Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-23 / 77. szám
1936. szeptember 23. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal Párkány szépül. Már hónapokkal ezelőtt elkezdték a párkányi nagyvendéglő és mozi nagyszabású átalakítási munkálatait, amelyeket most fejeztek be. A mozi termét megnagyobbították és előcsarnokot építettek hozzá. A nagyvendéglőben is igen praktikus átalakításokat eszközöltek. A türelmetlen szomjasok Ondrejka János és Máté József klenányi lakosok felöntöttek a garatra s vidám kedvvel sétáltak a faluban. Később ismét megszomjazlak, de mivel a községben már záróra voll, nem tudlak a kocsmába bejutni. Mivel mindenképpen inni akartak, bezörögtek Benőcz József vendéglőshöz s arra akarták kényszeríteni, hogy italt adjon ki. Benőcz erre nem volt hajlandó, amire a két nekibőszüll szomjas betörte a vendéglő ajtaját, behatolt a vendéglőbe s ott garázdálkodott. Magánlaksértés címén egy-egy heti fogházra, valamint 100—100 korona pénzbüntetésre ítélték őket. & harminckétszeres baromfitolvaj jutalma: egyévi börtön. Délszlovenszkó baromfitartó gazdáinak valóságos réme volt huzamos időn keresztül Horváth János lakhely és foglalkozás nélküli napszámos. Horváth nem talált magának olyan munkát, ahol könnyen és sokat kereshetett volna s így ráadta a fejét a jól jövedelmező baromfiárus mesterségre, csakhogy a baromfiakat mindig lopta. Többször került tolvajlásai miatt a bíróság elé s többször ült a fogházban is. Csallóközben s az egész Mátyásföldjén, Komárom, Érsekújvár és Párkány vidékén állandóan lopta a baromfiakat. Ezeket aztán a piacokon jól értékesítette: az érsekujvári szerzeményt Párkányban adta el, a párkányit Komáromban s így nehéz volt nyomára akadni. A csendőrség akkor tette ártalmatlanná, amikor harminckétrendbeli lopás nyomta már a lelkét. Az ellopott állatok értéke meghaladja a 3000 koronát. Mivel már rovottmultú volt, egyévi börtönre Ítélte a komáromi kerületi bíróság. A hívatlan vendég: revolverrel verekszik. Horn Dezső béüyi lakos rossz viszonyban volt Balog Vincével. Még Szilveszter este történt, hogy Horn Dezső jogtalanul behatolt Németh Péter lakásába s az ott tartózkodó Balog Péterrel veszekedni kezdett. A veszekedésből verekedés lett, aminek az volt a következménye, hogy Horn előrántotta revolverét s a revolverrel többször fejbevágta Balog Vincét, a testvére védelmére siető Balog Julia tenyerét egy nagy mészároskéssel vágta át, úgy, hogy Balog Júliának két ujja megbénult. Horn Dezső magánlaksértés és könynyii testisértés címén került a bíróság elé. Részben beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy önvédelemből követte el. Egyhónapi fogházbüntetésre és 200 korona pénzbüntetésre Ítélték. Hamis tanuzásért egyhavi fogház. Hamis tanuzás vétségével került a komáromi bíróság elé Göbölösné Gubó Eszter és Keserű Gyula kisölvedi lakos, mert egy polgári perben, amelyet dr. Ladányi ügyvéd indított Göbölösné ellen, hamisan vallottak s vallomásukat esküvel is megerősítették. Azt vallották, hogy Göbölösné még 1933-ban 200 koronát adott postára Ladányinak. Ez valótlan volt. A felolvasott iratok csupán Göbölösné ellen voltak terhelőelc s Göbölösnét a 200 korona miatt egyhavi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélték. Megdöbbentő tömegszerencsétlenség a komáromi Danaparton megvadult lovak miatt. A tolató mozdony sípja megvadított két lovat: hét súlyos, 20 könnyű sebesült. — szeptember 22. Amitől féltünk, bekövetkezett. A komáromi kikötőben szolgálatot teljesítő tolatómozdony, amelynek újabban oly kevés dolga akad, súlyos szerencsétlenséget okozott. Nem úgy következett be ugyan ez a szerencsétlenség, amint mi ezt előre gondoltuk, amilyentől évek óta féltünk, következményeiben azonban, azonkívül morális hatásában is sokkal súlyosabb. A komáromi kikötőt felverte a gyom. Ez természetesen nem a kikötő hibája, ennek oka a világválság. Ritkán járnak a kikötőben tehervonatok, amit mi nagyon sajnálunk. Azelőtt föl-alá futkostak ezek a tehervonatok, úgynevezett konjunktúra volt. Később azután megritkult a járás, napjában kétszer közlekedett tehervonat, aztán csak egyszer, megfigyelésünk szerint az utóbbi időkben egyszer sem. De mikor a vonat ott járt a kikötőben, mindig olyankor tette, mikor a legtöbb zavart okozhatta. Példáid délben. Pontosan 1 órakor. A sorompót persze nem eresztették le s az ember állandóan attól félt, hogy a vonat elgázol valakit. Nem is állt mindig figyelmeztető ember az átjárónál: valóban csodálatos, hogy komoly szerencsétlenség nem történt, az átjáróval kapcsolatosan. Hétfőn ismét tolatás volt. Természetesen akkor, amikor a legnagyobb a forgalom, a reggeli hetivásár idején. Komárom piaci forgalma a kikötő mellett bonyolódik le. A piac mellett tolat a tehervonat. A sínek közelében állanak a falusi gazdák szekerei, lovastul. A mozdony elhaladt előttük s erősen sistergett, fütyült. Az egyik falusi gazda lovai megvadultak a különös sistergéstől s nekiszaladtak a világnak. Ebből keletkezett a nagy baj, amilyenre régen nem volt példa Komárom városában. A megbokrosodott lovak nekirontottak a vásári tömegnek s keresztülgázoltak emberen, sátrakon, árusokon, árukon és vásárlókon. Természetesen a tömeg megijedt s egymást taposta a nagy zavarban, rémületben. Azok is megsérültek, akik távol állottak a lovaktól. A lovak azután & — szeptember 22. Komáromban futótűzként terjedt el a nagymihályi véres rablógyilkosság híre, mert itt inindenki tudta, hogy a rablógyilkosság áldozata komáromi születésű asszony és Komáromból költözött messze innét, Nagymihályba. A szerencsétlen áldozat Kucsera Félix mérnök felesége, szül. Weisz Margit, Weisz Emma, a komáromi városi zeneiskola igazgatójának és Weisz János komáromi mérnöknek a nővére. A mérnöknél egy csavargó formájú ismeretlen gyilkos négy fejszecsapással halálosan megsebesítette. A szerencsétlen uriasszonyt azonnal a kórházba vitték, de útközben, mielőtt visszanyerte volna eszméletét, kiszenvedett. A tragikus napon a mérnök nem volt otthon Nagymihályon, a cseléd is bevásárolni járt és a mérnökék kislányát is magával vitte úgy, hogy a házban csak a mérnökné maradt. A szomszédok arra emlékeznek, hogy egy csavargó külsejű ember munkát Vársor ucca felé száguldottak, míg végre az egyik ló elbotlott, elesett s ekkor utolérték őket az üldözők. A megbokrosodott lovak nagy pusztítást hagytak maguk után. Eltekintve attól, hogy sok áru összetört, tönkrement, hogy számosán veszítették el a zavarban a pénztárcájukat, piaci kosarukat, a megvadult lovak hét súlyos és busz-huszonöt könnyű sebesültet hagytak maguk után. Azonnal értesítették a mentőket, akik rövidesen megérkeztek és elsősegélyt nyújtottak a sebesülteknek. A könynyű sebesültek saját lábukon hagyták olt a terepet, a súlyosakat beszállították a kórházba. Ezek közül özv. Vörös Józsefné még most is a kórházban fekszik, állapota súlyos. A zavar és riadalom óriási volt s még az a szerencse, hogy a két ló irányt változtatva a Vársor uccába rohant, elképzelhetetlen, mi történt volna, ha a lovak a kikötő mentén gázolták volna le a vásári tömeget. A vizsgálat arra igyekszik fényt vetni: ki az oka a szerencsétlenségnek. Végeredményben a gőzöst sem hibáztathatjuk, mert csak közvetett oka volt, viszont ebből az a tanulság, hogy sohase akkor tolassunk (különösen, ha olyan kevés erre mostanában az alkalom), amikor a legnagyobb forgalom van a kikötő körül. Könynyen baj történhet! Máskor is. Sok szemtanú állítása szerint a nagy riadalom alatt a vonat körül szolgálatot teljesítő személyzet meglehetős vidám arccal s derűs figyelemmel kísérte a szomorú jelenetet, amely körülmény sok keserű kifakadásra adott alkalmat. Rossznéven vették azt is a szemtanuk, hogy mikor a mozdonyvezető látta, hogy a gőzös hosszú sípolására a lovak ugrálnak, vadulnak, még tovább sípolt, gőzölt, ahelyett, hogy csendesen odébbgurult volna a masinájával. Nem lehetett volna csendesebben tolatni? A mentőket azonban meg kell dicsérni: gyorsan és ügyesen ott voltak. Igen, ilyen esetben, de csakis ilyen esetben van értelme a rohanásnak! kért a mémöknétől, hogy valamit keressen. A mérnökné az egyik verzió szerint a kertben adott neki munkát, a másik verzió szerint fát vágatott vele. Amikor a cselédleány hazatért, asszonyát vérbefagyva találta, eszméletlen állapotban, a földön. Segélykiáltozásaira előszaladtak a szomszédok és a négy fejszecsapástól a fején borzalmas sérüléseket szenvedett elalélt úriasszonyt kórházba vitték. A cseléd azt mondja, hogy a ház kapuja be volt csukva és így a gyilkos hátul a kerten keresztül menekült el. A lakásban minden föl volt dúlva, forgatva, a gyilkos kifosztotta a lakást, mielőtt elmenekült volna. A gyilkosság kiszenvedett áldozatát testvérei Komáromba hozatták és itt temették el az izraelita temetőben hétfőn délután hatalmas részvéttel. Rengeteg résztvevő kísérte ki utolsó útjára a szerencsétlen véget ért úriasszonyt, akit Komáromban mindenki jól ismert. Miért nem lehet az utazóközönség minden kívánságának eleget tenni? A komáromi vasúti főnökség közleménye. Egyes újságok hasábjaiban és különböző egyesületek határozataiban igen gyakran terjesztenek elő a vasútnak javaslatokat, főleg kedvezőbb menetrendek összeállítására, amelyek az első pillanatban indokoltaknak és keresztülvihetőknek látszanak ugyan, de a javaslat tüzetesebb megvizsgálásánál látszik csak annak nehéz, sőt sokszor lehetetlen keresztülvitele. Az első közös hiba, hogy ezen javaslatok csak későn kerülnek az illetékes helyre, amikor már az új menetrend összes előkészületei megtörténtek és azok megváltoztatása nagy nehézségekbe ütközik. Az előkészületeket a vasút már az ősz folyamán teszi meg, úgy hogy a javaslatokat abban az időben kell beterjeszteni. A másik hiba a javaslatok egyoldalúsága és a gazdasági szempontok teljes mellőzése. Pl. az egyik javaslat szerint a javasló szeretné, ha a vonat később indulna, a másik pedig korábbi indulás mellett foglalt állást. Itt a vasút úgy dönt, hogy Egyiknek »elég későn«, a másiknak meg ne »túl korán« induljon a vonat. Sokszor rövid időközben 2 egymásután induló vonat bevezetését kérik, anélkül, hogy a kellő forgalom biztosítva lenne, ami gazdasági szempontból egyenesen tékozlást jelent. Itt a középutat választja a vasút. Sok esetben más körülmény játszik döntő szerepet. Pl. tanítási idő kezdete, vagy munka, illetve hivatalos idő kezdete. Igen sokszor elismeri a vasút a javaslat jogosultságát, de bizonyos akadályok miatt nem realizálhatja mindjárt. Pl. a javaslat nemzetközi egyezmény módosításával jár, vagy 'esetleg a szállítást végzendő kocsik, vagy a pályatest nem felelnek meg a követelményeknek. Ilyen esetekben a javaslat keresztülvitele hosszabb időt vesz igénybe. Nem hiányzanak olyan javaslatok sem, amelyek egymás ellenkezőjét kívánják és indokolják. Ilyen esetekben rendszerint egyik sem érvényesül. Mindenkinek nem lehet eleget tenni, de minden idejében beérkezett és indokolt javaslatot a vasút figyelembe vesz és megtárgyal. Tehát itt az ősz, amikor az új menetrend előkészítő munkái megkezdődnek iés amikor sok jó javaslat elfogadását lehetne elérni. A SZMKE központja: Komároin-Komárno, Kultúrpalota. JELENTKEZZÉK TAGNAK, szívesen várják. Lépjen be valamelyik szervezetünkbe, vagy jelentkezzék rögtön a központnál. Támogassa a szlovcnszkói magyar kultúra ügyét. — Felhívás a képzőművészekhez! A komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya (JESZO) a Jókaiszobor gyűjtési akciójával kapcsolatban, október 18—25 között kiállítást rendez, melyre ezennel meghívja a komáromi és komáromkörnyéki képzőművészeket. A gazdasági helyzetre való tekintettel a kiállítás szűkebb keretű lesz, de azért a kiállítók között más szlovenszkói művészeket is szívesen lát a rendezőség. A jelentkezés határideje: október 7, a beküldésihatáridő okt. 14. Cím: Komárom, Kultúrpalota. Rendezőség. — Vadászeb idomítási kurzus. Az Országos Vadászegyesület a párkányi Vadászegyesülettel karöltve vadászeb idomítási kurzust rendez, amely alatt magyar és csehszlovák nyelven tartanak előadást a vadászkutya idomításáról. Majd bemutatják, hogyan kell a vadászkutyát szobában és künn a szabadban idomítani. A nagymihályi véres rablógyilkosság szerencsétlen áldozatát Komáromban temették el. Óriási részvét a temetésen.
