Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-21 / 24. szám
1936. március 21. »KOMAROMI LAKOK« 5. oldal Lezárult az olasz kiállítás. A képzőművészeti kultúra szempontjából igen érdekes, rendkívül tanulságos olasz modern kiállítás vasárnap bezárult a budapesti Műcsarnokban. 168 festő, 70 szobrász a római, milánói, torinói, velencei, triesli múzeumokból egybegvüjtött alkotásai, öszszefoglalő értékben adták a mai olasz képzőművészetet. Az első teremben ott láttuk Segantini Két anya című nagyméretű vásznát. A tárlat egyik legszebb képe, amelyen a természet romantikus szemlélete, az újjászülető ideálizmus misztikus törekvései a legközvetlenebb értelemben jutnak kifejezésre. Boldini portréi az előkelő társadalmi élet lelkülete, Mancini, Previati a poétikus tcrmészetvallomás megható ábrázolását idézték fel. Ezek a nevek az olasz művészet élő reprezentánsai, már a múlt században dolgoztak, művészetükkel az Ottocentot zárják és a Novocento művészi életkorszakot készítik elő. De ott találtuk Caira, Sironi, a látomásszerű és dogmatikus festők, a fény és árnyék problémák komoly törekvéseiben dolgozó piemontiak és szicíliaiak, toszkánok és lombardok, nápolyiak és velenceiek, rómaiak és liguriaiak egész galériáját. Novecento szobrászművészete, épp úgy, mint festészete, nemzetközi értelemben is vezető szerepet foglal el. Ott láttuk a mai olasz szobrászok legnagyobbjait. A terem jobbszárnyában Wildt, balrészében a korán elhunyt Andreotti szobrász alkotásai foglaltak helyet. A gondosan egybegyűjtött szobrok első látására szembeötlik maga az anyag. A kő, a márvány, a bronz megmunkálása, a kettő egymás mellett, ahogy azokat színezik, patinázzák. A forma fegyelmezett előadásában megérezzük Dávid csodálatos Apolló szépségének közelségét. Szoborkompozícióiknál a Cinkvecento visszatükrözése hat ránk a jelen szociális légkörébe átültetve. De az olasz szobrászok egyénisége és stíluskeresése a túlfűtött vérmérséklettel sem a zavaros modorosság, hanem értékes tulajdonságaiknál fogva mindig a forma tiszta, magasan tündöklő légkörébe emelkedik. Lendületes vonalvezetés, zenei ritmusokban hullámzó, látható és láthatatlan nyolcasok uralják az élénk taglejtést, ez a tulajdonság Andreotti, a korán kilobbant életű szobrász minden egyes alkotásánál jellemző. Portrétisták közül első helyen áll Wildt mester, zül első helyen áll Wildt mester. Lelki elmélyüléssel mintázott mellszobrai az öröm, a bánat, az indulatok! őszinte tolmácsolója. Az olasz képzőművészet is átment a zűrzavaros áramlatok útvesztőjén és halhatatlan elődeik örökké világító fényébe kereste újból a tiszta, egyszerű formakifejezést a természetben való elmélyülést. Nemzeti talajból felhajtott újra a komoly törekvés, nagy elődeik: Leonardo, Michelangelo örökké ihletet adó légkörében. Az olasz képzőművészet a novocentóban elérte új reneszánszát, rátalált önmagára, egész Európára jótékonyan ható magasabbrendűségével ismét az egyetemes művészet élén halad, mint művészettörténete gazdagon virágzó korszakában. Berecz Gyula. Grémiumi közlemények A Komáromi Járási Kereskedelmi Grémium 1936. március hó 14-iki választmányi ülése határozatából a grémium helyiségében kereskedőtagjai és azok alkalmazottai részére szlovák nyelvű tanfolyamot rendez. Megfelelő tanerőről gondoskodás történik. Előadások hetenként kétszer este 8—9 óra közölt fognak tartatni 1936. április hó elsejétől előreláthatólag körülbelül 3 hónapon keresztül. Részvételi díj személyenként és óránként Ke 1. Jelentkezni lehet a Komáromi Járási Kereskedelmi Grémium irodájában hivatalos órák alatt (d. e. 8—12, d. u. 2-6.). Komárom, 1936. márc. 20-án. Hoffmann Simon s. k. a grémium elnöke. A Danubia uszoda képen és írásban. Az előkészítő bizottság felkérésére Harmos Károly főgimn. tanár volt szíves Csízy István mérnök tervei alapján elkészíteni a DANUBIA sport uszoda és strandfürdő látszati képét. Most végre feleletet adhatunk arra a sok kérdésre, hogy: milyen is lesz az az uszoda!? Mindenek előtt hangsúlyozni kell, hogy az uszoda közel van a városhoz, de mégis szabadban, egyesítve az egyik előnyeit a másikkal. Erre vonatkozóKomárom, március 20. Megírtuk, hogy mindazoknak, akik a komáromi ötödik és hatodik számú várerődben húzták meg évek óta magukat, a katonai kincstár felmondott, mivel már kényelmetlen volt számára az az ötszáz ember, aki 1920 óta az erődök elhagyatott kazamatáiba szivárgott s vagy benn, a földalatti zúgokban, hajdani istállókban, börtönökben foglalt helyet magának, vagy pedig a várfalhoz épített egy úgynevezett »fecskefészket«. Ezek bért nein fizettek, ellenben elfoglalták a helyet. Nagyon sok ezek közül nem is volt komáromi lakos, csak beszivárgóit a vidékről. A nyomorlakások tulajdonosai között nagy riadalmat okozott a felmondás, de a várost is nagy kérdőjel elé állította, mivel a városnak nincsen módjában 500 tag csak egy pillantás az alábbi térképre és tájékozódva van máris mindenki. Az uszoda távlati képe ismerteti az uszoda beosztását. Itt hangsúlyoznunk kell a következőket: Az uszoda beosztása olyan lesz, hogy mindenkor lesz olyan hely, ahol férfiak és nők külön élvezhetik a napot és a szabad levegőt. Ezekhez a részekhez külön büffé is tartozik majd. Ezenkívül lesz a családi rész, ahol férfiak és nők köember számára új lakásokat építeni. A város kormánybiztossága köü>enjárt a katonai parancsnokságinál, hogy a kilakoltatást legalább halassza el s az országos katonai parancsnokság most értesítette a város vezetőségét, hogy ezév június végéig elhalasztotta a kilakoltatásokat. Három hónap áll a nyomortanyák lakóinak rendelkezésére, hogy új szállásról gondoskodjanak. Közülök mintegy 20 család kapott engedélyt arra, hogy a város által ajándékozott telken építkezzen. Ezek a családok lebontják »fecskefészkeiket« s átrakják egy külvárosi telekre, ahol ház lesz a fecskefészekből. Hogy azonban a legszegényebb réteggel mit csinál a város, ez még most is félig-meddig megoldatlan kérdés. zösen napoznak. Mind a három részen külön játék és tornaszerek lesznek felállítva a fiatalságnak. A fürdőnek külön vendéglőse lesz, kellemes rádió és gramofon zene szól majd a vendéglő terraszán állandóan. A medence körül a tarka heverőszékek és napernyők nagyvárosi jelleget adnak az uszodának. Bízhatunk benne, hogy a DANUBIA uszoda első uszodája lesz Szlovenszkónak. — Hatéves templomrablás nyomaira jöttek rá. A nagyforgalmú érsekújvári állomás előtti mélyedést a város föltölteti és aztán parkírozni fogják. A napokban éppen a készülő park helyén dolgozott Kovács István városi kocsis és Ürge József napszámos, amikor ásás közben fényes tárgyak kerültek elő és pedig arany és aranyozott egyházi kelyhek. Az értékes lelet után a két ember azonnal kocsira ült és behajtatott a rendőrségre, ahol hamarosan kinyomozták, hogy ezek a kelyhek abból a templomrablásból valók, amelyet ismeretlen tettesek követtek el hat évvel ezelőtt az érsekujvári szent Ferenczárda templomában. Egyik öreg ferencrendi szerzetes is megjelent a helyszínén, aki nyomban fölismerte, hogy a talált kegyszerek az ő templomukból valók. A nyomozási feltevés szerint a dolog úgy történhetett, hogy a templomrablók az elrabolt értékek egy részét bem tartották tanácsosnak1 magukkal vinni és éjjel ott a vasútállomás előtti téren elrejtették, de mert oda állandóan hordták a salakot tölteni, mire a rablók visszajöttek, már nem találták meg a lopott értéktárgyakat, amelyek most aztán előkerültek. Június végéig még nem telepítik ki a várerődök nyomortanyáinak lakóit, de akkor menniök kell! A Lévai Kaszinó 75. éves Emlékkönyve. Nemrégiben ülte fennállásának hetvenötödik éve alkalmából jubileumát a Lévai Kaszinó. A Lévai Kaszinó egyike Szlovenszkó legaktívebb, legismertett vidéki kultúregyesületeinek, rendezései közismertek, megszólaltatta úgyszólván Szlovenszkó majdnem minden számottevő magyar íróját, zenészét, képzőművészét. Az egész magyarság ünnepe volt a garammenti város jubileuma. S hogy a lévai kultúregyesületeknek ez a legrégebbike olyan szép hírre tett szert: az legnagyobbrészt Schubert Tódornak, a kaszinó lelkes, kultúráért mindig síkraszálló igazgatójának, a szlovenszkói »magyar kultúrvigécnek« érdeme. — Schubert Tódor, az ő révén a lévai kaszinó: mindenki előtt ismert nemcsak §,zlovenszkón, hanem a határokon túl is. Voltaképen már 1838-ban alakult meg a lévai kaszinó, mint Casino Egyesület, de negyvennyolc után megszűnt s csak 1859-ben támasztották fel halottaiból s azóta megszakítás nélkül ápolja szóval, tettel, pénzzel a magyar kultúrát. Példaképe a szlovenszkói társasegyesületeknek. Nemzetnevelő munkája messzire túlemelkedik a vidéki társaskörök keretein, testvéregyesülete a Toldy Körnek, a Jókai Egyesületnek s a Kazinczy Társaságnak. Minden magyar tehetség fölkarolója volt, megnyilatkozási lehetőséget nyújtott a legtöbb szlovenszkói írónak, költőnek, előadónak. Magasszinvonalú előadásaira messzeföldről zarándokolnak el a kultúrára éhes magyarok. A lévai Kaszinó pártatlan, csak az értéket nézte, ha előadókról, vagy előadottakról volt szó. Most jelent mqg a Kaszinó 75 évének díszes kiállítású emlékkönyve, Schubert Tódor igazgató szerkesztésében: gazdag tartalmú könyv ez és tanulságos. Történelmi visszapillantást nyújt a lévai kaszinó munkájára s ez egyben nagy bíztatás a jövőre nézve is. A belváros területén 81 2 lakásból álló ház eladó. Bővebbet: Komárno, Köztársaságucca (Megye-u.) 10. szám alatt. — Tiltakozás az élővad kivitele ellen. A dunaszerdahelyi vadászati védőegylet tiltakozott legutóbbi gyűlésén az élővadnak összefogása és külföldre való szállítása, valamint tilalmi időben a vadállomány lelövésének engedélyezése ellen. E tiltakozásukat megküldik az összes hasonló egyesületnek és az országos hivatalnak. Elítélték a Schwarcz ruhakereskedés tolvajait. Nagy feltűnést keltett Komáromban nemrégiben, hogy egy nagy ruhaüzletet, a Schwarcz Fülöp cég Baross uccai üzletét ismeretlen tettesek állandóan fosztogatták. A tolvajokat sikerült tettenérni. Steiner József és Plekner József volt a tolvaj, a két ember heteken keresztül fosztogatta az üzletet olymódon, hogy az uccai csatornán felmászott az üzlet padlására, ott a padlásajtón becsúsztak s a raktárt dézsmálták. A lopott ruhákat ledobálták a járdára s onnan gyorsan elvitték. ötször jártak az üzletben, míg le nem fogták őket. Most kerültek a bíróság elé. Munkanélküliségükkel védekeztek. Steiner tízhónapi, Plekner héthónapi börtönt kapott.
