Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-13 / 39. szám
2 oldal. »KOMAROMI ÜAFOKc 1936. május 1 .ií németnek ugyanoly munkaalkalma lesz, mini a csehszlováknak, akkor legalább 80 százalékban elveszíti indokait, amelyek miatt a csehszlovákiai német kisebbség jogi személyiségéi követeli, melynek az állami élet minden terén pontosan meghatározott és elhatárolt, garantált területe volna. Ettől a nehéz politikai problémától könnyen megszabadulhatunk azzal, ha a megbízható németeknek arányos és emberi jogot biztosítunk éspedig egyszerű adminisztratív intézkedéssel. A politikai problémák rendesen akkor válnak reménytelenekké, ha annyira halogatjuk őket, hogy végül presztízskérdésekké válnak. Ebbe a kategóriába tartozik a nemzeti becsület és méltóság kérdéseinek többsége. Nem tudom, miért kellene ezt kiterjesztenünk még azzal, hogy egyszerű gazdasági és közigazgatási kérdésekből mesterségesen csinálnánk kisebbségi és nemzetiségi problémákat. Vonjuk le tehát a konzekvenciákat: politik ink f’ladata a németekkel szemben gondosan megvizsgálni az összes német követelést és kívánságot, amennyiben azok a munkaalkalmak körélje vágnak, nevezetesen a közigazgatásban ós így könnyíteni keli államunkban a nemzetiségi kérdésen minden gazdasági és technikai jellegű dologgal. Ami aztán a nemzetiségi problémából még megmarad, az már nem lesz sem oly sürgős, sem oly nehéz, hogy azt egyszer majd nyugodtabb légkörben ne lehetne megoldani. Rendezni akarják a vasárnapi munkaszQnetet. Mint a PMH. értesül, a kereskedelmi minisztérium nagyjelentőségű kormányrendeletre készül. A, vasárnapi muukaszünet kérdését akarják az egész állam területén egységesen rendezni és pedig úgy, mint az a történelmi országokban már megvan, vagyis hogy vasárnap teljes legyen a munkaszünet. Csak a cukrászboltök, éttermek és kávéházak lehetnek nyitva, minden más üzem zárva maradna. Ezt a rendeletet az iparospárt sürgeti, a cseh néppárt lelkesen üdvözli, az agrárpárt és a szocialista párt helyesli s így megvalósítása komoly stádiumba került. Abesszínia egész területe Olaszország felségjoga alá került. Az olasz király „Abesszínia császára“. — Leírhatatlan lelkesedéssel fogadták Rómában az olasz fasiszta nagytanács és a minisztertanács határozatait. Május 24-én (vasárnap) diákmajálist rendeznek a cserkészek a gimnázium udvarán a nyári táborozás javára. A gimnázium udvarát e célra ötletesen átvarázsolják. Az átalakítás, beépítés szempontjait Toldi meséje adja. Ott fogjuk látni többek között Toldiék „gyepszélen fejérlő“ házát, előtte a gémes kúttal („óriás szúnyognak képzelné valaki“), továbbá a nádas rétet (ahol Toldi Miklós megküzd a vérszopó féreggel); tanúi leszünk annak a szörnyű jelenetnek, amikor Miklós a mulatozó Lőrincnek egyik nagyfejü legényét az elrepülő nagy malomkővel összetöri, avagy miképen fékezi meg Pest uccáján a dühös bikát, stb. stb., egyszóval a majálison a komáromi publikum sokkal szerencsésebb lesz Arany Jánosnál, mert neki csak „rémlett, mintha látná Toldi Miklósnak termetes növését“, de mi a valóságban fogjuk látni szemfényvesztő hires dolgait s „kit a csizmáján viselt“ sarkantyúját. Bájosnak ígérkezik az a jelenet, amikor Miklós táncba viszi Piroskát (az udvar közepén táncdobogó is lesz) s kacagtatónak, amikor Miklós a katedrára ül s magyarázza a IV. osztálynak Arany János hőskölteményét önmagáról. — Elhülünk, amikor halljuk dübörgő hangjait szavának (Hacker & Neufeldnél évszázad után feltámadt a császárság Róma dombjai felett. A Duce beszéde ulán percekig leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte a hatalmas embertömeg Mussolinit, aki után Serena, a fasiszta párt helyettes főtitkára határozati javaslatot terjesztett elő, melyben Mussolininak, az új római birodalom megalapítójának az olasz nép legmélyebb háláját fejezi ki. Abesszíniái főkormányzó fogja kormányozni, aki az alkirály címet fogja viselni és alája fognak tartozni Eritrea s olasz Szomáliföld kormányzója is. Az új római birodalmat már hat állam elismerte. .Meg szombaton éjjel megjelent Mussolini előli von Hassel német nagykövei, Villani báró magyar követ és Wohlgruber osztrák követ, akik szerencsekivánataikat fejezték ki a fasiszta nagytanács történelmi jelentőségű határozatához és egyúttal bejelentették kormányainak nevében, hogy' tudomásul vették Abesszíniának Olaszország állal történi annexióját s azt, hogy az olasz király felvette a császári címet. Nemsokkal ezután a japán nagykövet, a brazil követ és az albán ügyvivő is bejelentette, hogy az ő kormányuk is elismerte Olaszország teljes fenhatóságát Abesszínia felett. drága pénzen már megrendeltük a megafont!) s egyenesen megbotránkozunk azon a vakmerőségen, hogyan áll ez a legény a talpán s reng szörnyű vendégoldal araszos vállán s közben halászlét osztogat Tar Lőrinccel és Piroskával a „Fajankó“ csárdában, ahol tejbe-vajba mártják a vendéget. Az öreg Bencét is elővarázsoljuk Arany János sárgult lapjairól (dr. Borkaféle segédkönyv magyarázatai alapján), hiszen szürkéjén mindenhová elkíséri. Egyszóval május 24-én eddig soha nem tapasztalt majális lesz d. u. 2-től éjfélig._____________________ Fogadjon el csak „BOHEMIA“ cipőkrémet. 92 a nagyvásárról. Nagyvásár zajlott te muH hétfőn Komáromban. Aki nem érdeklődik különösebben a nagyvásárok iránt, akit dolgai nem szólítanak a Dunapartra. vagy a Kossuth-térre. azok alig veszik észre, hogy lenn, a Kossuth-tér zajos mélyén, a májusi esőtől feláztatott sárban, a kezdődő porban, a tárva hagyott üzletajtók s néhányezer jobbfajta bacillus között, edények és textilek szinergiájában, szekerek zörgésében megindult s lefolyt a májusi nagyvásár. Egy-két belvárosi üzlet is észrevette, ahová beballagtak a falusiak, észrevették a hivatalok s az ügyvédi irodák is, — egyébként pedig Komáromot meglehetősen hidegen hagyja a vásár s a sokadalomban jöttünkben mentünkben az volt az érzésünk, hogy ez a vásár inkább izsai randevú, hetényi légyott, vagy szentpéteri találkozó, mint komáromiak gyüldéje. Ismerősökkel elvétve találkoztunk, azok is a vásárt mint érdekes kuriozitást élvezték s végezetül azt is megfigyeltük, hogy Komáromban a helybeli iparosok közül aránylag kevés a kiállító, a májusi mintavásáron. Pék, egy-két cipész, lacipecsenyés, köteles, szitás: alig néhány helyi mester. Inkább vidéki inváziónak tűnt előttünk, mini helyi kereskedelmünk előmozdítójának s itt, e szerény helyen buzdítanám fel iparosainkat s kereskedőinket: használják ki jobban ezt a lehetőséget érdekes ötletekkel, árubemutatással, édesgessék mindjobban a vidéket magukhoz, szoktassák ízlésre városi árura. Mi van az ilyen vásáron? Rengeteg és olcsó textilanyag, s olykor még rá is lehet találni valami olcsó s jó forrásra, egészen véletlenül, rengeteg edény: bádog, meg cserép, cukor és olcsó játék: az ország ipari feleslege az ilyen vásárokon ül el. mint a nagy hullámzásból az iszap, itt terül ki a vásárok par íjain s keres gazdát. Lacipecsenyések sátrai melled pékek, aztán az örök vásári árus: az új Fényes nappal betörő járt a Sétatér utcában. konyhai találmányokat bemutató kikiáltó a maga furfangos csavarh űzői vaj s folttisztítóival, zsebkendők és harisnyák, csokoládé és kefe: nagyon' gyári lerakat formája van mindennek, alig akad egyéni ötlet, kézművesöröm, csupa-csupa gyár. gyár, olcsó és bóvli anyag. Egy hajóhinta, egy céllövölde, de hiányoznak hozzá a jólfésült legények, a sikoltás,; a nevetés, a zaj. A motorkerékpáros »ördögi versenyző« ver egyedül nagy zajt s ez valóban meg is érdemli azt az egy koronát, amit: befizet lünk, hogy lássuk őL nyaktörő s veszélyes mutatványai közben,' amint oldalt csüngve forog körbe-karikába a cirkusz oldalfalain. Meg is vadult két ló a nagy zörgéstől, alig lehetett megfékezni őket, törtek, zúztak nagy idegességükben s az egyik ló a saját szekerére is felugrott. Falusi asszonyok, emberek sétáinak ide-oda, a martosiak s az izsaiak. lioz.nak be szebb, élénkebb szint a sokadalomba s cgv-egy idősebb néni órákig alkuszik három méter párnahajra, bizalmatlan, újra-újra méret,, kicsomagolta!, becsomagoltat s végül az egész csomagot újra felbontatja, hogy megvan-e a három méter igazán? De a kereskedő nem haragszik, ismeri a népet s tudja, hogy alaposan meg kell nyugtatni a vevőket, mert örökké gyanakszanak. A maradékárus is lekergeti a maradékain sáros cipővel álldogálókat, de az ő talpa a iegsárosabb, ahogy a vég vásznakon álldogál... Egyes elszállt anyák hősies küzdelemmel tologatják végig gyermekkocsijaikat a tömegen: jobb helyet is kereshetnének s még ők haragszanak, ha a kocsit nem tudják kellőképpen belegyömöszölni a tömegbe. így megy a vásár. Egy kis zaj van, zsongás inkább, mint lárma, pénz kevés: megy-mendegél, mert mennie muszáj. Komáromban 50 évvel ezelőtt: Jó lesz vigyázni, ha nyitva vannak az ablakok. — A rendőrség figyelmébe! Levél a szerkesztőséghez. Egyik sétatér utcai lakostól levelet kaptunk, amelyben leírja, hogy fényes nappal, délután 5 és 6 óra között tolvajlási szándékkal valaki bemászott a nyitott ablakon. Szomorú dolog, hogyha ilyen időtájban se lehet nyitva hagyni az ablakot, mert lopástól lehet tartani. Akkor ugyan hiába áhitjuk a friss, szabad levegőt, ha ablakot se lehet nyitni. Az alábbi levél tartalmára különösen fölhívjuk a rendőrség figyelmét és kérjük, hogy hasson oda, hogy ilyen eset többet elő ne fordulhasson. A levél igy hangzik: Május 11-én, hétfőn délután 5 és 6 óra között, mint most mindig, az ablakom nyitva volt, de a szobában véletlenül nem tartózkodtunk és egy bizonyos alak ezt az alkalmat kihasználta, fényes nappal vett magának annyi bátorságot, hogy az ablakon keresztül beugorjon és a szobában lévő tárgyak között kotorásszon. Véletlenül a szobában dolgom volt és mikor bemegyek, a rajtaért tettes az ablakon keresztül nagy iramban elfutott az angliai teniszpálya felé, ahol az ott heverő kártyások között eltűnt. Ha véletlenül nem megyek be, úgy mindent nagyon szépen összepakolhatott volna, mert a szekrények nyitva voltak. Így más nem hiányzik mint egy 35 koronás öngyújtó. Figyelmeztetem az „Anglia“ sétatéren lakó szomszédokat, hogy a földszinten levő ablakokat ne hagyják nyitva, mert annak ások munkanélkülinek, kik egész nap a parkban kártyáznak, arra is jut idejük, hogy a nyitott ablakon keresztül látogatásokat végezzenek. , I. K. sétatér uccai lakos. Nagyobb volt a kedv a turisztikára, mint mostanság. A komárommegyei természeti szépségeket igyekeztek kiélvezni eleink s lám, alig köszöntött be a május, már elkezdték a kirándulásokat. Egy kisebb társaság a „komárommegyei havasra“, a Gerecsére ment föl, igen kedélyes együttesben, „gyürüdző homályu hajnalhasadáskor“ kezdték a felmenetelt s este, kedélyes tábortűz mellett pezsgővel végezték. Érdemes volt igy kirándulni, persze, a cikkiró maga is megjegyzi, hogy a társaság e roppant hegy megmászásában kivétel, mert a Gerecse-kultusz még mindig nem elég honos Komáromban s vidékén. Olyan nagy ez a hegy, — írja tréfásan az egykori ci’- kiró, — hogy ennél a hatalmas lábnál a többi apró hegyek csak tyúkszemeknek tűnnek föl. (Célzás arra, hogy a hegy 1890 láb magas). Az építkezési kedv igen fellendült Komáromban: 1886 májusában egyszerre hat házat kezdtek építeni. „Városunk csinosodása jelének tekinthető ez a jelenség“ — Írják elégedetten. 25 évvel ezelőtt: Pontosan huszonöt évvel ezelőtt írja ezt a Komáromi Lapok: „Tegnap volt hét esztendeje, kogy ott könnyeztünk a költő-király, Jókai, ravatala mellett, hogy igy, meg úgy- nem telik bele 2—3 esztendő s megteremtjük a nagy Halhatatlan komáromi ércszobrát... .. .És ma sem vagyunk előbb, mint hét esztendővel ezelőtt voltunk. Még mindig nincs Jókai-szobor, még papiroson is csak alig 7000 szerény korona hirdeti a világnak, hogy gyűjteni akartunk valamikor a komáromi Jókaiszoborra, de hát az áldozatkészség forrásai igen hamar beszáradtak. .. .A Jókai-szobor ideája sokáig idea — május 12. Május 9-én, szombaton este 10 órakor összeült Kómában a nagy fasisztatanács, melyei minisztertanács követett. A minisztertanács rövid ülésén egyhangúan elfogadta a nagy fasisztatanács határozatait, amelyet este fél 11 órakor hirdetett ki Mussolini a római Palazzo Venezia erkélyéről. Mussolini 350000 római előtt, leirhatatlan lelkesedés közöli jelenletle be, hogy a fasiszta nagytanács megpecsételte Abesszínia sorsát és kihirdette az erre vonatkozó törvényt, mely szerint az abesszin császárság minden területe és minden vidéke az olasz királyság teljes és tökéletes felségjoga alá került. A törvény második pontja szerint az olasz király és utódai felveszik az abesszíniái császári címet. A Duce ezután kijelentette, hogy ezzel létrejött az olasz birodalom. Az olasz nemzet birodalmai teremtett vérével, azt munkájával meg fogja termékenyíteni és haderejével meg fogja védelmezni minden ellenség ellen. — Azzal a szent bizonyossággal emeljétek fel légionáriusok — mondotta Mussolini — a hadijclvényeket, a fegyvereket és a sziveket is, hogy tizenöt
