Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)
1936-09-23 / 77. szám
Otvenhetedlk évíolyam, 77. szám. Szerda., 1Q3G. szeptember 83, KOMÍBOMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8* Kő, télévre 40 Kő, negyedévre 20 Kő. - Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára I korona. Alapította: néhai TUBA JANOS, Belel ős főszerkesztő, GAAL GYULA dr. Szerkesztő, BARANYAY JÓZSEF ÜT. Főmunkatársak, FÜLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal) Masaryk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Elnöki kijelentések. Komárom, szeptember 22. Két napon át ünnepelte Szlovenszbó fővárosa Benes Ede dr. köztársasági elnököt, aki szlovenszkói tartózkodását felhasználta arra, hogy a köztársaság ez országrészét megismerje és népeinek szavát meghallgassa. Nyári szabadságának nyugalmas napjait áldozza fel a köztársasági elnök, amikor Szlovenszkó különböző városait felkeresi altól a vágytól eltelve, hogy az állam eme egyik legtöbbet szenvedett és a gazdasági válság megpróbáltatásai által sok hányattatáson keresztül ment déli országrész helyzetéről közvetlen tapasztalatokat szerezzen. Látogatása, ahol csak megfordult, mindenütt valóságos ünneplés volt, amelynek középpontjában általános tisztelet és szeretet vette körül az államfőt, aki az iránta megnyilvánult eme érzésekből meggyőződést szerezhetett arra nézve, hogy Szlovenszkó népei bizalommal tekintenek feléje s tőle várják sorsuknak javulását. Szlovenszkó fővárosának meglátogatása alkalmat adott arra is, hogy útközben fogadja a délszlovenszkói magyarság egyik virágzó városának, Érsekújvárnak és az újvári járásnak üdvözletét is, melyeknek magyar szónokai becsületes nyíltsággal és férfias bátorsággal mutattak rá a köztársasági elnök elölt a magyarság békeszeretetére, törvénytiszteletére s az állam munkájában való készségére, de hangoztatták a magyarság faji és nemzetiségi öntudatához való ragaszkodását, magyar voltának az általános és örök emberi jogok alapján minden időkre való megtartását. A legszivélyesebb üdvözlés mellett sem leheti azonban elhallgatni a súlyos gazdasági viszonyokat, amelyek között nemcsak az érsekujvári járás, hanem egész Délszlovenszkó népe nemzetiségre való tekintet nélkül szenved és nélkülöz s amelyeknek megjavítására évek óta várakozik. A válasz, melyet a köztársasági elnök a magyarság szónokainak beszédére adott, szívélyes, megnyugtató hangjával biztatást kölcsönzött különösen azért, mert válaszában elismerte a magyarságnak a köztársaságban elfoglalt helyét és jogosnak tartotta kisebbségi sorsában is fajához és nemzetéhez való ragaszkodását. Kilátásba helyezte, hogy a felhozottakban számítani lehet jóindulatára és a megegyezés lehetőségét hangsúlyozta. Pozsonyi fogadtatásakor pedig kihangsúlyozta az elnök, hogy a kisebbségi jogokat Szlovenszkón éppenúgy, mint a történelmi országokban tiszteletben fogja tartani és az erre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeket mindenkor betartja. Az a kívánsága, hogy két dologban senki se kételkedjék és pedig abban, hogy a magyarokkal és a németekkel jóban akar lenni, az alkotmány és az ő ki-POLITIKAI SZEMLE Jaross Andor pártelnök megállapítja a kiegyezés alapját. Komárom, szeptember 22. Vasárnap, szeptember 20-án Ipolyságon manifesztációs ülése volt az Egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti pártnak, amelynek vezérei hatalmas közönség előtt tettek nyilatkozatot a magyar nemzeti kisebbség helyzetéről és az egyesült pártok nagyszabású programjáról. Az ipolysági helyi szervezet alakuló díszközgyűlése keretében nagy lelkesedés mellett lefolyt pártgyűlésen megjelentek Jaross Andor nemzetgy. képviselő, az egyesült párt országos elnöke, Füssij Kálmán 'és Turchányi Imre dr. szenátorok, Salkovszky Jenő dr. és Gürtler Dénes dr. tartománygyűlési képviselők is, akik nagyhatású beszédekben szögezték le az egyesült párt feladatait és célját. A gyűlés középpontjában Jaross Andor országos pártelnök beszéde állott, akit igen nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadtak a párthívek. Jaross Andor beszédében rámutatott az Érsekújvárban létrejött egységes párt születésére, amelyen a magyarság minden rétege megértette az idők parancsszavát és visszaadja a csehszlovákiai magyarlakta vidék magyar jellegét, mely biztosítja a kisebbségi magyarság nemzeti fejlődését s azt a természetes jogát, hogy úr lehessen a saját portáján. Nincs még itt az idő, hogy ezeket az általánosan megfogalmazott mondatokat részletekre szedjük, de erre is bármikor hajlandók vagyunk, ha a politikai fejlődés elhozza azt az időpontot. Még egyet hozzá kell fűznöm: a magyar kisebbségi kérdés megoldása nem lehet személyi megoldás, nálunk nincs versenyfutás miniszteri szék után, mi csak tárgyi megoldás érdekében vállalhatunk munkát. — A csehszlovák köztársaság jövőjét csak úgy tudjuk elképzelni konszolidáltan, ha az állampolitika letér a kizárólagos csehszlovák irányról és az állam keretében élő minden nemzet életjogait, fejlődését vállalja csehszlovák imperializmus nélkül. — A közép európai térben minden nemzetnek van egy speciális hivatása, saját nemzeti hivatásán kívül, az, hogy Középeurópát tartsa meg középeurópainak. Ezt a hivatást csak megegyezés útján lehet teljesíteni, nem pedig nemzet harcával a másik nemzet elimpiozáns módon az egység mellett foglalt állást. Majd ismertette a kisebbségi eszmének a békeszerződésben történt kidomborítását és foglalkozott Benes dr. köztársasági elnöknek és Hodzsa Milán dr. miniszterelnöknek a magyar kisebbségi kérdésben tett nyilatkozataival, amelyek ellenére sem tapasztalható változás ,a kisebbségi jogok érvényesülése terén. Felvázolta a magyar követeléseket, mely után a csehszlovák-magyar kisebbségi kiegyezés elvi alapjait a következőkben állapította meg: — Kijelentem — úgymond —, hogy a magyarság, mint eddig is bármikor meglette volna, a becsületes segíteni akaró kezet el tudja fogadni, de csak egy olyan megegyezés érdekében dolgozhat, mely sebbségi kötelezettségeik alapján velük megértésre akar Jutni s velük együttműködni. Ezek államfőhöz méltó szavak, amelyek biztosítékot kívánnak nyújtani a magyarság mai nehéz helyzetének, nem egyszer megaláztatásának megjavítására és kisebbségi sorsának elviselhetésére. Nem lehet azt mondani, hogy a magyarságot ezek a szavak hidegen hagyják. Nehéz sorsában bíztatásként hangzanak feléje s ha azok megvalósulása mielőbb tettekben fog megnyilvánulni, engedni fog az a nyomás is, amely most még a magyar lelkekre ránehezedik s amely miatt vigasztalannak látja a len. Éreznie kell minden kis nemzetnek, hogy a germán-szláu nagyhatalmi erők mérkőzésévé válik idővel Középeurópa, ha nem tudunk egymásnak levegőt, napot, életet biztosítani. Nem tudjuk pontosán, hogy a politika útja a közeljövőben merre fog érni. Ez toem tőlünk, a hatalomtól függ. Mi minden eshetőségre fel vagyunk készülve. Egy bizonyos, hogy ismerjük fogadalmunkat, melyet a magyar kisebbségnek tettünk. Ez a fogadalmunk, meg saját meggyőződésünk csak önérzetes, becsületes, magyar utat ismer, mely ismeri a felelősséget a a nemzettel s arínak minden rétegével szemben. jövőt. Hiszen tizenhét esztendő küzdelme alatt a csalódások bosszú sorozata sújtotta magyar kisebbségünket, mellyel a legtöbbször csak úgy bántak egyes hatóságok kiskirályai a perifériákon, mint valami alsóbbrendű néppel, amelynek civilizált voltát, az egész művelt világ által elismert kultúráját lekicsinyelték, életjogát kétségbevonták. Az állam fejétől kapott a magyarság újabb ígéretet, komolyat és bizalomkeltőt és hisszük, hogy ezek a szavak nem fognak a pusztában elhangzott szavak sorsára jutni, hanem a köztársasági elnök legfelsőbb helyről jött ígéretét be fogják azok váltani, akik a csehszlovák köztársaság kormányzásában résztvesznek és akik Benes tfr. elnök intencióit megértik és valóra váltására hivatottak. A legfelső helyen megvan Még mindig nem talál' iák meg Fürst Mihálynét. — szeptember 22. A tragikusan elhunyt Fürst Mihály komáromi szénakereskedő felesége is, — mint jelentettük, — eltűnt. Oly titokzatosan eltűnt, hogy nem tudnak nyomára akadni. Két feltevés lehetséges: vagy közösen határozta el a házaspár az öngyilkosságot, vagy pedig Fürst Mihályné, — látva férje halálát, — ijedtében elbujdosott. Kósza hírek szerint ő is öngyilkos lett és a Dunából már ki is fogták holttestét: ez azonban mostanig nem bizonyult valónak. A különös titokzatossággal eltűnt Fürst Mihálynét keresik. Alkudozás közben mér« gében meghalt egy piaci árus. Horváth Ferenc érsekujvári piaci árus vasárnap délelőtt, rendes árushelyén egy vevőjével összeveszett. A vevő alkudott s kifogásolta az árut, Horváth Ferenc pedig egyrejóbban bizonyította a maga igazát. A veszekedés hevében rosszul lett és összeesett. Nyomban orvoshoz vitték, aki injekcióval próbálta megmenteni Horváth Ferencet, de már nem lehetett rajta segíteni: kiszenvedett. Szivszélhüdés ölte meg. Özvegye s három gyermeke gyászolja. Hajsza a tolvaj után. Mellen József baromlaki földmives három kis malackáját bevitte az érsekujvári piacra. Ott el is adta szerencsésen 300 koronáért. A pénzt elégülten tette zsebre, de hamarosan azt vette észre, hogy valaki belenyúl a zsebébe és kiveszi a pénzt. Mellen hátrafordul és már a tolvaj futásnak is eredt. Mellen és többen utána futottak, de a gyorslábú tolvajnak sikerült egérutat venni. A futó vakmerő tolvajt sokan fölismerték egy ismert vásári játékos személyében .A csendőrök elfogták, de a pénz már nem volt nála és egyéb bizonyítékot nem tudnak ellene fölhozni. a jószándék, nincs semmi ok sem arra, hogy az testet ne öltsön. A kormány tagjainak számolniok kell ezzel és az ország kormánypolitikájában megérlelték benne, hogy a magyar nemzeti kisebbség törvényadta jogos követeléseit. A köztársasági elnök szép emlékekkel távozik Pozsonyból, az ott szerzett tapasztalatok bizonyára még jobba nmegérlelték benne, hogy a magyar nemzeti kisebbséggel szemben az államnak más elbánást kell tanúsítania, mert hasznos és értékes munkásságára szüksége van a köztársaságnak. Vajha az elnök délszlovenszkói látogatása maradandó emléket biztosítana a magyarság számára is sorsának jobbrafordulása által! 1
