Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-12-04 / 97. szám
Otrenhatodlk évfolyam. 97. szám. Nanprda, 1935. december 4. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztős BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Előfizetést ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 81 Ké, félévre 40 Ké, negyedévre 2« KC. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. A mi hűségünk és ennek jutalmazása. Komárom, december 3. A Lidové Noviny november 23.-i számában ismét a szlovenszkói magyarsággal foglalkozik és újra hallatja a régi vádakat arról, hogy ml magunk, magyarok vagyunk okai annak a sanyarú helyzetnek, amelyben ma vagyunk. A sok régi szólam és elcsépelt frázis mellett azonban mégis találunk újat a Lidové Noviny cikkében: ez az, hogy egyszer már azt is hallhatjuk, hogy a történelmi országok vezető politikusai és orgánumaik is rádöbbennek arra a teljes tönkre jutásra, amely a kisebbségi magyarságnak sanyarú helyzete lett. Igaz az, hogy bár a cikkíró igyekezik objcktívnek mutatkozni, cikke a régi mód szerint ismét vádbeszéddé lett, melyben újra viszontláthatjuk a régi vádakat, amit a cikk következetesen »az állam iránti hűségesség minden ellenléte« szépen kicirkalmazott szakkifejezéssel jelöl meg. Ez a vád, amely ahányszor elhangzott, ugyanannyiszor lett megcáfolva is, újra és újra mindig visszatér, mint üres kiút a miáltalunk annyiszor kifejteit érvek vasgyürííjéből. Kérdjük megint, mi az, ami ellentéte lenne részünkről mindannak, ami az államhoz való hűséget meghatározza? Talán az, hogy nem teljesítjük állampolgári kötelességeinket eléggé híven? Erre a kérdésre ezerszer feleltünk már igennel és rámutattunk azokra a nyilatkozatokra, amellyel haderőnk vezetősége, mindig elismeréssel nyilatkozik fiaink képességeiről. Tehát elsődleges kötelességünket, mely az állam megvédésére irányul, hiánytalanul teljesítjük. A második éppen olyan fontos kötelességünknek eleget teszünk szintén, mert adóinkat tehetségünk és a kegyetlenül rossz viszonyok és körülményekhez képest hűségesen fizetjük. Itt is csak elismerésben lehet részünk, mert nem mi, kisebbségi magyarság vagyunk azok, akiknek adóit derüre-borura leírják és ezáltal végeredményben megrövidítik a kincstárt, vagyis az államot. Mi tehát az, ami »az arcunkra süli a minden államellenesség bélyegét«? Bizonyára az, hogy felemeljük szavunkat az ellen, hogyha látjuk azt a politikát, amelyik velünk szemben soha sem alkalmazta a do, ut des«, az »adok, hogy te is adj« módját. Ha módunkban lenne rendelkezni megbízható statisztikákkal, kimutathatnánk, hogy mennyi az az összeg, amelyet az általunk befizetett adókból viszont látunk bármilyen formában. Látja mindenki, hogy iskolánk számarányunkhoz mérten kevés. —• Fiaink túlzsúfolt iskolákban szívják egymás elől a levegőt és kiképzést sem kaphatnak annyira tökéleteset, mint azokban a legtöbbnyire »jubi-Komárom, december 3. December 4-ére hivták Össze a képviselőház ülését. A képviselőház elnöksége a plenáris ülést december á-re, szerda délután 3 órára hívta össze. Ennek az ülésnek napirendjén különböző kereskedelmi szerződéseket tárgyalnak, így egy csehszlovák-német kontingens egyezményt, csehszlovák-német gazdasági egyezményt, csehszlovák-olasz kereskedelmi szerződés pótjegyzőkönyvét, a lengyel kereskedelmi szerződés pótjegyzőkönyvét. Szerepel a napirenden még a katonai előfogalokról szóló törvény novellája. Ezenkívül több törvényjavaslat második olvasása és nehány képviselő mentelmi ügye is napirendre kerül. A szerdai ülésen osztják ki nyomtatásban az 1936. évi állami költségvetésről szóló bizottsági jelentést, melynek tárgyalását a december 5-iki, csütörtöki ülésen kezdik meg. A képviselőház az eddigi intézkedések szerint december 7-én, szombaton és december 9-én, hétfőn is egésznapos ülést tart, reggeltől estig, hogy a költségvetéssel idejében elkészülhessenek. A költségvetés feletti szavazást december 12-én tartják. Holota János dr. bírálata a délszlovenszkói adógyakorlat ellen. Az állami költségvetés bizottsági ülésén felszólalt Holota János dr. magyar nemzeti párti képviselő, aki alapos beszédben mondott éles bírálatot a délszlovenszkói adógyakorlatról. A szónok szerint általános a vélemény, hogy nem az adótörvény az oka annak, hogy a közönségnek annyi az adógondja, hanem a végrehajtás, az adókivetések, az adónyilvántartások, a fellebbezések késedelmes elintézésének módja, a pénzügyi gyakorlat az elviselhetetlen s ez idegesíti a közönséget. Hogy valóban ez a helyzet, igazolja az a tény is, hogy a főelőadó is igen kemény kritikával illette az adógyakorlatot. Holota dr. különösen a párkányi járás adókérdéseit tanulmányozta alaposan, eseteket gyűjtött össze, figyelte a kivetések, behajtások és végrehajtások, leumi« és egyébb alkalmakkor alapított állami szlovák iskolákban, ahol egy osztályba egy tizedrésze jár csak az átlagos magyar osztály tanulóinak. És ha kikerülnek az iskolákból, ismét felmerülnek az elhelyezkedési nehézségek. Az elhelyezkedésnek a legfontosabb módja előttünk ismeretlen okokból lehetetlenné van téve. Ez az állami állásokban való elhelyezkedés lehetősége. A csendőrség, rendőrség, közigazgatási pálya, csaknem teljesen magyarok nélkül lett betöltve. Amellett, hogy ezt természetesen nem tehet igazságosnak mondanunk, rákéit mutatnunk arra, hogy ez az eljárás csak károkat okozhat mind az államnak, mind nekünk magyaroknak, kik csak igen kevesen beszéljük az állam árverések módját s a megállapított tények alapján követelte a vizsgálat megindítását a párkányi adóvégrehajtók ellen. A dolog oly messzire ment, hogy egy párkányi szerkesztő nyílt levelet intézett a pénzügyminiszterhez. Ezt a levelet Holota egész terjedelmében felolvasta az ülésen. A levélben számtalan konkrét esetet sorolnak fel, amelyek az adóvégrehajtások elviselhetetlen módját igazolják. Holota János dr. ebben az ügyben interpellációt is intézett a pénzügyminiszterhez, azonban sem a nyiltlevél alapján, sem az interpelláció alapján a mai napig semmi sem történt, a vizsgálatot nem indították meg s a képviselő interpellációjára választ sem kapott. Holota dr. felhozta beszédében, hogy a közönség körében általános a követelés, hogy állítsák vissza az adókönyvecskék rendszerét, mert az adókönyvecskében az egyszerű ember is látta, hogy mennyit tesz ki a kivetés, mennyit fizetett és mennyi a hátralékos tartozása. De a mai komplikált könyvelési rendszer mellett az adózó sohasem tudja, hogy mennyi az adótartozása. Azt is meg kell állapítani, hogy a postatakarékpénztárt befizetési lapok rendszere sem vált be. Az egyszerű adófizető nincs bizalommal a befizető lappal szemben, mert látni akarja, hogy hová adja a pénzét, hogy meggyőződhessék, hová fizet. A közvetlen adófizetésnél azadóbivstt/li tisztviselő s az adófizető között közvetlen kapcsolat fejlődik ki, ami az adóerkölcs javulására szolgál. Megszavazták a jövő évi költségvetést a költségvetési bizottságban A képviselőház költségvetési bizottsága hétfőn délután tartott ülésén az 1936. évi állami költségvetés tervezetét a kormány által javasolt alakban módosítások nélkül megszavazta. Az egész költségvetés ellen csak a szudétanémet párt, az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt költségvetési bizottsági tagjai szavaztak. A kommunisták elfogadták a nyelvét A hivatalnok nem tudja magát megértetni avval, aki szolgálatát igénybe akarja venni, ezáltal a kölcsönös meg nem értés folytán mulasztások állanak elő, amelyre azután ismét csak az fizet rá, akinek az érdekében végeredménykép a hivatalnak kellene segítségére lennie. A helyzet ugyan ez a bíróságnál, ahol lehetséges az, hogy az idézések tiszta magyar vidéken csak államnyelven történjenek, ahol a hivatalnokok többsége csak keveset, vagy nehezen érthetően beszél magyarul. Ismét csak arra mutatunk rá, hogy az állam megalakulásakor a fenségi jogokkal együtt, átvette az ezen jogokkal járó kötelezettségeket is. A jogok élvezetéért pedig az általános Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton külügyi és népjóléti minisztérium költségvetését, de a többi tárca költségvetését nem szavazták meg. A Hlinkapárti bizottsági tagok nem vettek részt a bizottság ülésén s nem szavaztak, ami általános feltűnést keltett. A szlovák néppárti tagok tartózkodását öszszefüggésbe ho/zák a párt közeli kormány balépési szándékával, bár a tüntető távolmaradás ennek ellenkezőjét is jelentheti. Törvényjavaslat az erőszakos elnemzetietlenités ellen. A hépviselőház hatvan ellenzéki tagja, vagyis a képviselők egyötöde közös javaslatot nyújtott be a Ház elnökségéhez, amelyben fölhívják a kormányt, hogy haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot, amellyel az erőszakos elnemzetietlenítést az alkotmánytörvény 13í. szakasza szerint büntetendő cselekménynek minősíti. Az említett 134. paragrafus azt az elvet mondja ki, hogy mindenfajta erőszakos elnemzetietlenités tilos és hozzáfűzi, hogy ezen elv figyelembe nem vételét a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja. Ezek az intézkedések az alkotmánytörvény VI. főrészének befejezését alkotják, az alkotmánytörvény VI. fejezete pedig a nemzeti, vallási és faji kisebbségek védelmét tárgyalja. Ebből nyilván következik, hogy az alkotmánytörvény meghozóinak az volt a szándékuk, hogy a kisebbségi védelmet maradéktalanul hajtsák végre s hogy ilyen módon hajtsák végre a St. Germainben 1919. december 10-én kelt, kisebbségvédelmi szerződésben vállalt kötelezettséget, amelyet semmiféle törvény, rendelet vagy hivatali cselekmény jogerősen nem változtathat s nem szüntethet meg. Az utóbbi időben számos olyan eset került nyilvánosságra, amely a kisebbségek felelősségük tudatában levő törvényhozóinak kötelességévé teszi, hogy a kisebbségvédelem abszolút megvalósítása érdekében a javasolt végrehajtási törvény kiadatását minden rendelkezésükre álló eszközzel sürgessék. Az aláíró kisebbségi képviselőket az a meggyőződés vezeti, hogy a kisebbségek nemzeti és gazdasági létének e javaslat szellemében való maraerkölcsi szempontok és a természetjog szerint a kötelességeket is teljesíteni kell. Mi szlovenszkói magyar kisebbség kötelezettségeinknek maradék nélkül tettünk és teszünk eleget, tehát joggal követeltük mindig és joggal fogjuk továbbra is követelni mindazt, ami bennünket alkotmányunk és a' törvények rendelkezései szerint megillet. Ezekkel a jogos követelésekkel szemben azzal elzárkózni, hogy a szlovenszkói magyar kisebbség megbízhatatlan, mint azt a Lidové Noviny teszi, vagy nagy tudatlanság, vagypedig az író jobb tudomása ellenére vezeti tollát, ami nem erkölcsös dolog.
