Komáromi Lapok, 1936. január-június (57. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-15 / 14. szám
Lapunk mal ssámaajövobetl teljesB a dió-mAsort tartalmazza Ótvenbetedik évfolyam. 14 szflm. Szombat. 1036- fobrnAr 1S, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Alapította: néhai TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő1! GAAL GYULA dr. Szerkesztő-: BÁRÁNYAY JÓZSEF dl*. Eőmunkatársak- FÜLÖP ZSIQMOND és A1XINGER LÁSZLÓ dr. POLITIKAI SZEMLE Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Kfc. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. (AL) Régente a magyar közvélemény, mondhatni, csak ünnepi alkalmakkor foglalkozott a külügyi kérdésekkel. A delegáció évente egyszer ült össze, hogy elintézze a közös had-, bül- és pénzügy költségvetését. Ilyenkor díszes külsőségek között folytak le az ülések. A kulisszák mögé csak a nagyon benfentesek és kiváltságosak tekinthettek és a külügyi kérdéseknek még a sajtóban való leplezetlen és teljesen nyilt feltárását sem célszerűnek, sem ildomosnak sem tartotta talán még az ellenzék sem. A köztudatban meggyökerezett az a felfogás, hogy a főszabály az európai egyensúlynak fenntartása, hogy a hármas szövetség ennek a célnak egyik legerősebb pillére, egyébként pedig bíznia kell mindenkinek abban, hogy a külügyek irányítása, amelynek élén, az uralkodó állott, minden tekintetben a legjobb kezekben nyugszik. Nagyjában ez volt a helyzet. A világháború után megalakult a népszövetség, a nemzetek parlamentje, amelyben félszáznál több állam képviseltei! magát és a népszövetség meghonosította a nemzetek érintkezésében a közös fórum mellett a demokratikus rendszert. Míg azelőtt lehetetlen lett volna, hogy valamely nagyhatalom ügyébe beleszóljon egy csip-csup apró ország, ez ina napirenden van és amióta a világpolitika már nemcsak európai kérdéseket ölel fel, hanem mind erőteljesebben beleszólnak abba más földrészek érdekei is, nem egyszer megtörténik, hogy valamely nagyfontosságú európai kérdés eldöntésében döntő súllyal bírnak Európán kívül álló államok képviselői is és viszont. Természetesen más kérdés az, hogy ezeket mindenkor a viszonyok alapos ismeretéből fakadó tárgyilagos felfogás irányítja-e és nem csak dróton ráncigáit bábúi valamilyen nagyhatalmi érdekeltségnek. Nem kételkedhetünk abban sem, hogy bár az új demokratikus nemzetközi érintkezés egyik jelszava, hogy ne legyen már titkos diplomácia, ez még ma is széliében tobzódik. Hiszen olvashatunk nem egy kimutatást, hogy a népszövetségben képviselt államok mily hihetetlen összegeket költenek a legkülönbözőbb titkos szolgálatokra. A nemzetközi érintkezésben régente a gyönyörűen kicirkalmazott különböző jegyzékek játszották a legnagyobb szerepet. Ma ezek helyébe részben a nyilvános fórumok előtt el-haugzó élő szó lépett, ami természetesen megnyitotta a zsilipet olyan ambíciók érvényesülése előtt, amelyek azelőtt és eddig némaságra kényszerültek. A külügyi kérdésekben való megnyilatkozás ma már — bárhova Komárom, február 14. 1934-ben 1383 millió korona volt a deficit az állami gazdálkodásban. A képviselőház költségvetési bizottsága most foglalkozott az 193í. évi állami zárszámadással. Az előadó jelentése szerint az állami pénzügyek helyzete némileg javult az előző évekkel szemben, ami annak köszönhető, hogy a kiadásokat sikerült radikálisan leszállítani. Az állampénztár helyzete állandóan feszült volt, ami a postatakarékpénztártól felvett előlegekből s az értök fizetett kamatok magasságából állapítható meg. Az 1934. év különben a gazdasági válságban az első év, amikor a bevételek csökkenése megállott. Az előirányzott és az elő nem irányzóit kiadások különbsége 705 millió 382 ezer korona, de ha a tényleges deficitet akarjuk megállapítani, akkor a hitelműveletek is ideszámítandók 652 millió korona összegben, vagyis a pénztári hiány 1'tlS millió korona. Az állami számadások a következő képet mutatják: 1930-ban a hiány 125.6 millió, 1931-ben 125.7 millió, 1923-ben 1748 millió, 1933-ban 1680 millió és 193^-ben 1383 millió koronát tesz ki a pénztári hiány. Az állami üzemek gazdálkodása némi javulást mulat, csak a dohányjövedék tiszta nyeresége csökkent ismét. A vasutak gazdálkodási eredménye is javult 49.5 millióval, bár a hiány még mindig óriási: 669.5 millió koronára rúg. Benes képviselő előadó ezután nagyon részletesen foglalkozott az állami alapok gazdálkodásának kérdésével is. Két ülést tart a képviselőház a jövő héten A képviselőház elnökségének határozata szerint a képviselőház február 18-án, kedden délután ülést tart, melynek napirendjén az 1934. évi állami zárszámadás, a választási bíróság tagjainak megválasztása s több mentelmi ügy szerepel. Beavatottak szerint csütörtökön is tart ülést a képviselőház. tekintsünk is — napirenden van és a határokon innen és túl is a legváltozatosabb külügyi koncepciók felburjánzásának lehetünk állandóan tamil. Akiket a sors, a kedvező helyzet, vagy egyéni ügyesség — kivételesen néha a tehetség is — államférfim pozícióhoz juttatott, az manapság sokszor csak akkor véli megtalálni államférfiul mivoltának teljes beteljesülését, ha külügyi kérdésekben is megmutathatja, hogy legény a talpán. A Csehszlovák köztársaság megalakulása óta rendkívül élénk, sőt mondhatni lázas tevékenységet fejt ki nemzetközi téren. A külügyi kérdések intézése Benes külügyminiszternek tartozott kizárólagos hatáskörébe. Múlt Ismét a kormány újjászervezéséről beszélnek A parlamenti szünet alatt, Ilodzsa miniszterelnök távollétében ismét fölmerült a kormány rekonstrukciójának kérdése. A miniszterelnök néhány héttel ezelőtt hangoztatta, hogy a kormány a tavasszal hatalmas munkaprogramot fog megvalósítani. A tavaszi program előkészítése elé azonban akadályok gördülnek. A kulisszák mögött állandóan folynak a megbeszélések, amelyek a kormány széles alapon való rekonstrukciójára vonatkoznak. Necsas szociáldemokrata párti miniszter azt kívánja, hogy a tárcákat a koalíciós pártok között állandóan cseréljék fel. A kemény diót az agrárért követelései okozzák a koalícióban. Elsősorban a gazdaadósságok rendezése, a falubank megszervezése és legújabban külön földmívesbank létesítése, amely a tehermentesítés pénzügyi ágendáját intézné el. Azonban nagy nehézséget okoz a szociáldemokraták magatartása a gabonamonopólium ellen is, mert a szociáldemokraták semmi áron sem akarnak hozzájárulni a gabonamopólium meghosszabbításához. Igen nagy gondot okoz a kormánynak a munkanélküliség kérdése és a beruházási program is. A pártfeloszlatási törvényjavaslat tárgyalási idejére halasztást kértek A képviselőház alkotmányjogi bizottsága tárgyalta a párlföloszlatási törvény meghosszabbításáról szóló javaslatot. A tárgyalás folyamán a felszólaló képviselők hangsúlyozták, hogy csak érvényben lévő törvény hatályát lehet meghosszabbítani. Ma pártföloszlatási törvény nincsen, a réginek hatálya 1935. december 31-én lejárt s így nincs mit meghosszabbítani Olyan törvényt meghosszabbítani, amely defacto nem létezik, logikai értelmetlenség. A választott forma helytelen és nem mozdítja elő a jogbiztonságot. Többen a pártok szervezetéről szóló külön törvény megalkotását tartják szükségesnek. A bizottság elnöke az általánosan megnyilvánuló kívánságnak engedve, a vitát félbeszakította, mire a bizottság elhatározta, hogy a javaslat megtárgyalásának határidejét március 12-ig kéri meghosszabbítani. év decemberében megváltozott a helyzet, mikor az államfői polcra lendült fel a külügyminiszter majd 17 évig tartó ilyen minisztersége után. Nem volt titok, hogy Hodzsa miniszterelnök, aki november elején átvette a kormány vezetését, a külügyi tárcát nem mint átmeneti stalhimot ambicionálja, hanem alkalmat keres arra, hogy érvényre juttassa előzőén nem egyszer kiíejtelt külpolitikai elgondolásait. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Hodzsa évekig ült az egykori magyarországi parlamentben mint nemzetiségi képviselő, akikről pedig tudott dolog volt, hogy a hivatalos magyar politika megkerülésével állandó összeköttetést lartot-Szerkesztőség és kiadóhivatal! Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton tak lenn nemcsak egyes udvari, hanem a határokon kívül lévő más körökkel is. Az így és utóbb a külföldön szerzett ismeretségeit Hodzsa tovább fenntartotta és ápolta, amiben nem akadályozta a Hradsinnal szemben időnkint feszültté vált viszonya sem. Hogy belpolitikai koncepciókat is tud termelni, igazolja, hogy tőle származik az agrár demokrácia fogalma, legutóbb pedig az agrárpártnak mint centrumpártnak beállítása szintén mutatja, hogy talán újságírói vénájából folyóan is rendelkezik megfelelő kezdeményező erővel, szókimondó bátorsággal és propagativ hajlandósággal. Most Párisban az uralkodók és államférfiak megbeszélései révén kialakult vélemények és a Sorbonne-on tartott Masaryk ünnep bizonyára örömmel fogadott és várva várt alkalmat nyújtottak neki, hogy ő is megnyilatkozzék nemzetközi kérdésekben. Mint olvashatjuk, a Dunamedence problémái köré fonódnak tervei. Ma mindenfelé kaotikus a nemzetközi helyzet. Jelszók, koncepciók, paktum-tervek kergetik egymást mint keringőben a párok. Melyik fogja elérni az elsőséget, azt még ma a legmerészebb vatesek sem sejtik. Kollektiv biztonság, keleti paktum, ilyen meg olyan Locarno, abessziniai konfliktus, gyarmati aspirációk, távol-keleti bajok stb., stb. tárgyalása hasábokat nyel el a sajtóban és — valljuk meg őszintén — bajos belőlük kiokosodni. Pedig talán nem is volna oly nehéz megtalálni a kivezető utat. Amit sokhelyütt nélkülöz a belföldi demokratikus rendszer, azt — sajnos — nélkülözi a nemzetközi életben is inaugurált demokrácia, és ez: a felek teljes egyenlősége minden téren. Ne akarjanak senkit, se egyént, se államot másodrangúvá, sőt kitaszítottá tenni, bármiképpen körül- vagy bekeríteni, izolálni, félretólni, adják meg mindenkinek a lehetőségét annak, hogy rásüssön a nap, a boldogulás, fejlődés áldott isteni napsugara, akkor olyan békesség, nyugalom, megelégedettség fog honolni, aminőt nem hozhat meg a paktumok és paklizások még legkörmönfontabb rendszere sem. Ha Hodzsa ilyen irányban indítja meg külpolitikai munkáját, akkor elévülhetetlen érdemeket szerez és sikere is lesz. Ha nem ily irányban szövi a külpolitikai szálakat, akkor majd újra olvashatunk diplomatikusan megszerkesztett kommünikét a vélemények teljes harmóniájáról, a változatlan békeszándékokról, bölcsőben ringó új koncepciókról és hasonlókról, de változatlanul fog tovább folyni a gondok, bajok, elégedetlenségek és keserűségek keringőzése. Talán csak egy mentséget találhatunk akkor, hogy éppen most vagyunk farsangban!
