Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-15 / 5. szám

1936 január, 15. »KOMAROMI LLAHOK« 5. oldal KOMÁROMI SZÍNHÁZ. színházi inspekció. Mióta Szomaházy megírta meséit az írógépről s Fodor László a templom egerét a színpadra bocsátotta: a kar­rierdarabok nem szűnő áradatban ön­­tik el a drámairodalmat. A téma örökké hálás, a közönség titkolt lelki éhségét elégíti ki a bankigazgató szí­vére borult szegény gépírókisasz­­szony, avagy, ha kell: a szegény bank­­fiú s a gazdag igazgatólány szerelmi heppiendje. Ügyes írók csurrantanak egy-egv kevés friss mézet a régi bög­rébe, ez a kevés friss mézecske untig elég ahhoz, hogy három órán keresz­tül kielégítsék vele étvágyunkat. Aki mer az nyer: nemcsak színpadi írók számára, — azaz: aki mer régi témát újra feldolgozni ügyesen, az valóban nyer is. — »Aki mer, az nyer« — ezt adta szombaton s va­sárnap a nyugatszlovcnszkói színtár­sulat s az előadás valóban »nyert« is: a legjobban megalkotott előadás volt, amit eddig láttunk, két hét alatt. Operettekben szegény újabban aszin­­padirodalom: a műfaj lassankint át­adja helyét rokonműfajoknak, így vá­lik lassan az operett zenés vígjátékká. Az »Aki mer, az nyer« egyike ama ritka operetteknek, amelyek a sike­rültebbek közé tartoznak, fordulatos, ügyes és hálás. A Földes-társulat igye­kezett ezt »kihozni« s szerencsés kéz­zel feltalálni. Két napon keresztül ment s annak ellenére, hogy szom­bat-vasárnap hallatlanul el volt fog­lalva a komáromi közönség, — úgy­szólván mindenkinek meg kellett je­lennie valahol, — a színház is tele volt s a közönség hálásan fogadta a jó játékot. Nagyon jó volt szerepében Mihályi Lici. Meg kell mondanunk: igen meg voltunk vele elégedve, ki­forrott, komoly művészetet hozott minden gesztusában, szavában; az ér­vényesüléséért minden megengedhető eszközzel dolgozó bank tisztviselőnő figurájába életet vitt, vele hihetővé vált a cselekmény. Egyik legjobb ala­kítása volt ez Mihályi Licinek, szép színészi munka. Galetta Ferenc eb­ben a szerepében nagyon neki meg­felelőt alkothatott, biztosság és rutin, nagyszerű énekhang, fölényes játszó­készség s mindig kifogástalan külső. Alszeghy' Lajos különösen azért jó, mert minden darabban tud valami újat, eredetit hozni. Kedves volt 01- gyai Olga, ambícióval játszik. Nagy­szerű, hajlékony táncosnő és tehetsé­ges, vidám színésznő Erdélyi Edit: életet visz bele a szerepébe, Takács Oszkár zsánerképei mindig nagy de­rültséget okoznak, biztos mozgású, kellemes színész Tanay Emil, Far­kas József szereplésével is meg vol­tunk elégedve, friss burs-szerepeket jól alakít s nagyszerűen táncol, Bar­­tos József kicsit eredetibb lehetett volna. Az irodakisasszonyok is élén­kek voltak s hellyel-közzel jól is tán-, coltak, persze, Vajda Rózsi kimagas-' lolt. — A darab jól volt rendezve, megfelelő díszletekkel, — már amit ezen a nil kis, szomorú színpadun­kon elhelyezni lehet. Mindenki tip­top volt s öröm volt nézni jólszabott frakkokat együtt. A zenét Fest Vidor kitünően vezényelte, részünkről per­sze a kürtöket halljuk legjobban, míg átellenes szomszédaink inkább a nagydobban gyönyörködnek, de ez a kis terem hibája. Általában s végered­ményben: a legjobb eddigi előadás, lehetőleg kifogástalan. — A hétfői elő­adásban '(Nápolyi kaland, operett) sem kifogásolunk túlsókat. Persze, itt már akadtak hibák, viszont a kiállítás ellen különösebb panaszunk nem le­het. A »Nápolyi kaland« meséje elég sovány s eléggé megszokott: Isten csudája, hogy az operettírók még tudnak új történetet kiagyalni, avagy új ruhát adni régi meséknek... Egy kis félreértés, egy kis szerelem, intri­­‘ka s tánc, ének s holdsugár, — oly­kor a függöny magával sodorja a reflektort s akkor a holdfény ránk esik, hogy a játszó színészek jobban gyönyörködjenek a nem nagyon tö­mött hétfői teremben. Az előadás ne­hezen indult, később azonban, hál­­istennek, annyira belejöttek a színé­szek a játékba, s a hangulatba, mi a tapsolásba (egye fene, ha már ilyen kevesen jöttünk el), hogy jeleneteket kellett ismételni, táncokat megujráz­­ni: ezt az előadást vagy nem kel­lett volna hétfőre tenni, vagy pedig hétfői helyárakkal kellett volna dol­gozni. A bridzs-jelenet kitűnő volt, a Takács Alszeghy langóparódia nem különben. Általában, ami a humoros részt illei, az nagyszerűen sikerült. Kedves volt Olgyai Olga s jól énekelt, de még mindig azt kívánjuk neki: szerezze meg a szükséges nagy rutint s kerekítse előadásmodorát, Tanav szimpatikus, kellemes szinész, nem tú­loz soha s mi ezt, — akik ismerjük az időközben fellépő túlzási hajla­mokat, — az idén nagy erényül írjuk fel. Jól táncolt Széles Adri, vele szem­ben csak azt hozzuk fel, hogy kissé tompítani kellene játéka élességén, különben ügyes színésznő lesz belőle. Alszeghy és Takács, persze, kitűnő. Alszeghynek nagyszerű emberábrázo­ló tehetsége van. Farkas József friss és vidám volt, a lelkesedéssel nem lett volna baj, mi azonban az ő figu­ráját amolyan gyámoltalan, félszeg pesti fiúnak gondoljuk, —- bizonyos színészi készségeket kellett volna job­ban előcsábítgatni. Erdős József min­dig korrekt, jó. Bartos pincérje ellen nincs kifogás, —- csak a görlöket kér­jük meg, hogy egyezzenek meg egy­más között a lábemelgetés dolgában. Tudjuk jól, hogy sokat és lelkiisme­retesen próbálnak s tudjuk, hogy a zsinóron-rángatás dolga nehezebb, mint a néző gondolná, de mégis-mégis hölgyeim, azokat a lábakat s kezeket. S ne egymásra nézzünk, hanem a nagyérdemű közönségre, — amely egyébként olyan hálás, hogy izgalmá­ban csak úgy ejtegeti fejünkre ka­lapját, kesztyűjét s zsúfolt napokon izzadságcsöppjeit is... (szv) * Színházi noteszlap A velencei kalmár Komáromban. Shakespeare: a kultúra, a dráma­­irodalom diadala. Ezerszer hallani, szinte közhely» már. És az általános kultúr-szuggesztió alól nincs menek­vés. Nem olvassuk Shakespearet,nem szívesen hallgatjuk meg a színházban, őszintén: untat, de nem merjük ezt talán még önmagunknak sem beval­lani. Csodálni tudjuk drámai szerkezetét (bár a Pirandellóé még tökéletesebb), de igazi élvezetet, mint például egy Hauptmann-, Ibsen-, vagy Gcrardi­­darab, nem tud nyújtani. Túléltük értékét. Nekünk valami hiányzik belőle: az élet. Papírfigurák táncoltak ki tolla alól, a papírfigurák élete pedig nem a mi életünk. A föl­­nemismerések sablonos sorozata (a Velencei kalmár-ba is jutott kettő be­lőle) nem naívság, mi legalább is már lehetetlenségnek, erőltetésnek érez­zük. A naívság pedig nem egyenlő a meseszerű lehetetlenséggel. Ott van­nak a görög tragédiák. A maguk naív­­ságávaí is tudnak még is hatni, él­vezhető értékeik vannak, mert az éle­tet adják. A mindenkori közönséges élő életet. Talán ezért voltak olyan kevesen kedd este a Legényegylet színház­termében. Talán másért. Kedd volt. Mégis szégyellem magam. Komárom­ban, az első klasszikus előadás be­vétele 1<S() korona volt. (A rezsi: a színészek fizetése, a terembér, a fű­tés, a világítás, a kosztümök, a szín­pad ... Nem érdemes tovább számol­ni. Igazán nem kívánhatjuk Földes­től, hogy mégegy klasszikus darab előadását műsorra tűzze.) A bírósági tárgyalás képe alatt tör­tént A megszorított Shylockot (Al­szeghy) Graziaiio (Galetta) gúnyolja. A karzat hamarosan észreveszi: végre nevetni lehet. És nevet is. Fölsza­badulva. Az első sorokból fölpisszeg­nek rájuk: csend, Shakespeare hal­hatatlan drámáját hallgatjuk. Nem tudom, ki értette meg jobban Shakespearet, ki élvezte igazabban az előadást, ki talált nagyot)!) érté­ket benne, az aki nevetett, vagy az, aki lepisszegte. (z) Színházi műsor: FOldes Dezső színigazgató nyu­­gatszlovenszkói színtársulatának szereplése a komáromi Legényegyletben. A délutáni előadások 3, az estiek 1/i9 órakor kezdődnek. Helyárak : hétköznap este és vasárnap délután : 8, 6, 3, 2 Ké, vasárnap és ünnepnap este : 10,7, 4,3 Ké, szombat délután- 5, 3, 2, 1 Ké. Szerdán, jan. 15., az uj Ábrahám ope­rett, Történnek még csodák, ope­rett 3 felvonásban. Csütörtökön, jan. 16., Történnek még csodák, másodszor. Pénteken, jan. 17., Közkívánatra har­madszor Érettségi, Mihályi Lici és Földes Dezső felléptével. Szombaton, jan. 18., Három ember a hóban. Halál a suszterszéken. Akit alkudozás közben visz el a halál. Nem min­dennapi haláleset. — január 14. — Saját tudósítónktól. — Szokatlan haláleset tartja izgalom­ban két csallóközi község lakosságát, mely Nagyszarva és Somorja megszo­kott csendjét ugyancsak felzavarta. Egy nagyszarvai asszony, névszerint a 63 éves Kertész Istvánné szülésznő a napokban bement Somorjára. hogy ott cipői csináltasson magának. Be­ment tehát a szokott cipészéhez, Ruj­­der Mór cipészüzletébc. ahol megren­delte a cipőt és az árban is megal­kudtak, csak a mérték vétel volt még hátra. A szülésznőt, hogy könnyebben le­hessen mértékei venni a lábáról, szé­pen beleültette a háromlábú suszter­székbe. Ili hirtelen rosszul létről pa­naszkodott az asszony. Megvigasztalták, hogy múló bajról vau szó és hamarosan jól fogja magái érezni. De sajnos, ez a vigasztalás nem vált be, mert pár perc alatt holtan eseLl le a székről. Az előhívott orvos megállapította, hogy szívszélhü­­dés ölte meg a szegény asszonyt. Hoz­zátartozóit értesítették, akik hazavillék Nagyszarvára a kiszenvedett asszonyt holttestét. Keresek jóhangú hálózati rádió­­készüléket. Címem a kiadóban. Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy a mai napon megnyitottam teherfuvarozási vállalatomat. Elvállalok mindennemű szállítás* u. m. bútort, fűtőanyagot és min­den e szakmába vágó munkát. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve vagyok teljes tisztelettel Mayer Miklós szállító Komárno Eötvös u. 45. 6 Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthe­tetlen halottunk Özv.Angéli Józsefnél temetésén megjelentek, vagy részvétüknek más módon ki­fejezést adni szívesek voltak, úgyszintén a Szt Erzsébet Egy­letnek és a Kath. Oltáregyletnek testületi megjelenésükért ez utón mondunk hálás köszönetét. Komárom, 1936. január 15. 7 A gyászoló család. • ESPLANADE • Dr. Lakatos sanatorium Baden bei Wien Diáták, Szívállomás, Kénes fürdők. 348 Mérsékelt egységárak. Komárno városi teljes renoválás, fertőtlenítés és festés után NYITVA Gőzfürdő: minden pénteken: 7—19 óráig férfiaknak szombaton: 7—12 óráig férfiaknak „ 12—17 óráig nőknek „ 17—19 óráig kedvez­ményes munkás fürdő­jegy férfiaknak vasárnap: 7—12 óráig férfiaknak. É napokon a kádfürdőkállandóan nyitva. — Mintaszerű tisztaság és kiszolgálás. — A n. é. közönség szives pártfogását kérve, vagyok mély tisztelettel Széles Gergely 832 bérlő. •SPOKT• Vasárnap már komolyabb trénin­gen vettek részt a KFG játékosai. Sajnos, a megjelentek Száma egyál­talán nincs arányban azzal a feladat­tal, amely a csapatra a hat hét múl­va meginduló bajnoki szezonban vár. Érdekes vendége is volt a tréningnek: Róth, a KFG volt csatára, jelen­leg a Moravská Slávia igazolt játé­kosa személyében. (Persze a »beava­tottak« rögtön kitalálták, hogy Róth azért vesz részt az edzésen, i «rt ta­vasszal már a KFG színeiben fog ját­szani. Az előjelek szerint — bár Rólli szabad — egyelőre nem nagyon sok kilátás van erre.) A CsAF—MLSz igazgató tanácsába ismét jelölték L ó r á n d Mihályt, a kitűnő sportembert Mondanunk sem kell, hogy Lóránd sok értékes szol­gálatot. tehet majd a KFC-nelc mint igazgatósági tag. A nyugati kerület vasárnapi köz­gyűlésén komoly szó volt a déli ke­rülettel való egyesülése érdekében. A terv nem új, értelme nagyon sok van, kérdés azonban, hogy' a kivite­lét nem fogják-e ismét megakadá­lyozni? Pedig, hogy7 mit ért az egy­séges nagy kerület és mit a kél gyen­ge kerület külön, azt a múlt igazolta. (o) Uj sporthirlap indul meg Po­zsonyban. A közeli napokban uj ma­gyar sportláp indul meg Pozsonyban. A lap egyelőre hetenkint négyszer fog megjelenni s tavasszal, amikor megin­dul a sportszezon, átalakul sportnapi­lappá. Ez az első nagyszabású vállal­kozás a sportujságirás terén, miután eddig Csehszlovákiában nem volt sport­napilap. A vállalkozás elé természete­sen nagy érdeklődéssel tekintenek a szlovenszkói sportegyesületek és sport­­barátok. ________________________ A szerkesztésért a faszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyrnyomdá* iában. Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom