Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-27 / 43. szám
ötvenhetedik évfolyam, 43. mzrtm. Szerda, 1036. májas 27. Alapította: néhai TUBA JANOS. Belelő« főszerkesztő« GAAL GYULA dr. Szerkesztő" BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főm unka társak" FCLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8* Kö, félévre 4# Ké, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Komárom, május 20. Állandó panasz tárgyát képezi sajtóban és nemzetgyűlésen egyaránt az az alárendelt helyzet, amelyben a felekezeti vagy hitvallásos iskolák részesülnek a köztársaságban elejétől fogva. Bár a törvényekben és az alkotmányban biztosítva van a különböző felekezetek részére nemcsak az iskola fentarlása, de az államsegélyre való igény is, az államkormányzat másfélévtized óta gyakorolt iskolapolitikája a legsúlyosabb gátlásokat emelte a hitközségek által fentarlott iskolák fejlődése elé, azáltal, hogy olyan törvényeket hozott, amelyek segítségével már az államfordulat első éveiben a legtöbb felekezeti középiskolát beszüntette, a hitvallásos népiskolákat államiakká, vagy községiekké alakította át s a még megmaradt felekezeti iskolák sorsát az úgynevezett kis iskolatörvénnyel megpecsételte. Azt, hogy az áUamivá vagy községivé átépített iskolák legnagyobb szántban magyar iskolák voltak, külön nem szükséges hangoztatnunk, bár tény az, hogy más kisebbségi felekezeti iskolák sem kerülték el sorsukat. A magyar sajtó éveken keresztül hangos tiltakozásának adott kifejezést, a magyar pártok képviselői interpellációkban és parlamenti beszédekben sürgették a felekezeti iskolák ellen megindított akció leszerelését, sajnos azonban, egy-egy miniszteri válaszon kívül semmiféle orvoslás nem történt, a felekezeti iskolák tovább sorvadnak, néptelenednek és szűnnek meg a tanszabadság nagyobb dicsőségére. Ezt fájdalommal látják különösen az alsóbhfokú egyházi hatóságok. amelyek ezeknek az iskoláknak felügyeletével egyházi részről megbizattak és pedig nemcsak a katolikusok. hanem a többi felekezelek is, mert ebben a tekintetben azután nincsen kivétet I Hogy ezen a téren milyen súlyos lehet a helyzet, legjobban igazolja az a memorandum, amelyet a szlovenszkói és kárpátaljai katolikus püspöki kar intézett a napokban a törvényhozás katolikus tagjaihoz, akiknek segítségét kéri a püspöki kar a végveszedelem elölt álló felekezeti iskolák érdekében. A kérdést az lette most aktuálissá, bőgj az életbeléptéiéit körzeti polgári iskolák létesítésére vonatkozó törvény teljesen figyelmen kívül hagy ja a felekezeti iskolák fontaidéinak évszázados jogait, sőt az a veszély is fenyeget, hogy a rendkívül nagy áldozatokkal kiépített felekezeti iskolák felső osztályai fokozatosan elsorvadnak. A memorandum vészkiáltás a hitvallásos iskolák megmentése érdekében s bár nem leplezhetjük el csodálkozásunkat, hogy a főtisztclendő katolikus püspöki kar csuk most esz-Komárom, május 26. Meghosszabbítják a kormány gazdasági felhatalmazását. A kormány gazdasági fölhatalmazásáról szóló 1935. évi 131. sz. törvény folyó év junius 30-án hatályát veszti. A kormány a nemzetgyűléstől újabb egy évre szóló fölhatalmazást fog kérni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány rövidesen a nemzetgyűlés elé terjeszti. Az 1937. évi költségvetés a takarékosság jegyében készül, A cseh néppárti Ludové Politika c. lap írja, hogy a pénzügyminiszter az 1937. évi állami költségvetés öszszeállílása kapcsán kiadott utasításában a következőket hangoztatja: »A takarékosság elvei ismét a legnagyobb mértékben érvényesítendők, ezért a kiadási tételek a lehelő legkisebb őszszegekre szorítandók. Az egyes költségvetési fejezetek kiadásai úgy állítandók össze, hogy lényegesen alacsonyabbak legyenek az 1936. évieknél. A költségvetési javaslatba csakis oly tételek iktathatok, amelyek fizetésére az államot törvény vagy szerződés kötelezi ... Teljesen kilmgyandók a nélkülözhető kiadások vagy amelyek teltesítése elhalasztható. A szubvenció jellegű kiadások a lehető legkisebb mértékre csökkentendők.« A Ludové Politika ehhez a hivatalos utasításhoz megjegyzi, hogy az új pénzügyminiszter a legközelebbi napokban megy át a tűzkeresztségen, mert arról van szó, hogy képes lesz-e jószándékait megvalósítani, vagy miként elődei, a döntő pillanatban meginog és engedni fog a különböző koalíciós pártok által támasztott igényeknek. A csehszlovákoknak nagyobb jogaik vannak — mondja Krofta külügyminiszter. Krofta dr. külügyminiszter a csehszlovákiai német népművelési szervezeteknek Prágában tartott közgyűlésén, mbit történeltudós, nagyszabású előadást tartott a csehek és németek viszonyáról. A külügyminiszter részletesen ismertette a cseh és morvaországi németek történetét a legelső beméi arra, hogy milyen veszedelem középpontjába kerültek bele a felekezeti iskolák, mégis hinnünk kell, hogy az a memorandum fel fogja rázni azokat a hivatalos köröket, amelyek az iskolapolitikát irányítják s reméljük, hogy még nincs késő a szükséges lépések megtételére. Annyival is inkább, meri az, amit a püspöki kar követel, hogy az iskolák föntartóit nem lehet mellőzni az iskolai törvények meghozatalánál, olyan jogos követelmény, amely ősi szokásjogban gyökerezik s amelyet figyelmen kívül nem lehel hagyni még az iskolaügyi minisztériumnak sem. vándorlások és telepítések napjaitól. Krofta dr. a szudétanémeteknek az önkormányzatra támasztott igényéből s a csehszlovák állam építési munkájának német részről vijló megtagadásából azt a következtetést vonta le, hogy ez az állam csak a csehek és szlovákok alkotása s így a csehszlovákoknak nagyobb jogaik vannak, mivel ez az állam a német lakosságának akarata ellen jött létre s az a rendeltetése, hogy a csehszlovák nemzeti élet lehetőségét megadja. A német, magyar, lengyel államok létezéséből Krofta miniszter azt a következtetést vonta le, hogy Csehszlovákiának jogigénye van arra, hogy nemzeti kisebbségei legyenek. Krofta nem tartja lehetőnek, hogy a német nemzetiségű polgárnak ehhez az államhoz való viszonya teljesen ugyanolyan legyen, mint a cseh polgáré. Ennek tagadhatatlanul útját állja a németek kétségtelen és senki által kétségbe nem vonható nemzeti és kulturális közösséghez írató tartozása. Mi nem adjuk föl a reményt — mondotta Krofta —, hogy németajkú polgártársaink megtalálják majd annak a módját, hogy nemzeti individualizmusukat és a németséggel való szellemi és kultúrális összekapcsolódásukat összhangba tudják majd hozni azzal a ténnyel, hogy abban az államban élnek, amelyben a csehszlovák nép nemcsak száma és tényleges hatalma alapján, hanem az állam megalapítása kapcsán szerzett érdemei alapján is a legnagyobb felelősséget viseli. Törvényjavaslat az államvédelmi kölcsönről. A pénzügyminisztérium törvényjavaslatul dolgozott ki az állam védelmére szolgáló kölcsönről. Az államvédelmi kölcsönt a javaslat szerint két típusban adják ki és pedig 3 százalékos és 1.5 százalékos kamatozású kölcsönkötvények alakjában. Mind a kétfajta kölcsönkötvényt 1938-tól kezdve öt ven év alatt egyenlő évi annuitásokban különleges törlesztési terv alapján sorsolással fizetik vissza. A kölcsönkötvények jegyzési árfolyamát és egyéb részleteit a pénzügyminisztéri-Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombaton um állapítja meg. Az államvédelmi kölcsön 3 százalékos címleteit különleges kedvezményekkel ruházzák fel. így a kamathozadékot mentesítik a jövedelemadó alól, ami az eddig kibocsátott államkölcsönöknél még soha sem fordult elő. Ezenkívül a 3 százalékos államvédelmi kölcsönt jegyző személyeket igen széleskörű amnesztiában részesítik. Ez az amnesztia abból áll, hogy az adóalany által háromszázalékos államvédelmi kölcsön jegyzésére felhasznált, eddig eltitkolt jövedelmek és hozadékok s vagyonok, továbbá az eltitkolt jövedelmeknek és hozadékoknak megfelelő forgalmak az 1935. évben mentesek a jövedelem-, kereseti, forgalmi és fényűzési adók alól, továbbá e jövedelmek, hpzadékok és forgalmak 1935. és régebbi években való eltitkolása miatt bűnvádi eljárás nem indítható. Az indokolás hivatkozik arra, hogy a mai viszonyok megkövetelik az állam kellő felfegyverzését. Ez természetesen nagyobb és rendkívüli költségeket igényel, melyek a rendes állami költségvetésből nem fedezhetők. A szükséges pénzösszegeket teháL kölcsön útján kell előteremteni. A kormánynak az a kívánsága, hogy a javaslatot a törvényhozás mindkét háza gyorsított eljárásban intézze el. A javaslatot a képviselőház keddi ülésén terjesztette be a kormány. Krofta dr. külügyminiszter expozét mond a külügyi bizottságban. A héten a képviselőház bizottságai ülést tartanak. Május 28-án, csütörtökön, délelőtt 9 órakor a képviselőház külügyi bizottsága laid ülést, amelyen Krofta dr. külügyminiszter expozét mond a külügyi helyzetről. Ugyancsak május 28-án, délelőtt 10 órakor a szenátus külügyi bizottságának ülésén is elmondja a külügyminiszter expozéját. Szlovenszkó az államiság legmegbízhatóbb támasza. Vasárnap folyt le a Masaryk elnökről elnevezett besztercebányai új rádióállomás ünnepélyes megnyitása, amelyen jelen volt Hodzsa Milán dr. miniszterelnök is, aki beszédet mondott. A miniszterelnök örömét fejezte ki bői nemcsak vallásos érzületű és erkölcsű nemzedékeknek kell kikerülniük, hanem a fajukhoz és nemzetükhöz hü, jogaikat féltékenyen őriző, nemzeti ideáljaikat ápoló generációknak is. Azért minden olyan törekvés, amely a hitvallásos iskolák elsorvasztására, vagy megszüntetésére irányul, minden erővel kiküszöbölendő és egyesült erővel kell elhárítani a veszedelmet. A katolikus püspöki kar memoranduma erre irányul, azért szükséges, hogy az megszületésre találjon nocsak a felekezeteknél, hanem legfőképen az iskolaiig}’ek vezetőinél és irányítóinál! A memorandum támogatására Szlovenszkó legnagyobb szlovák és legnagyobb magyar pártját szólítja föl a püspöki kar és egészen bizonyos, hogy mindkét párt készséggel fog szót emelni a memorandumban foglaltak melled. Az egyesült magyar pártok eddig is megtelték ebben a kérdésben kötelességüket s kétségtelen, hogy nyíltan bevallott programúkhoz híven továbbra is bátran szállnak síkra a felekezeti iskolákért. És pedig kivétel nélkül, bármely felekezethez tartozzék is a szóban forgó iskola. A felekezeti iskolák az egyházak veteményes kertjei, amelyek-
