeket vásároltam meg. Nagy kereslet a meztelen nőt ábrázoló bélyegekben. Szekula Béla három hónappal ez­előtt Spanyolországban járt. — Többször megfordultam már a spanyoloknál, szorgalmas, jólelkű népet mertem meg bennük. Érthetetlen, meg­foghatatlan, mi történik most ott. Én csak azzal tudom magyarázatát adni az eseményeknek, hogy a népet a végletekig felizgatták. De kár azokért a derék spanyolokért! Most is Madrid­ba kellene utaznom, hogy a kormány­nyal régebbi tárgyalásaimat folytas­sam, de a megrázó események miatt nem tudom magam elhatározni az útra. Feleségem és leányom van... Derűsebb témára térünk át. Embe­rekről a bélyegekre. — Évekkel ezelőtt spanyol bélyegek­ben nagy üzletet bonyolítottam le — mondja. — Bizonyára nagyon sokan emlékeznek még a Maya-botrányra. Francisco Goya, a nagy spanyol festő centennáriuma alkalmából különféle bélyegsorozatokat adtak ki. Én eseket a sorozatokat — amelyek a nagy festő műveit ábrázolták — megvásároltam, köztük Mayáról, a meztelen táncos­nőről készült bélyeget is. Elsősorban Amerikában került forgalomba ez a bélyeg. Nagy felzúdulás támadt, egész Amerika visszhangzott a botrány za­jától: hogy lehet ilyen bélyeget nyom­ni ! Az emberek felháborodtak... és vették a meztelen nőt ábrázoló bélye­get. Százezres tömegekben vásárolták. A legnagyobb üzlet volt. — Mostanában már egyre kevesebb lesz azoknak a gazdag embereknek a száma, akik dollárezrekért ritka bé­lyegeket vásárolnak. Ezek a bélyeg­­unikumok eltűntek a piacról, rejtett albumokba várdoroltak, biztos kezek­ben vannak. Érdekes bélyeg került most elő az egyik albumból. XI. Pius pápát és XIII. Alfonz spanyol exkirályt ábrá­zolja. Ezek az úgynevezett katakomba­bélyegek. Már meséli is Szekula Béla a kettős bélyeg történetét: — Néhány év előtt Rómában a ka­takombák nagyon rossz állapotban vol­tak. Akkor, 1928-ban, ajánlatot adtak be a pápának és a spanyol királynak, — aki r katakombák protektora — hogy a spanyol kormány adjon ki egy bélyegsorozatot és ebből hozzák rend­be a katakombákat. így született meg a katakomba-sorozat, amely 32 szebb­­nél-szebb bélyegből áll. A bélyegkirály és az abesszinek. — Budapestről Luzernba utazom, ahol bélyegválallatom európai köz­pontja van, onnan pedig Párizsba me­gyek, hogy egy sorozatról tárgyaljak az abesszin követséggel. Az abesszin kormányokkal mindig élénk üzleti ösz­­szeköttetésben álltam. Az én birtokom­ban vannak az abesszin bélyegek, ame­lyek iránt hihetetlenül nagy a keres­let. De egyelőre még várni kell, ttem lehet kijönni vele, különféle bonyo­dalmak áthidalására van szükség. — Hogyan kerülnek forgalomba az ön által megvásárolt bélyegek? — Én csak nagykereskedőkkel va­gyok összeköttetésben, ezek tovább ad­ják a bélyegeket a kiskereskedőknek, így kerül a közönséghez. Ha bárki, bárhol a világon bélyegei vesz, kevés kivétellel közvetve tőlem vásárol. El­árulok egy titkot is: én állapítom meg az árakat. — Hol állítják elő a legtökéletesebb bélyegeket? — Angliában. A Waterloo vállalat nyomja a legszebb bélyegeket. Ez a cég bankjegyek előállításával is foglal­kozik. Három évvel ezelőtt Portugália rendelt bankjegyeket nála. A vállalat el is készítette a megrendelést, de ki­derült, hogy a meghatalmazás nincs rendben. Pereskedés kezdődött, a cég több mint másfélmillió fönt kártérí­tést fizetett a portugál kormánynak. — Bélyegek rajzolásával is lehet sok pénzt keresni? — De mennyit! Ismerek olyan olasz művészt, aki havonta sokezer lírát ke­res. A libériái rend titka. — Szabad egy kérdést? Ön meny­nyit keres? Az amerikai magyar üzletember ar­ca titokzatosra válik. — Összegről talán ne beszéljünk. De ha annyira érdekli, elmondok va­lamit. Tizenöt évvel ezelőtt az afrikai Libéria köztársaságban lázadás tört ki. A kormánynak nem volt pénze fegyverekre, a felkelés letörésére. Azt az ajánlatot kapta, hogy adjon ki bé­lyegsorozatot, a pénzből fegyvereket szerezhet. Különböző libériái soroza­tokat vásároltam meg, 100.000 dol­lárt fizettem és... Libériában helyre­­áltott a rend. Nem fizettem rá. — Ön az egész életét a bélyegek között tölti, bizonyára gyűjti az érté­kes sorozatokat ás kincsetérő albuma van? Mr. Szekula jóízűen nevet. — Nekem? Eszemágában sincs gyűj­teni! Annyira már nem érdekelnek a bélyegek. B. I. — Berger F. Vilmos csemege-ke­reskedő ajánlja naponta friss Pasterisált tea-vaj, yoghourt és többféle sajtkülönle­gességeit, továbbá a legjobb minőségű prágai gyógysonkát, különféle hus­­konserveket, graham és diétás (knäcke) kenyeret. Hág kávé és különféle faj­kávék naponta pőrkölve.Tiszta akácméz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom