Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-15 / 5. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1986. január 15. Szeretetvendégség. Komárom, január 11. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet emberbaráti munkálkodása a legnagyobb elismerést érdemli meg s a jótékonyság területén végzett nemes cselekedetei c város sok szegényének, elhagyottjának és árvájának lioszszú éveken át szereztek enyhülést az élet nehéz küzdelmeiben, önzetlen és áldozatos tevékenysége méltó megértésre talál nemcsak a két protestáns egyház híveinél, hanem az egész város nemesgondolkozású közönségénél is. Ez magyarázza meg azt, hogy ennek a derék Nőegyletnek minden jótékonycélú vállalkozását siker koronázza s hogy a megértő jó szívek kész örömmel támogatják rendezéseit. Mint régi jóhírű nyári mulatsága, a Kóstoló, úgy a léli évadban harmincöt év óta tartani szokott szeretetvendégség is teljes sikerrel zárul minden alkalommal. így történt január 12-cn. vasárnap is, amikor a Prot. Nőegylet a ref. egyház Kollégiumának nagytermében rendezte szeretelvendégségét. A rendkívül ízlésesen renovált ősi terem teljesen megtelt közönséggel, úgy hogy 6 órakor már nem volt hely az asztalok körül. A szeretetvendégséget a megjelentek a 37. dicséret első versének eléneklésével kezdték meg, mely után Czibor József deákii ref. lelkész mondóit leiekből fakadó szárnyaló imát. Majd mélyen járó magvas bibliámagyaráza- Lot tartott Márk 8. 22—26. alapján az Üdvözítőnek csodás gyógyító nagy erejéről, mellyel nemcsak a testi betegségektől szabadította meg az embereket, hanem az ember legnemesebb részének, a léleknek is szárnyat adott, hogy a bííuök mélységeiből kiemelje és megváltsa a földi halandót. A mély hatást kiváltó bibliamagyarázat után Nagy Sándor ref. tanítóképezdei igazgató tartott előadást a boldogságról, melyet csak igaz és tiszta élettel lehet e földön megszerezni és csak úgy, ha Krisztushoz köti az ember az életét. Lebilincselő előadásban tárta fel az emberi életnek tévesen megvont irányvonalát és az így bekövetkezett elégedetlenség — és boldoglalanságszülle szenvedéseket, amelyeknek legtöbbször maga az ember az oka, mert nem éli úgy az életet, amint kellene. A fordulalos előadást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Negyedórái szünet következett ezután, mely alatt teát szolgáltak töl a Leánykor tagjai. Szünet utáp liánzsér Róza szavalta el Reményik Sándor: Ha számbavettelek... c. gyönyörű költeményét helyes felfogással és szép hangsúlyozással. A Ref. Leánykor női kara Nagy Sándor tanképz. intézeti igazgató precíz vezetésével a Jöjj szent közelébe... kezdetű vallásos éneket adjp elő megkapó szabatossággal. Sirno'A1 István tanít, képzős Kühn B.— Vargha Gyuláné: Meg van írva... c. költeményét szavalta el nagy hatással, mely után a XC. zsoltár első versének eléneklésével ért véget az emelkedett szellemű szeretetvendégség. — A nyitrai Stefánik nevét viselő repiilö-pzred kiterjesztése. Néhány évvel ezelőtt Pöstyénbe helyezték át a nyitrai 3. sz. repülő-ezred cgv részét, mert a nyitrai repülőtér gyakran volt víz alatt és ez az állapot már csak katonai szempontból sem volt rendben, sőt veszélyesnek is mutatkozott. Most ellenben, amikor a véghezvitt szabályozás a repülőteret újból katonai gyakorlatok lefolytatására alkal inasnak mutatja, Nyílra városa avval a kéréssel fordul a nemzetvédelmi minisztériumhoz, hogy az ezred nyitrai részének kiterjesztése megtörténhessék. — Ocskay brigadéros jóéjszakái! Január hó 3-án múlt 225 esztendeje, hogy a labancokhoz átpártolt Ocskay Lászlót a kurucok elfogván, Érsekújvár piacán lefejezték. A valamikor hős kurucgenerális. akit Rákóczi villámának hívott az egész ország, elárulta a magyar szabadságharc ügyét és császár madara tett. átpártolt a labancokhoz. Jávorka Adóm azután elfogta és visszavitte a kuruc táborba, ahol először karóbahúzásra Ítélték, de az áruló kuruc generális öccse kérésére, aki szintén és mindvégig a kurucokkal harcolt és az áruló előző harci érdemeire való tekintettel, akaróbahúzásl fejvesztésre változtatta Rákóczi fejedelem. A levágott fejet póznára tűzték és Érsekújvár bástyájára lelték ki. Ezt az eseményt a kurucköltészcl egyik legszebb éneke örökílette meg, írván: Felfűzték a jejét az bástya fokára, Amely néz Nyitrára, egy nagy árboc[fára. Nagy fekete hollók sűrűn szál tilosának, S ott környül kerengvén, ekkép károlyit na k: »Kár, kár, kár. kár volt Ocskay Lászj lónak, Ilyen nagy vitéznek, lenni árulónak, De nem kár hazáját, vérit eladónak, Szemét kivájni, fekete hollóknak.a Mert Ocskay László másoknak nagy [ példa, Gonosz árulónak így lészen halála... — A »Falubarátok« bálja, január 25-én a Jókai Egyesület székhazában az idei farsang legkiemelkedőbb eseménye lesz. A 80 tagú rendezőbizottság lázasan dolgozik az előkészületeken, a meghívók a közeli napokban lesznek kibocsájtva. A bálon katona és cigányzene lesz, estélyi ruha nem kötelező, szines nemzeti viseleteket szívesen lát a rendezőség. — Az Egyetértés köszöneté. Mindazoknak, kik az Egyetértés Munkásdalárda f. hó 12-én megtartott dalestélyén megjelentek, felülfizettek, avagy más módon voltak segítségére az egyesület rendezőségének, ezúton mond köszönetét az egyesület Vezetősége. — A komáromi Iparcskör febiuár 2-án tartja hagyományos* farsangi műsoros bálját. Műsoron egyfelvonásosok, jelenetek, tréfák szerepelnek a legjobb komáromi műkedvelők előadásában. Az előadás utáni táncmulatság jó hangulatát jó zene és száztagú rendezőgárda biztosítja. Az estély részletes ismertetésére vissz: térünk. — Elveszett egy férfi-karóra. A Király püspök uccán a Katona-féle háztól a gimnáziumig terjedő útvonalon elveszett egy férfi-karóra. Kérem a becsületes megtalálót, hogy tekintettel arra, hogy munkás vagyok, az óra elvesztése érzékeny kárt jelent, a Lax-féle trafikban illő jutalom ellenében adja át. — A városi magyar közkönyvtár ezúton is felhívja az olvasókat, hogy a még múlt évben váltott könyveket sürgősen származtassák vissza a könyvtárba, mert a késedelmező olvasókat kénytelen lesz a könyvtár vezetősége megbírságolni. — Méhész gyűlés. A komáromi méhész egyesület /. é. január hó 19 -én (vasárnap) d. u. 3 órakor ifj. Kiss József Kossuth-téri vendéglőjének külön helyiségében gyűlést tart, melyre az egyesület tagjait, valamint az érdeklődőket meghívja az Elnökség. — Ankét Komáromban a vasúti menetrend helyes összeállítása ügyében. A pozsonyi vasutigazgatóság az 1936-ik évi menetrend összeál itása érdekében holnap, csütörtökön d. u 3 órai kezdettel a komáromi járási hivatal tanácstermében ankétot rendez, amelyre az érdekelteket meghívták A meghívottak okvetlen jelenjenek meg ezen az ankéton, hogy a nagyközönség érdekei minél jobban képviselve legyenek és hogy a komáromvidéki és a komáromi érdekelt utazó közönség kívánalmainak minél több szószólói legyenek. — A délszlovenszkói közkórházak ápolási díjai. Az országos hivatal új évtől ismét megállapíollta a délszlovenszkói közkórházak ápolási díjait és pedig a harmadik osztályon Komáromban 21. Érsekújváron 20, Ipolyságon és Léván 19. Nyitrán 20 Ke, a második osztályon mindenütt 40 ívé, az első osztályon pedig 60 Ke a díj. — Tízezer lakosságú községek. Az 1930-ban tartott népszámlálás alapján most kezdődtek meg az előkészítő munkálatok a minisztériumban egy új szlovenszkói községi lexikon kiadása ügyében, libben az új kibocsájlandó könyvben egy csomó olyan községgel találkozunk, amelyek dacára nagyszámú lakosságuknak és területi kiterjedésüknek még mindig csak mint községek szerepelnek. Itt van például: Pöslyén-fürdő. Az 1927- ben kiadott községi lexikonban, amely annak idején egy 1920-ban végzett népszámlálás alapján adatott ki, Pöstyén tényleg mint község szerepel. Ez persze akkor rendben is volt. Pöstyén akkor tényleg csak község volt. amelynek lakossága alig haladta meg a tízezret. De ma, amikor Pöslyénfürdő lakosságának száma jóval a lizenötezren felül van és amikor Pöstyén teljesen városi jelleget öltött, egyrészt az újonnan bevezetett vízvezeték, csatornázás, uecai aszfaltozás, nagy, modern és minden tekintetben nagyvárosi új építkezéseivel, másrészt pedig már az ott évenkint megforduló sok ezer előkelő idegen érdekében ez már nincsen teljesen rendben. Kissé furcsának hangzik még ma »Pöslyénközség«. Meg van minden előfeltétele, hogy Pöslyén ma város« elnevezési kapjon. Tulajdonképen magára vethet ezért maga Pöstyén, mert nem tették meg a kellő lépéseket aziránt, hogy az őt megillető helyes nevezést kapja. így van ez ellenben más községekkel is, mint pld. Turócszenlmárton, Yágújhely stb., amelyek mind megkaphatták volna a »város« elnevezést, ha kellő időben erről gondoskodtak volna. Ma már talán kicsit késő? — őskori lelet Pöstyén-fürdő melleit. A Pöstyénhez szomszédos Moravanyban egy kis magaslaton két régi templom áll. Munkások, akik itten dolgoznak, c napokban a föld alatt érdekes leletre bukkanlak. Nagyobb számú lűz-szerszámon kívül egy nagyon érdekes 23 részből álló nyak-láncra is akadtak, amely az őskorban az ember nyakát díszítette. Minden jel arra mutat, hogy ez a lelet a diluviális időszakból való még és jelentőségére való tekintettel a pöslyéni múzeumban nyert elhelyezést. Ez a lelet is bizonyítja, hogy a Vágvölgyét már a történelem előtti időben is emberek laklak. — Szlovák gimnázium Komáromban. A város szlovák közönsége körében mind élénkebben nyilvánul meg az óhaj, hogy Komáromban szlovák gimnáziumot létesítsenek. Ezt különösen azok a szlovák szülők sürgetik, akik gyermekeiket gimnáziumba akarják feladni s akik ezidőszerint még a 'szomszédos városokban taníttatják gyermekeiket. A gimnázium felállítása érdekében a helybeli szlovák kultúregyesületek fejtenek ki propagandát, de mivel súlyos anyagi követelménnyel jár a szlovák középiskola felállítása, azért a megvalósulás eddig bizonyos akadályokba ütközött. Úgy látszik azonban, hogy a mozgalom közeledik a megvalósuláshoz, amit a szlovák lapok híradásából is meg lehet állapítani. Ugyanis a Lidové Noviny s több szlovák lap azt írja, hogy a Slovenská Liga legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a Komáromban létesítendő gimnázium költségeit magára vállalja. A gimnáziumot a tölténygyár adaptált helyiségeiben már az ősszel megnyitják. — A la nil óság részvétele a rádió magyar hangjálékpáiyázalán. A csehszlovákiai magyar rádió hangjálékpályázatán, melynek eredményéről már beszámoltunk, a jeligés-levelek felbontásakor meglepetéssel állapította meg a bírálóbizottság, hogy a pályázók közölt számarányban első helyen állnak a szlovenszkói magyar tanítók. Ugyancsak megállapította a bizottság, hogy számos hangjáték, tartalmánál és tendenciájánál fogva inkább az iskolarádió számára alkalmas. Ezért úgy határozott. hogy a kiosztásra nem került első díj helyett ajánlani fogja, hogy a Radiojournal igazgatósága a csehszlovákiai magyar iskolarádió részére külön hangjálékpályázatot írjon ki. A magyar iskolarádió hangjátékpályázata kitűnő alkalmat nyújtana a szlovenszkói magyar tanítóságnak, hogy közvetlenül és aktíve belekapcsolódjék abba a jelentős pedagógiai misszióba, melyet a csehszlovákiai magyar iskolarádió immár második esztendeje kifejt. — Ellopták a gabona árát. Matec Mihály bátorkeszi gazda eladta a gabonáját és az érte kapott pénzt, másfélezer koronát a szekrénybe lelte. Úgy látszik, valaki megtudta a jó vásárt és, hogy hova tette a pénzt, mert eddig még ismeretlen tolvaj, az ablakon keresztül behatolt a szobába és a szekrényből a pénzt ellopta. • — Az ötletes szélhámos. Petrovics Boldizsár közismert jugoszláv szélhámos kitűnő trükköt eszelt ki arra, hogy miképpen jusson könnyen pénzhez. Egy délután a belgrádi kórházban, amikor az orvosok már elvégezték délutáni rendelésüket, ellopta az egyik orvos fehér köpenyét és hallgatóját és azzal úgy járta körül' a kórházat, mintha orvos lenne és rábeszélte a betegeket arra, hogy a pénzüket és ékszereiket adják át neki, mert tilos azokat maguknál tartani, egyúttal felszói holla őket, hogy távozásukkor jelentkezzenek majd nála, akkor az átadod pénzt és értéktárgyakat visszakapják. Petrovics Boldizsár szép őszszeg pénzzel és ékszerekkel megszökött, majd Nagy becskerekre ment, ahol több miniszter ajánlólevelével a becskereki dohánybeváltóban kapott állási. Becskereken azonban házasságszédelgéssel is foglalkozott és nyolc nőnek kérte meg a kezét, akiktől pénzt csalt ki. A házasságszédelgési ügyek felhívták a rendőrség figyelmét Pétrovicsra, aki erre az ügyészség fogházába került. < .. i at — Betörőket fogtak a pincében. A párkányi Haar Adolf és fiai nagykereskedő cég pincéjében sorozatos betöréseket köveitek el ismeretlen tettesek, akiket nem tudtak elcsípni sehogyan sem. A folytonos betörések sorozata nagyon bántotta a nagykereskedőcég alkalmazottjait és az egyik segéd, Bognár Flórián elhatározta, hogy véget vet ennek az állapotnak. Minden éjjel a pince közelében rejtőzött ei. Egyszer aztán észrevette, hogy a betörők behatolnak a pinceajtón. Erre ő azonnal felkeltette a közelben alvó soffőrt és hordókkal, ládákkal erősen eltorlaszolták a pince ajtaját, hogy amig a rendőrségre szaladnak,’ el ne illanjanak a betörők. A rendőrség emberei behatoltak a pincébe, de bizony a betörőket nem találtak. Mármár .azt hittek, hogy eltűntek, amikor mégis rátaláltak a két betörőre, akik ugyancsak ravasz és ügyes módon rejtőztek el. A két betörőt, Vipperi Vilmos péksegédet és Vipperi László kereskedősegédet bevitték a rendőrségre, ahol bevallották, hogy nyolcszor törtek be a pincébe, de hát addig jár a korsó a kútra, amig össze nem törik, — Szabad-e »megfiatalítani a régi képeket? A párizsi művészek és műkritikusok két pártra szakadva vitatkoznak a problémán, szabad-e a régi képeket a megbámult lakkrétegek eltávolításával megfiatalítani? A vitát az indította meg, hogy ilyen megfiatalító eljárást végeztek a Louvrenak egyik leghíresebb képén. Rembrandt Tilusán Mint Yves Daniim írja, az érzékenyebb műér tők majdnem hanyattestek, mikor a napokban megszemlélték a Louvre Rembrandtjait. A holland mester remekműveinek komor és sötét sorából fiatalos szemtelenséggel, napfényes világossággal rikítóit ki a Titus. Jacques-Emile Blanche, a híres festő indította meg a támadást a Louvre vezetősége ellen. Azt állította, hogy bűnt és szentségtörést követ el, aki hozzá mer nyúlni egy Rembrandtképhez. .1. G. Gou l inai, aki a Titust a régi lakkrétegektől megtisztította, azt válaszolta Jacques-Émile Blanche-nak, hogy a régi festők számítottak ugyan arra, hogy a lakk később majd finom aranyréteggel fogja bevonni művükéi, de egyes híres képeket igen sokszor belakkoztak, régen a királyi palolákban például majdnem annyiszor lakkozlak újra a képeket, mint ahányszor kifényesítették a padlót. Az egymásra rakódott lakkrétegek pedig teljesen elfojtják a kép eredeti frissesegét. Rembrandt Titusának megtisztításánál vigyázott arra, hogy egy vékony lakkréteg megmaradjon a képen s így nem pusztult el az a patina, amelyet maga a mester is óhajtott. ;.£ öüjf asdasagf X Kényszeregyezségek és csődök Szlovenszkóban és Ruszinszkőban. Schmeiz Hermán (túl. Schmelz Ludmilla) aranyműves-cég, Pozsony. Csődök: Cinobányai munkás fogy. szöv. Cinobánya és részére félsz, alatt, Losonc, Mikulka Éliás autószállitó, Nagyszombat.
