Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-22 / 7. szám
1936. január 22. »KOMAttOMI LAPOK« 3. oldal Látogatás a komáromi Napközi Otthonban, ahol negyven ifjú kap szellemi és testi táplálékot. — január 21. ...»Ott, ahol a szép Kossuth-tér hinti báját szerteszét«, — kezdhetnék iái is a sanzonköltővel, egyszóval a népnyelv Rozália-terén, a regényes nevű Fogthüy-házban, hátul az udvaron nemrégiben megnyílt a komáromi munkanélküli ifjak napközi otthona. Régen szükség volt már erre. Komárom szegény lakosságának gyermekei meglehetősen elhanyagoltan járkálnaklézengenck fől-alá a városban, szüleiknek, vagy ő maguknak nincsen kekeresetük: az iskola elvégzése után ők se kerülnek jobb sorba, mint az állástalan, diplomás fiatalság. Ezeket a lézengő proletár-gyermekeivel írta össze és gyűjtötte egybe a Járási Fiatalsággondozó. Sikerült keríteni egy üresen álló házat a Kossuth-tér mélyén, a házat ellátták a szükségesekkel s a napközi otthont megnyitották. Negyven fiú látogatja az otthont napról-napra. A házat a város bocsátotta rendelkezésre. Mintegy százhatvan hasonlósorsú szegény fiú kerül sorra. Sokan vannak, akik a napközi otthon áldásaira rászorulnak, de kevés a hely s éppenazért felváltva, szakaszokban kerülnek sorra: eHy~e9U negyvenes létszámú szakasz mintegy két és fél hónapig tartózkodik az otthonban. Akkor aztán újak következnek. Persze, az ideális az volna, ha ez a »pótnevelési időszak« legalább másfél esztendeig tartana: erkölcsi hasznát akkor látná ez a fiatalság, amely bizony lelkileg s testileg igen elhanyagoltan bódorog az nccákon, a külvárosokban, látogatja a különféle népgyűléseket s néha a rendőri rovat szereplője is. 1 Nagyon egészséges, szép kezdeményezés, hogy ezeket a lézengő rittereket összegyüjtsék, szellemi és testi táplálékkal megtöltsék. Ha csak tíz százalékán fog is a napközi otthon levegője: már sokat nyert a kezdeményezés és a társadalom. Egy nap az Otthonban. A Fogthiiy-ház udvarán, egy meglehetősen elhanyagolt s valaha szebb napokat látott, de napközi otthonnak mégis alkalmas házban gyülekezik össze minden reggel nyolckor negyven fiatalember. Tizennégy-tizeunyolc évesek. Legtöbbje elhanyagolt, ágrulszakadt komáromkülvárosi gyerek. Munkája nincs, iskoláit elvégezte: besorozták a napközi otthonba, egy szociális kataszter alapján, amelyet a Fiatalsággondozó vett föl. Reggel nyolcra együtt kell lenniük: a pontosság itt kötelesség s nem erény. A napot tomávat, testgyakorlással kezdik. Menetgyakorlatok, ének. A testmozgás után reggeli: nagy pohár tej s kenyér. Utána szellemi foglalkozás. Tuba Lajos építész, Telkes Mihály, az iparostanonciskola igazgatója, Tollák Zoltán mérnök és Baranyay Lajos öregcserkész, — előadásokat tartanak az ifjaknak olyan tárgyakból, amelyeknek később hasznát vehetik. Polgári jogok, mértan, számtan, olvasás, fogalmazás: hogy ne felejtsen a gyerek semmit, amit az iskolában tanult, sőt, továbbgyakorolja magát a tudományokban. Füzeteikben leírják a napközi otthonban töltött napjukat, megírják a telet s iparkodnak, hogy mindent helyesen fogalmazzanak meg. A cél: erkölcsnemesítés. Az otthon felügyelői: Tuba Lajos, Pollák Zoltán és Baranyay Lajos mindent elkövetnek, hogy a negyven fiatal gyerekből s kamaszból álló csoportot kifogástalanul neveljék, jó úton tartsák. A torna s a szellemi gyakorlat csak egyik része a napközi otthon feladatának. Mert ezenkívül meg kell szokniok a békés együttélés, a becsületes társadalmi viselkedés törvényének tiszteletét, meg kell lanulniok az étkezés szabályait s a higiénéi. A programmban ilyen pontok is vannak: sakkozás, fürdés a gőzfürdőben, általános hajnyírás, tisztálkodás, társasjáték, rendes viselkedés. Megfelelő napokon a komáromi közintézményeket látogatják, mintegy tanulmányi'kirándulásként: a vízműveket, a hajógyárat, a gázgyárat, a kikötőt, a múzeumot, a tüzoltószertárat, a gazdasági berendezéseket tekintik meg, hogy tapasztalataikat gyarapítsák. Nagy szükség volna valami műhelyre, ahol a fiatal fiúk gyakorlati képesítést nyerhetnének, eldolgozhatnának, hogy szellemi s testi foglalkoztatásuk növekedjék. Éppen ebéd idején jártunk a fiatalság tanyáján. Asztalok mellett, tányérok előtt ültek s nagy lelkesedéssel várták az ebédet. A szives kínálásnak mi is eleget tettünk s megkóstoltuk az ebédet. Őszintén bizonyíthatjuk, hogy nagyon finom, tápláló s bőséges ebéd volt, amit megizleltünk. A hétköznapi menü, aznap: húsleves, marhahús ecetes tormával, krumplifőzelék. Olyan jó, mint egy vendéglői konyha. Aki éhes, az »repetáihat«. Peczkó Emilia főzi az Ízletes ebédet s a konyhára mindennap hárman van-) nak kuktának beosztva. A konyhán tisztaság. A fegyelem ellen vétőket a legfájdalmasabb büntetéssel illetik: nem kapnak reggelit, vagy ebédet. Hiszen, valljuk be őszintén, — a legfőbb mozgató erő. amiért ezek a gyerekek eljöttek a napközi otthonba ez a finom és kiadós élelmezés. Remélhetőleg, a gyomrukon keresztül megfogott fiatal fiúk megszokják a szellemi örömöket is és lesz idő, amikor nemcsak a gyomor kívánságai miatt jönnek az otthonba, hanem azért, mivel a lelkűk is odakivánkozott. Fegyelmi vétségek. is vannak: hogyne volnának, hiszen nem a legfinomabb gyermekszobából kerültek ide a fiatalemberek, hanem sokszor onnan, ahol az élet mélységei sötétlenek. Hu a fiú vét a fegyelem ellen, akkor a szüleit hívják el s azok előtt dorgálják meg őket. Mindenesetre három rendelten erkölcsű fiút ki kellett tenni, ezek helyett már újakat soroztak be. A Napközi Otthon ügye a gondnokság, — avagy, mint mondják, a kuratórium, — elé, kerül. A gondnokság élén Prazsák József igazgató áll, aki nagy lelkesedéssel intézi a Napközi Otthon időszerű ügyeit, aminthogy a kezdeményezésben is nagy szerepe volt * Százhatvanhat kamaszkorban levő komáromi fiatalember van előjegyezve a napközi otthon lakójának. Százhatvanhat külvárosi fiú. Ahelyett, hogy éhen-szomjan csavarognának, a társadalom behívta őket egy meleg otthonba s foglalkozik velük szeretettel, gonddal. Vájjon hánynak szívében marad meg ez a kilörülhetetlen emlék? • ESPLANADE • Dr. Lakatos sanatorium Baden bei Wien Diätäk, Szívállomás, Kénes fürdők. 348 Mérsékelt egységárak. Apró hirdetések. Alig használt, 100 tojásra berendezett (petróleum) költőgép eladó. Schwarcz Jenöné Stefanik rakpart 53. Az aftihai háború — hiteles számokban 175 millió korona illetéket fizetett Olaszország a Szuez-csatornán A Szuez-csatorna társaság most közzétett adatai szerint az 1935 június 25 és december 25 közölt eltelt félév folyamán a Földközi tengerről a Vörös tenger felé a következő olasz szállítmányok haladtak át a Szuez-csator: nán: 246.000 katona és munkás 29.000 tonna robbanóanyag 7.500 » gyújtóbomba 251.000 » fegyver 21.000 darab igás állat 800 » teve 1.500 » teherkocsi 270 » repülőgép 10.000 tonna töltény 40.000 » kőszén 33.000 » fa 11000 » szalma 12.000 » cement 4.500 » kén 19.000 » hús 13.000 » alkohollartalmú-i 1.700 » gyufa 30.000 » benzin 10.000 » petróleum 28.000 » gépolaj 9.000 » ivóvíz. Ezt az árumennyiséget 445 hajó szállította eritreai és Szomáliái kikötők felé. Ellenkező irányban, tehát az anyaország felé, 338 olasz hajó haladt át a csatornán csaknem üresen, amely mindössze 35.000 beteg és sebesült katonát szállított hazafelé. Az olasz hajók a jelzett időszak folyamán csatornailleték fejében angol, illetve francia fizetőeszköz felhasználásával 1,423.500 angol fontot fizettek, ami az angol frontra vonatkozó 50 százalékos új devizafelár rendszer figyelembevétele mellett koronában mintegy 175 millió koronának felel meg. Köböikutom megalakult a SZMKE helyiszervezete. Nevezetes napja volt e héten Köbölkút magyar kultúréletének: megalakult a községben a SZMKE helyi szervezete. Köbölkút egyike Délszlovenszkó legjelentékenyebb községének, ahol számos egyesület működik ugyan, de a SZMKE-hez hasonló átfogó kultúrszerv nem volt még, noha az évek folyamán számtalanszor megmutatta a közönség, különböző színdarab s kultúrelőadás rendezésével, hogy alkalmas talaj a magyar kultúra ápolására. Néhány évvel ezelőtt nagy nevezetességre tett szert a köbölkúti passiójáték. A divergáló kultúrtörekvéseket most lelkes emberek a SZMKE égisze alatt csoportosították s különösen Béres Ferenc fáradozásának köszönhető, hogy a köbölkúti SZMKE csoport megalakult. A megalakulás nagyszámú érdeklődő jelenlétében s lelkes hangulat közben ment végbe. Hortay Magda és Player Erzsébet kedvesen üdvözölték a megalakulás gondolatát, a gyűlésen Halbauer András üdvözölte a központ kiküldöttét, Szombathy Viktor országos főtitkárt, aki hosszabb beszédben fejtette ki a kultúrális szervezkedés szükséges voltát s ismertette a SZMKE céljait. A jelenlevők nagy lelkesedéssel tették magukévá a SZMKE megalakításának tervét, s mintegy százan jelentkeztek tagul. A vezetőség tagjaivá megválasztották Béres Ferencet, Szőcs Ferencet, Halbauer Andrást, Vas Mártont, Béres Andrást, Fekete Jánost, Barta Gáspárt, Vas Jánost. Remélhető, hogy a szervezkedésbe belekapcsolódik Köbölkút egész magyar társadalma is, a tantestület is segíti a SZMKE politikamentes kultúrmunkáját, lelkesen és szives odaadással. Köbölkút mellett több Mátyásföldi községben is megalakult, vagy most alakul SZMKE- szervezet, amelyekben úgy a gazda, valamint a kisiparos réteg, valamint az intellektuális osztály egyaránt szívesen vesz részt. — Nyilvános köszönet. A városi Népkonyha javára Schmideg Jenő ur 100 Ké-t adományozott. A szives adományért ezuton mond köszönetét Nagy Jenő kormánybiztos. Hajnali kaland a meginduló vonaton. A három jó madár kifosztott egy reggeli utast. — január 21. Három jól ismert jómadara van az érsekujvári Pérónak, akik már többször üllek fog- és fegyházban. de amint leülik a büntetést és kiszabadulnak, újra kezdik a megszokott foglalkozásukat. Vásárokon, vonaton, állomásokon ismert pléhkártyások, kezük ügyességével maguk felé billentik a szerencse mérlegét és kifosszák az együgyü falusi népet. A napokban reggel hajnalban kimentek az érsekujvári vasútállomásra, hogy hátha akad valami gimpli, akit ki lehet fosztani. Hiplik Lajos verebélyi községi tiszt viselő az éjszaka érkezeit meg Prágából és várta a reggel induló verebélyi vonatot. Hiplik bement a III. osztályú étterembe, ahol frissítőt rendelt. Amikor fizetett, a három jómadár észrevette, hogy Hipliknél pár száz korona van, szerették volna kifosztani. Mindenáron ismeretséget akartak vele kötni, ajánlották, hogy kártyázzék velük, de Hipliknek sikerült a közelebbi ismeretségtől megszabadulni. Közben jelezték, hogy a verebélyi vonat indul, Hiplik fölszállt az egyik III .osztályú kocsiba. A kocsiban nem ült senki, de nem sokáig, mert a három jómadár hamarosan mellélelepedett és a rosszul öltözött három alak szemtelenül kellemetlenkedett és erősen kínálkoztak kártyaparlnernek. Hiplik, hogy a kellemetlen tolakodóktól meneküljön, 20 Kc-t adott nekik, de ezzel a nagy borravalóval nem elégedtek meg és még szemtelenebbek lettek. A magára hagyott Hiplik, hogy végleg lerázza a szemtelen tolakodókat, elővette tárcáját és még húsz koronát adott nekik, de ez csak olaj volt a kapzsiság tüzére és a szemtelenek kikapták Hiplik kezéből a pénztárcát és a már mozgó vonatról mind a három leugrott és elszaladt. Hiplik az elhagyott pályaudvarra az ablakon át segítségül kiabált és amikor látta, hogy senki se siet segítségére, szintén leugrolL a már erősebben mozgó vonalról és a háromfelé szaladt csirkefogók egyike után vetette magát. Közben egy vasúti alkalmazott is észre vette az esetet és ő is segített üldözni a jómadarat és éppen akkor csípték el, amikor a menekülő a pályaudvar 3 méteres kerítésén át akart mászni. Ebben megakadályozták ugyan, de elfogni mégse tudták, mert akkor kést rántott és leszúrássai fenyegette azt, aki közelébe jön. így aztán ennek is sikerült ellógnia. A rendőrség előállította később a három jómadarat, de azok tagadnak, mint a parancsolat. Az elrabolt pénztárcában 100 Ke volt. Elsüllyedt kincsek után kutatoak az olaszok Drágakő- és vörösrézrakományok a tenger mélyén. Genua kikötőjéből elindult az »Aiiiglio« kutatóhajó, hogy Camogli közelében megkezdje a munkálatokat a Porlofinonál elsüllyedt »Washington gőzös vörösrézrakományának kiemelésére. E munkálatok befejezése után a Porlolongone közelében elsüllyedt Pollux« gőzös rakományát emeli ki az »Artiglio«. A »Washington«-t, amely Genuából vasúti kocsikból és vörösrézből álló szállítmányával útban volt az Egyesüli államok felé, még 1917— ben megtorpedózta és elsüllyesztette egy német tengeralattjáró naszád. A »Pollux: vitorláshajó, amely I. Lerdiná adnak szánt értékes rakománynyal volt útban, még 1806-ban sülylyedt el. A búvárok megállapítása szerint a Pollux« mintegy hetven méter mélységben fekszik, úgyhogy aranyból és drágakövekből álló rakományát nagyobb nehézségek nélkül felszínre lehet hozni.
