Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-15 / 5. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1986. január 15. Szeretetvendégség. Komárom, január 11. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet emberbaráti munkálkodása a legnagyobb elismerést érdemli meg s a jótékonyság területén végzett ne­mes cselekedetei c város sok szegényé­nek, elhagyottjának és árvájának liosz­­szú éveken át szereztek enyhülést az élet nehéz küzdelmeiben, önzetlen és áldozatos tevékenysége méltó megér­tésre talál nemcsak a két protestáns egyház híveinél, hanem az egész vá­ros nemesgondolkozású közönségénél is. Ez magyarázza meg azt, hogy en­nek a derék Nőegyletnek minden jó­tékonycélú vállalkozását siker koro­názza s hogy a megértő jó szívek kész örömmel támogatják rendezéseit. Mint régi jóhírű nyári mulatsága, a Kóstoló, úgy a léli évadban harminc­öt év óta tartani szokott szeretetven­dégség is teljes sikerrel zárul minden alkalommal. így történt január 12-cn. vasárnap is, amikor a Prot. Nőegylet a ref. egyház Kollégiumának nagyter­mében rendezte szeretelvendégségét. A rendkívül ízlésesen renovált ősi terem teljesen megtelt közönséggel, úgy hogy 6 órakor már nem volt hely az aszta­lok körül. A szeretetvendégséget a megjelentek a 37. dicséret első versének eléneklésé­­vel kezdték meg, mely után Czibor József deákii ref. lelkész mondóit le­iekből fakadó szárnyaló imát. Majd mélyen járó magvas bibliámagyaráza- Lot tartott Márk 8. 22—26. alapján az Üdvözítőnek csodás gyógyító nagy ere­jéről, mellyel nemcsak a testi beteg­ségektől szabadította meg az embere­ket, hanem az ember legnemesebb részének, a léleknek is szárnyat adott, hogy a bííuök mélységeiből kiemelje és megváltsa a földi halandót. A mély hatást kiváltó bibliamagya­rázat után Nagy Sándor ref. tanító­­képezdei igazgató tartott előadást a boldogságról, melyet csak igaz és tiszta élettel lehet e földön megszerezni és csak úgy, ha Krisztushoz köti az em­ber az életét. Lebilincselő előadásban tárta fel az emberi életnek tévesen megvont irányvonalát és az így bekö­vetkezett elégedetlenség — és boldog­­lalanságszülle szenvedéseket, amelyek­nek legtöbbször maga az ember az oka, mert nem éli úgy az életet, amint kellene. A fordulalos előadást nagy tet­széssel fogadta a hallgatóság. Negyedórái szünet következett ez­után, mely alatt teát szolgáltak töl a Leánykor tagjai. Szünet utáp lián­­zsér Róza szavalta el Reményik Sán­dor: Ha számbavettelek... c. gyönyö­rű költeményét helyes felfogással és szép hangsúlyozással. A Ref. Leánykor női kara Nagy Sándor tanképz. intézeti igazgató precíz vezetésével a Jöjj szent közelébe... kezdetű vallásos éneket adjp elő megkapó szabatossággal. Si­­rno'A1 István tanít, képzős Kühn B.— Vargha Gyuláné: Meg van írva... c. költeményét szavalta el nagy hatással, mely után a XC. zsoltár első versének eléneklésével ért véget az emelkedett szellemű szeretetvendégség. — A nyitrai Stefánik nevét viselő repiilö-pzred kiterjesztése. Néhány évvel ezelőtt Pöstyénbe helyezték át a nyitrai 3. sz. repülő-ezred cgv ré­szét, mert a nyitrai repülőtér gyakran volt víz alatt és ez az állapot már csak katonai szempontból sem volt rend­ben, sőt veszélyesnek is mutatkozott. Most ellenben, amikor a véghezvitt szabályozás a repülőteret újból kato­nai gyakorlatok lefolytatására alkal inasnak mutatja, Nyílra városa avval a kéréssel fordul a nemzetvédelmi mi­nisztériumhoz, hogy az ezred nyitrai részének kiterjesztése megtörténhes­sék. — Ocskay brigadéros jóéjszakái! Január hó 3-án múlt 225 esztendeje, hogy a labancokhoz átpártolt Ocskay Lászlót a kurucok elfogván, Érsek­újvár piacán lefejezték. A valamikor hős kurucgenerális. akit Rákóczi vil­lámának hívott az egész ország, el­árulta a magyar szabadságharc ügyét és császár madara tett. átpártolt a la­bancokhoz. Jávorka Adóm azután el­fogta és visszavitte a kuruc táborba, ahol először karóbahúzásra Ítélték, de az áruló kuruc generális öccse ké­résére, aki szintén és mindvégig a kurucokkal harcolt és az áruló előző harci érdemeire való tekintettel, aka­­róbahúzásl fejvesztésre változtatta Rá­kóczi fejedelem. A levágott fejet póz­nára tűzték és Érsekújvár bástyájára lelték ki. Ezt az eseményt a kuruc­­költészcl egyik legszebb éneke örökí­­lette meg, írván: Felfűzték a jejét az bástya fokára, Amely néz Nyitrára, egy nagy árboc­[fára. Nagy fekete hollók sűrűn szál tilosának, S ott környül kerengvén, ekkép káro­lyit na k: »Kár, kár, kár. kár volt Ocskay Lász­j lónak, Ilyen nagy vitéznek, lenni árulónak, De nem kár hazáját, vérit eladónak, Szemét kivájni, fekete hollóknak.a Mert Ocskay László másoknak nagy [ példa, Gonosz árulónak így lészen halála... — A »Falubarátok« bálja, január 25-én a Jókai Egyesület székhazában az idei farsang legkiemelkedőbb ese­ménye lesz. A 80 tagú rendezőbizott­ság lázasan dolgozik az előkészülete­ken, a meghívók a közeli napokban lesznek kibocsájtva. A bálon katona és cigányzene lesz, estélyi ruha nem kötelező, szines nemzeti viseleteket szívesen lát a rendezőség. — Az Egyetértés köszöneté. Mind­azoknak, kik az Egyetértés Munkás­­dalárda f. hó 12-én megtartott dal­estélyén megjelentek, felülfizettek, avagy más módon voltak segítségére az egyesület rendezőségének, ezúton mond köszönetét az egyesület Veze­tősége. — A komáromi Iparcskör febiuár 2-án tartja hagyományos* farsangi mű­soros bálját. Műsoron egyfelvonásosok, jelenetek, tréfák szerepelnek a legjobb komáromi műkedvelők előadásában. Az előadás utáni táncmulatság jó hangu­latát jó zene és száztagú rendezőgárda biztosítja. Az estély részletes ismerteté­sére vissz: térünk. — Elveszett egy férfi-karóra. A Király püspök uccán a Katona-féle háztól a gimnáziumig terjedő útvona­lon elveszett egy férfi-karóra. Kérem a becsületes megtalálót, hogy tekintettel arra, hogy munkás vagyok, az óra el­vesztése érzékeny kárt jelent, a Lax-féle trafikban illő jutalom ellenében adja át. — A városi magyar közkönyvtár ezúton is felhívja az olvasókat, hogy a még múlt évben váltott könyveket sürgősen származtassák vissza a könyv­tárba, mert a késedelmező olvasókat kénytelen lesz a könyvtár vezetősége megbírságolni. — Méhész gyűlés. A komáromi méhész egyesület /. é. január hó 19 -én (vasárnap) d. u. 3 órakor ifj. Kiss Jó­zsef Kossuth-téri vendéglőjének külön helyiségében gyűlést tart, melyre az egyesület tagjait, valamint az érdeklő­dőket meghívja az Elnökség. — Ankét Komáromban a vasúti menetrend helyes összeállítása ügyében. A pozsonyi vasutigazgatóság az 1936-ik évi menetrend összeál itása érdekében holnap, csütörtökön d. u 3 órai kezdettel a komáromi járási hiva­tal tanácstermében ankétot rendez, amelyre az érdekelteket meghívták A meghívottak okvetlen jelenjenek meg ezen az ankéton, hogy a nagyközön­ség érdekei minél jobban képviselve legyenek és hogy a komáromvidéki és a komáromi érdekelt utazó közönség kívánalmainak minél több szószólói legyenek. — A délszlovenszkói közkórházak ápolási díjai. Az országos hivatal új évtől ismét megállapíollta a délszlo­venszkói közkórházak ápolási díjait és pedig a harmadik osztályon Ko­máromban 21. Érsekújváron 20, Ipoly­ságon és Léván 19. Nyitrán 20 Ke, a második osztályon mindenütt 40 ívé, az első osztályon pedig 60 Ke a díj. — Tízezer lakosságú községek. Az 1930-ban tartott népszámlálás alap­ján most kezdődtek meg az előkészítő munkálatok a minisztériumban egy új szlovenszkói községi lexikon ki­adása ügyében, libben az új kibocsáj­­landó könyvben egy csomó olyan köz­séggel találkozunk, amelyek da­cára nagyszámú lakosságuknak és te­rületi kiterjedésüknek még mindig csak mint községek szerepelnek. Itt van például: Pöslyén-fürdő. Az 1927- ben kiadott községi lexikonban, amely annak idején egy 1920-ban végzett népszámlálás alapján adatott ki, Pös­­tyén tényleg mint község szerepel. Ez persze akkor rendben is volt. Pös­­tyén akkor tényleg csak község volt. amelynek lakossága alig haladta meg a tízezret. De ma, amikor Pöslyén­­fürdő lakosságának száma jóval a li­­zenötezren felül van és amikor Pös­­tyén teljesen városi jelleget öltött, egy­részt az újonnan bevezetett vízveze­ték, csatornázás, uecai aszfaltozás, nagy, modern és minden tekintetben nagyvárosi új építkezéseivel, másrészt pedig már az ott évenkint megforduló sok ezer előkelő idegen érdekében ez már nincsen teljesen rendben. Kissé furcsának hangzik még ma »Pöslyén­község«. Meg van minden előfeltétele, hogy Pöslyén ma város« elnevezési kapjon. Tulajdonképen magára vet­het ezért maga Pöstyén, mert nem tették meg a kellő lépéseket aziránt, hogy az őt megillető helyes nevezést kapja. így van ez ellenben más köz­ségekkel is, mint pld. Turócszenlmár­­ton, Yágújhely stb., amelyek mind megkaphatták volna a »város« elne­vezést, ha kellő időben erről gon­doskodtak volna. Ma már talán ki­csit késő? — őskori lelet Pöstyén-fürdő mel­leit. A Pöstyénhez szomszédos Mora­­vanyban egy kis magaslaton két régi templom áll. Munkások, akik itten dol­goznak, c napokban a föld alatt érde­kes leletre bukkanlak. Nagyobb szá­mú lűz-szerszámon kívül egy nagyon érdekes 23 részből álló nyak-láncra is akadtak, amely az őskorban az em­ber nyakát díszítette. Minden jel arra mutat, hogy ez a lelet a diluviális időszakból való még és jelentőségére való tekintettel a pöslyéni múzeumban nyert elhelyezést. Ez a lelet is bizo­nyítja, hogy a Vágvölgyét már a tör­ténelem előtti időben is emberek lak­lak. — Szlovák gimnázium Komárom­ban. A város szlovák közönsége kö­rében mind élénkebben nyilvánul meg az óhaj, hogy Komáromban szlovák gimnáziumot létesítsenek. Ezt különö­sen azok a szlovák szülők sürgetik, akik gyermekeiket gimnáziumba akar­ják feladni s akik ezidőszerint még a 'szomszédos városokban taníttatják gyermekeiket. A gimnázium felállítá­sa érdekében a helybeli szlovák kul­­túregyesületek fejtenek ki propagan­dát, de mivel súlyos anyagi követel­ménnyel jár a szlovák középiskola felállítása, azért a megvalósulás ed­dig bizonyos akadályokba ütközött. Úgy látszik azonban, hogy a mozga­lom közeledik a megvalósuláshoz, amit a szlovák lapok híradásából is meg lehet állapítani. Ugyanis a Li­­dové Noviny s több szlovák lap azt írja, hogy a Slovenská Liga legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a Ko­máromban létesítendő gimnázium költségeit magára vállalja. A gimná­ziumot a tölténygyár adaptált helyi­ségeiben már az ősszel megnyitják. — A la nil óság részvétele a rádió magyar hangjálékpáiyázalán. A cseh­szlovákiai magyar rádió hangjálékpá­­lyázatán, melynek eredményéről már beszámoltunk, a jeligés-levelek felbon­tásakor meglepetéssel állapította meg a bírálóbizottság, hogy a pályázók kö­zölt számarányban első helyen állnak a szlovenszkói magyar tanítók. Ugyan­csak megállapította a bizottság, hogy számos hangjáték, tartalmánál és ten­denciájánál fogva inkább az iskola­rádió számára alkalmas. Ezért úgy ha­tározott. hogy a kiosztásra nem került első díj helyett ajánlani fogja, hogy a Radiojournal igazgatósága a cseh­szlovákiai magyar iskolarádió részére külön hangjálékpályázatot írjon ki. A magyar iskolarádió hangjátékpá­­lyázata kitűnő alkalmat nyújtana a szlovenszkói magyar tanítóságnak, hogy közvetlenül és aktíve belekapcso­lódjék abba a jelentős pedagógiai misszióba, melyet a csehszlovákiai ma­gyar iskolarádió immár második esz­tendeje kifejt. — Ellopták a gabona árát. Matec Mihály bátorkeszi gazda eladta a ga­bonáját és az érte kapott pénzt, más­félezer koronát a szekrénybe lelte. Úgy látszik, valaki megtudta a jó vásárt és, hogy hova tette a pénzt, mert eddig még ismeretlen tolvaj, az ablakon ke­resztül behatolt a szobába és a szek­rényből a pénzt ellopta. • — Az ötletes szélhámos. Petrovics Boldizsár közismert jugoszláv szélhá­mos kitűnő trükköt eszelt ki arra, hogy miképpen jusson könnyen pénz­hez. Egy délután a belgrádi kórház­ban, amikor az orvosok már elvégezték délutáni rendelésüket, ellopta az egyik orvos fehér köpenyét és hallgatóját és azzal úgy járta körül' a kórházat, mintha orvos lenne és rábeszélte a betegeket arra, hogy a pénzüket és ék­szereiket adják át neki, mert tilos azokat maguknál tartani, egyúttal fel­­szói holla őket, hogy távozásukkor je­lentkezzenek majd nála, akkor az át­adod pénzt és értéktárgyakat vissza­kapják. Petrovics Boldizsár szép ősz­­szeg pénzzel és ékszerekkel megszö­kött, majd Nagy becskerekre ment, ahol több miniszter ajánlólevelével a becs­­kereki dohánybeváltóban kapott ál­lási. Becskereken azonban házasság­­szédelgéssel is foglalkozott és nyolc nőnek kérte meg a kezét, akiktől pénzt csalt ki. A házasságszédelgési ügyek felhívták a rendőrség figyelmét Pét­­rovicsra, aki erre az ügyészség fog­házába került. < .. i at — Betörőket fogtak a pincében. A párkányi Haar Adolf és fiai nagy­­kereskedő cég pincéjében sorozatos betöréseket köveitek el ismeretlen tet­tesek, akiket nem tudtak elcsípni se­hogyan sem. A folytonos betörések sorozata nagyon bántotta a nagykeres­kedőcég alkalmazottjait és az egyik segéd, Bognár Flórián elhatározta, hogy véget vet ennek az állapotnak. Min­den éjjel a pince közelében rejtőzött ei. Egyszer aztán észrevette, hogy a betörők behatolnak a pinceajtón. Erre ő azonnal felkeltette a közelben alvó soffőrt és hordókkal, ládákkal erősen eltorlaszolták a pince ajtaját, hogy amig a rendőrségre szaladnak,’ el ne illanjanak a betörők. A rendőrség emberei behatoltak a pincébe, de bi­zony a betörőket nem találtak. Már­­már .azt hittek, hogy eltűntek, amikor mégis rátaláltak a két betörőre, akik ugyancsak ravasz és ügyes mó­don rejtőztek el. A két betörőt, Vipperi Vilmos péksegédet és Vipperi László kereskedősegédet bevitték a rendőr­ségre, ahol bevallották, hogy nyolcszor törtek be a pincébe, de hát addig jár a korsó a kútra, amig össze nem törik, — Szabad-e »megfiatalítani a régi képeket? A párizsi művészek és mű­­kritikusok két pártra szakadva vitat­koznak a problémán, szabad-e a régi képeket a megbámult lakkrétegek el­távolításával megfiatalítani? A vitát az indította meg, hogy ilyen megfiatalító eljárást végeztek a Louvrenak egyik leghíresebb képén. Rembrandt Tilusán Mint Yves Daniim írja, az érzékenyebb műér tők majdnem hanyattestek, mi­kor a napokban megszemlélték a Louvre Rembrandtjait. A holland mes­ter remekműveinek komor és sötét sorából fiatalos szemtelenséggel, nap­fényes világossággal rikítóit ki a Ti­tus. Jacques-Emile Blanche, a híres festő indította meg a támadást a Louvre vezetősége ellen. Azt állította, hogy bűnt és szentségtörést követ el, aki hozzá mer nyúlni egy Rembrandt­­képhez. .1. G. Gou l inai, aki a Titust a régi lakkrétegektől megtisztította, azt válaszolta Jacques-Émile Blanche-nak, hogy a régi festők számítottak ugyan arra, hogy a lakk később majd fi­nom aranyréteggel fogja bevonni mű­vükéi, de egyes híres képeket igen sok­szor belakkoztak, régen a királyi pa­­lolákban például majdnem annyiszor lakkozlak újra a képeket, mint ahány­szor kifényesítették a padlót. Az egy­másra rakódott lakkrétegek pedig tel­jesen elfojtják a kép eredeti frissese­gét. Rembrandt Titusának megtisztí­tásánál vigyázott arra, hogy egy vé­kony lakkréteg megmaradjon a ké­pen s így nem pusztult el az a patina, amelyet maga a mester is óhajtott. ;.£ öüjf asdasagf X Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkóban és Ruszinszkőban. Schmeiz Hermán (túl. Schmelz Lud­milla) aranyműves-cég, Pozsony. Cső­dök: Cinobányai munkás fogy. szöv. Cinobánya és részére félsz, alatt, Lo­sonc, Mikulka Éliás autószállitó, Nagy­szombat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom