Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-20 / 41. szám
41. «*Ara. Szerda. 1030. májas 20. ötvenhetedik évfolyam. UM LAP# Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helybeli és vidékre postai szétküldéssel egész évre $0 Ké, félévre 40 K6, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JANOS. Belelő« főszerkesztő*! GAAL GYULA dr. Szerkesztős BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIX1NGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Ferde helyzet. Komárom, május 19. A gazdasági élet racionalizálása súlyos helyzetet teremtett mindazokban az államokban, amelyekben a lakosság nagyobbik része iparból cl. A technika vívmányait beállították a termelésbe s minél tökéletesebben szerelték fel a gyárakat az emberi kezeket pótló gépekkel, annál több emberi erő vált feleslegessé a termelésnél. Bekövetkezett a munkanélküliség, amely éveken keresztül mindig nagyobb cs nagyobb mérveket ölt s ha egy bizonyos időszakban enyhül Is ez a már-már elviselhetetlenné váló gazdasági betegség, végeredményben mégis csak tovább nehezedik az állam vállára és azoknak a terhére, akiknek adójából kerül ki a munkanélküliek sok százmilliót kitevő segélye. Csehszlovákia, mint elsőrendű ipari állam, sem miképen sem tudta elkerülni ezt az igen súlyos terhet, sőt a köztársaság egyes vidékein, ahol a politikai egyoldalú indítóokokból végrehajtott földreform következtében a mezőgazdasági alkalmazottak és munkások ezrei máról-holnapra kenyérnélküliekké leltek, még növelte azoknak a számát, akik munkanélkül, kereset nélkül maradtak s akik végeredményben szintén az állam segítségére szorulnak. A szociális gondoskodás elvének érvényesítése következtében a közlársaság tíz miltiárdot fordított már fennállása óta ezeknek a szerencsétleneknek segélyezésére, anélkül azonban, hogy ennek a támogatásnak valami reális ellenértékét látta volna. A készpénzsegély nyújtásának módja nem volt valami szerencsés és nem volt helyes, mert ha a munkanélküli segély7 a keresetnélküliek egy részénél céltudatosan szolgálja is a kitűzött célt. egy bizonyos részénél csak arra alkalmas, hogy kihasználja a helyzetet, amely arra ösztönzi, hogy ne keressen munkát s esetleg .állandó dologkertilövé váljék. Ez pedig nem lehet a szociális gondoskodás célja. Régen megállapítottuk már ezt s velünk együtt igen sokan mások, akik szereltek volna munkaalkalmat nyújtani egyes munkanélkülinek, azonban ez nem sikerült, mert a munkával megkínált kercsetnélküli nem volt hajlandó dologba állni. Ilyen esetekről magában a parlamentben is volt szó, azonban süket fülekre talált. Az állam évi 781) millió koronát folyósít a munkanélküli segélyekre és senki sem találkozott eddig a kormány tagjai közül, aki felismerte volna a ferde helyzetet, amelybe az állam került azáltal, hogy milUárdokat fizetett ki anélkül, hogy annak valami gyakorlati. haszna leit volna. A kifizetett miliiárdokérl semmit sem kapott, holott ha valami közmunkát végeztetett volna a segélyek arányában, POLITIKAI SZEMLE a középiskolai és kereskedelmi akadémiai végzettségű fiatalsággal szemben. Komárom, május 19. Szüllő dr. a külügyi bizottságban beszélt a németek Jugoszláviában való terjeszkedéséről. A képviselőház külügyi bizottsága pénteken tartott ülésén felszólalt Szüllő Géza dr., a magyar ellenzéki pártok parlamenti klubjának elnöke, aki rövid, szlovák nyelven elmondott beszédében reflektált Hrusovszky Igornak beszédére, aki azt fejtegette, hogy a legutóbbi belgrádi konferencia régi erősségében és egységében dokumentálta a kisantantot. Szüllő Géza dr. beszédében a következőket mondotta: — Nem tudom teljes mértékben elfogadni Hrusovszky képviselő úrnak azt az állítását, hogy Jugoszláviában a német propagandának semmi sikere sem volna. Voltam Belgrádiban és láttam azt, hogy különösen gazdasági téren hatalmas lépésekkel ment ott előre a német befolyás. Nem helyes módszere az a propagandának, ha a kisantant állandóan hangsúlyozza, hogy milyen erős. Aki erős annak azt nem kell folytonosan hangoztatni, mert ha ezt teszi, bizalmatlanságot kelt, elsősorban szövetségeseinél. Felesleges tehát az erősséget folylon hangoztatni. , — Az idegenforgalom propagandája is rossz, — folytatta Szüllő Géza dr. — lit van a Poledny List mai száma, amely hosszabb cikkben ismerteti, hogy milyen nagy adókkal terhelik meg nálunk a külföldi vendégeled. Tizenhárom százalék adóteher terheli az idegeneket, természetes tehát, hogy. nem lehet ott idegenforgalom, ahol, külön megadóztatják az idegen vendégel. Az angolok szerint határainkon is belépődíjat szednek. Miniszteri Ígéret, amely nem akar megvalósulni. Az úgynevezett negyedik korosztályos nyugdíjasok egyenjogúsítását 1932. óla odázzák el a kormányok. Franke dr. volt pénzügyminiszter egyik nyilatkozatában végre Ígéretet tett, hogy a kormány ez év július elsejéivel rendezni fogja a kérdést. Közeledik a beígért terminus, azonban még semmi jel sem mutatkozik arra, hogy a hosszú évek óta nyomorban sínylődő nyugdíjasokon segítenek. Az ellenzéki magyar pártok parlamenti klubja ezzel kapcsolatban újabb kérdést intézett a pénzügyminisztériumhoz, ahol azt a választ kapta, hogy a pénzügyminisztérium mindent el foy követni, hogy Franké dr. ígéretét valóra váltsa, azonban végeredményben a minisztertanácsnak kell eldöntenie^ hogy július 1-én megengedi-e az államkassza ezt a megterhelést. Ha azonban ez év július elsején még sem rendeznék a kérdést, akkor a negyedik korosztályhoz tartozó régi nyugdíjasok egyenjogúsítása mégis megtörténne jövő év január elsején, még pedig automatikusan, mert ez év végén megszűnnek a takarékossági intézkedések. Erről a kérdésről a Nadelny List és a Národni Osvobozenie c. ellenzéki lapok is cikkeznek és követelik, hogy a kormány váltsa be Ígéretét. Május 26-ra halasztotta a képviselőház a kis ügyvédi novella vitáját. A parlament legtöbb izgalmat okozó tárgya az úgynevezett kis ügyvédi novella, amelyet még mindig nem intéztek el. A klubépület folyosóin pénteken a diáklányok küldöttségei is megjelentek, de érdemlegesen tárgyalni nem tudnak, mert a képviselők már a déli órákban elutazlak Prágából. Már a reggeli órákban híre terjedt, hogy a képviselőház egyelőre még nem intézi el az. ügyvédi novellát s ez a hír valónak bizonyult, mert a képviselőház Mares bizottsági előadó beszédének meghallgatása után a vitái, május 26-ra halasztotta el. Az előadó ismertetésén érezhető volt a diákok megmozdulásának befolyása, amit igazol az is, hogy az ügyvédjelöltek szomorú szociális helyzetével kapcsolatban azt kívánta, hogy az állami közigazgatás alkalmazzon több jogászt Legújabb pártcsoport: cseh Iparospárt, nemzeti egység és a fasiszták 40 mandátummal. Prágai lapok a jelenlegi parlament megválasztásának évfordulója alkalmából foglalkoznak a törvényhozás egy éves munkájával. A csehszlovák lapok megállapítják, hogy az új parlamentnek egyedüli jelentősebb munkája az államvédelmi törvény megalkotása volt, míg a törvényhozási munka többi része kevésbé jelentős. Politikai körökben mindig többet beszélnek arról, hogy a cseh iparospárt és a nemzeti egység pártja között közeledés jött létre. Ebbe a csoportosulásba, melynek így a nemzeti egység; pártjának 17 mandátumával és a cseh iparospárt 17 mandátumával összesen 31 mandátuma lesz, be akai'ják vonni a cseh fasisztákat is 6 mandátumukkal, úgy, hogy ekképen a csoportnak összesen 40 mandátuma lenne s ezáltal a szociáldemokratákat a harmadik helyre szorítanák a parlamenti pártcsoportok között. A belpolitikában egyre jobban tünedeznek föl a polgári koalíció körvonalai, a polgári koalíciót előkészítő tárgyalások során megbeszélés indult meg az agrárpárt és a cseh néppárt között is. A Ref. Első Énekkar közgyűlése. Komárom, május 19. A zeit néhány évvel ezelőtt újjászerve- Komáromi Református Egyházi Első Énekkar vasárnap, május 17-Cll tartotta 68-ik évi rendes közgyűlését a református egyház Kollégiumának tanácstermében, Fülöp Zsigmond főgondnok, elnök vezetésével, a tagok nagy érdeklődése melleit. A közgyűlés előtt Galambos Zoltán ref. lelkész, az énekkar tiszteleti elnöke mondott magasszárnyalású imát, majd Fülöp Zsigmond elnök a törvényes formaságok elintézése után előterjesztette az 1935. évről szóló elnöki jelentését. A jelentés az énekkar múlt évi működéséről számolt be és örömmel állapította meg azt a fejlődést, amelyet az énekkar elért. Az énekkar olyan beruházásokhoz jutott volna, amelyek nagy értéket képviselnének a köztársaságban. Végre kezdenek már ráeszmélni azok is, akik eddig nem törődtek a dologgal. Az agrárpárt sajtójában az elmúlt napokban ismételten foglalkoztak a munkanélküliség égető kérdésével és rámutatlak arra, hogy a havonként kiadott statisztikai kimutatást nem lehel pontosnak elfogadni, másrészt pedig' elérkezett az ideje annak, hogy keresztülvezessék a munkanélküliek alapos ellenőrzését és amint a miniszterelnökhöz közelálló Vccser c. lap írja: »a jegyzékek alapos revideálása után ki kell zárai a mihasznákat, a munkakerülőket, a segélyből étősdieket, akik az igazi munkanélkülieknek csak ártanak.« Igaza van a lapnak, mert egy olyan válságos gazdasági helyzetben élő államban, mint a milyen Csehszlovákia is, nem lehet belenyugodni abba, hogy milllárdok menjenek el inproduktiv célokra az állam pénzéből, amelyet a sokféle közteherrel sújtott adózók verejtékes adókoronáiból szednek be. fia már az állam nincsen abban a helyzetben, hogy külön munkaalkalmat szerezzen a munkanélkülieknek, akkor legalább hasson oda, hogy mindazok a sziikségimmkák, amelyek az útépítés, talajjavítás és egyéb hasonló beruházást szolgáló foglalkozásból állanak, a munkanélküli segély ellenértékéként végeztessenek el. Az önérzetes munkás, ha keresetnélkülivé válik, restelkedve veszi 3HSKS igénybe az állami segélyt, szívesebben dolgozna, mert annak a díjnak van értéke előtte, amelyet becsülettel végzett munkájáért kap. Egész bizonyos, hogy készséggel venne részi abban a munkában, amelyet az állam kívánna tőle a segély fejében, semhogy koldusadományként fogadjon el olyan segélyt, amelyért semmiféle ellenszolgáltatást nem nyújtott. Erkölcsi tekintetben is sokkal üdvösehb volna, ha a munkanélküliek segély helyeit foglalkoztatást nyernének, anyagi tekintetben pedig az államra nézve is hasznos lenne, meri a végzett munka a köz javára szolgálna. Szakítani kell az eddigi rendszerrel, ameiy csak arra alkalmas, hogy szaporodjanak a munkanélküliek, holott sok ezer dolgos kéz munkára vár. T
