Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-09-23 / 77. szám

1936. szeptember 23. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal Párkány szépül. Már hónapokkal ezelőtt elkezdték a párkányi nagyvendéglő és mozi nagyszabású átalakítási munkálatait, amelyeket most fejeztek be. A mozi termét megnagyobbították és előcsar­nokot építettek hozzá. A nagyven­déglőben is igen praktikus átalakítá­sokat eszközöltek. A türelmetlen szomjasok Ondrejka János és Máté József kle­­nányi lakosok felöntöttek a garatra s vidám kedvvel sétáltak a faluban. Később ismét megszomjazlak, de mi­vel a községben már záróra voll, nem tudlak a kocsmába bejutni. Mivel min­denképpen inni akartak, bezörögtek Benőcz József vendéglőshöz s arra akarták kényszeríteni, hogy italt ad­jon ki. Benőcz erre nem volt hajlan­dó, amire a két nekibőszüll szomjas betörte a vendéglő ajtaját, behatolt a vendéglőbe s ott garázdálkodott. Magánlaksértés címén egy-egy heti fogházra, valamint 100—100 korona pénzbüntetésre ítélték őket. & harminckétszeres baromfitolvaj jutalma: egyévi börtön. Délszlovenszkó baromfitartó gaz­dáinak valóságos réme volt huzamos időn keresztül Horváth János lakhely és foglalkozás nélküli napszámos. Hor­váth nem talált magának olyan mun­kát, ahol könnyen és sokat kereshetett volna s így ráadta a fejét a jól jövedel­mező baromfiárus mesterségre, csak­hogy a baromfiakat mindig lopta. Többször került tolvajlásai miatt a bí­róság elé s többször ült a fogházban is. Csallóközben s az egész Mátyás­földjén, Komárom, Érsekújvár és Párkány vidékén állandóan lopta a baromfiakat. Ezeket aztán a piacokon jól értékesítette: az ér­­sekujvári szerzeményt Párkány­ban adta el, a párkányit Komá­romban s így nehéz volt nyomá­ra akadni. A csendőrség akkor tette ártalmatlan­ná, amikor harminckétrendbeli lopás nyomta már a lelkét. Az ellopott álla­tok értéke meghaladja a 3000 koro­nát. Mivel már rovottmultú volt, egy­évi börtönre Ítélte a komáromi kerü­leti bíróság. A hívatlan vendég: revolverrel verekszik. Horn Dezső béüyi lakos rossz vi­szonyban volt Balog Vincével. Még Szilveszter este történt, hogy Horn Dezső jogtalanul behatolt Németh Pé­ter lakásába s az ott tartózkodó Balog Péterrel veszekedni kezdett. A vesze­kedésből verekedés lett, aminek az volt a következménye, hogy Horn előrántotta revolverét s a revolverrel többször fejbevágta Balog Vincét, a testvére védelmére siető Balog Julia tenyerét egy nagy mészároskéssel vágta át, úgy, hogy Balog Júliának két ujja megbé­nult. Horn Dezső magánlaksértés és köny­­nyii testisértés címén került a bíróság elé. Részben beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy önvédelemből követ­te el. Egyhónapi fogházbüntetésre és 200 korona pénzbüntetésre Ítélték. Hamis tanuzásért egyhavi fogház. Hamis tanuzás vétségével került a komáromi bíróság elé Göbölösné Gubó Eszter és Keserű Gyula kisölvedi la­kos, mert egy polgári perben, amelyet dr. Ladányi ügyvéd indított Göbö­lösné ellen, hamisan vallottak s val­lomásukat esküvel is megerősítették. Azt vallották, hogy Göbölösné még 1933-ban 200 koronát adott postára Ladányinak. Ez valótlan volt. A fel­olvasott iratok csupán Göbölösné el­len voltak terhelőelc s Göbölösnét a 200 korona miatt egyhavi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélték. Megdöbbentő tömegszeren­csétlenség a komáromi Dana­parton megvadult lovak miatt. A tolató mozdony sípja megvadított két lovat: hét súlyos, 20 könnyű sebesült. — szeptember 22. Amitől féltünk, bekövetkezett. A ko­máromi kikötőben szolgálatot telje­sítő tolatómozdony, amelynek újab­ban oly kevés dolga akad, súlyos szerencsétlenséget okozott. Nem úgy következett be ugyan ez a szerencsét­lenség, amint mi ezt előre gondol­tuk, amilyentől évek óta féltünk, kö­vetkezményeiben azonban, azonkívül morális hatásában is sokkal súlyo­sabb. A komáromi kikötőt felverte a gyom. Ez természetesen nem a kikötő hibája, ennek oka a világválság. Rit­kán járnak a kikötőben tehervonatok, amit mi nagyon sajnálunk. Azelőtt föl-alá futkostak ezek a tehervonatok, úgynevezett konjunktúra volt. Később azután megritkult a járás, napjában kétszer közlekedett tehervonat, aztán csak egyszer, megfigyelésünk szerint az utóbbi időkben egyszer sem. De mikor a vonat ott járt a kikö­tőben, mindig olyankor tette, mikor a legtöbb zavart okozhatta. Példáid délben. Pontosan 1 órakor. A sorompót persze nem eresztették le s az ember állandóan attól félt, hogy a vonat elgázol valakit. Nem is állt mindig figyelmeztető em­ber az átjárónál: valóban csodálatos, hogy komoly szerencsétlenség nem történt, az átjáróval kapcsolatosan. Hétfőn ismét tolatás volt. Termé­szetesen akkor, amikor a legnagyobb a forgalom, a reggeli hetivásár ide­jén. Komárom piaci forgalma a ki­kötő mellett bonyolódik le. A piac mellett tolat a tehervonat. A sínek közelében állanak a falusi gazdák sze­kerei, lovastul. A mozdony elhaladt előttük s erősen sistergett, fütyült. Az egyik falusi gazda lovai meg­vadultak a különös sistergéstől s nekiszaladtak a világnak. Ebből keletkezett a nagy baj, ami­lyenre régen nem volt példa Komá­rom városában. A megbokrosodott lovak nekiron­tottak a vásári tömegnek s ke­­resztülgázoltak emberen, sátra­kon, árusokon, árukon és vásár­lókon. Természetesen a tömeg megijedt s egymást taposta a nagy zavarban, rémületben. Azok is megsérültek, akik távol állot­tak a lovaktól. A lovak azután & — szeptember 22. Komáromban futótűzként terjedt el a nagymihályi véres rablógyilkosság híre, mert itt inindenki tudta, hogy a rablógyilkosság áldozata komáromi születésű asszony és Komáromból költözött messze innét, Nagymihály­­ba. A szerencsétlen áldozat Kucsera Félix mérnök felesége, szül. Weisz Margit, Weisz Emma, a komáromi városi zeneiskola igazgatójának és Weisz János komáromi mérnöknek a nővére. A mérnöknél egy csavargó formá­jú ismeretlen gyilkos négy fejsze­csapással halálosan megsebesítet­te. A szerencsétlen uriasszonyt azonnal a kórházba vitték, de út­közben, mielőtt visszanyerte vol­na eszméletét, kiszenvedett. A tragikus napon a mérnök nem volt otthon Nagymihályon, a cseléd is be­vásárolni járt és a mérnökék kislá­nyát is magával vitte úgy, hogy a házban csak a mérnökné maradt. A szomszédok arra emlékeznek, hogy egy csavargó külsejű ember munkát Vársor ucca felé száguldottak, míg végre az egyik ló elbotlott, elesett s ekkor utolérték őket az üldözők. A megbokrosodott lovak nagy pusz­títást hagytak maguk után. Eltekintve attól, hogy sok áru összetört, tönkrement, hogy szá­mosán veszítették el a zavarban a pénztárcájukat, piaci kosarukat, a megvadult lovak hét súlyos és busz-huszonöt könnyű sebesültet hagytak maguk után. Azonnal értesítették a mentőket, akik rövidesen megérkeztek és elsősegélyt nyújtottak a sebesülteknek. A köny­­nyű sebesültek saját lábukon hagyták olt a terepet, a súlyosakat beszállí­tották a kórházba. Ezek közül özv. Vörös Józsefné még most is a kór­házban fekszik, állapota súlyos. A zavar és riadalom óriási volt s még az a szerencse, hogy a két ló irányt változtatva a Vársor uccába rohant, elképzelhetetlen, mi történt volna, ha a lovak a kikötő mentén gá­zolták volna le a vásári tömeget. A vizsgálat arra igyekszik fényt vet­ni: ki az oka a szerencsétlenségnek. Végeredményben a gőzöst sem hibáz­tathatjuk, mert csak közvetett oka volt, viszont ebből az a tanulság, hogy sohase akkor tolassunk (külö­nösen, ha olyan kevés erre mostaná­ban az alkalom), amikor a legnagyobb forgalom van a kikötő körül. Köny­­nyen baj történhet! Máskor is. Sok szemtanú állítása szerint a nagy riadalom alatt a vonat körül szolgála­tot teljesítő személyzet meglehetős vi­dám arccal s derűs figyelemmel kí­sérte a szomorú jelenetet, amely kö­rülmény sok keserű kifakadásra adott alkalmat. Rossznéven vették azt is a szemtanuk, hogy mikor a mozdony­­vezető látta, hogy a gőzös hosszú sípolására a lovak ugrálnak, vadul­nak, még tovább sípolt, gőzölt, ahe­lyett, hogy csendesen odébbgurult volna a masinájával. Nem lehetett volna csendesebben tolatni? A mentőket azonban meg kell di­csérni: gyorsan és ügyesen ott vol­tak. Igen, ilyen esetben, de csakis ilyen esetben van értelme a rohanás­nak! kért a mémöknétől, hogy valamit ke­ressen. A mérnökné az egyik verzió szerint a kertben adott neki munkát, a másik verzió szerint fát vágatott vele. Amikor a cselédleány hazatért, asszonyát vérbefagyva találta, esz­méletlen állapotban, a földön. Segélykiáltozásaira előszaladtak a szomszédok és a négy fejszecsapás­tól a fején borzalmas sérüléseket szenvedett elalélt úriasszonyt kórház­ba vitték. A cseléd azt mondja, hogy a ház kapuja be volt csukva és így a gyilkos hátul a kerten keresztül menekült el. A lakásban minden föl volt dúlva, forgatva, a gyilkos kifosztotta a lakást, mielőtt elmenekült volna. A gyilkosság kiszenvedett áldozatát testvérei Komáromba hozatták és itt temették el az izraelita temetőben hét­főn délután hatalmas részvéttel. Ren­geteg résztvevő kísérte ki utolsó út­jára a szerencsétlen véget ért úri­­asszonyt, akit Komáromban minden­ki jól ismert. Miért nem lehet az utazó­­közönség minden kívánsá­gának eleget tenni? A komáromi vasúti főnökség közleménye. Egyes újságok hasábjaiban és kü­lönböző egyesületek határozataiban igen gyakran terjesztenek elő a vas­útnak javaslatokat, főleg kedvezőbb menetrendek összeállítására, amelyek az első pillanatban indokoltaknak és keresztülvihetőknek látszanak ugyan, de a javaslat tüzetesebb megvizsgálá­sánál látszik csak annak nehéz, sőt sokszor lehetetlen keresztülvitele. Az első közös hiba, hogy ezen ja­vaslatok csak későn kerülnek az il­letékes helyre, amikor már az új me­netrend összes előkészületei megtör­téntek és azok megváltoztatása nagy nehézségekbe ütközik. Az előkészüle­teket a vasút már az ősz folyamán teszi meg, úgy hogy a javaslatokat abban az időben kell beterjeszteni. A másik hiba a javaslatok egyolda­lúsága és a gazdasági szempontok tel­jes mellőzése. Pl. az egyik javaslat szerint a javasló szeretné, ha a vonat később indulna, a másik pedig korábbi indulás mellett foglalt állást. Itt a vasút úgy dönt, hogy Egyiknek »elég későn«, a másiknak meg ne »túl ko­rán« induljon a vonat. Sokszor rövid időközben 2 egymás­után induló vonat bevezetését kérik, anélkül, hogy a kellő forgalom bizto­sítva lenne, ami gazdasági szempont­ból egyenesen tékozlást jelent. Itt a középutat választja a vasút. Sok esetben más körülmény játszik döntő szerepet. Pl. tanítási idő kezdete, vagy munka, illetve hivatalos idő kez­dete. Igen sokszor elismeri a vasút a ja­vaslat jogosultságát, de bizonyos aka­dályok miatt nem realizálhatja mind­járt. Pl. a javaslat nemzetközi egyez­mény módosításával jár, vagy 'esetleg a szállítást végzendő kocsik, vagy a pályatest nem felelnek meg a követel­ményeknek. Ilyen esetekben a javas­lat keresztülvitele hosszabb időt vesz igénybe. Nem hiányzanak olyan javaslatok sem, amelyek egymás ellenkezőjét kí­vánják és indokolják. Ilyen esetekben rendszerint egyik sem érvényesül. Mindenkinek nem lehet eleget ten­ni, de minden idejében beérkezett és indokolt javaslatot a vasút figyelembe vesz és megtárgyal. Tehát itt az ősz, amikor az új me­netrend előkészítő munkái megkez­dődnek iés amikor sok jó javaslat elfo­gadását lehetne elérni. A SZMKE központja: Komároin-Komárno, Kultúrpalota. JELENTKEZZÉK TAGNAK, szívesen várják. Lépjen be valamelyik szerve­zetünkbe, vagy jelentkezzék rögtön a központnál. Támogassa a szlovcnsz­­kói magyar kultúra ügyét. — Felhívás a képzőművészekhez! A komáromi Jókai Egyesület Szép­művészeti Osztálya (JESZO) a Jókai­­szobor gyűjtési akciójával kapcsolat­ban, október 18—25 között kiállítást rendez, melyre ezennel meghívja a komáromi és komáromkörnyéki kép­zőművészeket. A gazdasági helyzetre való tekintettel a kiállítás szűkebb keretű lesz, de azért a kiállítók kö­zött más szlovenszkói művészeket is szívesen lát a rendezőség. A jelent­kezés határideje: október 7, a bekül­désihatáridő okt. 14. Cím: Komárom, Kultúrpalota. Rendezőség. — Vadászeb idomítási kurzus. Az Országos Vadászegyesület a párkányi Vadászegyesülettel karöltve vadászeb idomítási kurzust rendez, amely alatt magyar és csehszlovák nyelven tar­tanak előadást a vadászkutya idomí­­tásáról. Majd bemutatják, hogyan kell a vadászkutyát szobában és künn a szabadban idomítani. A nagymihályi véres rablógyilkos­ság szerencsétlen áldozatát Komáromban temették el. Óriási részvét a temetésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom