Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-18 / 32. szám

2 oldal »KOMAROMI LAPOK« zetközi szerve az államoknak, amely­nek döntését respektálni kell. Azon­ban az egész olasz-abesszin háború alatt minden egyébről meg lehetett győződni, csak arról nem, hogy a népszövetség olyan osztatlan tekin­téllyel rendelkeznék, amely előtt min­den állam meghajlik. Sőt éppen az egyik nagyhatalom vonla ki magát a népszövetség alól s bár továbbra is tagja maradt, azonban döntését fi­gyelmen kívül hagyta, különösen ami­kor Olaszországot mint a háború kez­deményezőjét megbélyegezték. De a szankciók alkalmazásánál sem tudott egyöntetűen eljárni. Dacára Anglia nagy tekintélyének, csak részben si­került a szankciót foganatosítani Olasz­ország ellen s vannak államok, melyek nem hajtották végre a megtorlásokat és azok az államok pedig, amelyek al­kalmazták, súlyos veszteségeket szen­vedtek exportjuk nagyfokú csökkenése következtében. Ismert dolog, hogy Franciaország is milyen nagy erőfe­szítéseket tett a szankciók megszünte­tésére, sőt azok kiterjesztése ellen nyíltan állást is foglalt, ami szintén azt bizonyítja, hogy a népszövetség nem az a hatalom, amelynek a világ minden fenlarlás nélkül engedelmes­kedik. Ezek a tapasztalatok nem gyarapít­ják a népszövetség nimbuszát, sőt könnyen kétségeket támaszthatnak e nemzetközi politikai szerv létjogosult­sága iránt is, mert az utóbbi időben egyremásra átélt kudarc semmiképen sem öregbítette tekintélyét. És most itt van az olasz-abesszin háború lik­vidálása. Anglia a népszövetség útján akarja elintézni a súlyos kérdést, azon­ban a népszövetség egyik tagja, Olasz­ország a népszövetség beleavatkozása nélkül hajlandó csak megkezdeni a béke tárgyal ásó kai. Olaszország egysze­rűen mellőzni kívánja a népszövetsé­get, amely a háború alatt állandóan ellenséges magatartást tanúsított el­lene s amelytől nem vár olyan dön­tést, amely az ő érdekeit kielégíti. Mint ahogy a japán-kínai háborúban tehetetlen volt a népszövetség, most az afrikai háború végső felszámolásá­nál sem hajlandó a győztes fél az ő döntését elfogadni, sőt még közbenjá­rását is elutasítja. És. ezt cselekszi egyik európai nagy­hatalom, a népszövetség tagja! Meny­nyire nem látja biztosítottnak érdekei védelmét a népszövetségben, ha min­den erejével távol akarja tartani an­nak expozituráil mégcsak a tárgyalá­soktól isi Rendkívül jellemző ez Olasz­országra, de főképen a népszövetségre, amelynek tekintélye napról-napra csökken s amelyet hovatovább már senkisem fog respektálni. Másfél évti­zed alatt ennyire vitte ez a világbéke megtartására alakult nemzetközi in­tézmény, amely ma már nem képes érvényt szerezni felsőbbségének. Szo­morú eredmény ez, amely csak azt mutatja, hpgy a népszövetség valami qzérvi hibában szenved, amelyet csak ügy lehetne jóvátenni, ha új nép-ÉlU it***. )Mi&JiUä íi »4LUÜJ4U4M Izgalmas percek. Irta kálnoki Bedö Béla. ,Naps,\igé,r kisasszonytól jobbra Miss Lóna ment egy Tauchnitz-könyvvel á kisportolt jobb kezében, én meg balra, egy kétújjnyi vastag, kockás skót plaiddel felfegyverkezve. A pa­tak folyását követtük, el a szénaka­szálók mellett, egész a domboldalig. Ott azután gondosan kiterítettem a sokbolyhú, ruganyos takarót és Nap­sugár kisasszony őcsöppsége azonnal birtokba is vette a nevelőnővel — óh, bocsánat, a társalkodónővel, ter­mészetesen: társalkodónővel — egye­temben. Én vagy egy félméterrel lej­jebb, a fűre telepedtem, Miss Lóna elmerült a Tauchnitzba, én meg... vájjon, én meg... a közeli erdőből hallatszott a vadgalamb szava és így én természetszerűleg abba merültem el. Azután négy egyforma fűszálat téptem. Derékon fogva őket, egy ki­csit közelebb vonultam a takaróhoz és megkértem őcsöppségét, hogy kös­sük össze a négy fűszál nyolc végét. Ha egy kör lesz a négy összekötött fűszálból, akkor minden jól van. Lás­sunk munkához. A világ legédesebb munkájához, mert kötözgetés közben szövetséget alakítanának, amelynek tagjai valamennyien egyenlő jogúak lennének s nem egy hatalmi csoport érdekeit képviselné, hanem valameny­­nyi tagállamét, még pedig minden vá­logatás nélkül. Ma nem ez a népszö­vetség, azért nem bízzák reá magukat még a tagállamok sem. S inkább nél­küle intézik cl vitás ügyeikéi, mert így megfelelőbb eredményt érhetnek el. Hlinka a centralista szlovákok ellen A húsvéti politikai megnyilatkozá­sok közül Hlinka András, a szlovák néppárt elnökének vezércikke szem­rehányásokat tesz a szlovák centra­lista politikusoknak, akik a szlovák autonomisták minden lépésében ma­­gyarónságot és dualizmust látnak. Hlinka cikkében önérzetesen hangsú­­súlyozza, hogy Hlinka, Juriga, Sky­­csák, Buda és Grabács nélkül nem volna szlovák politikai történelem. Is­mer politikusokat, akik az államfordu­lat előtt harcoltak a szlovák nyelvért, a nemzetért lángoltak és áldozatokat hoztak érte, de ma már csak a cseh pártok segítségével tudják felszínen tartani magukat. Engedje meg ma­gának Dérer, Markovics. Hodzsa, Ur­­siny, Hrusovszky és Micsura azt a fényűzést, — írja cikkében Hlinka,— alapítsanak független szociálista, ag­rár és lidák pártol és akkor össze­mérjük velük erőinket. Legyőzve ma­radnának a porondon egyetlen man­dátum nélkül. A „megbízhatatlanság“ fogalmá­nak szabatosabb meghatározása. Az államvédelmi javaslatoknak egyik rendelkezése arra vonatkozik, hogy az állammal szemben kit kell »megbíz­hatatlannak« tekinteni. Minthogy az eredeti törvényjavaslatban ez a kérdés nem volt elég világosan tisztázva, az egyes bizottságokban erős vitára adott okot s a véderőbizottság ezt a sza­kaszt nyitva is hagyta, hogy a kér­désben később hozassák döntés. A ko­alíciós pártok hetes véderő tanácsa most foglalkozott ezzel a kérdéssel,, elsősorban is az »állami szempontból megbízhatatlan személy« fogalmának meghatározásával. Hosszas és kimerítő tanácskozások után, amelyeken a nem­zetvédelmi minisztérium hivatalnoka is résztvett, megkísérelték a »megbíz­hatatlanság« negatív és pozitív felso­rolásokkal való meghatározását, azon­ban sikertelenül. A hetes tanács végül úgy határozott, hogy az államvédelmi javaslatnak idevágó intézkedéseit teljes terjedelmében változatlanul elfogadja, de bizonyos kiegészítésekkel, amely kiegészítésében taxatív felsorolással igyekeznek meghatározni az »állami­lag megbízhatatlan« fogalmat. így megbízhatatlan személynek nyilvánít­hatók — többek közölt — azok, akik a köztársaság védelméről szóló tör­vény bármely intézkedésébe ütköző bűncselekmény miatt jogerősen elitél­tetlek. Ami a megbízhatatlanná való nyilvántartási eljárást illeti, a járási főnökök illetékessége megmarad, el­lenben a fellebbezési eljárás során az országos hivatal mellett létesíten­dő tanácsokba, ha munkásember meg­bízhatatlanná nyilvánításáról van szó, a kereskedelügyi minisztérium küld ki megbízottat. Munkaalkalmakat, földreformot és általános adósságrendezést kö­vetel a Üeské Slovo A cseh nemzeti szocialista párt lap­ja, a Ceské Slovo húsvéti politikai cikkében azt írja, hogy a tavasz és nyár azt követeli a kormánytól, hogy megfelelő és hasznos beruházási pro­gram összeállításával minél több mun­kaalkalmat teremtsen. A munkanélkü­liek nagy részét vissza kell juttatni kenyérkeresethez és földet kell adni mindazoknak, akik okosan tudnak bánni vele. A lap szerint a cseh nem­zeti szocialista párt nem győzi eléggé sürgetni a második nagy földreform szükségességét. Föl kell parcellázni a passzív állami birtokokat és erdősé­geket, célszerű telepítési végrehajtani és utána megoldani a lakosság összes rétegeinek adósságrendezését, főképen azokét, akik saját hibájukon kívül ju­tottak bajba a nyomasztó gazdasági válság következtében. Nekünk emi­nens érdekünk, — hangoztatja a lap — hogy az adósságmentesítés nocsak a földmívesre, hanem a kisiparosokra és a magánalkalmazottakra is kiter­jesztessék. A végrehajtási eljárás enyhítése Az igazságügyminisztérium törvény­javaslatot készített a végrehajtási el­járás módosításáról. A javaslat az el­járás szigorát enyhíteni akarja s így többek között nem lehet lefoglalni a kegyszereket, a háztartásban állandó­an használt és nélkülözhetetlen tár­gyakat, továbbá annyi élelmiszert, amennyi az adós és családja négyheti szükségletét fedezné, élelmiszer híján nem foglalható le az a pénzösszeg sem, amely a négyheti élelmezés költ­ségeit fedezi, nem lehet lefoglalni a V?: ».•»•■;>)> -____ai___C ■ . '........•_:__.___ Tofla pedig arab agarak voltak) dél­nek mennek, egészen a salétrom­mocsárig és ott az első nagyobb cso­port gazellára eresztik a kutyákat. A gazellák meg, akár nálunk a nyúl, biztosan a keletnek lévő domblánc felé menekülnek és így nekem csak egyenesen kelet felé kell mennem, hogy az útjukat a dombok felé el­vághassam; ha majd a szelek szár­nyán repül felém ez a négylábúak förgetege. Egy pár percnyi szédületes vágta... egy-két lövés a nyeregben állva és párhuzamosan haladva a ga­zellákkal és hazaviszünk egy pár dorcas-gazellakampót — voilá tout — a kitűnő pecsenyéről nem is beszél­ve... Ha nem volnának a buzserbuá-k, az ugróegerek ásta lyukak és föld­alatti folyosók a világon, ahol a ló a lábát, a lovasa meg a nyakát törheti igen könnyen, nem is volna talán ve­szélytelenebb szórakozás a világon a gazellákra való galoppirozásnál; mert itt még csak meg sem sörétezhet az ember senkit, mint azt az otthoni körvadászatoknál oly szívesen és oly gyakran cselekszi valamelyik jólelkű és óvatos szomszéd. A lábam kint volt a kengyelből, az . arab nyeregben tudniillik igenrö­______ 1936. április 18 negyedévi lakbér kifizetéséhez szük­séges pénzt sem, valamint azt a se­gélyösszeget sem, amelyet az adós va­lamely közpénzből kap. A gazda a végrehajtás alól egy fejőstehenet, mgy két kecskét, vagy három juhot kivon­hat s a háziállatok számára annyi takarmányt tarthat vissza, amennyire a legközelebbi aralásig szüksége van. A szellemi munkások, a hadsereg, a csendőrség és rendőrség tagjai meg­tarthatják a hivatásuk teljesítéséhez szükséges jobb ruháikat s azokat a tárgyakat, melyekre hivatásuk v^igy szolgálatuk teljesítéséhez szükségük van. A munkás és kisiparos megtarthat­ja a foglalkozásának űzéséhez szük­séges munkaeszközeit. A kisiparos 3000 korona értékű nyersanyagot is meg­tarthat, ha arra iparának űzéséhez szüksége van. A biztosításból eredő pénz sem foglalható le, ha azon tata­rozni, vagy fölépíteni kell a bebizto­sított épületet. Az adós jegygyűrűjét sem szabad a végrehajtónak lefoglal­nia. A végrehajtás nem foganatosítható olyan időben, amidőn a jóerkölcsök­kel ellentétben álló helyzetet idézne elő. Végre egy törvényjavaslat, amely számol az emberséges érzülettel is. Május 6 án ülést tart a kisantant állandó tanácsa A kisantant állandó tanácsát május 6-ra Belgrádba összehívták. A kisan­­tanttanács rendkívüli ülésének az a célja, hogy a három ország külügy­minisztere kicserélje nézetét az általá­nos politikai helyzetről. A jugoszláv kormány félhivatalos lapja, a Vrerne foglalkozik az osztrák általános v^dkölelezettség bevezetésé­vel és kijelenti, hogy a kérdés fölött a kisantant még távolról sem tért napirendre s Ausztria hiába ringatja magát abban a hitben, hogy a tilta­kozáson semmi egyéb nem fog tör­ténni. Ellenkezőleg, — írja a lap — a három kisantant állam teljes egyet­értésben folytatja mozgalmát a nem­zetközi kötelezettségek betartása és a kisantant államok érdekeinek meg­óvása érdekében. A lap azzal végzi cikkét, hogy Slojadinovics miniszter­­elnök, a kisantant állandó tanácsának elnöke legutóbbi nyilatkozatában vi­lágosan kifejezésre juttatta, hogy a három állam erélyesen igyekszik ki­elégítő megoldást találni ebben a kér­désben. a játszók ujjai minduntalan és egész véletlenül összeérhetitek és hogy ez mit jelent, azt nem kell magyaráz­nám senkinek, aki már vólt valaha szerelmes. Aki pedig még sohasem volt szerelmes, holott már novellát olyas, ahhoz nekem semmi közöm, az hottentotta. A fűszálakból egy kicsit hepehupás kör lett, de mégis kör, az ujjunk — és ez a fő — tizenhatszor ért össze, épp Napsugár kisasszony éveinek száma, — állapítottam meg boldogan, amikor... krrr... megszó­lalt az ébresztőórám és én nem a domboldalon, a patak mellett, a ka­szálók közelében, a skót plaid tő­­szomszédságában találtam magam, ha­nem aequatoriális Afrika kellő köze­pén a sátoromban, a tábori ágyamon fes a kezemen a házi légyfogó camae­­leonom csücsült nagy renyhén. Egy pillanat alatt talpon voltam és egy negyedórával későbben már nye­regben, mert gazellákat akartam ga­loppozni aznap; az egycsövű kis, há­romszázötvenes expresszennnel a nye­regkápán. Az elmúlt álom édes íze még a számban volt, amikor kiadtam a rendelkezéseimet: Radzsel és Ouen­­nes, Naszrin és Dadon Szajad ésTof­­la pórázzal a kezükben (Naszri és Dad telivér arabsmének, Szajad és vidre csatolt kengyelvassal kell lo­vagolni és szép lépésben bandukol­tunk kettecskén, Biszkri meg én, a dombok felé, amikor vagy száz lépés­re tőlünk megpillantok egy félhold­­nyi területet vadfügével benőve. Már pedig a vadfüge, ez az érett és há­mozott diószínű és nagyságú rend­kívül zamatos és édes gyümölcs egy­formán a kedvencünk volt, Biszkri­­nek és nekem és így csak természe­tes, hogy egy félfordulattal jobbra azonnal feléje tartottunk a bokrok­nak. Úgy számítottam, hogy előbb delectáljuk magunkat mind a ketten és azután teleszedem a nyeregtáskái­mat, gazellagerinc után vadfüge és fekete kávé ... felséges lesz! Amint így közeledünk a kis gyü­mölcsöshöz, a lovam egyszerre el­kezd nyugtalankodni.. . játszik a fü­leivel, fel-le dobálja a fejét, hirtelen horkol, én bögölyökre gondolva nyug­tatom. Már egész közel vagyunk a fügéshez, akkor hirtelen megtorpan, majd félreugrik egy akkorát, hogy Los Angelesben még a kisöccsétsem látták soha, úgy, hogy ma sem értem, hogyan maradhattam nyeregben ken­gyel nélkül; perdül, mint az orsó és vágtat, de úgy vágtat, mintha Epsom­­ban futna a derbyért. De nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom