Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-02 / 36. szám

Lapunk mai száma a jfiirőheti teljesRádió-másort tartalmazza

Otveiihetedilí évfolyam. 36. szám._______ Szombat, 1936. május 2.

Alapította: néhai TUBA JÁNOS.

Belelte Itezerkesztte GAAL GYULA dr. Szerkesztői BARANYAI JÓZSEF dr.

Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr.

POLITIKAI SZEMLE

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel eflész évre SS K£, félévre 40 K6, negyedévre 20 K6. - Külföldön 120 K5.

Egyesszám ára 1 korona.

„Boldog“

Szlovenszkó.

Komárom, május 1.

(AL) A népjóléti miniszter nemrég Pozsonyban járt és nagyobb beszédben szólott gazdasági és népjóléti kérdésekről. Szerinte Csehszlovákia gazdasági helyzete már állandóan javul, a legsúlyosabb nehézségeket már sikerült leküzdeni. A kivitel fokozása érdekében a kormány mindent meg fog tenni és — mondotta Necas népjóléti miniszter — Szlovenszkó és Ruszinszkó, de az egész köztársaság szempontjából is nagy jelentősége van annak, hogy Csehszlovákia mielőbb kössön kereskedelmi szerződést Magyarországgal. A népjóléti miniszternek ezt az utóbbi kijelentését nyugodtan aláírja mindenki, mert a magyar politikának egyik sarkalatos követelése az, hogy a szomszéd államokkal, így elsősorban Magyarországgal rendezett kereskedelmi kapcsolataink legyenek. Ebből csak haszna lenne az egész köztársaságnak, de különösen Szlovenszkónak és Ruszinszkónak.

Egyes lapok a népjóléti miniszter beszédével kapcsolatban már ékes dithirambusokban zengedeznek himnuszokat Szlovenszkó fejlődéséről. A kormány átvételekor maga Ilodzsa miniszterelnök is paradicsomi boldogságot ígért Szlovenszkónak. Ezzel szemben Necas népjóléti miniszter megállapítja, hogy Szlovenszkóban a vállalatok egész sora megszüntette tevékenységét és bár szerinte ilyen tünetek a történelmi országokban is előfordulnak, a népjóléti minisztérium a kereskedelmi minisztériummal együtt meg akar ragadni minden eszközt, hogy megakadályozza itt az üzemek további korlátozását vagy beszüntetését. A Vág és a Garant völgyében pótgyáriparok létesítéséről is gondoskodik a kormány. A népjóléti miniszternek ezek a kijelentései beismerései annak, hogy Szlovenszkó mindezideig mostohagyermeke volt a köztársaság gazdasági kormányzatának, paradicsomi állapotokról itt szó sem lehet, sőt most már az állam általános érdeke is megköveteli, hogy Szlovenszkóra nagyobb gondot fordítsanak és megakadályozzák további leromlását.

Mikor egy-két hónap elölt arról volt szó, hogy a szlovák néppárt belépjen a kormányba és a szlovák néppárt ennek egyik előfeltételéül az autonómiát követelte, kormánykörök ezt a követelést azzal utasították el, hogy Szlovenszkó nem tudja eltartani önmagát és Szlovenszkóra az állam ráfizetni kénytelen. A szlovák néppártnak a kormánnyal tárgyaló kiküldöttei ekkor kimutatták, hogy Szlovenszkónak az állami jövedel-Komárom, május 1.

Az egyesillt magyar pártok deklarációja az államvédelmi javaslatok tárgyalásán.

A képviselőház keddi plenáris ülésén került tárgyalásra az államvédelmi javaslat, amelynek vitájában Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az egyesült keresztényszocialista és magyar nemzeti párt nevében a következő deklarációt terjesztette elő:

— Az állam biztonságát szolgálni akaró intézkedésektől a magyarság nem fél és nem fél a kémkedést elfojtó büntetésektől sem, mert a magyarság históriája és tragédiája mutatja, hogy a magyar esküjét megtartja és nem kémkedik. A magyarság fél azonban attól, hogy ez a törvény olyan közszellemet fog teremteni a közigazgatásban és az állami élet működésében, amely azokat az elsődleges jogokat, amelyek az állam alaptörvényében, az alkofmánytevélbcn intézményesen biztosítva voltak, kicsavarja a nemzetiségek kezéből.

— Épen ezért tiltakozunk a közvélemény előtt minden olyan törvény meghozatala ellen, amely az emberi szabadság, a törvény előtti egyenlőség, a bíróság előtti védekezés szabadsága és a tulajdonjog alapelvei ellen irányul. Az ilyen terv nem egyéb, mint megtagadása mindannak, amit a csehszlovák állam létrejöttekor alkotmányában szabadságjogokban a nemzetiségeknek a világ közvéleménye előtt megigért, megtagadása a demokrácia örök érvényű elvének s útja a diktatúrának.

Machnik nemzetvédelmi miniszter

az államvédelmi javaslatokról.

A köztársaság oltalmáról szóló törvény kiegészítésére vonatkozó s a kémkedés és a katonai árulás bűntettének megszigorító novella és államvédelemről szóló törvényjavaslatok képviselőházi együttes tárgyalásán felszólalt Machnik nemzetvédelmi miniszter is aki beszédében kifejtette, hogy a törvényjavaslat az alkotmány mellett az állam egyik legfontosabb törvényhozási alkotása. Célja az állam védelmének és önállóságának biztosítása. Ezután a legutóbbi 150 év eseményeivel foglalkozik, majd a világháborúval, mely a csehszlovák önállóságot megteincknck legalább is 24.7 százaléka jár. Szlovenszkó lakosainak száma az egész állam lakosságának 23 százaléka, Szlovenszkó területe az egész állam területének 35 százaléka, Szlovenszkó adózóképessége pedig 16 százalék. Ezeknek a tételeknek középarányosa az említett 24.7 százalék. Ilyen arányban azonban Szlovenszkó sohasem részesült a beruházásokból

remtelte. Elfogadtuk, — úgymond — azt az alapelvet, hogy demokratikus és összes lakosaival szemben igazságos államot építsünk ki. Erre igyekezett Masaryk elnök és erre igyekszik a mostani elnök is. Mindketten nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bebizonyították, hogy célunk a demokratikus békeköztársaság. Nem mulasztottunk el alkalmat, hogy hozzá ne járuljunk a béke biztosításához. A köztársaság elnöke külügyminiszter korában számos példáját adta ennek. Ez az akarat azonban nem volt meg mindenütt és ezért elsősorban a védelemről kell gondoskodnunk.

A katonai igazgatás évek óta mindent megtett a hadsereg fejlesztésére. Az állam védelmére azonban nem elegendő egyedül a hadsereg. Ma egész nemzetek és az államok s összes lakosai harcolnak. A törvényjavaslat az összeseknek az állam védelmében való részvételét akarja biztosítani. Sok helyen kétség keletkezett, hogy szükséges-e mindez? Őszintén kivánja, hogy ne legyen erre soha szükség, hogy ne kerüljünk háborúba. Nem fogjuk azt hirdetni, de nincs meg mindenütt ez az akarat. Tudjuk jól, hogy körülöttünk leplezve és nyíltan nagy katonai előkészületek folynak s ezért a védelmet idejekorán elő kell készíteni. A nemzetgyűlés ellenőrző joga csorbítatlanul megmarad, a törvény mindenkire kivétel nélkül nagy kötelességeket és terheket ró és mindenkitől maximumokat követel. Természetes, hogy az első intézkedéseket a határokon kell megtenni és egészen mindegy az, hogy kik vannak a határon túl. A rendelkezések egyenlő módon érintik a cseheket és szlovákokat, valamint a kisebbségekhez tartozókat is. Az egész lakossághoz fordul, hogy a törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy barát és ellenség is lássa, hogy az állam védelmére mindent meg fogunk tenni.

Pajor Miklós szenátor bírálata az

1934. évi zárszámadásról.

A szenátus zárszámadási vitájában résztvett Pajor Miklós dr. magyar szenátor, aki az 1934. évi zárszámadást alapos bírálat alá vette. Hangsúlyozta, hogy az 1934. évi zárszámadás 1,384 milliós deficitje főleg azért állhatott elő, mert nincs független állami szám-és azokból most is csak 14 százalék jut neki. Hasonló az eset pl. az iskolaügyi kiadásokkal, melyből szintén csak 14 százalék esik Szlovenszkóra. Ugyanilyen aránytalanság mutálható ki, már amennyire az a költségvetés alapján lehetséges, egyéb szakokban és ágazatokban is.

A legutóbbi hivatalos kimutatás szerint a köztársaságban a munkanélkü-Szer kész tőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29.

Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

liek száma csökkent ugyan, dcSzlovenszkón még mindig aránylag nagy számban, jóval többen mint százezren vannak munka nélkül. A népjóléti miniszter hangsúlyozza, hogy az utóbbi években csak Szlovenszkóban történtek nagyobb arányú vasút- és útépítési munkálatok. Szerinte ilyen és egyéb munkálatok révén Szlovcnszkóban 45 ezer munkanélküli jutott foglalkozáshoz, további közmunkák révén pedig még 12 ezernél több munkanélküli személy remélhet keresetet.

Ezeknek a munkálatoknak kedvező eredményét bármennyire keressük is, még nem igen tudjuk látni. Fellendülést nem igen tapasztalunk. Régebbiek és nem olyan könnyen megszüntethclők ennek az okai. Ismeretes, hogy ha Szlovenszkóban nagyobb arányú közmunkákat indítanak meg, a munkásoknak egy részét, különösen az clőmunkásokat, Morván túlról hozzák ide. Az ezekkel a munkálatokkal kapcsolatos szállításokból nagyon sokat juttatnak a Csehországból ide telepedett cégeknek. Ezekben az esetekben tehát a kiadás Szlovenszkó terhére esik, de a jövedelem és a vele kapcsolatos adó a történelmi országoknak jut. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a szlovenszkói közalkalmazottak sorában nagyon sokan a történelmi országokból származnak, így például a csendőrségnek és a pénzügyőrségnek több mint 80 százaléka, a hivatalnokoknak pedig 43 százaléka Morván túlról való, akik sok szükségletüket nem Üt Szlovenszkóban szerzik be és esetleges felesleges pénzüket sem itt költik cl. A Szlovcnszkóból származók rendesen alacsonyabb fizetési osztályokban szolgálnak és így fogyasztó képességük is sokkal csekélyebb, mint az ide helyezetteké.

Kedvező jelenséget lát a népjóléti miniszter abban is, hogy emelkedett a szociális biztosító tagjainak száma. Nem kételkedünk abban, hogy ez így van, de vájjon mennyivel apadt előzőén ez a szám és elérte-e már régi nagyságát? De egyébként is nem látunk éppen valami biztató jelet abban, ha mindenki például a nyugdíjbiztosítóba tolong, mert ez azt bizonyítja, hogy ma önálló gazdasági lét megalapozásának kockázatát alig meri valaki is vállalni.

Szeretnők osztani Necas miniszternek Szlovenszkó tekintetében táplált optimizmusát, de nem tehetjük. A kormány most toldoz-foldoz és úgy ahogy iparkodik jóvátenni a régi bűnöket és mulasztásokat. Nagyvonalú gazdasági koncepciója azonban Szlovenszkó részére most sincs és ezért csak kortes-beszédekben és a türelmes papiroson fogja megállni helyét az oly kellemesen hangzó »boldog« jelző Szlovenszkó előtt.