Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-27 / 52. szám
Blkobzáe utáni második kiadás. Lapunk mai száma a jövő heti teljesRádió-mUsort tartalmazza M KOMÁROMI POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Kö, negyedévre 20 Kö. - Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelte főszerkesrtte GAAL GYULA dr. Szerkesztő- BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak-) FCLOP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryb-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer« szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, június 26. Másfél évtized óta nem hagyták jóvá a ref. egyház alkotmányát. A szenátus a zsidó vallásos társulat szervezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, melynek vitáján felszólalt Füssy Kálmán szenátor is, aki beszédében kifejtette, hogy a zsidóságnak az államhoz való viszonyát rendező javaslatot nem ellenzi, de kötelességének tartja hangsúlyozni, hogy a református egyház, amely az államfordulat után beilleszkedett az állam kereteibe, átdolgozta alkotmányát s mindent elkövetett, hogy alakilag is rendezze az államhoz való viszonyát, de a kormány még a mai napig sem ismerte el az egyház alkotmányát. — Akármennyit s akárhogyan is mérlegeljük a ref. egyház alkotmányának sorsát — úgymond Füssy —, nem tudunk egyebet megállapítani, minthogy az a hiba, hogy a református egyház híveinek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű. E tényen nem lehet változtatni. És a kormány zavarban van, hogy milyen álláspontra helyezkedjék ezzel az abszolút magyar többségű egyházzal szemben. Látszólag egyszerű, kis dologról van szó. Jóváhagyták az evangélikus egyházak alkotmányát, tehát a számbelileg kisebb református egyház kérdése is rendezendő. Ámde fáj a kormánynak, hogy ugyanakkor egy kisebbség, a magyar kisebbség jogait is újból, nyomatékosan megerősíteni kénytelen, azért húzza-halasztja a dolgot, mert hiszen ma nem népszerű dolog Csehszlovákiában a nemzeti kisebbségekkel szemben emberséges álláspontra helyezkedni. Nem kívánok részletekbe bocsátkozni lelkészeink állampolgársága, tanulmányaik fokának elismerése, a református iskolaügy, a református ifjúság szociális gondozása, a komáromi református tanítóképző elismerése kérdéséről, mert hiszen ez szerves összefüggésben van az egyházi alkotmány elismerésével, csak azt szögezem le, hogy amikor a törvényhozás készséggel járul a zsidó hitközségek központi szervezetének a megalapításához, ugyanakkor tartsa már egyszer a kormány kötelességének az ősi református egyházhoz való viszonyának rendezését is, aminek küljső jele az egyház alkotmányának elismerése. Volt miniszter éleshangú beszédben bírálta a pénzügyigazgatást. A képviselőház szerdai ülésén az adójavaslatok vitájában résztvett dr. Meissner volt miniszter, az adóügyi hetes bizottság tagja és súlyos kritikában részesítette a pénzügyi kormány adóigazgatási hibáit. A pénzügyi igazgatás — mondotta Meissner dr. — maga is megengedi, hogy az adóerkölcs nagyot hanyatlott és abból a föltételből indul ki, hogy jó adóbevalló egyáltalában nincs. Ezzel a pénzügyi kormányzat bevallja, hogy nem volt képes csökkenteni az adósikkasztók számát s azokkal szemben tanácstalan, és ha az adóigazgatás ezt beismeri, a másik oldalon hangsúlyoznunk kell, hogy az adóigazgatás egész gyakorlata káros volt azért, mert az adósikkasztókra szabott törvényes intézkedéseket gyakran használta s vette igénybe a jó adófizetővel szemben is, és ezzel sokszor csinált pánikot. A pénzügyi kormányzatnak tudatára kell ébrednie annak, hogy ha az adóerkölcsöt javítani akarja, nem szabad megengedni még annak a gyanúnak árnyékát sem,
