Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-15 / 14. szám

Lapunk mal ssámaajövobetl teljesB a dió-mAsort tartalmazza Ótvenbetedik évfolyam. 14 szflm. Szombat. 1036- fobrnAr 1S, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő1! GAAL GYULA dr. Szerkesztő-: BÁRÁNYAY JÓZSEF dl*. Eőmunkatársak- FÜLÖP ZSIQMOND és A1XINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Kfc. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. (AL) Régente a magyar közvéle­mény, mondhatni, csak ünnepi alkal­makkor foglalkozott a külügyi kér­désekkel. A delegáció évente egy­szer ült össze, hogy elintézze a közös had-, bül- és pénzügy költségvetését. Ilyenkor díszes külsőségek között folytak le az ülések. A kulisszák mö­gé csak a nagyon benfentesek és ki­váltságosak tekinthettek és a külügyi kérdéseknek még a sajtóban való lep­lezetlen és teljesen nyilt feltárását sem célszerűnek, sem ildomosnak sem tartotta talán még az ellenzék sem. A köztudatban meggyökerezett az a felfogás, hogy a főszabály az európai egyensúlynak fenntartása, hogy a hármas szövetség ennek a célnak egyik legerősebb pillére, egyéb­ként pedig bíznia kell mindenkinek abban, hogy a külügyek irányítása, amelynek élén, az uralkodó állott, minden tekintetben a legjobb kezek­ben nyugszik. Nagyjában ez volt a helyzet. A világháború után megalakult a népszövetség, a nemzetek parlament­je, amelyben félszáznál több állam képviseltei! magát és a népszövetség meghonosította a nemzetek érintke­zésében a közös fórum mellett a de­mokratikus rendszert. Míg azelőtt le­hetetlen lett volna, hogy valamely nagyhatalom ügyébe beleszóljon egy csip-csup apró ország, ez ina napiren­den van és amióta a világpolitika már nemcsak európai kérdéseket ölel fel, hanem mind erőteljesebben beleszól­nak abba más földrészek érdekei is, nem egyszer megtörténik, hogy vala­mely nagyfontosságú európai kérdés eldöntésében döntő súllyal bírnak Európán kívül álló államok képvi­selői is és viszont. Természetesen más kérdés az, hogy ezeket mindenkor a viszonyok alapos ismeretéből fakadó tárgyilagos felfogás irányítja-e és nem csak dróton ráncigáit bábúi valami­lyen nagyhatalmi érdekeltségnek. Nem kételkedhetünk abban sem, hogy bár az új demokratikus nemzetközi érint­kezés egyik jelszava, hogy ne legyen már titkos diplomácia, ez még ma is széliében tobzódik. Hiszen olvasha­tunk nem egy kimutatást, hogy a népszövetségben képviselt államok mily hihetetlen összegeket költenek a legkülönbözőbb titkos szolgálatokra. A nemzetközi érintkezésben régente a gyönyörűen kicirkalmazott külön­böző jegyzékek játszották a legna­gyobb szerepet. Ma ezek helyébe rész­ben a nyilvános fórumok előtt el-­­haugzó élő szó lépett, ami természe­tesen megnyitotta a zsilipet olyan ambíciók érvényesülése előtt, ame­lyek azelőtt és eddig némaságra kény­szerültek. A külügyi kérdésekben való megnyilatkozás ma már — bárhova Komárom, február 14. 1934-ben 1383 millió korona volt a deficit az állami gazdálkodásban. A képviselőház költségvetési bizott­sága most foglalkozott az 193í. évi ál­lami zárszámadással. Az előadó je­lentése szerint az állami pénzügyek helyzete némileg javult az előző évek­kel szemben, ami annak köszönhető, hogy a kiadásokat sikerült radikálisan leszállítani. Az állampénztár helyzete állandóan feszült volt, ami a postata­karékpénztártól felvett előlegekből s az értök fizetett kamatok magasságából állapítható meg. Az 1934. év különben a gazdasági válságban az első év, ami­kor a bevételek csökkenése megállott. Az előirányzott és az elő nem irányzóit kiadások különbsége 705 millió 382 ezer korona, de ha a tényleges defici­tet akarjuk megállapítani, akkor a hi­telműveletek is ideszámítandók 652 millió korona összegben, vagyis a pénz­tári hiány 1'tlS millió korona. Az állami számadások a következő képet mutatják: 1930-ban a hiány 125.6 millió, 1931-ben 125.7 millió, 1923-ben 1748 millió, 1933-ban 1680 millió és 193^-ben 1383 millió koronát tesz ki a pénztári hiány. Az állami üzemek gazdálkodása né­mi javulást mulat, csak a dohányjö­vedék tiszta nyeresége csökkent is­mét. A vasutak gazdálkodási eredmé­nye is javult 49.5 millióval, bár a hiány még mindig óriási: 669.5 millió koronára rúg. Benes képviselő előadó ezután nagyon részletesen foglalkozott az állami alapok gazdálkodásának kér­désével is. Két ülést tart a képviselőház a jövő héten A képviselőház elnökségének hatá­rozata szerint a képviselőház február 18-án, kedden délután ülést tart, mely­nek napirendjén az 1934. évi állami zárszámadás, a választási bíróság tag­jainak megválasztása s több mentelmi ügy szerepel. Beavatottak szerint csü­törtökön is tart ülést a képviselőház. tekintsünk is — napirenden van és a határokon innen és túl is a legvál­tozatosabb külügyi koncepciók fel­burjánzásának lehetünk állandóan ta­mil. Akiket a sors, a kedvező helyzet, vagy egyéni ügyesség — kivételesen néha a tehetség is — államférfim po­zícióhoz juttatott, az manapság sok­szor csak akkor véli megtalálni ál­lamférfiul mivoltának teljes beteljesü­lését, ha külügyi kérdésekben is meg­mutathatja, hogy legény a talpán. A Csehszlovák köztársaság megala­kulása óta rendkívül élénk, sőt mond­hatni lázas tevékenységet fejt ki nem­zetközi téren. A külügyi kérdések in­tézése Benes külügyminiszternek tar­tozott kizárólagos hatáskörébe. Múlt Ismét a kormány újjászervezéséről beszélnek A parlamenti szünet alatt, Ilodzsa miniszterelnök távollétében ismét föl­merült a kormány rekonstrukciójának kérdése. A miniszterelnök néhány hét­tel ezelőtt hangoztatta, hogy a kor­mány a tavasszal hatalmas munka­­programot fog megvalósítani. A ta­vaszi program előkészítése elé azonban akadályok gördülnek. A kulisszák mögött állandóan folynak a megbe­szélések, amelyek a kormány széles alapon való rekonstrukciójára vonat­koznak. Necsas szociáldemokrata párti miniszter azt kívánja, hogy a tárcákat a koalíciós pártok között állandóan cseréljék fel. A kemény diót az agrár­ért követelései okozzák a koalíció­ban. Elsősorban a gazdaadósságok ren­dezése, a falubank megszervezése és legújabban külön földmívesbank léte­sítése, amely a tehermentesítés pénz­ügyi ágendáját intézné el. Azonban nagy nehézséget okoz a szociáldemo­kraták magatartása a gabonamonopó­lium ellen is, mert a szociáldemokra­ták semmi áron sem akarnak hozzájá­rulni a gabonamopólium meghosszab­bításához. Igen nagy gondot okoz a kormánynak a munkanélküliség kér­dése és a beruházási program is. A pártfeloszlatási törvényjavaslat tárgyalási idejére halasztást kértek A képviselőház alkotmányjogi bizott­sága tárgyalta a párlföloszlatási tör­vény meghosszabbításáról szóló javas­latot. A tárgyalás folyamán a felszó­laló képviselők hangsúlyozták, hogy csak érvényben lévő törvény hatályát lehet meghosszabbítani. Ma pártfölosz­­latási törvény nincsen, a réginek ha­tálya 1935. december 31-én lejárt s így nincs mit meghosszabbítani Olyan törvényt meghosszabbítani, amely de­­facto nem létezik, logikai értelmetlen­ség. A választott forma helytelen és nem mozdítja elő a jogbiztonságot. Többen a pártok szervezetéről szóló külön törvény megalkotását tartják szükségesnek. A bizottság elnöke az általánosan megnyilvánuló kívánság­nak engedve, a vitát félbeszakította, mire a bizottság elhatározta, hogy a javaslat megtárgyalásának határidejét március 12-ig kéri meghosszabbítani. év decemberében megváltozott a hely­zet, mikor az államfői polcra lendült fel a külügyminiszter majd 17 évig tartó ilyen minisztersége után. Nem volt titok, hogy Hodzsa miniszter­elnök, aki november elején átvette a kormány vezetését, a külügyi tár­cát nem mint átmeneti stalhimot am­bicionálja, hanem alkalmat keres ar­ra, hogy érvényre juttassa előzőén nem egyszer kiíejtelt külpolitikai el­gondolásait. Nem szabad elfelejte­nünk azt sem, hogy Hodzsa évekig ült az egykori magyarországi parla­mentben mint nemzetiségi képviselő, akikről pedig tudott dolog volt, hogy a hivatalos magyar politika megkerü­lésével állandó összeköttetést lartot-Szerkesztőség és kiadóhivatal! Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton tak lenn nemcsak egyes udvari, ha­nem a határokon kívül lévő más kö­rökkel is. Az így és utóbb a kül­földön szerzett ismeretségeit Hodzsa tovább fenntartotta és ápolta, amiben nem akadályozta a Hradsinnal szem­ben időnkint feszültté vált viszonya sem. Hogy belpolitikai koncepciókat is tud termelni, igazolja, hogy tőle származik az agrár demokrácia fo­galma, legutóbb pedig az agrárpárt­nak mint centrumpártnak beállítása szintén mutatja, hogy talán újságírói vénájából folyóan is rendelkezik meg­felelő kezdeményező erővel, szóki­mondó bátorsággal és propagativ haj­landósággal. Most Párisban az uralkodók és ál­lamférfiak megbeszélései révén ki­alakult vélemények és a Sorbonne-on tartott Masaryk ünnep bizonyára örömmel fogadott és várva várt al­kalmat nyújtottak neki, hogy ő is megnyilatkozzék nemzetközi kérdé­sekben. Mint olvashatjuk, a Duna­­medence problémái köré fonódnak tervei. Ma mindenfelé kaotikus a nemzet­közi helyzet. Jelszók, koncepciók, pak­tum-tervek kergetik egymást mint ke­ringőben a párok. Melyik fogja el­érni az elsőséget, azt még ma a leg­merészebb vatesek sem sejtik. Kollek­tiv biztonság, keleti paktum, ilyen meg olyan Locarno, abessziniai konfliktus, gyarmati aspirációk, távol-keleti ba­jok stb., stb. tárgyalása hasábokat nyel el a sajtóban és — valljuk meg őszintén — bajos belőlük kiokosodni. Pedig talán nem is volna oly nehéz megtalálni a kivezető utat. Amit sok­helyütt nélkülöz a belföldi demokra­tikus rendszer, azt — sajnos — nél­külözi a nemzetközi életben is inau­­gurált demokrácia, és ez: a felek tel­jes egyenlősége minden téren. Ne akarjanak senkit, se egyént, se álla­mot másodrangúvá, sőt kitaszítottá tenni, bármiképpen körül- vagy be­keríteni, izolálni, félretólni, adják meg mindenkinek a lehetőségét annak, hogy rásüssön a nap, a boldogulás, fejlődés áldott isteni napsugara, ak­kor olyan békesség, nyugalom, meg­elégedettség fog honolni, aminőt nem hozhat meg a paktumok és paklizá­sok még legkörmönfontabb rendsze­re sem. Ha Hodzsa ilyen irányban indítja meg külpolitikai munkáját, akkor el­évülhetetlen érdemeket szerez és si­kere is lesz. Ha nem ily irányban szö­vi a külpolitikai szálakat, akkor majd újra olvashatunk diplomatikusan meg­szerkesztett kommünikét a vélemé­nyek teljes harmóniájáról, a változat­lan békeszándékokról, bölcsőben rin­gó új koncepciókról és hasonlókról, de változatlanul fog tovább folyni a gondok, bajok, elégedetlenségek és keserűségek keringőzése. Talán csak egy mentséget találhatunk akkor, hogy éppen most vagyunk farsangban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom