Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-12-04 / 97. szám
2 oldal »KOMAROMI LAPOK« —-T-!——1 ■; 1 > 1935. december 4.w "TT—1 !'*' i I I1 : a t j 111 .[ ! déknélküli biztosításával az államban éppen a súlyos nemzetközi gazdasági és politikai feszültség idején az egész állam érdekei is a legjobban szolgálhatók. A javaslatot a német keresztényszocialista párt hat, a szudétanémet párt negyvennégy, az országos keresztényszocialista, magyar nemzeti és szepesi német pártok közös klubjának kilenc képviselője és Wolf dr. lengyel nemzetiségű képviselő írta alá. Meghosszabbítják a pártok feloszlatásáról szóló törvény hatályát A minisztertanács pénteki ülésén számos pénzügyi természetű javaslattal foglalkozott s ezek között jóváhagyta a forgalmi és fényűzési adó általános pótlékáról szóló javaslatot, az 1927 évi a stabilizációs mérlegekről £zóló törvény novelláját, , a bírósági illetékekről, végül a kereskedelmi társaságok egyesülésénél nyújtott adókedvezményekről szóló javaslatokat. A politikai javaslatok közül legfontosabb a politikai pártok feloszlatásáról és működésük megszüntetéséről szóló törvény hatályának újabb meghosszabbítására irányuló törvényjavaslat és ezzel kapcsolatban a beszüntetett időszaki sajtótermékek alkalmazottainak fizetésére vonatkozó törvény hatályának meghosszabbítása. A minisztertanács több kormányrendelet tervezetét is jóváhagyta. Trapl pénzügyminiszter a szlovenszkói bankügyek átszervezéséről Trapl dr. pénzügyminiszter a költségvetési bizottság záróülésén reflektált a vitában elhangzott beszédekre és felszólalásában kitért a szlovenszkói bankügyekre is. Erre vonatkozólag azt mondotta a miniszter, hogy az egész szlovenszkói bankügy reorganizálandó Az újjászervezésnek a részvénytársasági bankok hatásköreinek pontos megállapításával keli kezdődnie, a másik oldalon a kis néphitelintézetekre bízandó a kishitellel való ellátása a közönségnek. Az új szervezésnél számos kisebb részvénytársasági bankot és egyes bankfiókokat szövetkezeti hit elintézetté kell majd átalakítani s ezt az ily átalakulások bélyegilletékkedvezményeiről szóló most hozandó törvénynek kell előmozdítani. " ftWqriRjvftm v. :■ Vt&vtrrtk Légügyi minisztérium szervezése a láthatáron. A műszaki bizottság ülésén Dostalek közmunkaügyi miniszter felszólalt és többek között kijelentette, hogy a belföldi repülőhálózat kiépítését szükségesnek tartja, azt azonban nem lehetett eddig pénzszűke miatt megvalósítani. A bizottság végül oly értelmű határozati javaslatot fogadott el, hogy a kormány mielőbb gondoskodjék önálló repülésügyi minisztérium szervezéséről. szére megkönnyítik és felkérte a könyvtártanács dr. Dorka Gézát és Szombathy Viktort, kőnyvártanácsi tagot, a SZMKE központi titkárát, hogy e tekintetben legyenek segítségére a könyvtárosnak. Dr .Borka Géza javaslatára a könyvtártanács elhatározta, hogy a tél folyamán és később is a könyvtár olvasói és a könyvek iránt érdeklődök részére előadói estéket rendez, hogy a közkönyvtárak, a könyvek és a kultúra iránti szeretetet terjessze, kimélyítse és szorosabbá tegye a kapcsolatot a könyvtár és az olvasók között. Majd a könyvtár súlyos anyagi helyzetevei foglalkozott a' könyvtártanára. E súlyos anyagi helyzet oka az, hogy dacára a gyakori sürgetéseknek, átírásoknak, a város 1933. év óta nem folyósította azt a hozzájárulást, amelyre pedig a törvény kötelezi. A város súlyos anyagi helyzete hém egészen menti ezt a mulasztást, mert amíg a magyar könyvtár már 1933. óta egy fillért sem kapott ezen a címen, addig a város a szlovák könyvtár részére minden évben kiutalta a könyvtári hozzájárulást. A könyvi árt anács véleménye szerint a városnak kötelessége lett volna legalább is olyan mértékben és számarányban a magyar könyvtárnak is kiutalni az évi hozzájárulást. A könyvtártanács kimondotta, hogy ;,j! küldötlségiteg keresi fel a város kormánybiáztosát és szóban és írásban kéri meg a tarthatatlan és a magyar kultúra mellőzésének látszó állapot javítását és az elmaradt hozzájárulások kiutalását. Majd Fülöp Zsigmond, a könyvtártanács pénztárosa tett jelentést a pénztár állapotáról. A könyvtárnak ez évi bevétele csak a katalógusok eladásából, a nyomtatvány és a sürgetési dijakból volt. A könyvtáros végül jelenti, hogy a könyvtár a járási választmányhoz kérvényt adott be, hogy a közkönyvtárak segélyezésére rendelt összegből a komáromi városi magyar közkönyvtárnak is juttassanak segélyt. Az elnök zárószavai után az ülés vécét, ért A komáromi kolduskérdés rendezése szükséges! Koldusok és álkoldusok. — A pénteki invázió. A magyar könyvtártanács ülése. A könyvtár nagy forgalma. — Uj címjegyzéket ad ki a könyvtár. — A közkönyvtárak hivatalos lapja megindult. — Előadóesték a könyvtár látogatói részére. — A könyvtár a használati dijakat nem emeli föl. — Könyvbeszerző bizottság. — A könyvtár súlyos anyagi helyzete a városi hozzájárulásoknak 1933. év óta való elmaradása miatt. — A könyvtártanács akciót indít a hozzájárulás folyósítása érdekében. Saját tudósítónktól. — iromárom, december 3 Komárom város magyar közkönyvtárának tanácsa Gidró Bonifác, a könyvtártanács elnöke, főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt hétfőn, délután látogatott ülést tartott a Jókai Egyesület Kultúrházában elhelyezett magyar könyvtár helyiségében. Az elnök meleg szavakkal üdvözli a szépszámban megjelenteket, megnyitja az ülést és fölhívja dr. Baranyay József városi könyvtárost, hogy tegye meg jelentését a könyvtár állapotáról, forgalmáról. Dr. Baranyay József könyvtáros örömmel jelenti, hogy a városi magyar közkönyvtár iránt a közönségnek mind szélesebb rétegei érdeklődnek és különösen örvendetes tény, hogy a szegényebb népasztály keresi föl különösen nagy szeretettel a könyvtárat. A közkönyvtáraknak éppen az is a feladatuk, hogy a szegényebb néposztályt lássák el jó és tanulságos olvasni valókkal, amely néposztálynak nincs módjában könyveket beszerezni és magánkönyvtárat létesíteni. Ez évben, több, mint negyvenezer kötetet olvastak a könyvtárlátogatók. Jelenti a könyvtáros, hogy bár a könyvtár súlyos anyagi gondokkal küzd, mégis az újabb könyvbeszerzések szükségessé teszik, hogy a könyvtáros új könyvtári címjegyzéket adjon ki nyomtatásban. Az új katalógus megszerkesztésével és sajtó alá rendezésével a könyvtártanács a. könyvtárost bízza meg. Ez az új katalógus január hóban jelenik meg és éz lesz a könyvtárnak immár hatodik kinyomtatott katalógusa és e tekintetben a komáromi magyar közkönyvtár első helyen áll az öszszes szlovenszkói közkönyvtárak között. A könyvtár anyagának megismerését és a könyvtár használatát az olvadók részére a kinyomtatott és forgalomba hozott könyvtári címjegyzékek felelte megkönnyítik, mert az olvasónak módjában van otthon, kényelmesen kiválasztani a neki megfelelő olvasnivalókat, amíg ez ott, ahol a könyvtárnak csak írott házi hatalógusa van, nem lehetséges. Az országos hivatal ugyan ajánlotta, hogy a könyvtári díjakat emelje föl a könyvtár, mert a dijak nagyon alacsonyak és a komáromi magyar közkönyvtár a legolcsóbb a hasonló könyvtárak között, a könyvtártanács mégis meghagyta a régi díjakat, vagyis azokban az években, amikor nem jelenik meg katalógus, egész évre öt korona nyomtatványdíjat szed a könyvtár. Ha valaki egyszerre több könyvet akar váltani, annyiszor fizet öt koronát, ahány könyvváltásra igényt tart. Amelyik évben új katalógust ád ki a könyvtár, akkor a könyvhasználati díj évi tíz korona, de egy új katalógust is kap az olvasó ennek a díjnak fejében. Más könyvtárakban beiratási, igazolványkiállítási díjakat szednek a komáromi könyvtár a fentemlltett díjon kívül semmiféle más díjat nem szed az olvasóktól. A könyvtáros javaslatára egy új könyvespolcot készíttet a könyvtártanács. örömmel jelenti a könyvtáros, hogy a községi közkönyvtárak részére egy régóta nélkülözött, hézagpótló folyóirat a >;Közművelődés — Könyvtárélek'. címmel most indult meg Nagy Barna, Ivánffy Géza, dr. Borka Géza szerkesztésében, amely nélkülözhetetlen nemcsak minden közkönyvtár, de mindenki részére, aki szereti a könyvet és a kultúrál. Melegen ajánlja a folyóirat járatását nemcsak a könyvtár részére, de ä tanácstagoknak is. A könyvtáros ajánlatára megrendelték a hézagpótló folyóiratot, amelyre a könyvtártanács tagjai közül is többen előfizettek. Dr. Borka Géza főgimnáziumi tanár, könyvtártanácsi tag, a járási közművelődési egyesület elnöke értékes előadásban ismertette azokat az előnyöket, amelyek a járási közművelődési egyesület segítsége tud nyújtani a közkönyvtáraknak és jelezte az alakuló félben levő könyvtárszövetségek kultúrtámogató munkáját és erősségét is. Kimondotta a könyvtártanács, hogy az új könyvek beszerzésének nem egyszer nehéz feladatát a könyvtáros ré— december 4. A komáromi kolduskérdés egyre időszerűbb lesz minálunk: nincsen nap, hogy erről szó ne essék valahol, nincsen hét, hogy valaki ne szeretné rendezni az állapotokat ebben a kérdésben, nincsen hónap, hogy két-három levél be ne fusson a szerkesztőségbe, amely levelek írói halaszthatatlannak tartják a kolduskérdés rendezését Szomorú szociális viszonyaink hozták magukkal, hogy Komáromban elszaporodtak a koldusok. Különösen pénteki napon hatalmas a koldusinvázió, reggeltől-estig járnak, kopognak, csöngetnek a koldusok, már korán elkezdik s némelyik kétszer is visszajön estig, abban a reményben, hogy elfelejtették az arcát. Előszoba ajtók előtt hosszan s türelmetlenül csöngetnek, felzavarnak munkaidőben s a pihenés perceiben s hiába a sok bosszankodás, a koldusok jönnekj önnek, áradnak felénk. Minden részvétünk a szegény embereké, az aggoké s a lehetetleneké. Magunk is szerelnék rendezve látni a komáromi szegények viszonyait,— legkevésbbé rendezett módja azonban ennek az, hogy a koldusok léplennyomon belénkütköznek s hivatalban éppenúgy megjelennek, mint magánházakban. Többféle kategóriája van a koldusoknak. Vannak először álkoldusok s valódi koldusok. Ezek ismét felosztanak vidékiekre s komáromiakra. Csoportokra osztályozva őket viszont így fest a kép: 1. Vannak öreg, uccai koldusok, akik a templomok előtt, vagy az uccákon üldögélnek. Ezek öreg, tapasztalt koldusok. Tulsokan vannak s egy-egy esküvő, vagy nagy ünnep úgy fest velük, mintha Ázsiába csöppennénk: sorfalat állnak. 2. Alkalmi koldusok, akik ötletszerűen vetődnek az uccára, vagy kopogtatnak be a házakba. 3. Koldusok, akik megnézik, mit emelhetnének el az üresen hagyott szobából. 4. Vidékről beszivárgott »munkanélküliek«, akik között néha akad igazi munkanélküli is, sok azonban az ál-munkanélküli, aki a kenyérkeresetnek ezt a forrását választotta. Néha meglepően jó ruhás, erős fiatalemberek jelentkeznek koldusként, ketten szövetkeznek s bizonyos erőszakos fellépéstől sem tartózkodnak. Ezek különösen a nőket ijesztgetik. 5. Koldusasszonyok, akik pénteken egy-egy gyermekkel karjukon megjelennek, a gyermek a hatás kedvéért van. 6. Alkalmi családok, családapák, akik »beszoktak« egy-egy helyre s havonta jelennek meg, egyszerre négyöt gyerekkel. 7. Világvándorok, vándorhegedősök, akik ütjük folytatásához keresik a pénzt. Ezeknél koronánál kezdődik a segély. 8. Komáromnak van vagy néhány részeg, tolakodó uccai alakja, aki molesztál a kávéházak előtt. 9. A pénteki hadsereg. 10. Végül a cigánygyerekek, a közös hegedűvel, pénteken egész nap. öt-hat cigánygyerek, legény áll öszsze egy közös hegedűre s a boltokat járja. Sok hegedülni se tud. • Körülbelül ezek a válfajok, persze, ez nem azt jelenti, hogy a csoportosításteljes. A »koldus-szakértők« bizonyosan új s eredeti válfajokat találnának hozzá. Állapítsuk meg azonban, hogy ennyi is túlsók egy szegény városnak, amely hcllyel-közzcl úgyis kiveszi részét a jótékonykodásból. Különösen a pénteki invázió terhes. Nemcsak a magánháztartásokban, hanem különösen az üzletekben, ahol komoly összegeket áldoznak a koldusoknak. Hiszen, ha minden fillért olyanok kapnának, akik rászorulnak! De sok az ál-koldus, a beszivárgott vándor, aki a kenyérkeresetnek ezzel a módjával rendkívül meg van elégedve. Ezeket kellene valahogy leszoktatni arról, hogy a koldusok országütját járják. A komáromi koldúskérdést tehát rendezni kell. El kell tüntetni az uccákról s a magánházakból a koldusokat, okszerű, rendszeres módon. Ne zárkózzék cl senki a koldusok segélyezésétől, viszont ezt csak közös egyetértéssel lehet rendszerbe foglalni. Allíttassék fej tehát egy szabályos kolduskataszter. Vegyünk ebbe fel mindenkit, aki rászorult, aki szegény, agg, munkaképtelen. Egy egészen új kataszter szükséges. Ez az első lépés. A második lépés: a koldusoktól boldogított egyének vessék alá magukat önkéntes megadóztatásnak, bizonyos havi összeggel. Rendszeresebben s
