Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-23 / 77. szám
2. oldal. Kitüntetések és rendjelek létesítése. Tudvalevő dolog, hogy az 1920. évi 243. sz. törvény megszüntette a rendeket, a nemességet s a kitüntetéseket. A belügyminisztériumban a napokban értekezletei tartottak, amelyen a fenti törvénynek módosítását határozták el. A módosítást kimondó novella értelmében a kormány a köztársasági elnök hozzájárulásával rendeleti úton létesíthet kitüntetéseket és elismerő jelvényeket a csehszlovák államért kifejtett munkálkodás jutalmazására és elismerésére. A kitüntetéseket úgy belföldi, mint külföldi állampolgárok is kaphatják. Ezenkívül a kormány emlékjelvényeket is alapíthat. Az elismerő kitüntetéseket, rendeket és jelvényeket a köztársasági elnök fogja adományozni, az emlékjel vényeket a szakminiszter adja a nyugdíjba vonuló kiérdemesült hivatalnokoknak. A novella szerint külföldi kitüntetés csakis a köztársasági elnök hozzájárulásával fogadható el. A belügyminisztériumi értekezleten valamennyi minisztérium képviselője pozitív álláspontra helyezkedett a javaslathoz s így annak rövidesen történő benyújtása és alkotmányos letárgyalása nehézségekbe nem ütközik. A szlovák néppárt a kormánybalépés ellen foglalt állást. A szlovák néppárt most tartotta Pöstyénben kétnapos kongresszusát, amelyet Hlinka András pártvezér nyitott meg. Beszédében azt mondotta, hogy ha nem volna Hlinka-párt, ma már nem volna szlovák nemzet sem. Szlovákoknak — úgymond, — csak mi tartjuk magunkat. Mi vagyunk a folytatói a szlovák történelemnek, mert már Stúr, Hodzsa és Húrban is követelt autonómiát. Azt akarjuk, amit elődeink az 1861. évi memorandumban követellek: akarjuk az önálló szlovák nemzet elismerését, a szlovák nyelv bevezetését a hivatalokba, az iskolákba. Mindnyájan jól ismerjük a nehézségeket, ezért politikánkat úgy rendezzük be, hogy abból a nemzetnek is, az államnak is haszna legyen. Programunk egyszerű és világos és senki sem követelheti tőlünk, hogy azt a kormánvbalépés kedvéért feladjuk. Csak olyan kormányt támogathatunk, amely programköveteléseinknek kész eleget tenni. Ezt ígértük a nemzetnék s ez az ígéret kötelez. A szlovák nép e győzelme nélkül kormányba nem megyünk. A kongresszus politikai bizottsága szombaton délben tartotta ülését, amelyen Sokol képviselő a kormánybalépés kérdéséről referált. A jelenlevők többsége a kormánybalépés ellen foglalt állást. A kongresszus folyamán a csehszlovák-szovjetorosz szerződés megszüntetését követelték és a szovjetorosz szerződés helyett Lengyelországgal való barátsági szerződés megkötését kívánták. A Nemzeti kisebbségi kongresszus határozata a kisebbségi kérdés megoldására. Az európai nemzeti kisebbségi tizenkettedik kongresszus egyhangúan a következő határozatot hozta: A nemzeti kisebbségi kongresszus behatóan tanulmányozta az európai nemzeti kisebbségek tényleges és jogi helyzetét. »KOMÁROMI LAPOK« 1936, szeptember 23. Megállapította, hogy számos európai államban a legelemibb nemzeti kisebbségi szabadság és kultúrjogok megtagadása túlságosan kiélezett helyzetet teremtett. A népszövetség reformjára vonatkozó eddig ismeretessé vált jelentések egyáltalán nem említik meg a nemzetiségi kérdést. Pedig a nemzetiségi kérdés azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeknek megoldása a békét és a háborút döntheti el. Ezért rövidesen meg kell találni a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásának módját. A nemzeti kisebbségi kongresszus ez okból negyvenmillió európai ember nevében a leghatározottabban követeli, hogy a népszövetség reformjánál ne mellőzzék a nemzeti kisebbségi kérdést. A nemzeti kisebbségi értekezlet elvárja, hogy a népszövetségi reformjavaslatok megvizsgálásánál a nemzeti kisebbségi kérdést illetően, mint az európai nemzeti kisebbség egyetlen átfogó szervét, meghallgassák és szakértőként a munkába bevonják. Megalakult a bolsevizmus elleni nemzeti liga. A cseh néppárt a napokban hatalmas népgyűlést rendezett Prágában, amely az oroszországi nép szenvedéseivel foglalkozott. A népgyűlés határozatilag kimondotta a »bolsevizmus elleni nemzeti liga« megalakítását. A határozati javaslat fölhívja a csehszlovák kormányt, hogy jobban figyelje és akadályozza meg a bolsevista agitáció növekedését, főleg a munkanéL küliek és a fiatal nemzedékek soraiban. A beLügyminisztérium különleges feladata — mondja a javaslat, — hogy szigorú beavatkozással tegyen lehetetlenné mindent, ami a külföld szemében olyan hiedelmet kelthetne, hogy Csehszlovákia a bolsevizmus oázisa Középeurópában. Az iskolaügyi kormányzatnak is kötelessége a közoktatás minden fokozatán megakadályozni az iskolán belül és az iskolán kívül a bolsevista jelszavak terjesztését s egyben el kell távolítani a tanerők sorából a kommunista érzelmüeket. A népgyűlés végül azt az óhaját fejezte ki, hogy a spanyol nemzeti mozgalom mielőbb arasson győzelmet a »kommunista barbárok« fölött. A Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete nagyjelentőségű diákszociális problémákkal foglalkozott a napokban. Komárom, szeptember 22. A Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete most tartott első őszi taggyűlésén diákszociális kérdésekkel foglalkozott. A szomorú valóság felvázolása után, — hogy még a cseh, szlovák és német főiskolások hathatós állami támogatásban részesülnek, addig a magyar akadémikusok teljesen ki vannak zárva ebből, — termékeny vita indult meg. A vita során keresték azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítani tudnák a magyar főiskolások állansegélyben való részesedését. Sajnos, a magyarság, amelynek nincs egyeteme, soha nem tudhat a német diákönsegélyző egyesülethez hasonló súlyú alakulatot létrehozni, de még így is megvannak a lehetőségei annak, hogy a magyar főiskolások hozzájussanak a nekik törvényesen járó államsegélyhez, amelytől eddig elestek. Végzetes hiba. hogy mindeddig ilyen irányban még nem történtek lépések. Egy pártokon felül álló diákönsegélyző egyesületre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar diákság is elnyerhesse a neki járó államsegélyeket. Ez az új alakulat, amely a Csehszlovákiai Magyar Akadémikus Szövetség keretéből nőnie ki és vezetését a magyar társadalom kimagasló egyénei vállalnák el önzetlenül, nem egy magyar diákot tudna egyetemi évei alatt teljes mértékben támogatni, kitaníttatni, hiszen évenkint több mint százezer koronáról van szó, amelyet a diákság eddig nem kapott meg. Ez az egyesület lehetővé tenné azt is, hogy ifjúsági tagjai olcsó diáklakásokat kapjanak a kolejokban, amelyhez eddig csak a cseh, vagy német diákönsegélyző egyesületek révén jutottak a szerencsések. Ezen kívül tetemes államsegélyt tudna állandóan biztosítani a magyar menza számára is, amely ugyan az utóbbi időkben részesült államsegélyben, de nem a megfelelő mértékben és csak a napi politika hatása alatt. A Komáromi Magyar Akadémikusok véleménye szerint a magyar főiskolásokat eddig egyedül támogató segélyegylet, a magyar társadalom áldozatkészségéből magyar menzát fenntartó Mensa Academica egyesület ezzel az új alakulattal karöltve dolgozna. Az ő pénztárába folyna be az államsegély azon része, amely a menzát illeti és így az egyesület még több ifjúsági tagját tudná menzasegélyben részesíteni. A menzasegélyezéssel szemben is volt kérelme a komáromi magyar ifjúságnak s a többi diákegyesületnek. A Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete taggyűlésén arra az álláspontra jutott, hogy a menzasegélyek kiosztásánál az eddigi uzus nem a legalkalmasabb. A Mensa Academica egyesület alapszabályai szerint az ifjúság majdnem teljesen lei van zárva a menzasegélyek kiosztásából. Az ifjúság, amely közös életét éli az egyes diákvárosokban, sokkal jobban látja azt, hogy ki érdemel menzasegélyt, ki szorul igazán rá a magyar társadalom áldozatkész támogatására. Sok esetben történt meg, különösen Prágában és Brünnben, hogy olyanok élvezték a magyar társadalom nehéz viszonyaink között is felajánlott segélyét, akik a magyar diák- és kultúrmunkákban nem vesznek részt és csak annyi közük van a magyar diák egyesületekhez, hogy föl járnak oda a menzajegyekért. Épp ezért a Mensa Academica egyesület menzasegélyeinek kiosztásánál az ifjúság által önmagából választott diákreferenseket kér, akik előterjesszék a menzasegélyezésre rászoruló és a nemzasegélyt megérdemlő magyar főiskolások névsorát, akik között a segélyt a Nagybizottság anyagi lehetőségeihez mérten osztaná ki. Az ifjúság remélni meri, hogy rövidesen megtalálja azt az utat, amely biztosítani tudja majd az eddig nélkülözött államsegély megszerzését és a Mensa Academica egyesülettel karöltve mindent el fog tudni követni, hogy a magyar főiskolások száma évről-évre többé már ne fogyjon, hogy minél több képesített magyar ember élhessen Szlovenszkóban. Saját lovai alá került egy kocsis. Écsi Miklós, negyvennyolcéves szapi illetőségű kocsis szénát szállított kétlovas szekerén. Egy lejtőn a kocsi nagyot zökkent, amire Écsi, aki a szekér tetején ült, a lovak közé csúszott. A lovak erre megbokrosodtak s a kocsit végighúzták Écsin. Écsi súlyos belső sérülésekkel s bordatörésekkel maradt a helyszínen. Behozták a komáromi kórházba, állapota válságos. Házavaf ások, kápolna és kulturházszentelásek a Csallóközben. KÁPOLNASZENTELÉS. A csukárpakaiak áldozatkészségéből igen csinos kápolna épült Csukárpaka csallóközi községben. A kápolnát vasárnap szentelte föl igen szép ünnepség keretében Tyukoss János csallóközpüspöki esperes plébános. KERESZTSZENTELÉS. Csallóköztárnokoh a templom előtt levő keresztet, amely nagyon rossz állapotban volt, idősb: Tóth József és neje restauráítatta. A restaurált keresztet vasárnap fogják ünnepélyesen fölszentelni újból. KULTURRAZSZENTELÉS. Csallóközben Ögellén a róni. kath. ifjúság új kulturházat építtetett. Éhnek az ünnepélyes fölszentelése vasárnap volt. A fölszentelést Miklós Imre plébános végezte. A fölszentelés után tombolajáték volt. Utána szinielőadás. »A parasztkisasszony« című népszínművet adták elő szép sikerrel, utána pedig reggelig tartó táncmulatság szórakoztatta a fiatalságot. SZERTÁRÁVAL ÁS. Régi vágya volt az előpatonyiaknak, hogy a régi, rozoga, düledező tüzollóiszertárat ujjal cseréljék ki. A lakosok áldozatkészségéből ez sikerült is és az új tűzoltószertárat most avatták föl igen szép ünnepség keretében. Aki a kocsmáros pénzével akar fizetni Negyed községben történt, hogy egy oltani lakos bement Décsi Benő kocsmájába és ennivalót rendelt. Amíg a kocsmáros a konyhában járt az ételért, a vendég odament a pénztárfióklioz és kivett onnét 400 koronát. Közben a kocsmáros a megrendelt étellel bejött, de nem vette észre, hogy meglopták a pénztárt. A vendég jól evett és ivott és amikor fizetni kellett, az egyik lopott százast adta oda. Amikor a kocsmáros vissza akart adni, akkor vette észre, hogy meglopták. A tolvajt följelentette a csendőrségnél es az eljárást megindították ellene. Vérengzések a besenyői búcsún. Messze földön híres a besenyői búcsú, amely most zajlott le. Igen sok látogató érkezett oda, különösen az udvardiak látogatták meg a búcsút nagy számban. Mulatozás közben az egyik udvardi legény szóváltásba keveredett néhány besenyői legénnyel, mire vagy húszán rátámadtak és véresre verték. Éjféltájban pedig Klobucsek Ferenc 31 éves gazda táncolt a feleségével és csendesen szórakozott, amikor tánc közben egész véletlenül nekiütközött egy udvardi legénynek, aki erre csizmaszárából kést rántott elő és a mit sein sejtő Klobucseket alaposan összeszurkálta, úgy, hogy véresen, eszméletlenül bukott a földre a szerencsétlen. A rögtön előhívott orvos megállapította, hogy a hátán, a mellén és a hasán érte veszélyes késszúrás. A nagy zűrzavarban a késelő legénynek sikerült elmenekülni, de többen fölismerték és ezen az alapon a csendőrség előállította és kihallgatta Szvitek Pál udvardi legényt, aki részegségével védekezve, beismerte tettét.
