Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-13 / 39. szám

Otvenhetedik évfolyam 30. sxám. Sizerda, 1036. május 13, Éld fizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel Mész évre 88 Ké, félévre 40 Kfc, negyed­évre 21 Ké. - Külföldön 128 Ké. Egvasszam ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Belelte főszerkesztő*» GAAL GYULA dr. Szerkesztős BARAN.YAY JÓZSEF dr. Főmuijkatársak. FCLöP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 28. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, május 12 Összeült a népszövetségi tanács is­mét, hogy tárgyaljon azoknak a nem­zeteknek ügyeiről, amelyek kebelébe tartoznak. A napirenden természete­sen helyet foglal a két legégetőbb kérdés is, amely már több mint fél­éve foglalkoztatja az egész világot, nevezetesen az abesszin kérdés és a rajnamenü helyzet. Ez utóbbival egy­ben a locarnoi kérdés is elintézésre vár, amelynek érdekelt hatalmai a népszövelséglöl várják az üdvöt. A helyzet azonban még súlyosabb, mint akkor volt, amidőn husvét elölt elnapolták a népszövelségi tanácsot Most a befejezett tények korszaka járja. Egyes hatalmak, megunva a népszövetség ülésein uralkodó örökös huzavonákat, a saját maguk felelős­ségére cselckesznek és olyan tények elé állítják a többi hatalmukat és ezekkel együtt a legfőbb nemzetközi politikai szervet, amelyeknek meg­változtatására nincs elég hatalma s nincs elég ereje sem a népszövetség­nek. Mert hiszen mi történik? Olaszor­szág megindítja a háborút Abesszí­nia ellen és mire a népszövetség fel­ocsúdik ámulatából, az olasz csapa­tok nagy területeket foglalnak el Af­rikában. Anglia megtorlással igyek­szik Olaszországot < rákényszeríteni arra, hogy a háborúi szüntesse be, ózonban ez nem sikerül s végered­ményben az olaszok egész Erilreát meghódítják. Az abesszin-olasz kér­déssel való bajmolódás közben Hitler kancellár bevonul a seinlegesíteU Rujna-zónára és megerősíti az ottani helyőrségeket. Ez is olyan lény, amelynek megváltoztatására minden kísérlet hiábavaló. A diplomáciai jegyzékek lavinája indul ineg ebben a kérdésben, de eredményre aligha fognak jutni, mert a régi statusquot nem fogja ebben a kérdésben visz­­szaállílani Németország. De most jött azután az, — amif ugyan várni lehetett, csak a népszö­vetség nem hitte, — hogy Olaszország annektálta Abesszíniát és az olasz ki­rályt az abesszin császár címével ru­házta föl. Ez a legújabb befejezett tény, amely felett ismét tanácskozha­­tik a népszövetség tanácsa. Nem ne­héz megjósolni, hogy fáradozása nem fog sikerrel járni. Erre enged követ­keztetni az a határozat, mely szerint a tanács az abesszin kérdés tárgya­lását június hóra ludasztotta el, ami tagadhatatlanul nagy tehetetlenségről tanúskodik. Különben is ebben a kér­désben hónapokon át a legnagyobb kudarc érte iéplen-nyoinon a népszö­vetséget. Igaz, hogy elsősorban Ang­lia könyvelheti el a sikertelenséget, azonban ez egyben a népszövetség gyengeségét is jelenti, mert hiszen nein volt képes döntésének érvényt Komárom, május 12. A képviselőház május 14-én ülést tart. A képviselőház legközelebb május li-én, csütörtökön délután három óra­kor ülést tart. Az ülés napirendjén az ügyvédi rendtartás novellája, a lefog­lalt birtokok vagy on dézsm á j áról szóló törvény novellája, nemkülönben Es­terházy János, dr. Porubszky Géza, Gajda, Stejskal és Janalik képviselők mentelmi ügyei szerepelnek. A képvi­selőház május 15-én, pénteken is ülést tart. Benes dr. köztársasági elnök születésnapjának megünneplése. A minisztertanács pénteken ülést tartott, amelyen többek között megbe­szélés tárgyát képezte Benes dr. köz­­társasági elnök május 28-ára eső szü­letésnapjának megünneplése is. Erre nézve a minisztertanács elhatározta, hogy a születésnapi évfordulót a szo­kásos ünnepség keretében fogják meg­­íUöí-.-Ak- OFsznges katonai parahéSnuk­­ságok székhelyein katonai díszszem­léket tartanak s valamennyi iskolában a tanítás keretében méltatják a tanítók az elnök érdemeit. Az ünnepély rende­zésénél azt is mérlegelik, hogy ezidén — figyelemmel arra, hogy az állam­védelmi törvény kihirdetése is a hó­nap végére várható, — az iskolai ifjú­ságot is bevonják a katonai ünnepsé­gekbe s ezzel juttalják kifejezésre az államvédelmi nevelés kezdetét. Kalfus dr. pénzügyminiszter az államadósságok növekedéséről és a konverzióról. A belföldi államadósságok kötvé­nyeinek kicseréléséről szóló szenátusi határozattal foglalkozott a képviselő­ház költségvetési bizottsága legutóbbi ülésén, amelyen Kalfus dr. pénzügy­­miniszter is felszólalt s többek közölt a következőket mondotta: — Az államadósságok 1930. óta csak­nem 8 milliárddal növekedtek. Ezért megkelleti oldani az adósságok prob­lémáját, ami annál nehezebb volt, mert a külföldi hiteleknek tőlünk való ki­szerezni. A világ kíváncsian várja, hogy mi fog még ezután következni, mit fog csinálni a népszövetség, a hatalmak uemzetközi hatalmassága, amely ed­dig képtelennek bizonyult a világbéke megóvására, tehát legfőbb feladatá­nak maradéknélkiili teljesítésére. A nemzetek e legfőbb tanácsában egy­előre az történik, hogy Olaszország képviselője kijelenti, hogy semmiféle abesszin képviseletet nem ismer el a népszövetségben s inkább elhagy­ja a tanácskozó termet, semhogy le­üljön Abesszínia genfi »delegáltjai­val«. Olaszországnak a maga részé­ről igaza van, s éppen ezért okoz újabb súlyos gondot a tanácsnak a keletafrikai helyzet ezen új fázisa. A vonása és a belföldi tőkeképződés meg­szűnése bennünket többmilliárdnyi pénztől fosztott meg. Ennek ellenére a külfölddel szemben pontosan teljesítet­tük kötelességünket. A belföldi adós­ságproblémát azután nem a tőke re­dukciójával, hanem a kamatok le­szállításával oldottuk meg kétizben: 1933-ban, amikor az általános kamat­lábleszállítás kapcsán az államadóssá­gok kamatját egyliatodszázalékkal csökkentettük és 1935. év végén, ami­kor az állampapírok kamatja újabb 10 ezrelékkel szállíttatott le. Ez az ál­lapot természetesen nem tekinthető ki­zárólag a tekintéhji, autoritativ jellegű rendezés eredményének. Egész sor in­tézkedés is kellett a hitel olcsóbbá té­tele és megkönnyítése érdekében.- A belföldi államkölcsönök kötvé­nyei kicseréléséről szóló törvényjavas­latnak célja az államadósságok kérdé­sének végleges rendezése. Az egyesített kölcsönért négy különféle típusú köt­vény kerül kibocsátásra. Ami az ál- Iam adósságok na k az utóbbi években való növekedését illeti, nem kell pesz­­szimistának lennünk. Az adósságok nö­vekedésével szemben a másik oldalon ott áll a kamatteher csökkenése. Az államfordulat előtti állapotokkal való összehasonlítás eredménye se kedve­zőtlen reánk. Az államfordulat előtti osztrák-magyar adósságokból mintegy 7 milliárd arany korona, tehát mint­egy 49 milliárd Ke esett reánk, míg a mai adósságunk mintegy W milliárd korona. Az adósságok növelése termé­szetesen mindig aggodalom tárgya. A normális gazdái kodásban kelt, hogy elv legyen a pénzügyi egyensúly kö­vetelménye, amely egyes költségvetési kérdések megoldását tételezi fel. Ilyen a munkanélküliség kérdése, a gabona­­monopólium önellátása, egyes állami üzemek Márkja s a közigazgatás költ­ségessége is, melynek szükséglete túl­lépi a válság előtti számokat. E kér­déseknek annál nagyobb figyelmei kell szentelni, minél nagyobb követelmé­nyeket támaszt velünk szemben az ál­lamvédelem rendkívüli költsége. genfi hatalmak nincsenek egyelőre azon a véleményen, mint Olaszország. Sőt az annexio kérdésében még ne­héz bonyodalmak várhatók, mert Anglia egyáltalában nem akarja elis­merni az olasz fasiszta nagytanács el­határozását és meg fog mozgatni a népszövetségben mindent, hogy ez a hatalmi lépés valamiképen megmásít­ható legyen. Csak éppen hogy még azt nem tudja Eden, hogy miképen? Abesszínia annektálásával a helyzet bonyolultabb lett s az a kérdés, hogy ki tudja majd a gordiusi csomót meg­oldani. Amig a népszövetség a béke megvédésére és a szépen hangzó kol­lektiv biztonság megteremtésére he­teken át tarló vitákban merült ki, addig a bátor és elszánt államférfiak Szerdán tárgyalja a költségvetés bizottság alválasztmánya az adó­novellát. A képviselőház költségvetési bizott­ságának alválasztmánya május 13-án, szerdán délután tartja ülését, amelyen az egyenesadókról szóló 1927. évi tör­vény módosítására vonatkozó kor­mányjavaslatot fogja tárgyalni. A Lidové Noviny c. lap erről a kö­vetkezőket írja: — A koalíciós adóügyi hetestanácsban sikerült ugyan egyes kérdésekben megegyezni, de egyes — nagyon komoly — vitás kérdések ed­dig még nem oldattak meg. Ilyen el­intézetlen kérdés a különkereseti adó ügye, a társasági funkcionáriusok il­letményeinek megadóztatása, egyes adóeljárási ügyek, mely kérdések el­döntése az alválasztmányra vár. Az adóév kérdésében a pénzügyminiszté­rium egyetért azzal, hogy a folyó év­ben a folyó évre vessék ki az adókat. A pénzügyminisztérium azt kívánja, hogy ez az újítás 1938. január elsején lépjen hatályba később hozandó tör­vény alapján. A koalíciós pártok vi­szont ragaszkodnak, hogy e kérdés is, most nyerjen elintézést. A községi pót­adók beszedésének módját úgy rende­zik, hogy azok a községek szedhetik majd maguk a pótadókat, amelyek azt kérni fogják. Az alválasztmány ülésén a magyar­ság pártjait Ilolota János dr. képviseli. Meg kell vizsgálni az összes német követelést. Régi és új aktivizmus cím alatt Smetacsek Zdenek a Lidové Noviny vezető helyén foglalkozik a fiatal né­met aktivisták megnyilatkozásával. Cikkét így fejezi be: Az egyik német napilap (nem a szudétanémet párt lapja) azt írta, hogy szükséges, hogy az állam ismerje el a szudétanémetek jogi személyiségét. Ha a dolgot így fogalmazzuk meg, úgy nagy politikai kérdést csinálunk belőle, melynek meg­oldását nem értjük meg. Az állampol­gárság valamennyiünk számára egysé­ges. De át kell látnunk, hogy a dolgo­kat mi magunk hajtjuk ezekbe a ki­járatnélküli vitákba, ha a németeknek nem adunk elég lehetőséget a közhiva­talokban való érvényesülésre. Ha a cselekedtek és olyan befejezett té­nyeket vittek véghez, amelyeket bé­kés úton megváltoztatni lehetetlen. Egy európai háború felidézésétől pe­dig mindenki retteg, mert hiszen a fe­lelősséget senki sem meri vállalni egy új gyilkos háború következményei­ért. De ha így áll a helyzet, akkor meg kell találni a módját annak, hogy a népszövetség újra szerveztessék és a ina már teljesen tehetetlen nemzet­közi fórum helyébe egészségesebb szellemű, szilárdabb alapokon nyug­vó és az egyenjogúság szent elvének érvényesítésével működő nemzetek szövetsége kerüljön. És pedig olyan népszövetség, amelyet nem lehet be­fejezett tények elé állítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom