Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-14 / 22. szám
Lapunk mai száma a jövőheti teljesRádió-műsort tartalmazza Otvenhetedik évfolyam. SS. szám. Szombat, 1936. mároins 14. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: néhai TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő*! GAAL GYULA dr. Szerkesztő-! BARANYAY JÓZSEF dl*. Főmunkatársak: FCLÖP ZSIGMOND és AIXINGER LÁSZLÓ dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Magyar egység. POLITIKAI SZEMLE ISKOLAÜGY ÉS DEMOKRÁCIA. Komárom, március 13. A köztársaság területén lakó magyar nemzeti kisebbség sorsdöntő fordulathoz érkezett el. Megtörtént a történelmi fontosságú lépés: a két magyar párt egyesült egymással. A magyar nemzeti pártnak a magyarság jövőjének biztosítására irányuló kezdeményezése teljes eredménnyel járt, az országos keresztényszoeialista testvérpárt megértette a magasabb érdekek szempontjainak figyelembevételével elhangzott szózatot és a helyzet teljes felismerése mellett testvéri eSys®gben forrt össze a magyarság másik pártjával. Kedden a két párt vezetőségének tanácskozása után megalakult az egyesült országos kercsztényszocialista és magyar nemzeti párt, amely egy közös nemzeti program alapján hivatott az itteni magyarság érdekeit képviselni. Ennek a minden magyar ember lelkében élő forró vágynak beteljesedésével a két párt tiszta helyzetet teremtett és hisszük, hogy az egyesült párt programjának alapelvei minden irányban olyan bázist alkotnak, amely magyarságunk nemzeti életének öntudatos és fejlődésre alkalmas erőt biztosít. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt a Szlovenszkón és Kárpátalján élő magyarokon kívül valamenynyi őslakos nemzetnek egy pártba való tömörítését tűzi ki abból a célból, hogy Szlovenszkó és Kárpátalja területi autonómiáját s ezeken belül az őslakos nemzetek részére nemzeti autonómiát harcoljon ki. Küzd az clnemzetlenítési törekvések ellen és kötelességének ismeri azt, hogy a nemzetek népi, szellemi és gazdasági kulturális erőállományai megtartassanak és zavartalan fejlődésük elé semmiféle gátló akadály ne emeltessék. Az egyesült párt szervezeti szabályainak megállapítására kiküldött közös bizottság a nemzeti eszme, a keresztény erkölcsi elvek, a szociális igazság és az igazi demokrácia jegyében foglalja szerves egésszé a párt alkotmányát, amely a magyar kisebbségi törvényben és szerződésekben biztosított valamennyi jogát felöleli és amelynek alapján, mint megingathatatlan bázison halad tovább az itt elő magyarság nemzeti, gazdasági és kulturális föladatainak teljesítésében. Az egyesülés megszüntet minden olyan elvi akadályt a magyarság egyirányú munkálkodásában, amely akár felekezeti, akár társadalmi vagy osztálytagozódás szempontjából felmerülhetne, az egyesülés éppen azért jött létre, hogy minden mellékkérdés tisztázódjék, minden mclléktckintet clháríttassék, s egyedül a nemzeti érdek s az őslakos érdekek érvényesül-Komárom, március 13. A szenátus elfogadta a csehszlovákmagyar kereskedelmi szerződést. A szenátus március 10-én tartott ülésén foglalkozott a csehszlovák— magyar kereskedelmi szerződéssel, amelyet Wintner mérnök, szociáldemokrata szenátor ismertetett, aki előadta, hogy a régi kereskedelmi szerződés 1930. december 15-én fölmondás útján hatályát vesztette. Ebben az évben még Magyarországra 1 milliárd WO,000.000 korona értékű árút szállítottak Csehszlovákiából, most a kivitel 288,000.000 koronára zuhant. A behozatal az 1930. évi 930 millióról 1'i7 millióra esett vissza. De a behozatal és kivitel még mindig csökken, így a kivitel 193í-ben 153.7 millió s 1935. év végén 139.1 millió koronát tett ki. A kivitel csökkenése katasztrofálisan érinti az ipart, különösen pedig a textilipart, noha épen a textiláruk kivitele nem előnyös, mert a textilárú értékének négyötöde import nyersárú és csak egyötöde a munka értéke. A szerződésnélküli állapot — úgymond az előadó —, súlyosan megkárosította mindkét állam közgazdaságát. Keresni kellett a módot a helyzet megjavítása érdekében. Ezt a célt szolgálja az 1935. júniusában kötött kereskedelmi zserződés, amely különösen Szlovenszkó és Ruszinszkó fa- és cellulózeiparára előnyös. Üdvözölni kell a szerződést azért is, mert a középeurópai államok gazdasági viszonyainak rendezése terén az első lépés. A csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződést ezután többek felszólalása után a szenátus nagy többséggel elfogadta. Csak a kommunisták szavaztak ellene. Hodzsa dr. miniszterelnök befejezte bécsi tárgyalásait. Hodzsa miniszterelnök kedden befejezte bécsi tárgyalásait s este visszautazott Prágába. A tanácskozáson elsősorban a két államot közvetlen érintő kérdéseket tárgyalták, így a kereskedelmi tárgyalások eddigi menetét és megállapították, hogy a tanácskozások a befejezés stádiumába érkeztek, miután sikerült az utolsó nyílt kérdéseket is tisztázni. A megegyezésről jegyzőkönyvet vettek föl, amelyet a két kormányelnök aláírt. Szóba került az idegenforgalom és az 1936 máj. 31-én lejáró osztrák—csehszlovák döntőbírósági szerződés meghosszabbításának kérdése is. Ezt az utóbbit új döntőbírósági szerződéssel helyettesítik, amely magában foglalja az utóbbi időben történt technikai haladás eredményeit. A két kormányelnök ezenkivül megállapodott abban, hogy tárgyalásokba bocsátkozik az osztrák— csehszlovák kultúrszerződés megkötésére, amilyenhez hasonlót a két ország más államokkal már többizben kötött. A tárgyalások folyamán természetesen a nemzetközi helyzet kérdései is szóba kerültek, különösen a dunai tér megszervezésének problémái. Ezen a téren mindkét miniszterelnök kívánatosnak tartotta, hogy a kisantanthatalmak és a római paktumot aláíró hatalmak gazdasági közeledése megvalósuljon. Várható a szlovák néppárt kormánybalépése. Hodzsa Milán dr. miniszterelnök csütörtökön folytatta a szlovák néppárt megbizottaival a tárgyalásokat, melyeken résztvett Mederly szlovák néppárti szenátor is, Hlinka bizalmasa, aki tulajdonképen a párt vezérét helyettesíti. A két tárgyaló fél között jelentékeny közeledés történt, úgy, hogy most már várható a szlovák néppártnak rövid időn belül való kormánybalépése. A szlovák néppárt elállóit attól a követelésétől, hogy a miniszterelnökön kívül a koalíciós pártok vezetőivel is tárgyaljon. Hodzsa miniszterelnök a párt megbízottai előtt bejelentette, hogy a legközelebbi minisztertanácson jelentést tesz a szlovák néppárttal folytatott eddigi tárgyalások eredményéről s a tárgyalásokat a jövő hét elején folytatni fogják. Komárom, március 13. (AL) Február végén a prágai parlamentben a magánoktatásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban lefolyt vita ismét élénk fényt vetett a kormány iskolapolitikájára. A törvényjavaslat, amely lex-Ühlir néven szerepelt a politikai nyilvánosság előtt, tulajdonképpen a csehországi németség ellen irányúit, főleg annak érdekeit sérti, mert az sokkal nagyobb mértékben veszi igénybe a magánoktatást az elemi iskolákban, mint a magyarság. A vita folyamán értékes adatokkal mutatta ki a magyar iskolai sérelmeket Esterházy János képviselő, aki különösen azt emelte ki, hogy több mint 12 ezer magyar gyermek, vagyis az elemi iskoláztatásra szoruló magyar ifjúságnak több mint 10 százaléka nem járhat magyar iskolába, Jaross Andor képviselő pedig legalább 70 olyan magyar községet sorolt fel, amelyekben hiányzik az ott szükséges magyar elemi iskola. Vegyük még ehhez hozzá, hogy nem elegendő a magyar polgári, közép és szakiskolák száma sem, magyar főiskola, vagy egyetem pedig egyáltalában nincs, sőt még magyar tanszéket sem állítottak föl, úgy természetesnek kell látnunk, hogy a kormány iskolapolitikáját joggal kiséri magyar részről az elitélő bírálat. Nem akarunk foglalkozni a vitában a különböző csehszlovák pártok képviselői részéről elhangzott és változatlan sovinizmusukat, valamint nemzeti szűkkeblüségüket leplezetlenül feltáró nyilatkozatokkal, csak egy szónoknak kijelentéseire mutatunk rá, amelyek mintegy elméleti alapját határozzák meg a kormány iskolapolitikájának. Domin Károly dr. prágai egyetemi tanár, a prágai cseh egyetemnek tavalyi rektora azt fejtette ki, hogy a csehek rendületlenül állnak azon az alapon, hogy az ő ifjúságuk nevelésének nemzeti szellemben kell történnie, mig a nemzeti kisebbségek ifjúságát állami szellemben kell nevelni. Domin ezzel az álláspontjával veszedelmes térre lépett és a nemzeti kisebbségekre legkevésbbé sem megnyugtató módon jelölte ki a nevelés két különböző irányát. Egy államban nem lehet és nem szabad két irányban nevelni az ifjúságot, nem lehet az egyiknek felróni a nemzeti szellemet, amelyet a másiknak mint erényt és mint parancsot prédikálunk; sőt ellenkezőleg az államférfiúi előrelátásnak és bölcsességnek arra kell irányulni, hogy már a nevelésben kiegyenlítse és megszüntesse a bármi módon támadható ellentéteket. Ettől — sajnos — ma még távol állunk, mert hiszen ha csak felületesen is lapozunk a kisebbségi sajtónak különböző orgánumaiban, a nagyon szordinósan megírt tudósításokból is állandóan megállapíthatjuk, milyen eltérő mértékkel mérik a különböző nemzetek iskola ügyét. Olvasunk magyar iskolákról, hol nemcsak, hogy nem magyarok tanítanak, de esetleg az ilyen tanítók még mamagyarul sem tudnak. Elszorul a szívünk, ha tudomásul kell vennünk, hogy sok helyen a magyar diákok milyen nyomorúságos épületben, milyen kezdetleges berendezések közehessenek. Ez a magasabb szempont arra kötelezi az egyesült párt vezetőit, hogy még esetleg áldozatok árán is biztosítsák a magyar egység megerősödését és sikeres fejlődését. Minden magyar ember meg van győződve arról, hogy a magyar nemzeti kisebbség két pártjának egyesülése az iltélő egész magyarság javára fog szolgálni. Azok a férfiak, akik elindították és azok, akik felkarolták az akciót, valamennyien magyarnemzetünknek hivatott vezérei. Az ő bölcsességük, odaadó készségük, önfeláldozó működésük erős biztosítéka annak, hogy a most létrejött magyar egység nemzeti kisebbségi életünket elviselhetőbbé, biztosabbá és határozottabbá fogja átformálni s a Csehszlovák köztársaság népei között való helyzetünket meg fogja erősíteni, történelmi hivatásunk teljesítését hathatósan elő fogja mozdítani. A bizalomnak és megértésnek kell megnyilvánulni azokon a helyeken is, amelyeken eddig nem méltatták kellő figyelemre a magyarság jogos kívánalmait, amelyek pedig törvényekben gyökereznek. Bizalommal tekintünk a magyar egység vezéreinek munkája elé és hisszük, hogy abból áldás fakad az iííélő magyarság számára.
