Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-02 / 79. szám

1935. október 2. 2. óidat, KOMÁROMI LAPOK« BESZÁMOLÓ a IX, Nemzetközi Dermatologiai Kongresszusról. 111. rész. A tulajdonképpeni kongresszus lC-án kezdődött Salxuirand professzor . (Pa­ris) előadásával: A dermalomycologia fejlődéséről címmel. Utána részletes tárgyalás kezdődött a bőrnek ríj abban felismeri funkcióiról, így a bőr véde­kezése a fénybehatás alien, a bőr fon­tossága a szervezet vízháztártásában, a bőr mint védő és gyógyító szerv a fertőző betegségekben, pubertásban, terhességi >en. kiírnak téri umbau. Majd a kísérleti syphilisről és a gonorrhocáról tartottak érdekes elő­adásokat. Ez utóbbinál nemcsak új és a régieknél jobb ezüstkészítménye­­kel véltek felfedezni, hanem olyan új eljárást is, amely »unu ictu« egy ütéssel képes volna azt a hosszú időt igénylő betegséget meggyógyítani. Vcdercmo! Délután a bőr tuberkulózissal, an­nak ritka eseteivel és az embernél is pathogén szárnyasok tuberkulózisával foglalkozott a kongresszus betegbemu­tatás és vetített képek kíséretében. Folytatódott a tárgyalás a syphilis ne­héz kérdéseiben is pl, a liquor válto­zások fontossága friss esetekben, az aorta huetikus elváltozásának gyakori­sága és veszélye az életre nézve, a vérképző szervek illetőleg a vérkép megváltozása bismut kezelés alatt, a superinfectio lehetősége, a syphilissel fertőzött egyének házassága stb. A bőr physiologia és pathologia téma­körből érdekes volt egy öregkori elvál­tozás (kraurosis) oparativ kezelése, az eddig alkalmazott Röntgen keze­léssel szemben, újítások a mikroszkóp­készítés körül stb. Kedden Prof. Papp ismertette Bu­dapest fürdőit és azok hatását a bőr­funkciókra, majd Riecke professzor (Göttlingen) tartotta meg díszelőadását a »Bőrgyógyászat mai helyzete az or­vostudományban« címen és kimutatta, hogy lassan már ott tartunk a bőr megnyilvánulásai, funkciói, betegségei megismerésében, hogy az eddigi bőr­gyógyászat átmegy a tólgyógyászat te­rére. A mikroskopi szövetkészítmények sorozatos vetítése után a herpes (láz­hólyag). bárányhimlő, vakzinahólyag, a hemphigus kórokozóinak kutatásai­ról folyt a vita. Az általános palholó­­giából (kórtan) a vérkép megválto­zása égési sebek esetében és ennek je­lentősége, bőrelváltozások izületi be­tegségekben a focalis infekció mint a bőrbetegségek megindítója, a sexualhormonok alkalmazásának kli­nikai jelenségei, az allergiás bőrba­jok kezelése diétával, a vitaminok sze­repe a sebkezelésben címen stb. Szerdán a lepra (bélpoklosság) volt a főtéma és az elhangzott előadások­tól arra lehet következtetni, hogy ez a rettegett betegség nem is olyan na­gyon fertőző és csak a beteggel való hosszabb, szoros érintkezés után ter­jed. Eme jobbára a trópusokban elő­forduló betegség előfordul szórványo­san Európában is, pl, Németország, Svédország, Balti államok, ahol min­denütt leprosoriumokban vannak a be­tegek elhelyezve, azonban a rokonok és ismerősök kellő elővigyázati rend­szabályok betartása mellett állandóan látogathatják őket. Ezenkívül hatalmas vilál provokált az anyagcserezavarok és bőrbetegsé­gek, a hormonális zavarok, belső secre­­tios mirigyek, a rövidhullámú gyógy­kezelés, az infravörös és ultraibolya fém-kezelés, a psoriasis (pikkelysömör) az "allergia (megváltozott reakcióké­pesség) szövevényes és fontos kérdé­sei. A hajnövekedés és a hajkihullás a belső sekreciós rendszer összefüg­gése igen érdekes volt vetített képek­kel. A pajzsmirígy, mellékpajzsmi­rigy és toboz mirigy szerepe és az ezekből készített gyógyszernek kétség­telenül óriási hatása van. Azonban ma még csak a kísérleti úton, talán helyes úton, járunk és így a túlzott és vér­mes reményeknek semmi értelme. Saj­nos, bátran elmondhatom, bogy a ma­gamfajta kopaszoknak és szenvedő tár­saimnak egyelőre még »lasciale ogni speranza«.' Ugyanezt a mindenáron fiatalodni akaró öregeknek! A psoriasis harcra kelt az anyag­csere a fertőző parasytával. hogy ki fog győzni, az talán egy lipcsei csatában dől cl. Egyelőre próbálkoznak a teljes zsírmegvonással. A trópusi betegségek, mint exoticumok nálunk, film kere­tében kerüllek bemutatásra. Csütörtökön az átöröklés került szó­lja bőrgyógyászati vonatkozásban és folytatták az előbb említett hatalmas témakör megtárgyalását. Pénteken Rille professzor (Leipzig) tartotta díszelőadását »Személyes em­lékeim az ötven éves bécsi dermafco­­lógiában« címmel és méltatta Hebra, Kaposi, Schwimmer nagy korszakal­kotó jelentőségét. Igaz ugyan, hogy abban az időben »az arany az uccán hevert«1, mégis a bőrgyógyászat meg­alapítói ők voltak. Megemlítette, hogy egy bécsi bőrgyógyász — a nevére nem emlékezem — akii az öröklött syphi­lisről írt munkája miatt erősen támad­tak s aki tragikusan fejezte be életét, azt írta többek között, hogy van-e egyáltalában értelme az emberiség számára valami újat, valami jobbat hozni, mint amiben él — Semmel­weis tragédiája. Ezulán a syphilis gyógykezelésének igen fontos kérdése került tárgyalás­ra. Megállapítást nyert, hogy a régi és a salvarsan fémkezelésre nem rea­gáló esetekben a nem specifikus sze­rekei, malária és egyéb láztherápia, okvetlenül alkalmazni kell és hogy a korán kitartóan és szakszerűen kezeli cselek a legnagyobb százalék­ban végérvényesen meggyógyulnak. Szombaton belegbemu látás volt, 150 igen érdekes és ritka eset, mind­egyiknél a betegség leírása és a diag­nózis. A sok elméfeli előadás után ez a gyakorlati rész volt Lalán a legtanul­ságosabb. Nem mulaszthatom e!, hogy meg ne említsem a szintén igen tanulsá­gos moulage és diapositiv kiállítást, a sok kórszövettani metszetet, gom­batenyészetek színes és különféle ala­kú légióját, melyeket sok fáradsággal, és türelemmel, szorgalommal halmoz­tak fel a Vigadó melléktermeiben. Kü­lön ki kell emelnem egy újabb el­járás óriási sikerét és jelentőségét a színes positiv fényképezés terén, amely nemcsak hogy tökéletesen adja vissza a bőrbetegségek legfinomabb színár­nyalatait is, hanem lehetővé leszi, hogy kopirozás útján a ritka eseteket az egész világ közkincsévé legye. A záróiilésen Nékám professzor ösz­­szeíoglalta a kongresszus eredményeit, kihirdette az egyes konferenciák és komissiók határozatait, megállapították az 1937-ben összehívandó kongresz­­szus helyét (Madrid). Ezután az ősz Darier professzor meg­hatott szavakban mondott köszönetét Nékám professzornak és munkatársai­nak a kongresszus sikeres és gyönyörű megrendezéséért, a szives magyaros vendégszeretetért. Újra villanysztrájk készül Délszlovenszkón. Az érdekelt városok és községek nagy fogyasztói már is csatlakoztak a mozgalomhoz. — október 1. Ismeretes, hogy tavaly Délszloven­­szkó igen sok községében és városá­ban a villanyfogyasztók sztrájkba lép­tek és ezzel akarták a magas villany­árakat leszorítani. Ilyen sztrájk volt nálunk, Komáromban is. A tavalyi mozgalom azonban nem vezetett ered­ményre és a villanygyár vezetősége azzal utasította el a villanyárak leszál­lítását, hogy az a villamossági részvénylársaság tönkrejutását eredményezné. A sztrájkot rendező érdekeltség erre azzal felelt, hogy a társaság tegye közzé számadásait és ha a nagyközönség meggyőződik arról, hogy a villanyárak leszál­lítása ártana a társaságnak, akkor a fogyasztók elállanak a kérésük­től. A fogyasztók érdekét védő egyesület szerint ez a közzététel nem történt meg és Érsekújváron már megindult a mozgalom a villanyárak csökken­tése érdekében. Az akciót előkészítő bizottság a napokban tartja meg első ülését. Először a villanytársulat vezető­ségével fognak tárgyalni és ke­resni fogják az ügy békés elinté­zését. Ha a békés elintézésre va­ló kísérlet kudarccal jár, csak ak­kor fognak a fogyasztók sztrájk­ba lépni és az előjelek azt mutatják, hogy a tavalyinál sokkal erélyesebben, sok­kal kitartóbban és sokkal többen fog­nak a sztrájkban résztvenni. Máris igen sok város és község fogyasztói csatlakoztak a mozgalomhoz. Vadászszerencsétlenség a szímői határban. Nyúl helyett ember. — október 1. A vadászévadnak is megvannak az áldozatai, mint njmron a fürdőzésnek. Ezúttal megint a szímői határban tör­tént a szerencsétlenség, ahol már volt ilyen eset, azzal a külömbséggel, hogy a nyúl helyett nem az obiigát hajtót sörétezték meg, hanem a vadászattól egészen távol álló egyént. Szímő község határában a Vágbal­­parti Ármentesítő Társulat most vé­gezteti a csatom aj aví tó munkálatokat, amelynél több munkást alkalmaznak. Ili dolgozott Botka Ede munkás is a többiekkel. A kritikus napon éppen delet ha­rangoztak a szímői toronyban, amire a munkások abba hagyták a dolgot és az egyik árokpartra ültek, hogy meg­egyék az ebédet. Botka Ede is a .többiekkel együtt csendesen falato­zott, amikor hirtelen lövés dördül el és Botka nagyot kiállva arccal a föld­re bukik. Az történt ugyanis, hogy az ebédelő munkások mellett elhaladó vadásztár­saság egyik tagjának véletlenül elsült a fegyvere és a lövés Botka Edét arc­ba találta. A szerencsétlenül járt munkás jaj­gatására odasiettek munkástársai és a vadásztársaság tagjai is. Azonnal kocsit kerítettek és beszállították az 'érsekujvári kórházba. A csendőrség megkezdte a nyomo­zást annak kiderítésére, hogy kit ter­hel a felelősség a súlyos szerencsét­lenség miatt. Tizenötödször nyílt meg az új iskolai évben a, komáromi Diákmenza. Komárom városának és vidékének társadalma lizennégy évvel ezelőtt hívta életre Alapv Gyula dr. kezde­ményezésére a komáromi diákmenzát, mely az elmúlt 14 év alatt a sze­génysorsú diákság igazi otthonává lett. A Diákmenza megalapítását né­hai Palkovich Viktor gútai esperes­­plébánosnak fejedelmi adománya tet­te lehetővé, de fentaríása csak úgy volt lehetséges, hogy a nemesen gon­dolkozó nagy példaadónak, az ifjú­ságot áldozatosan szerető mecénás­nak sok követője akadt a városban és vidéken egyaránt. E diákjóléti in­tézménynek 14 éves múltja minden­nél jobban bizonyítja azt, hogy a társadalom szívébe fogadta a Diák­­menzát, amely azután szárnyai alá vette a diákságnak azt a réteget, amely az anyagi nehézségekkel való küzdést már az iskolapadokban kény­telen megtanulni. Az idei iskolai évben 32 bentlakó sósborszesz növendéke van a Diákmenzának, akik közül csupán 8 fizeti a teljes díjat, viszonl 5 diák teljesen ingyenes ellá­tásban részesül, 19 bentlakó pedig a díj negyed-, fél- illetve háromnegyed részét fizeti. A Diákmenza 16 kosztos diákja közül hatan ingyen kapnak napi háromszori ellátást, 10 diák pe­dig mérsékelt kosztpénzt fizet az élel­mezésért. Az intézménynek nyújtott jótétemények táborából külön is ki kell emelnünk Bardocz József dr. or­vos önzetlen, szerétéiből végzett egész­ségügyi szolgálatait, ki már több mint tíz éve díjtalanul gyógyítja az intézet apraját-nagyját. Az épület jókarban tartását ugyancsak sok-sok ingyen munka és építkezési anyag adományo­zásával éveken át, csupán az intéz­mény iránti szerétéiből, végezte Sza­bó Lajos építész. Az ilyen és az ezekhez hasonló jó­téteményeknek köszönhető, hogy a Diákmenza az évek múlásával egyre jobban kiépült, úgyhogy hivatásának, mind pedagógiai, mind pedig egész­ségügyi tekintetben teljes mértékben meg tud felelni. A Diákmenza min­den új iskolai éve a társadalom jólel­­kűségébe, áldozatkészségébe vetett bi­zalom jegj^ében kezdődik és az évi költségvetésben a bevétel rovatban ott szerepelnek a jótevők által évenkint megismételt pénzbeli adományok ép­pen úgy, mint a tojás, liszt, zsír, bur­gonya stb., stb. Erős a hitünk, hogy azok, akik 14 éven át szerető támo­gatásban részesítették a szegénysorsú diákság otthonát, adományaikat nem vonják meg tőle az idén sem. A leg­kisebb, akár pénzbeli, akár természet­beni adományt is hálás köszönettel fogad el és hirlapilag nyugtáz a Diákmcnza igazgatósága. E. H. SCHRENZEL : Abesszínia, Afrika kánaánja. Abesszínián az egész világ szeme. De ezt a szenzációt nem az újságok »csinálták«. A mindennapi események viharzása mögött az évezredes Nilus­­kérdés rejtőzködik s Abesszínia a »Nílus kulcsa«, melynek sorsa hatás­sal van az egész emberiség elkövetkező évtizedeinek sorsára. Ez a könyv a világpolitika boszor­kánykonyhájába vezeti az olvasót. Gyanúsan rotyogó katlanáról leemeli a födőt. De csodálatos: ez a boszor­kányüst olyan földön áll, amely a vi­lágon talán legvadabb, de mégis meg­­ejtően szép, leggazdagabb, de mégis meghatóan szegény. A világpolitika kö­zéppontjában álló, utolsó független afrikai ország csodálatos életét, meg­lepő szélsőségeit, tarka népéletét, sa­játságos lelkivilágát vetíti az olixisó szeme elé ez a minden részében ala­pos, de mégis a regény izgalmasságá­­val megírt munka. Abesszíniáról írni divat. Az olvasó pedig tájékozatlanul nézi a kéthetes »tanulmányutak« végtelen ellentmon­dásait. A szerző éveket töltött Abesz­­sziniában, nem pillanatfelvételeket ké­szített róluk, hanem érdekes, színes és tanulságos kulturfilmet. Elolvasni ezt a könyved annyi, mint vele utazni, vele élni, s vele lesni be egy külö­nös világ különösségeibe és titkaiba. A kitűnő munkát dr. Kőszegi Imre fordította és Juhász Vilmos látta el kultúrtörténeti függelékkel. A kötet most jelent meg az Athenaeum föld­rajzi sorozatában. Ára Ke 31.20. Kap­ható a SPITZER-féle könyvesboltban, Komár no—Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom