Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-09-19 / 76. szám

Lapunk mai szämaa jövöhetiteljeBRadió-mfisort tartalmazza

Otvenhetedik évfolyam. 76. szám.______________Szombat, 18136. szeptember 16,

0M1 LAPOK

POLITIKAI LAP.

Alapította: néhat TUBA JÁNOS.

EISHzttfed ár csehszlovák értékben:

Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8* Ké, félévre 4« Ké, negyed- Felelős főszerkesztőn GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARANYAI’ JÓZSEF dr. évre 2t Ké. — Külföldön 129 Kö.

Egy esszém ára I korona. Eőmnn katársaks FOLöP ZSIGMOND és AIX1NGER LÁSZLÓ dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29.

Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

POLITIKAI SZEMLE

Fussy Kálmán szenátor interpellációja a Csilizköznek belvíztől való mentesitése tárgyában.

A magyar kisebbségi kérdés napirenden.

(AL) A kisebbségi kérdés az őszi politikai szezonban divatcikke lett. A külföldön bőven foglalkozik vele a sajtó és nálunk is hasábokat írnak tele erről a kérdésről minden iránynak és árnyalatnak lapjai. Mig néhány hét élőit a eseh lapok főleg a német kisebbség és így a szudéta németek problémájával foglalkoztak, most a magyar kisebbség kérdését is behatóan feszegetik. A csehszlovák lapokban a cikkek sorozatát a látszat szerint Granaliernek a Slovenská Liga egyik vezető emberének az itteni magyarokról egy hónapja írt cikke indította meg. A sok írás tenorja ma már sokkal inkább elfogadható, mint annak idején volt. Ma már nincs azon a hangsúly, hogy a magyaroknak itt több a joguk, mint amennyi megilletné őket, nincs azon sem a hangsúly, hogy a magyarok elégedetlenségét egyedül irredenta felfogásuk táplálja, hanem tárgyilagos hozzászólások elismerik azt, hogy a magyar kérdés rendezetlen és az állam érdeke annak mielőbbi tisztázása. Az egyesült magyar pártnak a nyelvi sérelmek tárgyában a kormányhoz benyújtott memoranduma a régebbi időkben bizonyára a koalíciós lapok uni sono felhördülését váltotta volna ki; ma legtöbbnyire hallgatnak róla, vagy csak minden kommentár nélkül említik meg. Egyedül Szüllő Géza klubelnöknek Ilodzsa miniszterelnök pöstyéni kijelentéseiről tett nyilatkozata szolgáltatott okot egyes kormánylapoknak arra, hogy Szüllőt támadják és meglehetős kétes értékű védelemben részesítsék a szerintük megbántott miniszterelnököt.

A magyarok ellen eddig minden vonalon ellenséges érzületet tanúsító különböző sajtóorgánumoknak enyhülő hangulata le nem tagadható. »Welche Wendung, durch Gottes Fügung« — mondják talán egyesek és már reménykednek, hogy ezentúl a magyarokra is jobb napok fognak virradni. Mi azonban, akiket hosszú évek szomorú tapasztalatai és keserves tanulságai óvatosságra tanítottak meg, nem tudunk ilyen vérmesek lenni. Azt hisszük, még sok víznek kell lefolynia a Dunán, amíg lényegesen meg nem változik bizonyos köröknek mentalitása, mely azon alapul, hogy a magyarnak itt a köztársaságban csak alárendelt vagy semmilyen szerepe sem lehet.

Semmiképpen sem akarunk hitelt adni olyan véleményeknek, amelyek szerint a békülékeny sajtómegnyilvánulásoknak csupán az a céljuk, hogy most, mikor a köztársaság elnöke a magyar vidékeket is fölkeresi és közvetlen érintkezésbe lép magyarokkal, ezek a sajtómegnyilatkozások átmenetileg kedvező atmoszférát teremtse-Komárom, szeptember 18.

Füssy Kálmán szenátor a Csilizköznek belvizektől való mentesítése tárgyában a következő interpellációt nyújtotta be a földmívelésügyi miniszterhez :

Miniszter Ür! Az alsócsallóközi és csilizközi ármentesítő és belvízlevezető társulathoz tartozó Csilizköz jóformán évről-évre szenved a belvizektől, mely nagyon gyakran a lakosság egész évi munkáját megsemmisíti. Csilizköz érdekében már többször fordultunk a földmívelésügyi minisztériumhoz, mely előtt Csilizköz helyzete különben is úgy az illetékes állami hatóságok, valamint az Ármentesítő Társulat jelentéseiből ismeretes, és bár tudjuk, hogy a minisztérium jóváhagyta a belvizektől való mentesítésre vonatkozó terveket és engedélyezte az állami hozzájárulást, mégis sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az állami hozzájárulások utalása nagyon hosszú, éveken keresztül történő részletekben lett megállapítva, mely idő alatt természetesen Csilizköz nem mentesíthető a belvizektől és nedvesebb időjárásnál, vagy a Duna magasabb vízállásánál, évről-évre folytatólagos károsodásnak van kitéve.

Csilizköz helyzete tehát csak abban az esetben javítható meg gyorsabban, ha a minisztérium a 6—7 évre tervezett hozzájárulást rövidebb idő alatt folyósítja és egyúttal intézkedik abban az irányban is, hogy a Csilizköz belvizeinek levezetését szolgáló aszódi szivattyútelep fölterjesztett tervei jóváhagyassanak s ehhez az állami hozzájárulás biztosíttassák.

A fentiek alapján tisztelettel kérdem a Miniszter Urat:

1. Hajlandóié intézkedni, hogy a csallóközi és csilizközi társulat VI. kör-Komárom, szeptember 18.

Az egyesült országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti párt ipolysági helyi szervezete

szeptember 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor Ipolyságon a Centrál-szállö nagytermében díszközgyűlést tart,

amelynek tárgysorozata az egységes helyi szervezet felállítása. A díszközgyűlésen megjelennek Jaross Andor országos pártelnök, nemzetgyűlési képnek a magyarok körében. Meg vagyunk arról győződve, hogy ilyen játékhoz államférfim bölcsességével maga a köztársaság elnöke sem járulna hozzá és elítélné azt.

Hetekkel ezelőtt fejtegettük ennek

zete részére a már engedélyezett állami hozzájárulást a megállapított 6—7 év helyett, legalább 3 év alatt utalják ki, hogy a munka előbb elvégezhető legyen és a Csilizköz lakossága az állandóan ismétlődő károktól megmentessék.

2. Hajlandó-e intézkedni a minisztériumnál elfekvő és nem kifogásolt aszódi szivattyútelep mielőbbi jóváhagyását illetőleg, valamint abban a tekintetben, hogy a pénzügyminisztérium a szükséges hozzájárulásnak a lehető legrövidebb időn belül való folyósítását biztosítsa.

3. Hajlandó-e felhívni a társulatot, hogy az állami hozzájárulások folyósítása esetén, a munkák legsürgősebb keresztülvitele érdekében esetleg ideiglenesen új műszaki erőt állítson be.

4. Hajlandó-e intézkedni, hogy a már sokszor panaszolt Duna-kotrás, illetőleg szabályozás fokozott, sürgős tempóban végrehajtassák s ezáltal a Duna vízszintje a Csallóköz mentén mélyebbre süllyesztessék.

5. Miután a tervbevett munkák a Csilizköznek belvizektől való mentesítését nagyrészbtín biztosítják, de teljesen ezt mégsem garantálják, mert az áteresztő talaj magas vízállásnál mindig vizet ereszt föl, hajlandó-e Miniszter Űr intézkedni és a szükséges hozzájárulást biztosítani, hogy az áteresztő részeken megfelelő talaj tömörítések legyenek eszközölhetők.

Miután Csilizköznek a belvizektől való megszabadítása és lakosságának az állandó pusztulástól és teljes elszegényedéstől való megmentése csakis a fenti intézkedések sürgős keresztülvitelével eszközölhető, ismételten felkérem Miniszter Urat, hogy a kért intézkedéseket és engedélyezéseket haladéktalanul elrendelni méltóztassék.

viselő, Esterházy János országos ügyvezető pártelnök, nemzetgyűlési képviselő, Turchányi Imre dr. szenátor, Füssy Kálmán szenátor, Salkovszky Jenő dr. és Gürtler Jenő dr. tartománygyűlési képviselők, akik a belpolitika nagyjelentőségű eseményeiről fognak nyilatkozni.

Az ipolysági díszközgyűléssel kapcsolatban ugyanazon időben az ipolysági körzet körzeti gyűlést tart, melyre a párt minden ipolysági és körzeti tagja hivatalos.

a lapnak hasábjain, hogy a külföld és különösen Angolország mily élénk érdeklődést tanúsít a középeurópai kisebbségi probléma iránt. Prágában sem maradt sokáig titok, hogy London különösen a csehszlovákiai szudétanémetség problémájával foglalkozik. Három millió német él ilt kisebbségi sorsban. Ezeknek helyzete nem lehet közömbös azok előtt, akik békés irányban rendezni akarják Középeurópa viszonyait és olyan megoldást keresnek, amely kizárja, hogy egy nagyobb néptömeg elégedetlensége megbolygathassa Európa békéjét. Természetszerű, hogy a német kérdésbe belekapcsolódik a magyar kisebbségek problémája is és nincs kizárva, hogy talán bizonyos körök elsősorban a kisebbszámú magyarság viszonyainak tisztázását látják szükségesnek, hogy azután hozzá foghassanak a szerintük súlyosabb szudélanémet probléma megoldásához. Akár ez legyen a prius, akár az, a lényeg az, hogy felismerik az itteni kisebbségi probléma rendezésének sürgősen szükséges voltát.

Genf ben most ül össze a kisebbségek kongresszusa, amelyen az itteni magyar kisebbséget Szüllő Géza dr. képviseli a maga leljes felkészültségével. Nemsokára megkezdődnek a népszövetség tanácskozásai és egyes hirek szerint ezeken is szóba kerül a kisebbségi kérdés. Főleg Angolország akar most Európában kiküszöbölni minden olyan gyúlékony anyagot, amely fellángoláshoz vezethet. A prágai diplomácia sokkal inkább, mini a prágai bclkorinányzat mindig érzékenyen reagál a nyugati hatalmaknak Csehszlovákiát érintő véleményhullámzásaira, ezért talán leginkább elfogadható az a fellevés, hogy az itteni kisebbségi kérdéseknek napirendre hozása ilyen külső hatásoknak következménye.

Igaz, hogy a legutóbb Pozsonyban tartott kisantant konferencián a hivatalos kommünikékben egy szóval sem történt említés sem a német, sem a magyar, sem egyéb kisebbségi kérdésről, — pedig ha ily irányban történt volna megnyugtató nyilatkozat, ez semmiképpen sem tévesztette volna el hatását, mert hiszen a kisantant még ma is, fennállásának tizenhatodik évében úgy lünik föl minden magyar előtt, mint a magyar érdekekre legkevésbbé sem kedvező és előnyös alakulat. Eléggé ismeretes a prágai kormánynak az a kifelé és befelé is hangoztatott felfogása, hogy az állam belső kérdéseibe, mint aminő a nemzeti kérdés is, nem enged beleszólást semmilyen külhalalomnak. Valószínű, hogy ezen fölfogás miatt mellőzte a kisantant konferenciája a kisebbségi kérdés bármilyen érintését is. Ha most a köztársaság elnöke alkalmat fog találni arra, hogy ezt a hiányt pótolja, úgy mindenesetre hálásak leszünk neki, mert akkor legillctékcscbb helyről fogjuk tudomásul vehetni, hogy törvényadta jogaink teljes érvényesülése tekintetében mit várhatunk.

Pártunk vezérei Ipolyságon nyilatkoznak vasárnap a belpolitika eseményeiről.