Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-02 / 79. szám

Ötvenhatod!!* évfolyam. 79. szám. Szerda, 1935. október 2. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ki, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egy esszém ára 1 korona. ,Csaló< iparosok és kereskedők. Komárom, október 1. Minél tovább működik a város­házán a marxista többségű társa­ság, annál sűrűbben mutogatja oroszlánkörmeit. Pedig dehogy is körmök azok. A marxizmust meg­hazudtolja a történelem. A körmök helyett megmaradt a hang, mellyel ál-oroszlánok bömbölnek a világ­ba. Egy fordított Szent-Iván-éji álom az egész, arra alkalmas, hogy megtévesszék vele a közvéleményt. A marxista többség a páros napo­kon pótadói emel, a páratlan na­pokon meg kuruekodik és nem emel, holott a párt használati uta­sításában benne van, hogy azokat a pótadókat meg kell szavazni. Kü­lönben a párt mehet és lehet is­mét a jövőnek szép zenéje. A pótadó-játékot megoldja az or­szágos hivatal, mely inég az idén nagyobb segítséget tartalékolt Ko­márom számára. Ezt azonban kö tölt marsrutával küldi meg annak idején: az elmaradt kamattartozá­sok törlesztésére. Pedig az tény és való, hogy a komáromi ház mint adótárgy, nem bír el nemcsak húsz százalék, de lel százalék adóeme­lést sem, mert a házbirtok túl van terhelve és ezt a terhet nem emel­ni, hanem le kell szállítani. Az oroszlánhangok mirevalók is tehát? A marxisták tulajdonképen nem is városatyák abban az érte­lemben, amint azoknak a működé­séből ez a régi szép magyar szó fennmaradt: hanem szónokok, akik a városháza termét népgyűlésnek tekintik és innen harsogják el a pro­pagandát. line: az öblöslorkú ve­zér azt kiáltja világgá a városháza zöld asztala mellett, hogy az iparo­sok és kereskedők csalók — már mint Komárom városát csalnák meg szegények — mert összebeszél­nek a pályázatok és árlejtések előtt. Meg vagyunk arról győződve, hogy az adott esetben maga ez a szónok is belátja, nem azt, hogy tévedett, de valami olyasvalamit mondott, ami a józan ésszel, mint ilyennel ellenkezik. Ugyanis mit jeleni ma városi szállítónak lenni? Csakis kockázat. Az árut szállítja, de az árat vagy nagyon hosszú, vagy még ennél is hosszabb idő múlva kapja meg az illető. Nem tolakodik ott senki se, sem az iparos, sem a ke­reskedő osztály köréből, hiszen szomorú dolog lenne, ha a város­ból kellene élniök, pláne a revízió utáni időkben, amikor a járási hi­vatalnál a kifizetési placélum. Mindenesetre azonban jó ezt a kiszólást feljegyezni és majd adódó alkalommal számonkérni. Hiszen oly édesen hívogatják a kisiparo­sokat és kiskereskedőket a marxiz­mus boldog táborába, amikor vá­lasztások közelednek. Akkor a kis Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FOLöP ZSIGMOND. POLITIKAI SZEMLE Komárom, október 1. Országos végrehajtóbizottsági ülést tartott a magyar nemzeti párt. A magyar nemzeti párt öt tagból álló országos végrehajtóbizottsága Szent-Iváiu] József pártvezér elnök­letével Kassán ülést tartott, amelyen részletes megbeszélés tárgyát képezte az általános politikai helyzet és a párt őszi és téli munkaprogramja. Az országos végrehaj lóbizottság elhatároz-­­ta. hogy a szervezeti szabályoknak és a párt programjának a kisebbségi ma­hajlandó-e a több éves késedelmet okozó minisztériumi tisztviselőt fele­lősségre vonni, és késedelmes eljárá­sáért megtorlással élni? Rekonstruálják a kormányt. Prágai politikai körökből vett infor­máció szerint nemsokára számolni le­het a kormány rekonstrukciójával. Egyelőre azonban, míg az 1936. évi állami költségvetést, meg nem álla­pították, .sem a kormánytöbbség ki­egészítésére, sem a kormány ujjászer­ggar társadalom mai viszonyaival szá­moló, korszerű módosítását dolgozza ki, melyét az ősz folyamán összehí­vandó országos nagygyűlés elé fog a pártvezetőség terjeszteni. Sürgős interpelláció a régi nyugdíjasok illetményeinek végleges rendezése ügyében. Esterházy János nemzetgyűlési kép­viselő, az egyesült ellenzéki pártok képviselőivel együttesen interpellációt intézett a belügyminiszterhez, amely­ben az interpállátók sürgős intézke­dést sürgetnek a régi megyei nyugdí­jasok illetményeinek végleges rende­zése tárgyában. A szlovenszkói és ruszinszkói volt megyei intézmények alkalmazottai tud­valévőén igen mostoha elbánásban ré­szesültek. Ezeknek nyugdíjjárulékát az országos képviselőtestület és az orszá­gos hivatal már több ízben is méltá­nyosan akarta rendezni, azonban az erre vonatkozó határozata megfenek­lett a fölöttes központi hivatalnál, amelynek jóváhagyása egyre késik. Állítólag több minisztérium hatásköri vitája okozza a késést, de ez a vita már évek óta tart és többszáz nyugdí­jas és hozzátartozója kénytelen emiatt a legnagyobb nyomorral küzdeni. A szlovenszkói országos képviselőtestü­let 1930-ban kimondotta, hogy a kór­házi és közúti alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak járandóságait 1929. január 1-től kezdődőleg az állami al­kalmazottak részére fennálló szabá­lyok szerint kell megállapítani és fo­lyósítani. Ezt a határozatot felterjesz­tették a belügyminisztériumhoz, amely az ügyet nem intézte el. Az országos képviselőtestület 1934-ben akként vál­toztatta meg határozatát, hogy a já­randóságokat nem 1929-től, hanem 1933. jan. 1 -tői számítva kell megálla­pítani az állami alkalmazottak részé­re fennálló szabályok szerint. A bel­ügyminisztérium ezt a határozatot nem hagyta még jóvá. Az interpellálok most azt kérdezik a belügyminisztertől, hogy hajlandó-e haladéktalanul intézkedni ezen ügynek soronkívül kedvező elintézése iránt és és nagy »csalók« egy tálból cseresz­nyéinek. Mikor a választások el­múllak, akkor megint csalókká ved­lőnek át. Ezen még a lagymatag elnöki megrovás sem segít. Ez a vezésére gondolni nem lehet. A költ­ségvetés tárgyalása rendszerint a ka­rácsonyi ünnepekig tart, így terve­zik az idén is. Vagyis karácsonyig a kormányban vagy a kormánytöbbség­ben változások nem várhatók. De ha­tározóban szó van arról, hogy a költ­ségvetés megszavazása után nagyobb kormány rekonstrukcióra kerül a sor. Elsősorban a miniszterelnök személyé­ben történne változás. Legkomolyabban Bradács volt nemzetvédelmi minisz­tert, a jelenleg beteg képviselőházi elnököt és Hodzsa dr. földmive lésügyi minisztert emlegetik. Malypetr mi­niszterelnök vissza men ne a képviselő­­ház elnöki székébe. A költségvetés tár­gyalásának befejezését követő kor­mányrekonstrukciónál sorra kerülne a mai kormánytöbbség alapjainak ki­­szélesítése és itt elsősorban a szlovák néppárt és a cseh nemzeti egyesülés pártja jönne figyelembe. Természetes, hogy ma szélesebb személyi kombi­nációkról beszélni nemcsak korai, ha­nem komolytalan is. A kormánytöbb­ség kiszélesítése nemcsak a mai kor­mányakaratától, hanem a ma még ellenzékben levő csoportok elhatáro­zásától is függ. Hatszáz községben beszüntetik a kormánybiztosi rezsimet. A Právo Lidu c. prágai lap értesü­lése szerint a belügyminiszter elha­tározta, hogy még az ősz folyamán mindazokban a községekben, melyek­ben jelenleg kormánybiztosi rezsim van, kiírják az időközi választást. Csehszlovákiában jelenleg 600 olyan község van, ahol nem választott kép­viselőtestület, hanem kinevezett kor­mánybiztos vezeti az ügyeket. Mind­ezekben a községekben egynapra vá­lasztást írnak ki és ezzel a kormány­biztosságok egycsapásra — legalábbis egyidőre — meg fognak szűnni. Állí­tólag megfcneklő intézkedés történik annak érdekében, hogy az önkormány­zatot sehol se vegye át kommunista vagy más államellenes községi vezető­ség. Hogy mi lesz ez az intézkedés, arról a Pr. Lidu bölcsen hallgat. kis, icipici példa belevilágít az oroszlánok gyomrába és hulló sö­rénnyel borított fejébe is és iga­zolja a közmondást, hogy a selma úgy gondolkozik, amilyen ő maga. Szerkesztőség és kiadóhivatal! Masarvk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Továbbra is ellenzékbe marad a német keresztényszocialista párt. A német keresztényszocialista párt szombaton és vasárnap Prágában or­szágos pártnapot tartott, amelyen megválasztotta a párt elnökségét. A pártnapon dr. Luschka, a párt képvi­selői klubjának elnöke politikai be­számolót mondott. Beszédében kifej­tette, hogy a lakosság gazdasági és szociális nyomora enyhíLésének kulcsa nem a gazdasági viszonyok javulásá­ban, hanem az egész állam politikai helyzetében van. Ismét felvetődött a német kérdés megoldása, de a vi­szonyok fejlődése következtében a megoldás nem vált könnyebbé. Nem a mi hibánk, — úgymond — ha a nemzeti alapon átló pártok együttmű­ködése a parlamentben nem jött létre. A párt továbbra is gondos őrzője ma­rad a nemzet és a hon eszméjének. Önálló és független marad és semmi szín alatt sem áldozza föl magát tota­litás-igényeknek. Aki a katolikus gon­­dotatkincset értékelni tudja, az tudja, hogy milyen értéke van a német nép megmaradása és új virágzása érdeké­ben. Luschka dr. kijelentette, hogy téves az a beállítás, mintha a párt kurzust változtatott volna. A párt csak a régi kurzust állítja vissza teljesen világosan. Emellett mellékes, hogy a párt ellenzékben, vagy kormányban van-e. A jegyzők államosítása Cseh- és Morvaországban. A Právo Lidu esti lapja közölte, hogy a belügyminisztériumban most dolgoznak egy törvényjavaslaton, amellyel a történelmi országokban a ■:községi titkárokat« államosítják, ami a szlovenszkói községi jegyzői intéz­mény meghonosítását jelenti. A Pr. Lidu szombat reggeli számában veze­tőhelyen lámadja a belügyminisztéri­um e tervét s abban az önkormány­zat újabb korlátozását látja. Kétfajta mérték a gabonatársa­­sá gnál. A Národné Novini c. lap írja a kö­vetkezőket: — Hogy a gabonatársaság milyen megkülönböztetéseket tesz a szlovák és a cseh között, arra érdekes adatot közöt a P. L. 258. száma: A mijavai járásban fekvő Szencen a ga­bonatársaságnak raktára van. Néhány szlovákot foglalkoztat s Inaponként 13 órán át dolgoztatja őket 15 korona napi, vagyis 1 Ke 20 fill, órabérért. Csehországban a monopólium mun­kásai 3 Ke 60 fill, munkabért kapnak óránként. Miért van ez a nagy kü­lönbség? Talán a szlovenszkói mun­kásnak nincs olyan igénye munka­bérre. mint a csehországinak? A gyár­iparban negyvenórás munkahét beve­zetésére törekednek, ahol nincs mun­ka. A gabonatársaság munkásainak 78 órás munkahetük van. Iíétszerannyi embert lehetne foglalkoztatni itt, ha bevezetnék a koalícióban oly annyi­ra tárgyalt W órás munkahetet. Miért beszélnek annyit a kisember-megse­gítéséről, ha valóságban legjobban ki­használják ott, ahol a jövedelmek és alapoknak végeláthatatlan forrásai vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom