Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-22 / 7. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1936 január 22. nyos cs írói munkásságot fejtett ki. ]\Iár jogász korában dolgozott több szépirodalmi és társadalmi lapban, írt költeményeket, novellákat és társadalmi cikkeket. Buzgó munkatársa volt a Komárommegyei Közlöny és a Komáromi Hírlapnak, de budapesti tartózkodása alatt számos előkelő szépirodalmi és napilapba is dolgozott. Mikor Komárom vármegye levéltárának vezetését átvette, nagy felkészültséggel fordult a történelmi tudomány felé, amelynek különböző ágazataiban munkálkodott. A vármegye kezelésében álló hírneves Kultsár könyvtárt rendezte, majd amikor a Jókai Egyesület vette át azt, 10.000 kötetre fejlesztette. 1901-től mint a Komáromi Múzeum Egyesület titkára fejlett ki nagy tevékenységet. Működése idejébe estek Komárom több jeles fiának szülőházán elhelyezett emléktáblák országos ünnepség keretében történt leleplezése, ugyancsak az ő titkárságához fűződik Csokonay emlékének kegyeletes felújítása is. 1901 év őszén indította meg a Komáromi Újság című társadalmi hetilapot, mely a vármegye több közintézményének hivatalos lapja lett, melyet 1912-ig szerkesztett. 1911-ben Beöthy Zsolttal megalakította a Komáromi .Tókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet, amelynek megalapozási munkájában nagy érdemeket szerzett. Húsz évig mint az egyesület főtitkára irányította a Jókai Egyesületet, nagy buzgalommal rendezte az egyesület kultúrházában hajlékot talált múzeumot és könyvtárt, melynek élén mint múzeum- és könyvtárigazgató működött. A Magyar Szövetségnek 1920-ban megkísérelt megalakításában boldogemlékű Tuba János oldalán vett részt és sokat fáradozott a ma már virágzó Szlovenszkói Magyar Kidtúr Egyesület megalakításán, melynek éveken át főtitkára volt s 1935. óla tiszteletbeli elnöke. A Jókai Egyesület kultúrházának fölépítésében elévülhetetlen érdemek teszik feledhetetlenné nevét s magának az egyesületnek elismert országos tekintélye is az ő nevéhez fűződik. Megjelent önálló művei: Költemények, Budapest 1895. Asszonyok — 13 elbeszélés 1897. Gyulai Rudolf élete (1907), Kultsár István (1911), Komárom vármegye és az utolsó nemesi fölkelés (1910), Komáromvármegyc nemesi családjai (1911), Bűbájosok és boszorkányok Komáromvármegyében (1914), Komáromvármegye levéltárának középkori oklevelei (1917), Brigetio, a római katonaváros (1916), Az illetőség jogvitája (1924). A szülőföld Jókai regényében (1925), Kultsár István és könyvtára (1928),' Magyar dicsőség, történeti elbeszélések (1927), Jókai szülőföldje. — A komáromi színészet története. — A csallóközi halászat története stb. Megírta a Jókai Egyesület 20 éves történetét, a Komáromi Iparos Ifjúság önképző Egyesületének 25 éves történetét és a Komáromvidéki Takarékpénztárnak 50 éves történetét. Számtalan megjelent kisebb-nagyobb történelmi és tudományos munkája közül nagy érdeklődést váltott ki a pozsonyi Híradóban közzétett műve, amelyet Macourek József egyetemi magántanárnak cseh nyelven megjelent magyar történetéről írt széles tudással megalapozott bírálattal kapcsolatban. Szerkesztette a következő lapokat és műveket: Muzeum-Egyesületi Értesítő (1903—1909), Komáromi Újság (1901-1912), Komárom (1913—1916), Levéltárosok Lapja (1913—1916), Jókai Emlékkönyv (Fülöp Zsigmonddal) (1925), Magyar Vasárnap (1931), Nemzeti Kultúra (1933—1936). Sok évi adatgyűjtés és történelmi elmélyülés alapján megírta Komárom város történetét, amely rendkívül értékes tudományos mű, de még kiadásra vár. Kulturális munkásságának elismeréseképen megválasztották a Masaryk Akadémia rendes tagjává s a Toldy Kör és Kazinczy Társaság választmányi tagjává. Egyházi, társadalmi és közgazdasági munkálkodása. Egyházi téren is nagy buzgalommal végezte a reábízott feladatokat. A komáromi róm. katli. autonóm hitközség közgyűlése 1921-ben egyhangúan megválasztotta a több mint tizenkétezer lélekből álló hitközség világi elnökének s ezen díszes tisztében egyháza kormányzatában Majer Imre dr. prelátus plébánosnak mindenben megértő, hűséges és bölcs segítőtársa volt. Elnöki működéséhez fűződik az egyház anyagi ügyeinek rendbehozatala s a különböző alkotások: temetői ravatalozó építése, a templomok restaurálása, új harangok beszerzése, az elesett bősök emlékművének létesítése stb. Mindenre kiterjedő figyelemmel tekintett az egyház különböző intézményeire, amelyeket nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatott. Az ő közreműködésével indult meg az egyház hivatalos értesítője is, amelynek évekig felelős szerkesztője voll. Különös gondját képezte az egyház két elemi iskolája. melyeknek felvirágoztatásáért mindent elkövetett. Odaadó, önzetlen munkássága elismeréseképen arcképét megfesttették és a Majláth iskola dísztermében helyezték el. A Szent Benedek-rendi főgimnázium népjóléti ügyeinek intézéséből is kivette részét. Palkovich Viktor áldozatkész támogatásával éleire keltette a diákmenzát, amelyben szegénysorsú tanulókat segélyeznek. A gimnázium segítő egyesületének elnöki lisztében is híven szolgálta az emberszeretetet. Közgazdasági téren is clismerésrcméltó munkát fejteit ki. Aktív részvett egykor a Vármegyei Gazdasági Egyesületben, a Földműves Takarékpénztár igazgatósági alelnőkét, a Délszlovenszkői Villamosművek rt. pedig felügyelőbizottsági tagját veszítette el benne. Társadalmi téren korán kezdte önzetlen munkálkodását. Alig volt egyesület Komáromban, amelynek munkálkodásában részt ne vett volna. A Népjóléti Központ szociális munkálkodásában éveken át mint elnök vett részt, a tuberkulózis elleni Masaryk Ligának alelnöki tisztében szolgálta az emberiség javát. Az Iparosítják Önképző Egyesületének titkára, az Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek jegyzője, a Komáromi Dalegyesületnek pénztárosa, a Polgári Bctegsegélyző Egyletnek hosszú éveken át elnöke volt. A Vármegyei Tűzoltó Szövetségnek főtitkári tisztét töltötte be. Az utolsó ciklusban mint a községi iskolaszék választott tekintélyes tagja fejtett ki hasznos tevékenységet. Mindazokon a helyeken, amelyekre megbízást kapott, lelkiismeretes kötelességtudással törekedett a bizalomnak megfelelni. Betegsége és halála. Alapy Gyula dr. évek óta súlyos szívbajban szenvedett. Orvosai tanácsára ismételten Szliácson és a Balaton mellett keresett betegségére enyhülést. Azok a küzdelmek azonban, amelyek közéleti tevékenységével kapcsolatosak voltak, s az állandóan megfeszített munka semmiképen sem szolgáltak egészségi állapotának helyreállítására. A nyáron heteken át ágyba kényszerítette betegsége s csak az ősz elején javult helyzete. Novemberben ismét ágynak esett s azóta állapota csak rosszabbodott. Karácsony előtti napokban idegrohamot kapott, mely után beszállították az Emberszeretel kórházba, ahol teljes nyugalomban töltötte napjait. Állapota időnként javulást mutatott, de azután ismét rosszabbodott, úgy hogy a múlt héten már aggasztóvá vált helyzete. A kórház orvosainak és önfeláldozó hitvesének legodaadóbb szeretetteljes ápolása dacára, hétfőn reg(gel 5 órakor magához vette a Mindenható. Mellette egész éjjelen át szeretettel virrasztó felesége karjaiban lehelte ki nemes lelkét. A Talál híre már hétfőn reggel gyorsan elterjedt a városban és mindenki mély szomorúsággal fogadta. Mélységes és igaz részvét nyilvánul meg a gyászos órákban a megboldogult hitvese szül. Frank Kiss Margit úrasszony és fia ifj. dr. Alapy Gyula iránt, akiket a halál legdrágább kincsüktől, a szerető és gyöngéd férjtől és az áldozatrakész édesapától fosztott meg. Az általános részvét mellett, mely a társadalom legszélesebb rétegeiben őszinte együttérzéssel jut kifejezésre, a hit vigasztadó szava nyújtson enyhülést a lesújtó gyászban. Elmúlása fájdalmas gyászba borította öccsét, Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, Magyar-Konuírom megyei város polgármesterét és családját, aki a jóságos lelkű testvért veszítette el örökre benne. A megboldogult temetése január hó 22-én, szerdán délután fél 4 órakor lesz a helybeli róm. katli. temető kápolnájából £ A gyászoló család a következő jelentést adta ki: A jó harcot végigharcoltam, a pályafutást bevégeztem, a hitet megtartottam, készen vár reám az igazság koszorúja, melyet megad nekem az Úr, az igazságos bíró. (II. Tini. 4. 7-8.) Alázattal hajolva meg az Ur legszentebb akarata előtt, mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy lehullott ami fejünk koronája. Dr. Alapy Gyula nyug. vármegyei főlevéltáros, a komáromi r. k. autonom egyházközség világi elnöke, tartománygyűlési képviselő, stb. a haldoklók szentségének ájtalos felvétele után, szakadatlanul önzetlen munkában töltött életének 64., boldog házasságának 25. évében visszaadta nemes lelkét Teremtőjé-A köztársasági elnök első hadseregparancsa* Komárom, január 21. Hears dr. köztársasági elnök a napokban adta ki első hadseregparancsát. A hadscregparancs kiemeli Masaryk példáját, aki a hadsereg első főparancsnoka volt. majd a következőlset állapítja meg: — Hadseregünk tovább is arra fog törekedni, hogy az élet továbbképző iskolája legyen. A Ica fonni szolgálatot át kell hatni azzal a gondolattal. hogg az erős akaratot, a vas kitartást, a kötelességek teljesítésének felelősségérzetét. a katonai és az emberi bajtnrsiassagot, valamennyi nemzetiség, osztóig és pórrtagjainak demokratikus egyesítését a legmagasabb fokig kifejlessze. A modern hadsereg hatalmas technikai szervezet, amely kihasznál minden új vívmányt. Nemcsak tárgyi, hanem kultúrális szempontból is a helyzet magaslatán kell állnia. Mindent el fogunk követni, hogy ebben az értelemben lépést tartunk a többi európai állammal. Machnik nemzetvédelmi miniszter néhány mondattal kiépítette a köztársasági elnök hadseregparancsát s engedelmességre és felkészültségre szólítja fel a hadsereg tagjait. Javaslat a forgalmi adó fokozatos megszüntetésére. Holota János dr. és Jaross Andor magyar nemzeti párti képviselők és lársaik javaslatot nyújtottak be a képvisel őházhoz a forgalmi adó fokozatos megszüntetése iránt. A javaslat benyújtók azt indítványozzák, hogy mondja ki a képviselőház: felhívatik a kormány, hogy 1. a forgalmi adó és féngüzési adó fokozatos, három éven belül való megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg, nevezetesen az 1937. évi állami költségvetést úgy állítsa össze, hogy a forgalmi és fényűzési adó bevétele az 1937. évi állami költségvetés tervezetében az 1936. évi ilyen című bevétel egy harmadával csökkentsék. 2. Az 1. pontban említett fokozatos megszüntetés befejezéséig is mindenütt, ahol ez eddig nem történt meg, a forgalmi adó átalányosításáról gondoskodjék. nek. Földi részeit 1936. január 22-én, szerdán délután fél 4 órakor a r. k. temető kápolnájában álló ravataláról a r. k. egyházi gyászszertartás után az örök békesség helyére kísérjük. Lelke üdvösségéért 1936 január 23-án (csütörtökön) reggel negyed 8 órakor a szt. András templom főoltáránál szentmise áldozat mutatlatik be. Áldott lesz mindenkoron drága emléke! Komárom, 1936. január hó 2ü-án. I)r. Alapy Gyuláné, özvegye. Dr. Alapy Gyula, fia. Alapy Gáspár, testvére. Alapy Gazsika, unokaöccse. Alapy Gáspárné sz. Vctsey Sarolta, Dr. Bartha Györgyné sz. Frank-Kiss Paula, Frank-Kiss Erzsébet, sógornői. Dr. Frank-Kiss Jenő, sógora. * A Jókai Egyesület gyásza. Hétfőn este. Alapy Gyula dr. halálának napján rögtön összeült a Jókai Egyesület igazgatótanácsa, hogy a mély gyásznak méltó kifejezést adjon. Dr. Szíj; Ferenc megható, részvétteljes szavakkal parentálta el a Jókai Egyesület nagy halottját, a beszédet az igazgatóság tagjai állva hallgatták végig A rendkívüli gyűlésnek csak ez az egy tárgya volt. A Jókai Egyesület testületileg vesz részt a gyászszertartáson, koszorúi helyez a ravatalra és az egyesület elnöke búcsúzik a sírnál a Jókai Egyesület megalapítójától. Hodzsa miniszterelnök viszonozza Schuschnigg látogatását. Prágai jelentés szerint politikai körökben űgv tudják, hogy Hodzsa Milán dr. miniszterelnök Bécsbe készül és viszonozni fogja Schuschnigg dr. osztrák kancellár látogatását. E hírrel kapcsolatban azt írják a lapok, hogy Hodzsa bécsi utazását egv-két napra tervezik, de ezalatt az idő alatt a csehszlovák miniszterelnök érintkezést fog találni az osztrák politikai és közgazdasági élet számos kiválóságával. Hogy a miniszterelnök az osztrák kancellár látogatásának viszonzásaképen hivatalosan érkezik-e Bécsbe, vagy ugyanúgy, mint Schuschnigg dr. prágai látogalásakor, most is valamilyen formát fognak kitalálni, — azt eddig még nem állapították meg. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök látogatásának időpontjára nézve még nem történt intézkedés, de minden valószínűség szerint a látogatás a legközelebbi hetekben, és pedig február első napjaiban fog megtörténni. teljes renoválás, fertőtlenítés és festés után NYITVA Gőzfürdő: minden pénteken: 7—19 óráig férfiaknak szombaton: 7—12 óráig férfiaknak „ 12—17 óráig nőknek „ 17—19 óráig kedvezményes munkás fürdőjegy férfiaknak vasárnap: 7—12 óráig férfiaknak. E napokon a kádfürdőkállandóan nyitva. — Mintaszerű tisztaság és kiszolgálás. — A n. é. közönség szives pártfogását kérve, vagyok mély tisztelettel Széles Gergely 832 bérló. Hirdetéseket jutányos áron felvesz lapunk kiadóhivatala. POLITIKAI SZEMLE
