Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-04 / 28. szám

Lapunk mai száma ajövAheti teljesRádió-mftsort tartalmazza

Otrenhetedik évfolyam. 28. szám. __________ !*izon)bat^l^jQ^priIis_4.

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI LAP.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Kö, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 KC.

Alapította: néha! TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztős GAAL GSIJLA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr.

Egyesszám ára 1 korona.

Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr.

POLITIKAI SZEMLE

A kollektiv bizonytalanság.

Komárom, április 3.

(AL) A büszke Albion demokráciáját, parlamentarizmusát, nagypolitikáját és különösen diplomáciáját mindenkor példaképen állítják a kontinens népei elé. Angolország hoszszú időkre szövi terveit, a la long politikát folytat. Máskülönben sokszor meg sem ludr.ók érteni magatartását. Egy angol publicista most teljes őszinteséggel volt kénytelen megállapítani, hogy Anglia diplomáciai vonalvezetése az utolsó egy éven belül rendkívül sok ingadozást és határozatlanságot tüntetett fel. Ez alatt az idő alatt a diplomáciai kaleidoszkóp Angliában éppúgy, mint a többi nyugati hatalomnál, megdöbbentő gyorsasággal változtatta színeit. 1935 februárjában, miután Németország kilépett a népszövetségből, Nagyhritannia Franciaországgal együtt Európa pacifikálására tett javaslatot. Múlt év márciusában Hitler kimondotta az általános védkötelezetlségel, erre áprilisban a slrcsai konferencia következett, amelyen Olaszország is csatlakozott Anglia és Franciaország németellenes frontjához. Alig kél hónapra rá. Angolország tengerészeti egyezményt létesít azzal a Németországgal, amely ellen nemrég fordult. Múlt év őszén majdnem háborús konflagrációig feszüli a húr az eddig tradieiósan összetartó Olaszország és Angolország között, amely a németekkel történt megegyezés következtében elkedvetlenedett Franciaország felé közeledik. Ezek után a genfi arénán London és Párizs között látszólagos összetartás alakul ki, amely azonban nem tud testei ölleni. Március 7-én Hitler rajnavidéki lépésére isméi kimélyül közöttük az ellentét, az olasz-abesszin kérdés háttérbe szorul ugyan, de Franciaország nem hajlandó kijátszani a kollektivitás rendszerét Olaszország ellen, ha Angolország nem teszi ugyanezt Párizs érdekében a németekkel szemben.

Ma az angol közvélemény semmiképpen sem kíván Franciaország érdekében további s különösen katonai

Komárom, április 3.

Az államvédelmi törvényjavaslatról nyilatkozott a nemzetvédelmi miniszter

Megírtuk, hogy a kormány beterjesztette a képviselőházhoz az állam védelméről szóló törvény javaslatot. A képviselőház véderőbizottsága szerdai ülésén foglalkozott a törvényjaslattal, melynek bemutatásánál Machnik nemzetvédelmi miniszter beszédet mondott. A nemzetvédelmi miniszter többek között a következőket mondotta:

— A törvény az állam biztosításának és védelmének szilárd, széles és mély alapjait akarja megteremteni. Mindenkit és mindent belevon az állam védelmébe. Nem lesznek kivételek és nem lesznek kedvezmények. A törvény mélyen belenyúl az összes polgárok tulajdonába, jogaiba és szabadságába. De ezek az áldozatok elengedhetetlenek az állam létének és polgári életének biztosítása érdekében. A következő háború nemcsak a hadseregnek lesz háborúja, hanem az egész állam s valamennyi lakosának a háborúja lesz. Az ilyen háborúra idejekorán kell nagy előkészületeket tenni nemcsak a hadsereg felfegyverzése és ellátása tekintetében, hanem az egész lakosság biztonsága és ellátása céljából is. A lehe'ő legnagyobb aularkiáról kell gondoskodni mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésben. Az ipart a lehelő legnagyobb teljesítő képességre kell emelni, gondoskodni kell a mezőgazdasági és ipari termékek helyes elosztásáról és az ipar megbízhatóságáról is, hogy az a válságos pillanatban hiánytalanul működjék. A katonai igazgatás a háború esetére minden téren, de különösen gazdaságtermelési szempontból már nagy munkát végzett.

— Gondoskodni kell azonban arról, hogy az állam védelmének előkészítése céljából a gazdasági és szociális életbe* való minden beleavatkozás a törvénnyel jogi alapot is nyerjen. A nemzetközi intézmények nem biztosítják a nemzet és az állam teljes jogbiztonságát, mert nem az összes nemzetek és államok készek magukat alávetni egyenlő módon azok határozatainak és ezért minden államnak ezek mellett a békeintézmények mellett egyidejűén magának is gondoskodnia kell biztonságáról. Az önállóság és szabadság jentartásáról gondoskodni kell, tehát elő kell készülni. Ha az ellenség azt fogja látni, hogy a köztársaság el van határozva arra, hogy az összes csapásokat nemcsak kivédje, hanem viszsza is fizesse, akkor a jól felkészült állam elleni támadást megfogják gondolni, mert az veszélyes kockázatot jelentene. A rendszeres előkészülettel nemcsak az ellenséget lehet visszatartani a támadástól, hanem meg lehet akadályozni sokkal nagyobb bajt, a háborút is, mely még sokkal borzalmasabb volna az elmúlt világháborúnál. Végül felszólította a bizottság tagjait, hogy a törvényjavaslatot pártra és nemzetiségre való különbség nélkül fogadják el.

Kormányrendelettel módosítják az önkormányzatok szanálásárólszóló törvényt.

A törvények és rendeletek gyűjteményében 69. szám alatt, most jelent meg a meghatalmazási törvény alapján kiadott ama kormányrendelet, amely a tavaly áprilisban hozott, a községek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényi módosítja. E törvény kimondotta, hogy a községek pénzügyi gazdálkodásának rendelkezésére évi 202 millió korona fordítandó, továbbá az országos juttatásokból 35 százalék. A most megjelent kormányrendelet kimondja, hogy 202 millió koronát kitevő államsegély összegét annyival szállítják le, amennyit az önkormányzati alapoknak a kamatláb leszállításával elért megtakarításai tesznek ki. Ugyancsak levonják azokat a megtakarításokat is, amelyeket a községek az adósságrendezési kormányrendelet alapján értek el. Az egyes tartományoknak a községi költségvetésekhez való hozzájárulásait az eredeti juttatás 50 százalékával emelik.

lekötöttségei vállalni, a hivatalos angol politika azonban meg szeretné könnyíteni a választások elöli álló francia kormány helyzetét és vonakodik nemet mondani Párizs sürgetéseire. Ha az angol közvélemény demokratikus és parlamentáris felfogásával el is ítéli a németországi nemzeti szocialista uralom egyes tényeit, mégis megértő abban a tekintetben, hogy Németország a maga területén a maga ura akar lenni és teljes egyenjogúságot követel minden téren.

Nemcsak a német kérdésben és az

olasz-abesszin viszályban ködös most a hatalmas Albionnak állásfoglalása, hanem a népszövetségben való szereplésénél, a közeli és távoli Kelet kérdéseiben tanúsított magatartásánál is. Az angol iránytű nem mutat határozóit irányi, ez fokozza Európában, de az egész világon is a már majdnem tűrhetetlen határozatlanságot. A béke bizonytalanabb, mint valaha. Lázas fegyverkezés folyik. A népszövetség csőd előtt áll. A kollektiv biztonság helyébe mind erősebben a kollektiv bizonytalanság lép. Természetes, hogy ez a bizonytalanság kihat a kontinens minden államára is.

1925 októberében kötötték meg a locamói szerződést, amely után Benes, Csehszlovákiának akkori külügyminisztere megnyugvással jelentette a köztársaság elnökének, hogy az európai békét sikerült biztosítani és már nem kerülhet sor háborúra Csehszlovákia és Németország között. Ugyanekkor felvetette azt a kérdést, tehetett-e hasznosabbat a csehszlovákiai németek érdekében, minthogy megszerezte nekik a biztonságot, amelyből folyóan sohasem

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29.

Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

fogják őket egy Németország ellen irányuló háborúba kergetni. Werner Artur dr. Benes elnökről legújabban írt művében állapítja meg ezeket és leszögezi azt is, hogy Benes elnök felfogása szerint a csehszlovák politika akkor szolgálhatja legjobban saját állama érdekeit, ha résztvesz az európai béke és biztonság fenntartásában. Ez pedig ma súlyos probléma és súlyos feladatok elé állítja elsősorban a prágai külpolitika irányítóit.

Az általános európai bizonytalanságból az egyes államok bizonytalansága származik nemcsak kifelé, de befelé lett lépéseikben és intézkedéseikben is. Ennek kell tulajdonítanunk azokat az új törvényjavaslatokat is, amelyeket legutóbb a prágai parlament elé terjesztettek és amelyek megokolására azt hozzák fel, hogy a mai bizonytalan nemzetközi helyzetben az állam biztonságának fokozottabb védelme szükséges. Ha így is volna, mégis nyugtalanságot kelt, ha az államhatalom túltengő beavatkozási jogot kap a magánéletbe és magánjogok csorbítására s különösen aggodalmat keltő a »megbízhatóságinak, illetve »megbízhatatlanságinak kodifikálása ezekben az új törvényekben, amely fogalmakat — reméljük — a parlament még tisztázni fogja. Mert monstruózus volna, ha ezek módot nyújthatnának a nemzeti kisebbségek már amúgy is keserves helyzetének további súlyosbítására.

Negyven milliói számláló ma az Európában élő nemzeti kisebbségek nagy családja, amelyhez larlozunk mi is. Alig hinnők, hogy a mostani virágvasárnapi nagy ünnepen a vallási érzéseken kívül bármely más érzéssel is őszintén ünnepelhetnének ennek a családnak bárhol lévő tagjai. A tavaszi napsugár ereje még nem tudja áttörni és eloszlatni a magukat örök győzteseknek vélő »nagyok« lelkét és szívét megülő sűrű ködöt. A krisztusi gondolat csak a szenvedő tömegek gondolatvilágában erősödik, de nem szókéban, akik Isten és a történelem előtt felelősek ezeknek a tömegeknek sorsáért. Ezek még elvakult anyagiassággal, dőlyfös önzéssel, a megaláztatás, revans és bosszú eszközeivel akarják biztosítani az ő uralmukat, mintha a dicsőség pálmái csak örökké őket legyezhetnék. Virágvasárnap másra tanít. Fény, dicsőség, ünneplés, mind elmúlik, egy marad csak meg — ha kell kálváriás út után is — és ez a krisztusi igazság. Ezt átutazza ma minden szenvedő emberi lény és meg vagyunk győződve, sokan az úgynevezett nagyok közül is, akinek csak nincsen bátorsága, hogy kiszakítsa magát a nagypolitikai képmutatás ködös örvényléseiből és beismerje, hogy peccavi...