Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-30 / 44. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. május 30. A kenyér és a lélek válsága. (D> A háború olyan dimenzióban és akkora időtartammal, mint leg­utóbb pusztított, teljesen felborította!­­a termelés egyensúlyát. Itt a baj: a világ kicsorbult gazdasági formá­jában és lényegében (de persze em­beri és társadalmi moráljában) és minden más baj csak tünet és követ­kezés, ami innen datálódik. Nincs béke, tehát nincsenek békebeli orszá­gok. Nincs béke, tehát nincs békebeli termelés, bizonytalanná vált a megél­hetés, a többi mind csak következés egy világban, amely alól kirántották a talajt és amely elvesztette az ön­magában való hitet. Ami ma a vilá­gon drámai kísérletezés történik ál­lamformákkal, társadalmi berendez­kedésekkel, joggal, alkotmánnyal, az mind csak ebből ered. Minden mögött egy nagy kettős, de kettősségében is fájdalmasan egységes válság van: a kenyér és lélek válsága. Fizikai erők borították fel a világot. Egv szörnyű és pusztító erőkomple­xum : a háború. Ágyúival, tankjaival, repülőgépeivel a háború. Csak ez? Nem. Mindenki tudja, hogy a hábo­rúnak voltak lelki motorai is. Pszi­chikai hatóerő nélkül az a sok ágyú alig hagyja el békebeli állomását, ön­magától nem gurul tűzbe. Ezeket az óriási fizikai erőket emberi akarat hozta gyilkos lendületbe. És ha száz­szor is azt mondjuk, hogy a világot csak a munkán és a kenyéren, az anyagi javak egészséges forgalmán át lehet rendbehozni, amikor magunk is azt mondjuk, hogy minden mai társadalmi és politikai válságnak ere­dője és indítója a gazdasági válság, mégis ugyanakkor azt is mondjuk, hogy csak gazdaságiakon át ez a vi­lág nemhogy lelkileg, de még gazda­ságilag sem fog meggyógyulni. Kelle­nek lelki és szellemi hatóerők, ame­lyek a gazdasági ujraépülést elindít­ják. Mert egyet ne felejtsünk el, a leg­lényegesebbel: hogy ami baj van, azt mind emberek okozták. Erejében ez a világ olyan, mint egy elemi ka­tasztrófa. Természeti csapás. De ere­dete emberi. Könnyíti ez a megol­dást? Szerintünk sokkal inkább nehe­zíti. Leírták már sokszor, ezen a he­lyen is, ele mi ismételjük, nem mint­ha szerelmesek lennénk bele, de mert cáfolatot rá a történelemből máig sem kaptunk: az ember mindig abból a bajból lábal ki a legnehezebben, amit maga csinált. 1 ermészeli csa­pásokat le tud győzni az ember hit­tel és munkával. Messinát elpusztítja föld- és tengerrengés — újra épül. A japán szigetek kultúrája minden földrengés után még erősebb, még hívőbb, még bizakodóbb. Hideget le tud győzni az ember, villámot megfé­kezni, az időjárás minden viszonlag­­ságán kifogni. De, amit maga idézett fel...? Egy társadalmi megrengés kö­vetkezései gyilkosabbak és tarlósab­­bak, mint egy földrengésé. Itt a baj. A baj elsősorban pszichikai. Hi­szen ... Minden itt van, ami itt volt a békében is. A háború feldúlta a földet, de termőerejéből nem vitt el egy energia atómot sem. Erdők, bá­nyák ... minden megvan. \ árosok, múzeumok, templomok. Az emberi szorgalom, igyekvés, tudás, művészet minden évezredes eredménye. De itt az arany is, minden itt van, a világ1, egész anyagi boldogsága, csak egy csodálatos és megmagyarázhatatlan lelki bénultság, az emberiség idegei­nek egy kollektív gátlása nem engedi, hogy hozzányúljunk a javakhoz, él­jünk azzal és abból, ami a miénk! Lelki válság! Innen az idegek, az alkotmányok, a társadalmak, az üze­mek, az iskolák, a gyárak, a termelés, a hitel, a családok válsága. A ka­tasztrófa a lelkekben van. És minden, ami van, innen ered és ebből lett, ez az egész nagy világkomplexum. Soha exisztencia nem volt olyan ru­galmas, olyan bizonytalan, soha álét, a megélhetés, a kenyér olyan bizony­talan nem volt, mint ebben a mai, háború utáni korszakban, amely lá­tott inflációt és deflációt, termelési, fogyasztási és hitelválságot, a gazda­sági életformákkal való. minden ren­dű és fajtájú kísérletezéseket. Világ­szerte viharvert tizennyolc esztendő volt ez, hullámvonalakkal, görbékkel, kanyarulatokkal, kisiklásokkal, nyíl­egyenes emelkedésekkel és meredek zuhanásokkal. Van egy szó, amely ezalatt a tizennyolc esztendő alatt ki­hullott a szótárból és ez a szó: bi­zonyosság. Mint háborúban azok, akik a fronton éltek, sohasem tudhat­ták, hogy mit hoz nekik a következő óra, úgy vagyunk most is, hogy a fegyveres háború gazdasági háborúvá oldódott fel. Lényegileg. tehát meg­maradt és csak fizikai formál és ké­miai összetételt cserélt. A polgári exisztenciák sosem tudják, hogy mi­lyen meglepetésre ébredhetnek más­nap reggel. A háborúban a felderítő jelentések precízebben tudták megál­lapítani, hol, milyen frontszakaszon készül offenzíva, mely órában fog megindulni egy tüzérségi előkészítő támadás — mindezt pontosabban le­hetett megállapítani, mint ma azt, hogy a gazdasági történésele cikk­­cakk vonala hol, mikor és milyen faj­tájú eseményeket zúdít emberekre és — május 29. Felkerestük Parassin Sándor járási főnököt, hogy érdeklődjünk gazda­sági vonatkozású tervei iránt, ame­lyeket a járás területén meg akar va­­lósitani. Hivatali helységében ott lát­tuk Pelsőc, zólvommegyei község díszpolgári oklevelét, amelyet a já­rási főnök ottani működése alatt nyújtott át a község Parassin Sán­dornak, mint aki jelentős munkát végzett a község érdekében. Amikor kérdést intéztünk legköze­lebbi tervei iránt, akkor a következő­ket mondotta: -4 »Bár már ismerem az itteni viszonyokat, még sem mu­laszthatom el, hogy ne személyes ta­pasztalataim alapján igyekezzek a járást mégjohban megismerni. Ezért elhatároztam, hogy végig látogatom az egyes községeket, hogy megis­merkedjem viszonyaikkal és kívánsá­gaikkal. Eddig már Nagymcgyer, Stúrovo, Hodzsovo, Nemes és Megyercs közsé­geket látogattam meg. Öcsán Kucse­­ra ezredes, bécsi attachénk is jelen volt. Feltűnt utánion, hogy az utak általában javításra szorulnak. így az ekel-megyercsi út megjavítása érde­kében már kérvény ment az országos hivatalhoz, amelynek azonban kibő­vítésére lesz még szükség. Remélem, hogy az országok hivatal, valamint a közmunkaügyi minisztérium, ahova szintén kérvényt kell beadni, honorál­ni fogja ezeket a kérvényeket. Ezek az útépítések kettős célt szolgálnak. Nemcsak az utaink lesznek jobbak, ami elsőrendű gazdasági kérdés, sőt helybeli földmíveseink létérdeke, liá­néin a munkálatok alatt munkát nyer sok munkanélküli, akit így legalább ideiglenesen ismét munkába lehet ál­lítani. A komáromi szlovák gimnáziumra vonatkozólag megemlítette a járási főnök, hogy a minisztériumban vég­zett eljárása eredménveképen ősszel megnyílik a szlovák gimnázium. En­nek elhelyezése a többi szlovák isko­lák mellett történik, a dohánybeváltó egyik épületében. Később azonban, valószínűleg a jövő évben, új épü­letben nyer elhelyezést a szlovák gimnázium. A telekre vonatkozólag tárgyalások vannak folyamatban a ka­tonai kincstárral és ezután fog eldől­ni, hogy a szlovák gimnázium új, két­emeletes épülete a katonai kórház kertjében a Deák Ferenc uccai fron­ton nyer-e majd elhelyezést, vagy a katonai kertészet területén a hátsó »Angliában«. Tervezem — mondotta a járási fő­nök továbbá, — hogy a különböző érdekvédelmi szövetségek, nagyobb gazdasági vállalatok, iparosok és ke­reskedők szervezeteinek, valamint az sorsokra. Jövedelmek úgy tágulnak és ugranak vissza, mint a gumi, bevé­telek és kiadások arányszáma a ru­lett indexének szeszélyességével válto­zik, ami tegnap még biztosnak lát­szott, ma bizonytalan. Semmit sem lehet előre tudni. A gazdasági élet elvesztette klasszikus törvényszerűsé­gét. Azok pedig, akik ma az országok élén állanak, nagy tételekben, hang­zatos műszavakkal gondolkoznak, el­méleteket gyártanak és elviségeket statuálnak és ekörül könnyen felejt­keznek meg az élet mikrokozmoszá­ról, emberekről, családokról, egyéni létekről és mindarról a sok apróság­ról, amelyek reggeltől estig kitöltik egv ember életét, hogy belőle idillt, vagy drámát csináljanak, tisztes hét­köznapi fejezetet vágj' kalandot a tör­ténelem árnyékában. Egynek védel­méről feledkeznek meg ma oly gyak­ran, egy valakinek és egy valaminek: az embernek és az emberi megélhe­tésnek védelméről. Pedig ezzel a problémával, csakis ezzel kellene fog­lalkozni, . hogy ne csak kétmilliárd ember jelenét, de jövőjét is biztosí­tani lehessen. összes politikai pártok és szakembe­rek bevonásával megalakítom a já­rási nemzetgazdasági szövetséget, amelynek alapja már le is van rakva s amelynek feladata lesz a gazdasági kérdések rendszeres és szisztematikus tanulmányozása, azért, hogy minden esetleges különbséget kiküszöbölve, együttes összefogással dolgozhassunk ezeknek a problémáknak a megoldá­sán. Csak így együttes összefogással tudunk eredményeket elérni, ami a járásunk javát szolgálja, fejezte be szavait a járásfőnök. (agy) A gyerekek összevesz­tek, a szülők véresre verték egymást. A harcias amazonok, akik beleavat­koztak a gyerekek veszekedésébe. — május 29., Nem mindennapi esemény történt a napokban Köbölkúton. A köbölkúti gyerekek is olyanok, mint a többi fa­lusi gyerek, egyik pillanatban vidá­man játszanak, hogy a következő per­cekben egymást elverjék, de a ha­rag se tart persze sokáig. Töhb köbölkúti gyerek vidáman ját­szott az uccán. de hamarosan hajba­­kaptak valamin és éktelen visítás kö­zött ütlegelni kezdték egymást. A parázs gyerekverekedésnek sok nézője akadt és ezek közül valame­lyik elszaladt két szülőhöz, hogy jöj­jön gyorsan, mert agyonverik egy­mást a gyerekek. Nosza, lett erre a riasztó hírre nagy izgalom mindkét házban. Mindegyik háziasszony otthagyta az ebédfőzést, valamit magára kapott és szaladtak ki a csata színhelyére a verekedő gyerekek közé. Pontosan akkor ér­keztek, amikor a verekedés már na­gyon elfajult. A két szülő: Stefanekné Borbála és Némethné Veronika gyermekei püföl­­ték különös nagy haraggal egymást. Mind a két gyerek már agyon volt karmolva és egészen siralmas lát­ványt nyújtottak. Ez a szomorú lát­vány nagyon felbőszítette a két szü­lőt. Hiába akarták a verekedő gyer­mekeket szétválasztani, azok mind­untalan összekaptak, sőt maga a két asszony is beleavatkozott a harcba. Eleinte a saját fiúkat verő gyerekre mentek rá és ebből természetesen az lett, hogy a két szülő is hamarosan hajbakapotl és ugyancsak elpáholták egymást. Stefanekné Borbála földhöz gyűrte Némethné Veronikát, aki egy ökölnagyságú kővel olyan nagy erő­vel sújtotta fejbe, hogy az súlyos és veszélyes sérüléseket szenvedett úgy, hogy kórházba kellett szállítani. A harcias asszony ellen megindí­tották az eljárást. Az Iparoskor jubileuma. — május 29. Egy magyar egyesület jubiláns ün­nepsége teszi emlékezetessé az idei Pünkösd ünnepet, a tavasznak leg­szebb ünnepnapját, amely diadalma­san hirdeti, a természet lüktető ere­jének, eleven életének beteljesedését. Szebb és méltóbb napot nem is vá­laszthatott volna a Komáromi Iparos­kor annak az évfordulónak megörö­kítésére, amely a kör sikeres műkö­désének negyedszázadát jelenti s amely iparos társadalmunk legjobb­jainak vezetése melleit híven betöl­tött feladatának eredményességéről tesz tanúságot. Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg az Iparoskor. Az akkori társadalmi viszonyok hívták életre, amikor ipa­rosaink úgy gondolták, hogy a hét­köznapok fárasztó munkája után szükség van olyan helyre, ahol nemes szórakozást találnak, önképzésüket hathatósan előmozdíthatják, ipari szakkérdésekkel foglalkozhatnak, elő­adásokat hallgathatnak és a társa­dalmi érintkezésnek kapcsolatait egy­más között megerősíthetik. Az együvétartozás testvéri érzésnek erő­sítésére, a kari érdekek felkarolására, a testvéri szeretet ápolására alakítot­ták meg a kört, mint annak az ifjú­sági egyesületnek egyenes jogutódát, amely a hetvenes években alakult az iparos ifjúság önképzésére és felka­rolására s amely harmincötévi fenn­állása alatt hivatását betöltvén, a fej­lődés törvényének engedve, feloszlott, hogy ugyanakkor feltámadjon mint az önálló iparosok egyesülete. Akik az Iparoskört megalakították, azok valamennyien az Iparosifjúság Önképző Egyesületének voltak lel­kes és érdemes vezető tagjai, csak folytatniuk kellett a munkát tovább s gazdag élettapasztalatukkal, bölcs mérsékletükkel sikeresen segítették előre az Iparoskör fejlődését, s tet­ték elismertté és tekintélyessé azt nemcsak az iparos társadalom, de az egész város közönsége előtt. Ava­tott vezetésük mellett a kör kedves otthonává lelt az iparosságnak, amelyben megtalálják a tagok az ön­művelésükre szolgáló eszközöket és nemes szórakozást nyú jtó alkalmakat. De az iparosság összetartásán kívül elismerésre méltó mnukát fejt ki az Iparoskor a magyar kuliura ápolásá­ban és fejlesztésében is. Műsoros es­téi, műkedvelő színiéiőadásai ese­ményt jelentenek és nagy látogatott­ságnak örvendenek, e téren kifejtett nagysikerű munkásságát nemcsak a közönség fogadja lelkes szeretettel, hanem az arra hivatott fórumok is a legnagyobb elismeréssel méltatják kulturmunkáját, melyet becsülettel és a magyar kisebbségi kulturéletet szol­gáló kötelességtudással végez. Jubileumi ünnepének alkalmából a magyar sajtó kötelességszerű, de igaz és őszinte örömével köszöntjük a Komáromi Iparoskört, melynek hí­ven teljesített munkássága előtt elis­meréssel adózunk s kívánjuk, hogy az eddigi szép eredmények által meg­szabott utón haladva, a magyar tár­sadalomért és a magyar kultúráért végzendő további munkálkodását a legszebb siker koronázza! Maradjpn meg továbbra is az, ami eddig volt: a magyar iparosságnak meleg ottho­na, a magyar mívclődésnek zászló­hordozója! (tő) — Siesta szanatórium Budapest, 1. Ráth György u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag leg­tökéletesebben felszerelt gyógyintézete. Bel- és ideggyógyászat, sebészet, szü­lészet, nőgyógyászat, urológia stb. Röntgen. Kémiai és mikroskopiai labo­ratórium. Elektrocardiograph (szivvizs­­gáló), Krogh féle alapanyagcsere vizs­gáló készülék. Enterocleaner (bélfürdő). Modern vizgyógyintézet. Orvosilag ve­zetett villanyüzemü konyha. Elsőrendű ellátás. 9700 négyszögöles park. Olcsó árak! A komáromi járás gazdasági viszonyai. Öt perces beszélgetés Parassin Sándor járási főnökkel. Huszonöt év óta járja — j-t, T j A. B—1» — nincsen párja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom