Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-16 / 83. szám
2. o da’. >KOMÁROMI LAPOK« 1935. október 16 ■ lalanságokat megszün telik s körül bellii egyenlő nagyságú egyházmegyéket létesítenek. Az egyházmegyék új ciha-, tárolásánál nagyszámú plébániáról kelleti határozni s a rozsnyói egyházmegye kivételével az érdekéitek közöli teljes egyezséget sikerült elérni. A pápai buliárai egyidejűleg kihirdették az egyházi bi'-tokok feloldásáról szóló kormányrendeletet is. E birtokokat már tényleg átvette az egyház a saját kezelésébe és az egyházi bizottság a birtokok gazdálkodását is elleiiőrizle s mindent rendbenlevőnek találl. Ez vonatkozik az esztergomi föcgyhúzmcgyéknek kilizelett 23 mi lió csehszlovák koronára is, mely összegei illetően a szlovák katolikus körök részéről kétségek merültek fel. Dr. Ritter az új pápai muícius a két év óta betöltetlenül álló vatikáni képviseletet foglalja fcl's magával hozza a modus vivendi legfontosabb és leglényegesebb részének befejezését. Benes dr. külügyi expozét mond. Kormánykörökben úgy hírlik, hogy a kormány a szankciós törvényeket illetőleg nem akar a törvényben biztosított jogával ói ni, hanem azokat kihirdetés előtt a parlament elé fogja terjeszteni. A javaslat benyújtását Benes dr. külügyminiszter külügyi expozéja fogja megelőzni, amelynek kidolgozását azonnal Genfbőll való visszaérkezése után megkezdette. Az expozé előterjesztése minden valószínűség szerint a nemzetgyűlés legelső ülésén fog megtörténni. Marisa György 1856-1935. Komárom, oklóber 15. A magyar népoktatásnak egyik érdemes Nesztora hunyta le örök álomra szemeit. Marisa György, a komáromi községi elemi iskola nyug. igazgató-tanítója, a kiváló pedagógus s a magyar kultúra fáradhatatlan magvetője, életének 80-ik évében lioszszas betegeskedés után október 13-án reggel elhunyt. Halála nem volt váratlan, de elmúlása mégis mély mcgilletődésl vált ki Komárom város társadalmában, mert vele a régi tanítói kar egyik tiszleletremélló vezető tagja, ezrek és ezrek hálás emlékezetre érdemes oktatója és nevelője költözött el a földi életből. Mint tanító, egyike volt a legkiválóbb népnevelőknek. Lelkiismeretes, buzgó és pártatlan, lelkes és odaadó, aki nemes hivatásának tökéletes betöltésére törekedett s aki pedagógiai elveinek érvényesítésében nem feledkezel! meg a népoktatás terén időközben bekövetkezett haladásról, amelynek szellemében irányította á gyermeklelkeket az ismeretek mezején. Negyvennyolc évig volt tanító, ebből 39 évet töltött el a komáromi községi elemi iskolánál és ez a közel öt évtized szakadatlan nevelő munkában folyt le, melynek áldásában azok a generációk részesüllek, amelyek keze alól kikerültek s a társadalomnak hasznos tagjaivá lettek. Azok közül a tanítók közül való volt, aki nem elégedett meg a hivatásából folyó kötelességek teljesítésével, hanem állandóan képezte magát, fejlesztette tudását, amiál tat teljes felkészültséggel állta meg helyét pályáján. Ezt elismerték kartársai is, akik egyik vezérüket tisztelték benne, de elismerték a felsőbb közoktatási hatóságok is, valamint a magyar kultuszkormány is, amely a tanügy terén szerzett nagy érdemei elismeréseképen a Wodiánerféle nagy ösztöndíjalapítvány kamataiban részesítette. Városunk társadalmi életének is egyik számottevő tagja volt, s évtizedeken át vett részt a helybeli református egyház életében is, amelynek hitoktatója, világi aljegyzője és presbitere is volt. Tanítótársainak kulturális és társadalmi mozgalmaiban élénk részt veti és nagy lelkesedéssel szolgálta minden vonatkozásban ügyüket. Készséggel vett részt minden kulturális ügyben és a múlt század kilencvenes éveiben egyik buzgó munkatársa volt a Komáromi Lapoknak is. Szakcikkei a tanítók hivatalos lapjaiban, valamint a pedagógiai lapokban sűrűn jelentek meg. Szóval, tollat és lettel fáradozott minden reábízott nemes ügyben s nevének becsülést, emlékének liszteletet szerzett. Marisa György 1856-ban szüléiéit s 1878-ban a Gyertyánffy István vezetése alatt álló állami tanítóképzőintézetben nyert oklevelet. Előbb Nemesócsán, Császáron, Hodoson, Ileténven, Izsán működött és 1887-ben választotta meg a községi iskolaszék a Giszll János kiérdemesült tanító halálával megüresedett helyre az elemi iskola rendes tanítójává, mely állásában 1926-ban bekövetkezett nyugdíjaztatásáig végezte sikerrel az oktatás munkáját. 1892-ben Szépe Pál helyébe megválasztották az iskola igazgatójává, mely lisztét kél cikluson át viselte. Az egykori női ipariskolában szervezett középiskolai tanfolyamnak, melyből a mai állami polgári leányiskola fejlődött ki, Hittricli József és Nemes Soma lanítótársaival együtt egyik lelkes előadója volt. Az 1904. évben behívták Budapestre a pedagógiai szaktanácsba, amely az ország legkiválóbb pedagógusait egyesítette magában. Tagja volt a magyar tankönyvbíráló bizottságnak, a Komárommcgyei Általános Tanítótestületnek előbb jegyzője, majd több éven át elnöke volt, a Szlovenszkói Ált. Magyar Tanítóegyesület díszelnökét tisztelte benne. A községi iskola 60 éves jubileuma alkalmával meleg ünneplésben részesítenék kartársai és volt tanítványai. Az 1929. évben tarlóit jubileumi díszközgyűlésen Lakatos Károly ny. igazgatóval és Vilek Róza tanítónővel együtt ovációban részesült, amikor a három kiváló tanítónak érdemeit megörökítették. Ekkor leplezték le Marisa György bronzplakettjét is, amely az iskola tantestületi termét díszíti. Megírta a községi iskola 25 éves történetét, mely értékes adatokat szolgáltat a komáromi népoktatás történetéhez. Nyugdíjbavonulása után a közéleti tevékenységtől teljesen visszavonult és szerelő családja körében töltötte cl a megérdemelt nyugalom csendes, verőfényes éveit. Alkonyodé éleiét bearanyozta családjának rajongó szeretete, amely élete végéig olthatatlan melegséggel vette őt körül. Családja mélységes fájdalommal állta körül ravatalát, amely az áldozatrakész önzetlen jó családfőt és édesapát siratja az elköltözött ben. Gyászoló hozzátartozóinak igaz bánatában őszinte részvéttel osztoznak az elhunyt kartársai, tisztelői és a komáromi magyar társadalom mindama nagyszámú tagjai, akik oktató tanítójukat tisztelték benne. Áldás emlékére! F. Zs. * Marisa György hosszabb idő óta betegeskedett s bár a gondos orvosi kezelés melleit családja önfeláldozó módon ápolta, az előrehaladott életkorban levő beteg legyengült szervezetét legyőzte a nehéz kór és vasárnap reggel csendesen elszenderült. Elhunytét hitvese, szül. Marisa Karolni úrnő és gyermekei, Marisa Dénes dr. szombathelyi kér. tanfelügyelő, Marisa Ilona és Martsa Sándor, ezeknek családja és a kiterjedt rokonság gyászolja. Kihűlt porrészeit október 15-én, kedden délután helyezték a helybeli református temető ravatalozójából igen nagy részvét mellett örök nyugalomra. Temetésén a komáromi ref. egyház cs az izsai ref. leányegyház presbitériuma küldöttségileg képviseltette magái, a komáromi közs. elemi iskola és polg. fiúiskola tanítói kara testületileg jelent meg, a Szent Benedekrendi gimnázium, a közs. iskolaszék, a Szlovenszkói Áll. Magyar Tanítóegyesület küldöttségileg volt képviselve. A koporsónál Galambos Zoltán ref. lelkész mondott emelkedett szellemű gyászbeszédet és szárnyaló imát, a sírnál pedig P e t h ő Sándor igazgató a községi iskolák tantestülete, Kovács Alajos ny. igazgató, lanítóegyesületi országos elnök a Szlovenszkói Ált. Magyar Tanítóegyesület nevében búcsúztak meleghangú beszédekben a magyar tanítóság feledhetetlen emlékű érdemes vezető tagjától s a szeretett kartácstól. A Jókai Egyesület Móra Ferenc emlékünnepe. Komárom, október 15. A Komáromi Jókai Közmívelődési és Muzeumegyesület vasárnap, október 13-án nyitotta meg a kullúrévadot, amikor a magyar irodalom mélységes veszteségére tavaly elhunyt kiváló képviselőjének, M ó r a Ferencnek emlékére tartott ünnepet. Az emlékünnepély nagy közönség jelenlétében a nagynevű íróhoz méltóképen folyt te a Jókai Egyesület kultúrliázában, amelynek nagytermei az irodalombarátok és az elhunyt író tisztelői teljesen megtöltötték. Az ünnepélyt Borka Géza dr., az irodalmi osztály lelkes elnöke nyitotta meg szépen felépítek nívós emlékbeszédével, amelyben meleg szavakkal áldozol! Móra Ferenc irodalmi jelentőségének és a tudós régésznek, aki az ai’cheológia terén is maradandó nevet hagyott maga után. A nagy tetszéssel fogadott lendületes megemlékezést Jancsó Erzsébet gimn. VII. o. tanuló szavalata követte, aki Mórának egyik hangulatteljes költeményét adta elő helyes értelmezéssel és jó felfogással. Előadása elismerést váltott ki a hallgatóságban. Hajdú Lukács dr., a Jókai Egyesület főtitkára fordulatos előadásában Mórát, mint regényírót ismertette. A minden izében lebilincselő előadás az írónak Aranykoporsó c. regénye nyomán ecsetelte Mórának fényes elbeszélő ‘ tehetségét, a történelmi vonatkozások ügyes felhasználását, a fantázia és a való élet színes cgybeszövését, őseredeti magyar stílusát és azt a mély hatást, amelyet mint regényíró az olvasóban kell. Megemlékezett az író másik remek munkájáról, az Ének a búzamezőkről c. művéről is, amely szinlén egyik legbecsesebb értéke a magyar irodalomnak. A kitűnő előadói a közönség rendkívül szép előadásáért elismerő meleg tapsokkal honorálta. Utána Erdőházy Hugó polg. isk. tanító nléllatla pociikus előadásban Móra Ferencnek, a költőnek elévülhetetlen érdemeit, akinek költészetében a magyar föld és a magyar nép szerelete ragyog örök tűzben. A nagy tetszéssel fogadott előadás ulán Szijj Daisy VII. o. gimn. tanuló lépett a pódiumra cs Mórának egyik legszebb költeményét az Ómár-t szavalta el nagy hatással. A rutinos szavalat a költemény minden kis részletének finom kidolgozásával, szépségeinek plasztikus megelevenítésével julott teljes művészi érvényesülésre, amely a lehetséges előadót fejlődésének újabb fázisában mutatta be. A nagyhatású szavalatot tapsorkán fogadta, amit az előadó teljes mértékben meg is érdemelt. Az ünnepélyt Szombatby Viktor a Jókai Egyesület titkárának, a kiváló írónak kedves megemlékezése zárta be, aki Móráról, mint a szegedi ásatások vezetőjéről emlékezett meg igen vonzó, meleghangú előadásban. Móra Ferenc igazi portréjához szervesen tartozik hozzá ez a szív derűjével megírt pompás kis írásmű, amelyet a kiváló író sajnálatos lávolléte miatt Bólém an Iván gimn. VII. o. tanuló olvasott fel, de amely így is a legnagyobb tetszéssel találkozott. A Jókai Egyesület idei szezonja a legígéretesebb kilátások között indult meg, dicséret és elismerés ezért a közönségnek, mely bizonyára a jövőben is megértéssel fogja támogatni a Jókai Egyesület rendezéseit. Kinevezték Komárom kormánybiztosát. Nagy Jenő, a Földműves Kölcsönös Pénztár igazgatója lett a város kormánybiztosa. Komárom, október 15. A város súlyos helyzetében hétfőn elérkezett a fordulóponthoz. Amiről a sajtóban sokat írtak és amit az események után várni leheléit, az országos hivatal végre határozott és Komárom város élére kormánybiztost állított. Hétfőn, október 14-én délelőtt 11 órakor Novotny Richárd közig, főtanácsos, járási főnök megjelent a városházán, ahol a nagyteremben az egybegyült városi tisztviselők és alkalmazónak előtt bejelentette, hogy az országos hivatal Nagy Jenő, Földmíves Takarékpénztári igazgatót a város kormánybiztosává kinevezte és a jelenlévő kormánybiztost bemutatta. Tudomására hozta a járási főnök a tisztviselőknek azt is, hogy az országos hivatal feloszlatta a város községi képviselőtestületét és Csizmazia György városbírót felmentette állásától. Nagy Jenő kormánybiztos néhány szóval kérte a tisztviselőket, hogy a város érdekeiért folytatandó munkájában legyenek segítségére, hangsúlyozta, hogy tudatában van nehéz feladatának, de legyenek a tisztviselők és alkalmazottak meggyőződve igazságosságáról és jóakaratáról. Megígérte, hogy mindent el fog követni, hogy a tisztviselők elmaradt fizetésüket megkapják s ezentúl a fizetések folyósítása pontosan történjék. A kormánybiztos szavai után Csizmazia György búcsúzott a város tisztviselőitől és alkalmazottaitól. Nagy Jenő nyomban átvette a város vezetését. A kormánybiztos kinevezése, bár a magyar polgári pártok lemondása után nem jött váratlanul, mégis a szenzáció erejével hatott és már a déb órákban tudomást szerzett róla a város közönsége. Selyemharisnya Kötőpamut I« K6 6 — minden színben Svetterek 238 Férfiingek
