Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-03 / 80. szám

1936. október 3. 5 oldal. »KOMAROMI L APOK« Adjunk könyvet a magyar munkásnak Kérelem Komárom magyarságához Az egységes magyar párt (országos keresztényszocialista és magyar nem­zeti párt) céljai közé tűzte a magyar munkásságnak nemzeti, a párt kereté­ben való megszervezését is. A magyarság feladatainak megoldá­sában és céljai elérésében — nem le­het közömbös az, hogy a magyarság nagy részét képező magyar munkás­ság, boldogulásának elérésében milyen úton halad, milyen eszméket vall és mely célok felé tör. A magyar mun­kásság elválaszthatatlan szervi részét képezi az egyetemes magyarságnak, amelynek sorsa a magyarság sorsával van összenőve és éppen ezért mindent el kell követnünk arra nézve, hogy" a magyar munkásság gazdasági, politi­kai és kulturális téren az egyesült párt keretében keresse és találja meg a bol­dogulását. Egyesült pártunk, amikor a magyar munkásság megszervezését is felada­tául tűzte, erejének teljes súlyával oda törekszik, hogy a magyar munkásság gazdasági, politikai és kiütúrális ere­jét növelje, gerinces, öntudatos és szellemileg képzett és felvilágosult munkássá tegye. E végből indította meg a munkásságnak saját szakszer­vezetében való gazdasági szervezését, ezt a célt szolgálja egyesült pártunk­ban való politikai tömörítése és ugyan ezen célból törekszik a felvilágosítás eszközével a szellemi továbbképzés elő­mozdítására. A magyar munkásság azonban — gazdasági legyengíilésénél fogva nin­csen abban a helyzetben, hogy isme­reteinek gyarapítása érdekében köny­veket vásároljon, viszont a magyarság eminens, életbevágó érdeke, hogy nemzetének leg mos­tohább sorsban élő gyermekeit, a munkásságot szeretettel magához ölelje és sorsát, amely egyben a kisebbségi magyarság sorsa is — jelkarolja. Azzal a kérelemmel fordulunk tehát Komárom magyarságához, hogy könyvadományaiwl legye le­hetővé a magyar munkásság szel­lemi nevelését. Tegyen szemlét könyvei között és jut­tassa el nélkülözhető könyveit mun­kásszakosztályunkhoz (Deák Ferenc ucca 3.), hogy a betűk milliónyi se­gítségével pótolhassuk azt, amit az élet nem nyújtott és amit önerejéből meg­szerezni nem képes: a szellemi táplá­lékot. A magyar munkásság nevében hálás köszönettel fogadunk min­den könyvadományt és a szeretet­nek felénk való megnyilvánulá­sát szeretettel fogjuk viszonozni és meghálálni. Adjunk könyvet a magyar mun­kásnak! Az Egyesült Orsz. Keresz­tényszocialista és Magyar Nemzeti Párt Munkásszak­osztálya, Deák Ferenc u. 3. Komárno városi ff f | f |fH 1 ff bérlete teljes renoválás, fertőtlenítés és festés után 1936. aug. 15-től újból NYITVA Gőzfürdő: szombaton: 7—12 óráig férfiaknak „ 12—17 óráig nőknek „ 17—19 óráig férfiaknak kedvezményes gőzfürdő jegy. vasárnap: 7—12 óráig férfiaknak. A kádfürdők e napokon állandóan nyitva! Szakszerű masszázs és pedicurl Mintaszerű kiszolgálás! 83? Aki a tehenét „személyesen“ vitte bemu­tatni a jegyzői hivatalba ami­kor passzusért folyamodott. — október 2. A komáromi kerületi bíróság érdekes bünpört tárgyalt A pör előzményeiről annakidején mi is hírt adtunk. Bruck András kövesgyarmati mészáros volt a vádlott, akit halósági közeg elleni erő­szakkal vádolt az ügyészség. Bruck András egy- marhalevél kiadatását akarta kérni Rudolf János községi jegyzőtől, de erre az egyszerű hivatali aktusra annyira felkészült, hogy a jegyzői hivatalba magával vitte a kutyáját is, azonkívül kö­tőféken vezette a kérdéses tehenet is, amelyet »személyesen« akart bemutatni a jegyzőnek. Bruck fellépése meglehetősen erősza­kos volt: a jegyző s az ügyfél között összeszólalkozásra került a sor, amire aztán Bruck nekiuszította kutyáját a jegyzőnek. A megtámadott jegyző bement a magánlakásába, kihozta vadász­­fegyverét s olt helyben agyonlőtte a mészáros kutyáját. Bruck erre eltávozott, később újra visszatért, ezúttal már a tehén nélkül s dur­va szidalmakkal illette a jegyzőt. Ezért került Bruck András a bíróság elé. Bruck nem érzi magát bűnösnek, mivel beismerte ugyan, hogy állatait magával vitte a hivatalos helyiségbe, viszont azzal védekezett, hogy az elöl­járóság úgy szokott rendelkezni, hogy a marhákat is elő kell vezetni. Azt vele nem közölték, hogy a hivatalos aktusnak milyen előzményei vannak. A bíróság két kihágásban mondta ki bűnösnek a mészárost s mivel már novottmultú, tizennégynapi elzárásra ítélte. Úgy az államügyész, mint a terhelt fel­lebbezett. A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy Komáromban, Masaryk (Nádor-utca) 38. szám alatt vegyeskereskedést nyitok. Megnyitás október I. Kérem a nagyérdemű közönség szives támogatását. Maradok szolgálatra készen FEHÉP, JÓZSEF 282 vegyeskereskedő. Lakásába, irodájába, O műhelyébe, üzletébe ^ • ••1 r rtp >rokego _ ' 1 ,.L vásároljon 1 calynat Szunyoghy Testvéreknél ahol használt kályháihoz pótalkatrészeket a legelő' nyösebben vásárolhat és szakszerű felvilágosítással szívesen szolgálnak. 283 Halálos autógázolás Bátorkeszi mellett. — október 2. Bátorkeszi mellett halálosvégű autó­gázolás történt. Kún-Tóth Dezső ma­­dari gazda az esti órákban kerékpárön ment hazafelé, Madarra. Az ország­úton szembejött vele Chemez Pál dr. nagymegyeri orvos, autójával. Az autó és kerékpár összeütkö­zött s a gazdát súlyos sérülései­vel egy másik autó a komáromi kórházba szállította. Az operációt már nem bírta ki, súlyos sérüléseibe belehalt. A csendőrség a felelősség kérdésében megindította a nyomozást. Nyolchónapi börtönre ítélték, mert haragosát alaptalanul kémkedéssel vádolta meg. — október 2. Sipos Lajos földmives haragban ál­lott Oroszi községben haragosával, Kelemen Géza vámosladányi lakossal. A harag úgy keletkezett, hogy Kele­men el akarta adni azt a házat, ame­lyet Sipos bérelt. Sipos bosszút forralt s azt a módját találta ki a bosszúnak, hogy levelet fogalmazott, amelyben Ke­lement katonai árulással s kémke­déssel vádolta meg. A levelet Nagy László tanítóval másoltatta le s aztán átadta a csendőrségnek. A csendőrség a feljelentés alapján le is tartózlatta Kelement. Kelemen tizenkét napig ült vizsgálati fog­ságban, de kiderült ártatlansága s szabadon eresztették, ellenben megindították az eljárást Si­pos és Nagy ellen, hamis vád büntette címén. A port most tárgyalta a komá­romi kerületi bíróság. Sipos azzal vé­dekezett, hogy a ház-ügy miatt hara­gosak voltak, Nagy László pedig ki­jelentette, hogy nem érzi magát bű­nösnek, mert jóhiszemüleg tisztázta a levelet, nem volt tudomása arról, hogy Síposnak milyen céljai vannak a levéllel. Nagy Lászlót felmentették. Sípos Lajost nyolchónapi börtönre s polgári jogainak három évre való el­vesztésére ítélték._________________ — Siesta szanatórium Budapest, I. Ráth György u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag leg­tökéletesebben felszerelt gyógyintézete. Bel- és ideggyógyászat, sebészet, szü­lészet, nőgyógyászat, urológia stb. Röntgen. Kémiai és mikroskopiai labo­ratórium. Elektrocardiograph (szivvizs­­gálój, Krogh féle alapanyagcsere vizs­gáló készülék. Enterocleaner (bélfürdö). Modern vizgyógyintézet. Orvosilag ve­zetett villanyüzemü konyha. Elsőrendű ellátás. 9700 négyszögöles park. Olcsó árak ! A nagyközönség panaszkönyve. A vasúti sínek átrakása s az utazóközönség. Tisztelt Szerkesztőség, hálás lennék, ha e pár soromat a szerkesztőség leközölni szives volna. Az a panaszom, hogy már kétszer el­indultam Zólyom felé s egyszer Uj­­várott, máskor Léván kellett rosto­kolnom. Miért? Azért, mert Garam­­szentbenedek alatt még mindig folyik a sziklák egyengetése, a pályajavítás és a sínátrakás és ezért csak a kora-, reggeli molorosgyorsvonat közlekedik Zólyom felé (Pozsony—Beszterce­bánya között), a menetrendszerű ké­sőbbi vonatok délelőtt nem közleked­nek, csak Kovácsiig (Kozárovce) men­nek. Én ezzel a későbbi vonallal; akartam menni s nagy meglepeté­semre Ujvárolt kijelentenék, hogy mindegy, akár délelőtt folytatom uta­mat, akár délután kettőkor indulok Újvárból: mindenképen este érek Zó­lyomba. így aztán egész délelőttö­­met Újvárban s Léván töltöttem. Ez a dolog nem új keletű: tavasz óta tart s mint észrevettem, nem én va­gyok az egyedüli, aki nem tud erről, hanem gyanútlanul felül a menetren­di vonatra. Azt szeretném tehát kérni, hogy úgy Komáromban, mint a kör­nyező falvak állomásain mondják meg az utasnak a jegyváltó pénztár­nál, dia rossz időben indul el. Ennyi figyelmet mindenesetre elvárunk! Na­gyon egyszerű volna: aki a délelőtti, vagy a reggeli órákban vált jegyet a lévai vonalra, azt figyelmeztetni kell, hogy vonatot csak délután kap. Sok kellemetlenségtől óvnák meg az utasokat. Az, hogy valamikor ez ta­lán ki volt írva, nem számít. Ki lehe­tett írva tavasz elején, kis, írógépeit papírlapocskára, elbújtatva a többi hirdetmények között s valószínűleg, a legkevésbbé magyarul. Az utas, ha jegyet vált, a legritkább esetben bön­gészi végig a hirdetményeket, hogy vájjon talál-e útirányára vonatkozó­lag figyelmeztetést. Az utas sietve megjelenik a jegypénztárnál, felül a vonatra s elrobog. Robog Újvárig, vagy Léváig. S itt leszállítják. Ha aztán az utas Párkány felé akar ke­rülni, formális vitát kell rendeznie a vasúti közegekkel, akik az előírá­sokhoz ragaszkodva, nem akarnak ab­ban egyetérteni az utassal, hogy az utas ákár erre, a*kár arra, de meg akar érkezni állomáshelyére... Tisztelettel: egy szliácsi utas. „Vegye föl a fiamat az üzletébe inasnakl“ Brézik József bánkeszi-i földmives családjánál a Pista gyerek már szépen fölcseperedett, az iskoláit elvégezte an­nak rendje és módja szerint. Az apja foglalkozását, a földmívelést nem akar­ta folytatni, inas szeretett volna lenni, benn a városban, Érsekújváron. Az apának egy darabig nem tetszett a dolog, de aztán látva fia nagy ra­gaszkodását a városi élethez, belenyu­godott és a család elhatározta, hogy a pék mesterségre adja a fiát. Az apa be is biciklizett Érsekújvár­ra és bement Korsits Ferenc pékmes­terhez és kérte, hogy fiát vegye föl inasnak. A pékmester beszéd közben egyszer­re csak a bánkeszi-i gazda kerékpár­jára mereszti a szemeit és elkiáltja magát: — Nini! Hiszen ez az én biciklim, amit kerek két esztendeje loptak el tőlem! A bánkeszi-i gazda vérig sértődött, hogy őt a lopás gyanúja éri és erősen kikelt ez ellen. Elmondotta, hogy ezt a kerékpárt ő Bánkeszin Vecsera Já­nos vendéglőstől kérte kölcsön. Az ügy a csendőrség elé került. Vecsera vendéglős azt mondotta, hogy ő ezt a kerékpárt két évvel ezelőtt 250 koronáért vette Man­­cuska nevezetű ottani földmívestől. Mancuska azt állítja, hogy ő nem lopta a kerékpárt, hanem úgy vette egyik érsekujvári üzletben. Szóval a láncolatnak még nincsen vége és a nyomozás tovább folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom