Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-30 / 44. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1936. május 30. A kenyér és a lélek válsága. (D> A háború olyan dimenzióban és akkora időtartammal, mint legutóbb pusztított, teljesen felborította!a termelés egyensúlyát. Itt a baj: a világ kicsorbult gazdasági formájában és lényegében (de persze emberi és társadalmi moráljában) és minden más baj csak tünet és következés, ami innen datálódik. Nincs béke, tehát nincsenek békebeli országok. Nincs béke, tehát nincs békebeli termelés, bizonytalanná vált a megélhetés, a többi mind csak következés egy világban, amely alól kirántották a talajt és amely elvesztette az önmagában való hitet. Ami ma a világon drámai kísérletezés történik államformákkal, társadalmi berendezkedésekkel, joggal, alkotmánnyal, az mind csak ebből ered. Minden mögött egy nagy kettős, de kettősségében is fájdalmasan egységes válság van: a kenyér és lélek válsága. Fizikai erők borították fel a világot. Egv szörnyű és pusztító erőkomplexum : a háború. Ágyúival, tankjaival, repülőgépeivel a háború. Csak ez? Nem. Mindenki tudja, hogy a háborúnak voltak lelki motorai is. Pszichikai hatóerő nélkül az a sok ágyú alig hagyja el békebeli állomását, önmagától nem gurul tűzbe. Ezeket az óriási fizikai erőket emberi akarat hozta gyilkos lendületbe. És ha százszor is azt mondjuk, hogy a világot csak a munkán és a kenyéren, az anyagi javak egészséges forgalmán át lehet rendbehozni, amikor magunk is azt mondjuk, hogy minden mai társadalmi és politikai válságnak eredője és indítója a gazdasági válság, mégis ugyanakkor azt is mondjuk, hogy csak gazdaságiakon át ez a világ nemhogy lelkileg, de még gazdaságilag sem fog meggyógyulni. Kellenek lelki és szellemi hatóerők, amelyek a gazdasági ujraépülést elindítják. Mert egyet ne felejtsünk el, a leglényegesebbel: hogy ami baj van, azt mind emberek okozták. Erejében ez a világ olyan, mint egy elemi katasztrófa. Természeti csapás. De eredete emberi. Könnyíti ez a megoldást? Szerintünk sokkal inkább nehezíti. Leírták már sokszor, ezen a helyen is, ele mi ismételjük, nem mintha szerelmesek lennénk bele, de mert cáfolatot rá a történelemből máig sem kaptunk: az ember mindig abból a bajból lábal ki a legnehezebben, amit maga csinált. 1 ermészeli csapásokat le tud győzni az ember hittel és munkával. Messinát elpusztítja föld- és tengerrengés — újra épül. A japán szigetek kultúrája minden földrengés után még erősebb, még hívőbb, még bizakodóbb. Hideget le tud győzni az ember, villámot megfékezni, az időjárás minden viszonlagságán kifogni. De, amit maga idézett fel...? Egy társadalmi megrengés következései gyilkosabbak és tarlósabbak, mint egy földrengésé. Itt a baj. A baj elsősorban pszichikai. Hiszen ... Minden itt van, ami itt volt a békében is. A háború feldúlta a földet, de termőerejéből nem vitt el egy energia atómot sem. Erdők, bányák ... minden megvan. \ árosok, múzeumok, templomok. Az emberi szorgalom, igyekvés, tudás, művészet minden évezredes eredménye. De itt az arany is, minden itt van, a világ1, egész anyagi boldogsága, csak egy csodálatos és megmagyarázhatatlan lelki bénultság, az emberiség idegeinek egy kollektív gátlása nem engedi, hogy hozzányúljunk a javakhoz, éljünk azzal és abból, ami a miénk! Lelki válság! Innen az idegek, az alkotmányok, a társadalmak, az üzemek, az iskolák, a gyárak, a termelés, a hitel, a családok válsága. A katasztrófa a lelkekben van. És minden, ami van, innen ered és ebből lett, ez az egész nagy világkomplexum. Soha exisztencia nem volt olyan rugalmas, olyan bizonytalan, soha álét, a megélhetés, a kenyér olyan bizonytalan nem volt, mint ebben a mai, háború utáni korszakban, amely látott inflációt és deflációt, termelési, fogyasztási és hitelválságot, a gazdasági életformákkal való. minden rendű és fajtájú kísérletezéseket. Világszerte viharvert tizennyolc esztendő volt ez, hullámvonalakkal, görbékkel, kanyarulatokkal, kisiklásokkal, nyílegyenes emelkedésekkel és meredek zuhanásokkal. Van egy szó, amely ezalatt a tizennyolc esztendő alatt kihullott a szótárból és ez a szó: bizonyosság. Mint háborúban azok, akik a fronton éltek, sohasem tudhatták, hogy mit hoz nekik a következő óra, úgy vagyunk most is, hogy a fegyveres háború gazdasági háborúvá oldódott fel. Lényegileg. tehát megmaradt és csak fizikai formál és kémiai összetételt cserélt. A polgári exisztenciák sosem tudják, hogy milyen meglepetésre ébredhetnek másnap reggel. A háborúban a felderítő jelentések precízebben tudták megállapítani, hol, milyen frontszakaszon készül offenzíva, mely órában fog megindulni egy tüzérségi előkészítő támadás — mindezt pontosabban lehetett megállapítani, mint ma azt, hogy a gazdasági történésele cikkcakk vonala hol, mikor és milyen fajtájú eseményeket zúdít emberekre és — május 29. Felkerestük Parassin Sándor járási főnököt, hogy érdeklődjünk gazdasági vonatkozású tervei iránt, amelyeket a járás területén meg akar valósitani. Hivatali helységében ott láttuk Pelsőc, zólvommegyei község díszpolgári oklevelét, amelyet a járási főnök ottani működése alatt nyújtott át a község Parassin Sándornak, mint aki jelentős munkát végzett a község érdekében. Amikor kérdést intéztünk legközelebbi tervei iránt, akkor a következőket mondotta: -4 »Bár már ismerem az itteni viszonyokat, még sem mulaszthatom el, hogy ne személyes tapasztalataim alapján igyekezzek a járást mégjohban megismerni. Ezért elhatároztam, hogy végig látogatom az egyes községeket, hogy megismerkedjem viszonyaikkal és kívánságaikkal. Eddig már Nagymcgyer, Stúrovo, Hodzsovo, Nemes és Megyercs községeket látogattam meg. Öcsán Kucsera ezredes, bécsi attachénk is jelen volt. Feltűnt utánion, hogy az utak általában javításra szorulnak. így az ekel-megyercsi út megjavítása érdekében már kérvény ment az országos hivatalhoz, amelynek azonban kibővítésére lesz még szükség. Remélem, hogy az országok hivatal, valamint a közmunkaügyi minisztérium, ahova szintén kérvényt kell beadni, honorálni fogja ezeket a kérvényeket. Ezek az útépítések kettős célt szolgálnak. Nemcsak az utaink lesznek jobbak, ami elsőrendű gazdasági kérdés, sőt helybeli földmíveseink létérdeke, liánéin a munkálatok alatt munkát nyer sok munkanélküli, akit így legalább ideiglenesen ismét munkába lehet állítani. A komáromi szlovák gimnáziumra vonatkozólag megemlítette a járási főnök, hogy a minisztériumban végzett eljárása eredménveképen ősszel megnyílik a szlovák gimnázium. Ennek elhelyezése a többi szlovák iskolák mellett történik, a dohánybeváltó egyik épületében. Később azonban, valószínűleg a jövő évben, új épületben nyer elhelyezést a szlovák gimnázium. A telekre vonatkozólag tárgyalások vannak folyamatban a katonai kincstárral és ezután fog eldőlni, hogy a szlovák gimnázium új, kétemeletes épülete a katonai kórház kertjében a Deák Ferenc uccai fronton nyer-e majd elhelyezést, vagy a katonai kertészet területén a hátsó »Angliában«. Tervezem — mondotta a járási főnök továbbá, — hogy a különböző érdekvédelmi szövetségek, nagyobb gazdasági vállalatok, iparosok és kereskedők szervezeteinek, valamint az sorsokra. Jövedelmek úgy tágulnak és ugranak vissza, mint a gumi, bevételek és kiadások arányszáma a rulett indexének szeszélyességével változik, ami tegnap még biztosnak látszott, ma bizonytalan. Semmit sem lehet előre tudni. A gazdasági élet elvesztette klasszikus törvényszerűségét. Azok pedig, akik ma az országok élén állanak, nagy tételekben, hangzatos műszavakkal gondolkoznak, elméleteket gyártanak és elviségeket statuálnak és ekörül könnyen felejtkeznek meg az élet mikrokozmoszáról, emberekről, családokról, egyéni létekről és mindarról a sok apróságról, amelyek reggeltől estig kitöltik egv ember életét, hogy belőle idillt, vagy drámát csináljanak, tisztes hétköznapi fejezetet vágj' kalandot a történelem árnyékában. Egynek védelméről feledkeznek meg ma oly gyakran, egy valakinek és egy valaminek: az embernek és az emberi megélhetésnek védelméről. Pedig ezzel a problémával, csakis ezzel kellene foglalkozni, . hogy ne csak kétmilliárd ember jelenét, de jövőjét is biztosítani lehessen. összes politikai pártok és szakemberek bevonásával megalakítom a járási nemzetgazdasági szövetséget, amelynek alapja már le is van rakva s amelynek feladata lesz a gazdasági kérdések rendszeres és szisztematikus tanulmányozása, azért, hogy minden esetleges különbséget kiküszöbölve, együttes összefogással dolgozhassunk ezeknek a problémáknak a megoldásán. Csak így együttes összefogással tudunk eredményeket elérni, ami a járásunk javát szolgálja, fejezte be szavait a járásfőnök. (agy) A gyerekek összevesztek, a szülők véresre verték egymást. A harcias amazonok, akik beleavatkoztak a gyerekek veszekedésébe. — május 29., Nem mindennapi esemény történt a napokban Köbölkúton. A köbölkúti gyerekek is olyanok, mint a többi falusi gyerek, egyik pillanatban vidáman játszanak, hogy a következő percekben egymást elverjék, de a harag se tart persze sokáig. Töhb köbölkúti gyerek vidáman játszott az uccán. de hamarosan hajbakaptak valamin és éktelen visítás között ütlegelni kezdték egymást. A parázs gyerekverekedésnek sok nézője akadt és ezek közül valamelyik elszaladt két szülőhöz, hogy jöjjön gyorsan, mert agyonverik egymást a gyerekek. Nosza, lett erre a riasztó hírre nagy izgalom mindkét házban. Mindegyik háziasszony otthagyta az ebédfőzést, valamit magára kapott és szaladtak ki a csata színhelyére a verekedő gyerekek közé. Pontosan akkor érkeztek, amikor a verekedés már nagyon elfajult. A két szülő: Stefanekné Borbála és Némethné Veronika gyermekei püfölték különös nagy haraggal egymást. Mind a két gyerek már agyon volt karmolva és egészen siralmas látványt nyújtottak. Ez a szomorú látvány nagyon felbőszítette a két szülőt. Hiába akarták a verekedő gyermekeket szétválasztani, azok minduntalan összekaptak, sőt maga a két asszony is beleavatkozott a harcba. Eleinte a saját fiúkat verő gyerekre mentek rá és ebből természetesen az lett, hogy a két szülő is hamarosan hajbakapotl és ugyancsak elpáholták egymást. Stefanekné Borbála földhöz gyűrte Némethné Veronikát, aki egy ökölnagyságú kővel olyan nagy erővel sújtotta fejbe, hogy az súlyos és veszélyes sérüléseket szenvedett úgy, hogy kórházba kellett szállítani. A harcias asszony ellen megindították az eljárást. Az Iparoskor jubileuma. — május 29. Egy magyar egyesület jubiláns ünnepsége teszi emlékezetessé az idei Pünkösd ünnepet, a tavasznak legszebb ünnepnapját, amely diadalmasan hirdeti, a természet lüktető erejének, eleven életének beteljesedését. Szebb és méltóbb napot nem is választhatott volna a Komáromi Iparoskor annak az évfordulónak megörökítésére, amely a kör sikeres működésének negyedszázadát jelenti s amely iparos társadalmunk legjobbjainak vezetése melleit híven betöltött feladatának eredményességéről tesz tanúságot. Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg az Iparoskor. Az akkori társadalmi viszonyok hívták életre, amikor iparosaink úgy gondolták, hogy a hétköznapok fárasztó munkája után szükség van olyan helyre, ahol nemes szórakozást találnak, önképzésüket hathatósan előmozdíthatják, ipari szakkérdésekkel foglalkozhatnak, előadásokat hallgathatnak és a társadalmi érintkezésnek kapcsolatait egymás között megerősíthetik. Az együvétartozás testvéri érzésnek erősítésére, a kari érdekek felkarolására, a testvéri szeretet ápolására alakították meg a kört, mint annak az ifjúsági egyesületnek egyenes jogutódát, amely a hetvenes években alakult az iparos ifjúság önképzésére és felkarolására s amely harmincötévi fennállása alatt hivatását betöltvén, a fejlődés törvényének engedve, feloszlott, hogy ugyanakkor feltámadjon mint az önálló iparosok egyesülete. Akik az Iparoskört megalakították, azok valamennyien az Iparosifjúság Önképző Egyesületének voltak lelkes és érdemes vezető tagjai, csak folytatniuk kellett a munkát tovább s gazdag élettapasztalatukkal, bölcs mérsékletükkel sikeresen segítették előre az Iparoskör fejlődését, s tették elismertté és tekintélyessé azt nemcsak az iparos társadalom, de az egész város közönsége előtt. Avatott vezetésük mellett a kör kedves otthonává lelt az iparosságnak, amelyben megtalálják a tagok az önművelésükre szolgáló eszközöket és nemes szórakozást nyú jtó alkalmakat. De az iparosság összetartásán kívül elismerésre méltó mnukát fejt ki az Iparoskor a magyar kuliura ápolásában és fejlesztésében is. Műsoros estéi, műkedvelő színiéiőadásai eseményt jelentenek és nagy látogatottságnak örvendenek, e téren kifejtett nagysikerű munkásságát nemcsak a közönség fogadja lelkes szeretettel, hanem az arra hivatott fórumok is a legnagyobb elismeréssel méltatják kulturmunkáját, melyet becsülettel és a magyar kisebbségi kulturéletet szolgáló kötelességtudással végez. Jubileumi ünnepének alkalmából a magyar sajtó kötelességszerű, de igaz és őszinte örömével köszöntjük a Komáromi Iparoskört, melynek híven teljesített munkássága előtt elismeréssel adózunk s kívánjuk, hogy az eddigi szép eredmények által megszabott utón haladva, a magyar társadalomért és a magyar kultúráért végzendő további munkálkodását a legszebb siker koronázza! Maradjpn meg továbbra is az, ami eddig volt: a magyar iparosságnak meleg otthona, a magyar mívclődésnek zászlóhordozója! (tő) — Siesta szanatórium Budapest, 1. Ráth György u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag legtökéletesebben felszerelt gyógyintézete. Bel- és ideggyógyászat, sebészet, szülészet, nőgyógyászat, urológia stb. Röntgen. Kémiai és mikroskopiai laboratórium. Elektrocardiograph (szivvizsgáló), Krogh féle alapanyagcsere vizsgáló készülék. Enterocleaner (bélfürdő). Modern vizgyógyintézet. Orvosilag vezetett villanyüzemü konyha. Elsőrendű ellátás. 9700 négyszögöles park. Olcsó árak! A komáromi járás gazdasági viszonyai. Öt perces beszélgetés Parassin Sándor járási főnökkel. Huszonöt év óta járja — j-t, T j A. B—1» — nincsen párja.