Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-30 / 44. szám

X *936. mains 30. KOMÁROMI LAPOK 3 oldal. laszát ismertette az expozé és azokat a tárgyalásokat, amelyeket a hatal­mak folytattak ebben az ügyben. Bár a nagyhatalmak eddig nem jutottak messzire ezeken a tárgyalásokon, mégis néhány pozitív pont került ki azokból: az összes érdekelt hatalmak határozatokat hoztak és elismerték annak szükségességét, hogy a Locarno-egyezmények rendszeréi új biztonsági rendszerrel pótolják és egyidejűleg Ausztria és Cseh­szlovákia biztonságának kérdéséi is meg kell oldani. A kisantant-államok gazdasági kö­zösségére nézve a külügyminiszter utalt a Középeurópában levő államok gazdasági együttműködésének szük­­ségessségére és ezzel kapcsolatban je­lentette, hogy Csehszlovákia a ro­mán és jugoszláv kormányokkal az irányban dolgozik, hogy a kisantant-állaniok közössége, amely eredetileg politikai volt, gazdasági közösséggé épüljön ki, ami meg fogja teremteni az ala­pot a többi középeurópai állam­mal való gazdasági együttmunkál­­kodáslioz. Foglalkozva a római államcsopor­tok pótjegyzőkönyvével, a külügymi­niszter kijelentette, hogy a kisantant tagjaként Csehszlovákia üdvözli az olyan koncentrációs törekvéseket Kö­zépeurópában, amelyeknek a kisan­­tanthoz hasonló célkitűzései vannak s ezért Csehszlovákia nem tekinthet ba­rátságtalanul a római csoport ál­lamainak közeledésére, még ha a római csoport egyik tagja nagy­hatalom is. A kisantant május eleji tanácskozá­sára vonatkozólag Kroi'la külügymi­niszter azt mondotta, hogy a kis­antant, mint a múltban is, a nyu­gati nagyhatalmakkal akar együtt­működni Ausztria függetlenségének megóvásán, de a revizioniznius és a Habsburg­ba/ restaurálása ellen határozóit állást foglal, mert ez komoly konfliktust idézhet­ne elő a Dunamedencében. A kis­antant hangsúlyozta, hogy életérdeke fűződik a st. gerniaiui, trianoni és neuilly-i szerződések fentartásához és mindent meg fog tenni, hogy jogainak és érdekeinek érvényt szerezzen. Majd rámutatott Krofta a Franciaországgal fennálló hagyományos barátságra s a Szovjetoroszországgal kötött szerző­désről azt mondotta, hogy az nem fenyeget senkit, mert csak a tá­madás elleni jelleggel bir. Németországgal Csehszlovákiá­nak viszonya s a kölcsönös kap­csolatok most is tartósan jók, a csehszlovák-lengyel viszony némileg javult. A Magyarországgal való viszony nagyjából nem változott. Megelégedéssel jegyzi meg a külügyminiszter, hogy Magyar­­ország a néniéi és osztrák példa után is tiszteletben tartotta a bé­keszerződés által megállapított katonai kötelezettségeket és nincs szándékában ezeken magát túl­­tenni. Ismételnie kell azt a reményét, hogy; a mindkét részről megnyilvánuló jó­akarat mellett sikerűi fokozatosan és különösen gazdasági (éren megjavítani a kölcsönös viszonyt. Az olasz-abesszin konfliktusban Csehszlovákia megóvja semlegességét és további eljárásnál a népszövetség döntéseihöz igazodik. A katonamen­­tesítell Rajna-övezel kérdésében be kell várni a további fejlődést és ha tárgyalásra kerül a sor Németország­gal, azon a kisantant államaival és a többi barátságos hatalmakkal teljes egyetértésben kell eljárni. Szövetségeseinkre támaszkodva — fejezte be Krofta expozéját, — kato­nailag felkészülve és gazdaságilag konszolidálva nem kell aggódnunk jö­vőnk miatt. Nem szabad azonban megbénulnia annak a törekvésnek, hogy erkölcsi és anyagi erőnket fo­kozzuk és biztonságunkat mindenké­pen megerősítsük. Világbirűfilmsztárok jelenlétében pünkösd­kor nyílik meg Pöstyénben a nemzetközi színházi kiállítás. Pöstyén, május 29 Galbavy bandája játszik a pös­tyéni kurszalonban, színes lampionok világítják he a parkettet, ahol ragyo­gó szép asszonyok táncolnak szmo­­kingos urakkal. Amikor Á b r a h á m Pál, vagy Robert Stolz valamelyik andalító tangójának akkordjai csen­dülnek fel, kialszik a tarka lampio­nokban a fény és hangulatos, vörös lámpák gyuluak ki a mennyezet sar­kaiban. Európának nincsen egyetlen országa, amelyiknek nyelve ne csen­dülne fel az asztalok mellett. Apös­­tyéni Kurszalonban nincsenek nem­zetiségi és faji problémák és a pös­­tvéni Kurszalonban éjszaka nem po­litizálnak ... De az idő sürget. Pár napunk van még csak hátra: vasárnap délelőtt tizenegy órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg a pöslyéni nemzetközi színházi, zenei és irodalmi kiállítás. SZMETANA LEÁNYA A PÖSTYÉNI KIÁLLÍTÁSON. Programm szerint a kiállítást S ky­­cák Béla kerületi főnök nyitja meg, utána dr. Schrank miniszteri taná­csos, a csehszlovák filmszövetség el­nöke beszél. Harmadiknak Bétsey Ernő dr. a világhírű zenekritikus mél­tatja a kiállítás zenei anyagának je­lentőségét. Vámos Geyza, a kiváló író a pöstyéni kiállítás irodalmi érté­keiről beszél, Kovácsé vies Iván, a filmstúdió titkára pedig a kiállítás hallatlanul érdekes film-anyagáról tart szakszerű előadást. A különbö­ző beszédek után ünnepélyesen meg­nyitják a kiállítást és a közönség annak megtekintésére indul. Ma érkezett meg az értesítés arról, hogy Szmetanának, a világhírű zene­szerzőnek még életben levő lánya, Graf Szmetana Bozsena asszony a Becs melletti Badenből, ahol évek óta a világtól visszavonulva él, a ki­állítás meghívására Pöstyén be érke­zik és személyesen fogja megnyitni azt a pavillont, ahol Szmetana, Dvo­rak és Fibich ereklyéi vannak kiál­lítva. 'Külön érdekessége lesz a ki­állításnak az is, hogy személyesen jön el arra Dvorák Antal életben levő két fia, hogy áldozzanak itt is atyjuk emlékének. A világhírű cseh komponisták erek­lyéi mellett természetesen a múlt és a jelen század muzsikusai teljes szám­ban képviselve vannak a pöstyéni ki­állításon, ahol Meyerber levelei mel­lett ott látjuk Suppé első csárdásá­nak kottáját, Offenbach, Millöcker, Johann Strauss, Berlioz életének sok­sok érdekes dokumentumát, a pozso­nyi Johann Nepomuk Hummel érde­kes levélváltását Geo the vei és Beetho­vennel, azután a Víg özvegy híres Yilja-dalának első kéziratát, — ezt Lehár Ferenc maga küldte el me­leg dedikációval Pöstyénbe — és Liszt Ferencnek egy olyan ismeretlen levelét, amely a Liszt-centennárium alkalmából nemcsak felette érdekes, hanem a világhírű halhatatlan muzsi­kus gondolatvilágának egy sokat vi­tatott rejtélyét magyarázza meg. VILÁGHÍRE FILMSZTÁROK V TÁNCPARKETTEN. A pöstyéni kiállításnak egyik leg­érdekesebb része az a pavilion, ame­lyet a film foglal le a maga számá­ra. Lumiere első vetítő kamrájával kezdődik a kiállítás, amely a végén elvezeti a nézőt a filmstúdió ötlet­ben és trükkben gazdag színes vi­lágába. A filmkiállílássál kapcsolat­ban egész sereg művészi esemény színhelye lesz Pöstyén. Már a meg­nyitás napján bemutatják a pöstyéni moziban Kästner híres regényének és színdarabjának filmváltozatát, a Három ember a hóban« című dara­bot, amelyet a newyorki Metropolitan Film Company a prágai AE-atelier­­ben készíttetett el angol és cseh ver­zióban. A pöstyéni előadás lesz a film első világbemutatója és külön érdekessége lesz ennek az előadás­nak, hogy azon Szlávinszky ren­dező, Vera Fórban és Borszky Vladimir, a film főszereplői is meg jelennek. A filmbemutató este hét órakor lesz, de délután ölkor a kiál­lítás igazgatósága a Grand Hotel Rovatban ötórai teái rendez a kiállí­tásra érkezett filmsztárok tiszteleté­re és ezen a teán megjelenik Lida B a a r o v a, Gustav Fröhlich világ­hírű partnere. 11a ideje megengedi, akkor Gustáv Fröhlich is elkíséri Pöstyénbe menyasszonyát. Másnap, pünkösd hétfőjén délben ugyancsak a Royálban bankett lesz a filmművészek tiszteletére, délután pé­tiig az Éva strandfürdőn nagyszabá­sú strandünnepélyt rendeznek és va­lószínű, hogy ezen a strand ünnepé­lyen résztvesz Mitsuko M e i n 1 is, aki különben június első napjaiban önálló japán estélyt tart Pöstyénben. Ugyancsak pünkösd hétfőjén tartják ünnepélyes közgyűlésüket Pöstyén­ben a szlovenszkói kinő tulajdonosok, akik itt választják meg az egyesület új tisztikarát és tárgyalják meg a szakma aktuális kérdéseit. A kiállítás maga hat hétig marad nyitva és a nyitvatartás ideje alatt a művészi események egész sorát ren­dezik meg a világhírű rheumafürdőn. Negyvenkét évig feküdt az ágyban egyfolytában. Most halt meg a falu élőhalottja. — Egy jószívű emberbarát kerekeken guruló ágyat csináltatott a szegény szerencsétlennek. Saját tudósítónktól. Talán nyolc-tíz éve lehet annak, hogy bejárta a vidéki sajtót az az elszomorító hír, hogy Szőgyén köz­ségben cl egv szerencsétlen ember, aki már több, mint három évtizede mozdulatlanul fekszik az ágyban. Sámson Lőrincnek hívták a falu élőhalottját, aki már több, mint har­minc esztendeje, hogy nem látta kí­vülről, az uccáról a saját faluját. Erre a hírre egy emberbarát megszánta a szerencsétlen emberroncsot és kere­keken mozgó ágyat készíttetett neki. így aztán kijuthatott az uccára és láthatta azt a nagy változást, amelyen a világ átment azóta, hogy lefeküdt örökös ágyába. Szegény Sámson Lő­rinc, akinek neve duzzadó erősséget jelent, olyan gyenge volt, hogy még saját magát se tudta megmozdítani, de lelke annál nagyobb megmozdulá­sokon ment át, amikor ezeket a nagy változásokat látta. Látta az embereket gyorsan halad­ni kerékpárokon, motorbiciklin, autó­kon és Uram boesá’ még repülni is. Ez nagyon fájdalmas érzéseket vál­tott ki lelkében. Mások repülhetnek, ő meg mozdulatlanul fekszik azágy­— május 29. ban, amely ugyan mozgatható, kitol­ják az uccára, de ő — sajnos — moz­dulatlanul fekszik benne. Változatosabb ugyan az élele a moz­gatható ágyban, de így talán jobban fáj a szíve, hogy látja a világ nagy változását, a faluját szépülni, újjá­épülni, csak ő maradt a régiben. A gyerekek ficánkoló csikók módjára, uccahosszat húzták az ágyát. A gye­rekeknek módfelett tetszett ez a moz­gó ágy, amely tagadhatatlanul aben­ne fekvő Sámson Lőrinc életét is változatosabbá tette. Most, amikor Sámson Lőrinc már mindent látott és hallott, látta az em­bereket autózni, sőt repülni is, hal­lotta a rádió hangját is, a halál azu­tán pontot tett Sámson Lőrinc élete folyásába. Negyvenkét évig feküdt ágyában mozdulatlanul szegény Sámson Lő­rinc, amikor érte jött a halál és a sírba fektette le a szegény embert. A sírbafektetés nem hoz új dolgot szegény Sámson Lőrincnek, hiszen negyvenkét év alatt nagyon is meg­tanulta, hogyan kell mozdulatlanul feküdni egy helyben. Hiába, a törvény törvény! Amikor a törvénytelen gyermeket törvényesnek tekinti a törvény. — Egy örökbefogadás bonyodalmai. Saját tudósítónktól. Csak nemrég írtuk egy hírben, hogy egy anyát megbüntettek, mert tör­vénytelen gyermekéi az anyakönyvbe törvényesnek íratta be. Most éppen az éllenkezője esett meg. Egyik környékbeli faluban történt, hogy egy fiatal asszony 3 év óla kü­lönválva él a férjétől, akitől a múlt év októberében jogérvényesen elvá­lasztotta a bíróság. Történt azonban, hogy három héttel ezelőlt a fiatal elvált asszony egy egészséges leány­­gyermeknek adott életet. Annak rend­je, módja szerint bejelentette az anya­könyvi hivatalban, hogy törvénytelen gyermeke született. A fiatal anya a kórházban könnyek között sírta el, hogy a kislány természetes apja egy soff őr, akit a tavasszal halálos bal­eset ért és így nem tudta őt felesé-! gül venni. A szerencsétlen, munkanélküli anya nagyon szerette kisleányát, de mivel reménytelen helyzete nem biztosította őt arról, hogy kislányát föl tudja ne­velni, azon fáradozott, hogy kislá­nyát örökbe adja jószívű házaspár­nak, akik biztosítják majd a kislány jövőjét. Jelentkezett is egy házaspár, — május 29. amely valósággal beleszeretett a gyö­nyörű kislányba és kijelentették, hogy a kislányt örökbe fogadják. Nyom­ban el is szaladtak az anyakönyvi hivatalba, hogy az örökbefogadási el­intézzék. Az iratok átnézése után az anyakönyvi hivatal megállapította, hogy a kislány a házasságot felbon­tó ítélet utáni lízhónapon belül, azj úgynevezett kritikus időben született, tehát a kislány még a házasságból születettnek tekintetik, vagyis a kis­lány nem törvénytelen, hanem törvé­nyes és így az örökbefogadásba az apának is bele kell egyeznie. Nagy lett erre a szomorúság. Sír­ni kezdett a szegény anya, könnyezett az örökbefogadni akaró házaspár, sőt sírásra fakadt a kis csöppség is. Hiá­ba, a törvény, törvény! Ide az apa beleegyezése is kell. Mivel azonban az apa bizonyosan örülni fog, hogy hirtelen és akaratlanul jölt törvényes gyermekétől szépen megszabadulhat, az anyakönyvi hivatal kiadott egy írást, amely a siránkozókal megnyug­tatta és boldogan hagyták el az anya­könyvi hivatalt. Még a kis csöppség is abbahagyta a sírást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom