Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-20 / 41. szám

2. oldal. »•KOMAROMI LAPOK« 1936. május 20. működése gazdag volt sikerekben, ame­lyeket a február 3-án rendezett hang­versenyen. a június 29-én, Érsekújvárt rendezett dalosszövetségi országos da­losünnepélyen. a Prot. Jótékony Nő­­egylel március 13-án tartott szeretet­­vendégségén s a Jókai Egyesület ál­lal rendezeti Rákóczi ünnepélyen való közreműködésével ért cl. Különösen maradandó értékű az énekkarra az érsekujvári szereplés, amellyel a da­losszövetség vezetősége és az ott az ország minden részéből megjelent nagy közönség elolt meleg elismerést ara­tott. Nagy elismeréssel adózott az el­nök a működőkar tagjainak és kiváló szelőjének. Teleki] Miklós karnagy nak, akiknek fáradhatatlan munkája megbecsülést és sikert hozott az ének­kar számára. Az énekkar közremű­ködött még egy ünnepi istentiszteleten, a reformáció emlékére tartott templo­mi ünnepélyen és 16 temetési szer­tartáson. A múlt évben 19 új férfikart tanult és gyakorolt be az énekkar, ami biztos fejlődését igazolja. Az el­­elnöki jelentés végül köszönetét fe­jezte ki az énekkar vezetőségének: Sörös István alelnöknek, Tóth Imre titkárnak, Kalilza Sándor és Kelemen István jegyzőknek, Csonka Sándor pénztárosnak, ifj. Szabó István ellen­őrnek és Puzsér Péter kottatárosnak, KOMÁROMI UOCA A főuccai kémény ügyét végre-valahára elintézték. E ké­ményt mindenki ismeri, aki estefelé sétára hajlamos és így elég, ha ezt a szót írjuk: »a kémény«. »A kémény« évek óta a sétálók orra alá fújta hety­kén a füstjét s valóban sokideig kellett keseregnie sokszáz embernek, valóban sok nyomdafestéket elpazaroltunk rá, míg végre most, igen helyesen, maga­sabbra húzták s reméljük, hogy nem marja ki ezentúl a füst azok szemét, akik arra merészkedtek, hogy »a ké­mény- körül sétáljanak. Hamarább is megtörténhette! volna, évekkel hama­rább. Egy kis épületke ügyében is emeljük fel szavunkat, ha már az egészségügyi problémáknál tartunk. Az épületke diszkrét kis épü­let, minden nagyobb városban talál­ható s nekünk is volt belőle néhány rozogánk. A legrozogább s legrozsdá­­sabb jelenleg a Kossuth téren virul, a szép virágok mellett, kontrasztnak. Nos, ez az elengedhetetlenül szükséges épületke elkerüli az Angliából. He­lyesnek is tartjuk, hogy a szép, új épületek szomszédságából a rozsda­­marta vén csatahajót elvitorláztatlák Csakhogy: nincs utánpótlás. Már pe­dig ilyen bűvös szekrénykére szük­ség van különösen az Angliában félreeső helyen, ahol rengeteg a ka­tona, a sétáló, a játszadozó gyermek s a mozivendég. Valami diszkrét, megfelelő helyre okvetlen elhelyezendő egy jókarban levő kicsi pavilion: ha valahol szük­séges, akkor ezen a helyen különö­sen! Ismételjük: gyerekek, nevelőnők, katonák, sétálók, mozivendégek jár­kálnak erre, ott tartózkodnak fél na­pokat és... Nincsen a láthatáron egyetlenegy szekrényke sem. Tud­­lunkkal az egészségügyi hatóság in­terveniált már ebben az ügyben s mi e hatóság mellé állunk a közvélemény­től pártolva, hogy létesíttessék egy ilyen kis épület. Nem kérünk nagyje­lentőségű dolgot, viszont igazán nem kár rá a szót vesztegetni. Kell. Ha már az Angliánál vagyunk: szóljunk valamit a poráról is. Ä múltkor megdicsértük ezt a szép s gondozott parkot s dicsérjük most is, ellenben...: Ellenben: a főútja egyike Dél-Szlo­­venszkó legporosabb útjainak. A na­pokban, a Szentháromság szobornál álldogálván hallatlanul erős füstten­gert láttunk felszállni az Anglia fe­lől. Olyan sűrű s áthatolhatatlan volt ez, mint amilyen sűrű füstöl tavasz idején csinálnak a gazdák, kinn a földeken, amikor a nedves kórót ége­tik. Gyanakodva s ijedten mentünk közelebb, féltünk, bogy valami rette­netes erővel ég: s csak a helyszínén derült ki, hogy egyetlenegy autóokoz­a választmány tagjainak támogató köz­reműködésükért, Galambos Zoltán lel­késznek és az egyháznak mindenkori jóindulatáért, valamint a mű körlöfear tagjainak és kiváló karnagyának Te­­leky Miklósnak. A közgyűlés az elnök jelentését egy­hangúan tudomásul vette és a jegyző­könyvbe iktatta. Majd Sörös István alelnök előterjesztette az 1935. évi zá­rószámadásokat, mely szerint bevétel volt 5977 Ke 05 f., kiadás 5751 Ke 50 í„ készpénzmaradvány 225 Ke 55. fillér. Az énekkar vagyona az év vé­gén kitelt 3372 Ke 15 f-t. A közgyűlés a zárszámadásokat jóváhagyta és a felmentvényt egyhangúan megadta. Az ' 1936. évi költségvetést 1650 Kc-ban irá­nyozta elő és ennek keretében utal­ványozta a költségeket. Az indítványok során Fülöp Zsig­­mond elnök meleg szavakkal ajánlotta közgyűlés figyelmébe a Jókai Egyesü­let által Jókai .szobrának felállítása érdekében megindított mozgalmát s javaslatára a közgyűlés 100 Kc-t sza­vazott meg a szoborra. A Komáromi Iparoskörnek Pünkösd ünnepén tar­tandó jubileumi ünnepségeire 50 Ke adományt szavazott meg a közgyűlés,, mely az elnök indítványára melegen üdvözölte az érdemes egyesületet. la ezt a mérhetetlen portengert. Kü­lönösen elszomorítóan nagy porfelhő volt. S ha az ember elgondolja, hogy száz és száz kisgyermek, üde levegőre vágyó sétáló jár arra, ha elgondolja, hogy milyen nagy nálunk a tüdőbaj­­statiszlika, ha elgondolja, hogy a vá­rosnak ez a legkiesebb része a legna­gyobb porfészek, akkor önkéntelenül is öntözőkocsi után kiájt, amely na­ponta háromszor-négyszer végigfut az Anglia poros utján s kicsit meglo­csolja a vidéket. Jól esne ez a kártyá­soktól s a naponheverő legényektől kezdve egészen a gyermekkocsik tu­lajdonosáig az embereknek... Vizimizériánk ismét kezdődik: reggeli időben s este­felé a magasabban fekvő lakások víz­csapjaiból rendületlenül s következe­tesen hiányzik a víz. Szabályozni kel­lene a vízfogyasztást, vagy valami más, egészséges módszert kellene életbelép­tetni, hogy a komáromi lakosok egy jórésze a vízdíjáért vizet is kapjon. Hangoz az ucca: írja nekünk egy panaszos levél. El­kelne már valami jótékony cscndren­­delet Komáromban. íme, az autósok tovább is veszettül tülkölnek s szinte örömüket lelik abban, ha az ország­­uti dudát szólaltatják meg az érzé­keny fülű polgárok keserűségére. Miért kell a leghangosabb dudákat megszólaltatni, minek kell oly öröm­mel nyomni meg hajnali négykor nyi­tott ablakok mellett a gázpedált, mint­ha a motorbicikli tulajdonos aznap látna először motort, minek kell nyi­tott ablak mellett uccahosszal lármá­san rádiózni (erről is szól eg\ megye­­uccai panaszos levél), általában: eze­ken a szűk uccákon miért a nagy lárma s miért nincsen az embertár­sakban egy kis belátás, egy kis tár­sadalmi fegyelmezettség. Ez olyan kér­dés, amelyet az újság felvethet, de meg nem oldhat. Mert, ha jótanácso­kat adna: minálunk úgysem fogadná meg senki. Az individualisztikus élés­formának ebben a városában egyelőre nincsen szó arról, hogy az emberek egymás fülét kíméljék... Csendrendeleiet! — Siesta szanatórium Budapest, I. Ráth György u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag leg­tökéletesebben felszerelt gyógyintézete. Bel- és ideggyógyászat, sebészet, szü­lészet, nőgyógyászat, urológia stb. - Röntgen. Kémiai és mikroskopiai labo­ratórium. Elektrocardiograph (szivvizs­­gáló,), Krogh féle alapanyagcsere vizs­gáló készülék. Enterocleaner (bélfürdő). Modern vi7gyógyintézet. Orvosilag ve­zetett villanyüzemü konyha. Elsőrendű ellátás. 97C0 négyszögöles park. Olcsó árak! sósborszesz. Majális 24-én a gimnáziumban A különlegesen szépnek ígérkező gimnáziumi majális rendezősége a kö­vetkező meghívót küldi szél röpcédu­la-rendszerrel a város ifjúság-kedvelő társadalmának: A komáromi bencés gimii. 1936. május 24-én (vasárnap) d. u. 3 órától éjfélig majálist tárt a gimn. udvarán. Belépődíj felnőtteknek 6 Ke, diáknak 3 Ke, 1 méteren aluli gyermekeknek 1 Ke. A majális napirendje a követ­kező: 1. 3-ig gyülekezés különösen a gyer­mekek részére. Ezek részére 3-tól 6-ig sétakocsikázás, hinta, hajó, szerencse­halászat stb. van fenntartva az ú. n. Piroska-falván«. Ugyanakkor büffé­­nyitás az öregeknek is a »Fajankó­­csárdában« és a »Toldi-házban«. Hi­deg sör, finom borok. Hideg és meleg ételek! Étlap minden asztalon ezzel a jeligével: Mártsad tejbe-vajba,mit se kímélj tőle.« (Toldi II.) 2. 3-kor kezdődnek a vidám bemu­tatók, jelenetek. Részletes műsor a helyszínen kapható. Ebből kiemeljük a májusfatáncot, a díszes felvonulást zenekar kísérete melletl, Toldi Miklós szemfényvesztő telteit. 3. 5-kor a gimn. nagyzenekara tér­zenét ad Nagyfaluban, özv. Toldi Lőrincné háza előtt. »Mert beteg lel­kének Hí lei orvosságot.« (Toldi IV. 2.) Ugyanekkor »Holmi kis vásárnál népesebb... a csárda«, mert kezdő­dik a pörkölt-osztás. — május 18. Szombaton tárgyalta a komáromi kerületi bíróság dr. Soős-tanácsa Édes Jánosné, marcelházi lakos bűn­ügyét, akit az ügyészség gyilkosság­gal vadolt meg. Édes Jánosné a múlt év augusztus havában saját anyósát, özv. Édes János­­nél Marcelházán segítette fel­akasztani férjének. Ebben az ügyben a múlt év őszén volt már tárgyalás: akkor a meg­gyilkolt asszony fiát elítélték (ezl a büntetést a legfelsőbb bíróság nem­régen tizenöt évi fegyházra emelte föl) s most a felesége ügyében új tárgyalási rendelt cl a legfelsőbb bí­róság. Azt kellett eldönteni: éli-e még özvegy Édes Jánosné, amikor menye segített felakasz­tani egy szögre az anyósát, avagy már meghajt s ö csak halottal akasztott, hogy az öngyilkosság látszatát keltsék. A gyilkosság előzménye az volt, hogy az öreg Édcsné nagyon liázsártos asz­­szonv volt, aki mindig veszekedett gyermekeivel. Különösen az örökség s holmi eladott 'földek mialt tört ki nagy veszekedés közöttük, úgyany­­nyira, hogy egy reggel a fiatal Édes János összeveszett az anyjával s meg­fojtotta. Tettét előre megfontolva kö­vette el. Felesége a másik szobában volt s férje felszólítására a halott öregasszonyt felakasztot­ták egy szögre, hogy így elterel­jék magukról a gyilkosság gya­núját. Azzal a hírrel mentek szét a faluba, hogy anyjuk öngyilkos lett. Ezl a csendőrségi nymmozás megcáfolta s így került törvényszék elé a súlyos 4. 6-kor kezdődik a tánc. Megnyitja Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska. »Itt a juss, fiam, ne mondd, hogy ki nem adtam.« (Toldi II. 12.) Táncrend a zenepavillonon. Tánc parketten vagy szabad tánchelyén, tetszés szerint. Ki­váló zenekarról gondoskodtunk. 5. 7-kor a gyermekilép sír-rí, mert hazaviszik. 6. A 8. órában: »Sült hús, fehér cipó, kulacs bor van benne.« (Toldi IV. 9.) Pörkölt, virsli és halászlé. »Szintén eltörődnek az cvés-ivásban.« (Toldi III. i.) 7. 9-kor olt folytatjuk, ahol elhagy­tuk. 8. 12-kor »Majd az édes álom pil­langó képében...« (Toldi IV. 4.) f Utóiral a meghíváshoz: Felhívjuk a közönség figyelmét, hogy a majá­lison feltétlenül hozza magával a diá­kok által kiküldött tájékoztató térké­pet, mert az átvarázsolt gimn. udva­ron csak ennek segítségével tud majd eligazodni. Az egyezményes katonai térképjeleken kívül vigyázzunk azok­ra a jelekre, amelyek a szigorú cser­készrendőrség helyét jelölik (piszto­lyok), továbbá a hal-jelre (ott van a szerencsehálászat), az autó-jelre (ott van a gyermek-autó és a poniló kis kocsival... használati utasítás a 16 patájára van rákarcolva ősi Toldi­­írással), ahol a dob van, ott van a dzsessz, ahol a fajankó, ott a csárdák egyike, ahol a hinta, ott van a pa­­linta; ahol fenyőfa, ott van a tűlevelű erdő; ahol lonibosfa, ott vau a nagy­erdő stb. Ahol géineskút van, ott nem kapunk vizet, ahol egy kiflit lá­tunk, otl enni adnak s ahol a pohár, oil jó bort-sört mérnek. A mikrofon és a megafón, a villanyos huzalok és a mentőállomások s egyéb nevezetes helyek: zenepavillon, tánchely, má­jusfa, cserkésztábor, a nádas, az autó­park, a pénztárak, a cirkusz, a (székek és asztalok, a tábortűz és konyha könnyen felismerhetők és... kérde­zősködni is szabad. Műsor, étlap a helyszínén kapható. Block-rendszcr. — Pontos és gyors kiszolgálás. Kedvezőtlen idő esetén az egész napirendet cs műsort zavartalanul megtartjuk a gimnázium Helyiségei­ben. bűnügy. A mostani tárgyaláson az asszony azt vallotla, hogy mindennap voltak súrlódásaik, az anyós cl akarta adni a földjeiket, ők ellenezték s per­lekedés közben a férje meggyilkolta anyját. A gyilkosság után bcszólította a feleségét, kötelet s szöget vettek elő, a szöget beverték a mestergerendába s felfüggesztették a meggyilkolt asz­­szonvt. A dulakodás nyomait eltüntették s a férfi nyugodtan kiment a ha­tárba dolgozni, az asszony pedig bejárta a hírrel a szomszédokat, hogy anyósuk felakasztotta ma­­gát. A törvényszéki orvosi szakértők, dr. Mezev János, dr. T üresek és dr. Oblatli véleményei szerint akkor, amikor a kötelet az asszony nyaká­ra illesztették: már nem volt benne élet s így a fiatal Édesné tulajdon­­képen nem követett cl gyilkosságot. Kihallgatták tanukéul a gyilkos Édes Jánost is, aki kijelentette, hogy fele­sége nem tudott előre az esetről s nem volt része a gyilkosságban. Dr. Szomora ügyész vád- s dr. Ka­tona Sándor ügyvéd védőbeszéde után az esküdtek Édes Jánosnét mint bűnsegédei mondták ki bűnösnek s ezért két és félévi fegyházra ítélték. Az állam ügyész semmisségi panaszt jelentett be, a védő háromnapi gon­dolkodási időt kért, a Lerhelt meg­nyugodott az ítéletben. — A Dalegyesület választmányi ülése. A Komáromi Dalegyesület má­jus 20-án szerdán este 8 órakor saját helyiségében választmányi ülést tart Két és félévi fegyházbüntetést kapott a marcelházi asszony, aki segédkezett férjének abban, hogy az anyóst megöljék

Next

/
Oldalképek
Tartalom