Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-16 / 83. szám
Otvenhatodlk évfolyam, S3, seám. Szerda, 1935. október 16. LAPOK LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Iic, félévre 40 Kő, negyedévre 20 Kő. — Külföldön 120 Ke. Egyesszáin ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Kormánybiztos. Komárom, október 15. Amit már régen megjósoltunk, hogy abból a káoszból, melyet a szociáldemokrata rezsim teremtett a városházán, csak egy erélyes és föltétien hozzáférhcllcu ember akarata alkothat ismét rendet, — az az események törvényszerű és logikus rendje szerint bekövetkezett. A szombaton az országos hivatalban megtartott döntő értekezleten megegyezés történt a kormánybiztos személyében és a járási főnök magával hozta ennek a szerencsétlen összetételű képviselőtestületnek a feloszlatását, amely annyira tájékozatlan volt ebben a kérdésijén, hogy pénteken derüre-borura bizalmat szavazott a lemondani kényszerült városbírónak és lemondását nem fogadta el. Még a zsidó demokrata párt képviselője sem ismerte fel a helyzetet, mert színién bizalmat szállítóit a városbírónak és így bizalmatlanságot az országos hivatalnak. Ez az inkább derűs, mint komoly epizód azonban nem változtat a tényeken. A magyar ellenzéki pártok tisztában voltak a következményekkel és már korábban kivonultak a városházáról. Kidőlt a bálvány is, mely kezdetben egy eszme megvalósításál jelentette: a demokráciáéi. A demokráciából azonban csak a szociáldemokrácia maradt meg, a maga üres és be nem váltható ígéreteivel, új stílus keletkezett, mely áhnélkodással töltölte el az alkalmazottakat és elkezdődött a fedezet nélküli politikai váltók kibocsátása. A közönség már gyanút fogott a májusi választásokon, amikor az ezernyolcszázas szavnzatlömb megingott és összeomlott, hogy kilencszázas maradékával kezdjen új kurzust. De erről és ennek okairól sohasem beszéltek a Komáromba vezényelt díszszónokok, pedig ez csalhatatlan barométere volt a bekövetkező eseményeknek. A romok eltakarítása nagy időt és felelősséget igényel és erre igen nagy szükség van nemcsak gazdasági téren, de a közigazgatás egész vonalán. A kormánybiztos tehát nagy munkára hivatott. Hogy ez a munka eredményes legyen, annak garanciája a kivételes hatalommal felruházott férfiú személye, akit mindenki tetőtől talpig tisztességes, megközclílhéllen és részrehajlallan embernek ismer. Ezek a tulajdonságok szükségesek is a jövőben, mert a helyes és okos várospolitika nein abban merül ki, hogy minél szebb ígéreteket tegyünk azzal a hátsó gondolattal, hogy ezek sohasem lesznek beválthatók, hanem az őszinte tájékozásban, melytől itt a városi polgárság tizenhárom esztendő óta elszokott. Rá kell tehát mutatni arra, amit a szociáldemokrata városkormányzat elmulasztott, meg kell értetni a polgárokkal, hogy attól a lakótól nem elég felvenni a Komárom, október 15. Jaross Andor képviselő a gabonaátvétel módosítását követelte A magyar nemzeti párt Dunaszerdahelyen lefolyt gazdagyűlésén megbízlak Jaross Andor nemzelgy. képviselőt, a párt ügyvezető elnökét, hogy Prágában az illetékes körökkel ismertesse meg a délszlovenszkói gazdatársadalom panaszait és kívánságait a gabonamonopólium ez évi előírásaival kapcsolatban. Jaross Andor képviselő ez ügyben tárgyalt a föld mivel és ügy i minisztérium megfelelő ügyosztályának vezetőjével, majd pedig a gabonatársaság igazgatójával. A tárgyalásokból a képviselő megállapította, hogy az illetékes körök nem szándékoznak ez év folyamán változtatni a gabonaátvétel föllélelein. A gabonatársaság pénzügyi kalkulációit félti minden változtatástól és ezért a társaság mereven kitart idei előírásai mellett. Egyetlen pozitívum, hogy a társaság belátja, hogy a búza minőségének meghatározásánál segíteni kell a termelőkön. A magyar nemzeti párt politikai téreu fogja tovább folytatni harcát az átvétel idei előírásai ellen. Október 24-re hivják össze az őszi ülésszakot. A képviselőház elnöki tanácsa dr. Markovics alelnök vezetése mellett ülést tartott, amelyen az elnök a legközelebbi ülésre nézve bejelentette, bogy a miniszterelnökkel való tárgyalásai szerint várható, hogy az őszi ülésszak első üléséi október huszonnegyedikére hívják össze. A szocialista részről beérkezett indítványt, mely szerint nagyszabású gazdasági vita tartassák, az elnökség nem tartja tárgyalhatónak, mert ezzel felújulnának azok az ellentétek, amelyek a szocialista és a polgári csoportok között már a népjóléti bizottság ülésein is megnyilvánultak abban, hogy a szocialista pártok határozati javaslatait a kormánynak kellett elfogadható alakba önteni. Meg van azonban a törekvés arra, hogy inkább külügyi vita legyen a plénumban, hogy azzal eltereljék a belpolitikai nehézségekről a figyelmei. városi díjakat, az elfogyasztott víz (árát, a csatornadíját, és a szemétfuvarozás illetékét, hanem azt be kell fizetni a város pénztárába, mert az a pénz nem az enyém. Ila pedig elköltőin, a várost károsítom meg. Miután eddig az egész városi politikában azoknak a befolyása érvényesült, akik a város közterheihez nem járulnak, adókat nem fizetnek, ezt a befolyást a megfelelő korlátok közé kelt visszaszorítani. Sok rossz szokást kell megszüntetni, melyet a szociáldemokrácia tett a városházán szalonképessé. Ezek közt az első az ígéretek megszüntetése és az igazmondás bevezetése. A közönségnek az igazat kell tudnia és nem cukrozott bon-Vagyis az ősz folyamán nagyobbszabású belpolitikai vita nem várható, majd csak a költségvetésnél. A költségvetés végleges összeállítása pedig Benes dr. külügyminiszter visszatérése után fog megtörténni. Novemberben uj kereskedelmi tárgyalások lesznek Magyarországgal. A jövő hónapban újabb kereskedelmi tárgyalások kezdődnek Magyarországgal. A tárgyalások az 1936. évre megállapítandó kompenzációs egyezményekről szól. A folyó évi július 14-én a két állam között megkötött kompenzációs egyezmény, amelyet szeptember 14-én felülvizsgáltak, az év végén veszítette hatályát. Rendeleti utón léptetik életbe a szankciós törvényeket ? A genfi események következtében az volt a terv, hogy a népszövetség által elrendelendő szankciók végrehajtására külön törvényeket fog a nemzetgyűlés hozni. Kiderült azonban, hogy erre nem lesz szükség. Nem mintha Anglia szankciókra vonalkozó indítványát nem fogadnák el, hanem azért, mert a csehszlovák parlament 1923-ban 96. szám alatt hozott egy törvényt, amely szerint az ilyen esetekben a kormány rendeletében intézkedik, de az ilyen szükségrendeletet a kormány tartozik Í4 napon belül a parlament elé terjeszteni jóváhagyás céljából. Ezt a törvényt eddig nem alkalmaztál«, mert a népszövetség sem alkalmazta az alapokmány 16-ik szakaszában foglalt megtorló rendelkezésekéi,most azonban alkalmazni fogják és a szükséges intézkedéseket Csehszlovákiában rendeletileg léptetik életbe. Érdekes, hogy a szocialista sajtó kivételével, a cseh lapok barátságos és megértő hangnemben írnak Olaszországról. így a Venkov c .lap legutóbbi száma érdekes cikkben fejtegeti Csehszlovákia álláspontját az olasz-abcszszin kérdésben. A lap azt írja, hogy Csehszlovákiának reservállságot és passzivilást kell tanúsítania az eseményekkel szemben, mivel nincsenek gyarmatai és gyarmati háború kizáróbonban az áligazságokat. A kormánybiztos működésének etikai jellegét kell kihangsúlyozni: az egyenlő elbánás elvét, ami a méltányosságot nem zárja ki. Annak nem szabad előfordulnia, hogy végrehajtásokat intézzenek a vagyonosabb polgárok ellen és félév múlva kijelentsék, hogy tévedtek, mert kélszerannyi túlfizetésük mutatkozik. A számvevőségnek egzakt munkát kell végeznie. A kormánybiztosi kinevezést megnyugvással fogadhatjuk, ami bizonyára van akkora erkölcsi súlyú, mint a pénteki gyűlés pártjainak a régi rezsim iránt nyilvánított bizalma. Szégyen az, hogy ez megtörténhetett cs abban csehszlovák párt is résztvett, lag Anglia és Franciaország érdekeit sérti. Csehszlovákiának, — írja a miniszterelnök lapja, — óvakodnia kell attól, hogy Olaszországgal ellentétbe kerüljön, mivel a két állam közölt sem a maliban, sem a jelenben semmiféle ellentét nem volt. Nagy feltűnést kellett Kramár dr. cikke is, aki Olaszország mellett foglalt állást. A nemzetgyűlés első ülése után mindkét házat elnapolják. Még meg sem kezdték az őszi ülésszakot, a koalíciós lapok máris arról írnak, hogy az első ülés után a két ház elnapolja magát. A Ceské SIovo c. lap értesülése szerint a szocialista pártok a parlamentben nagyobb gazdasági vitával akarták megkezdeni az őszi idényt, amire esetleg az 1934. évi zárszámadás adott volna alkalmat. Ettől a tervtől egyelőre elállottak és így az első ülésen néhány külkereskedelmi pótegyezmény mellett a képviselőházi, illetve a szenátusi elnökség végleges megválasztása szerepel. Mivel egyéb tárgy nincs, az első ülés ulán a nemzetgyűlés mindkét háza elnapolja magát mintegy két hétre, hogy a kormány befejezhesse az állami költségvetést. Ilyképen a költségvetés csak november közepén kerülhetne a parlament elé, vagyis a nemzetgyűlésnek összesen 5—6 hete volna a költségvetés megtárgyalására. Mivel ez az idő kevés, azért kell a provizórium. Egy pár szakaszból álló törvény kimondaná, hogy a kormány a végleges költségvetés megszavazásáig, legkésőbb 1936. március végéig az 1935. évi állami költségvetés keretében gazdálkodhatik. A házelnökségek megválasztása semmi újat nem hoz, a mai ideiglenes elnököket fogják megválasztani. Pápai bulla az egyházmegyék uj beosztásáról Dr. Ritter pápai nuncius szerdán érkezik Prágába s magával hozza az egyházmegyék új elhatárolásáról szóló pápai bullát. A néppárti Lidové Listy értesülése szerint különösen a szlovenszkói egyházmegyék határaiban lesznek nagy eltolódások nemcsak azért, hogy az egyházmegyék határait az államhatárokkal egyeztetik össze, hanem azért is, mert a jelenlegi arányamelynek rcspcktábiia illett volna az országos hivatal döntését. A marxista erkölcsi felfogással nein szálltaik vitába, mert az céltalan lenne, azonban a kormánybiztosnak szét kell néznie, hogy tulajdonképcn ezek a pártok kikből rekrutálődnak. Véleményünk szerint az idegeneknek — amint azt az országos vizsgálat is felismerte, — vajmi kevés jogcímük van ahhoz, hogy a várost terheljék, amelynek éppen megvan az elég szegénye, kiről gondoskodnia kellene. A komáromi társadalom nyugodtan tekint a kormánybiztos működése elé, aki segíteni hivatott egy jobb sorsra érdemes, ősi városnak gazdasági helyzetén.
