Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-11-20 / 93. szám

03. szám. Szerdia, 1935. november 20 Otvenhatodlk évíolyam. KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP. —ni mii iiniimr mi ii hím mii m in ihiiiii im mir inrrrT~~Trmirrriiiir Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 KC, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GÁAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal] Masaryk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Az állami költségvetés. Komárom, november 19. Szokatlanul későn jelent meg az állami költségvetés, mely így való­színűleg pénzügyi provizóriumot is von maga után, mivel nem valószínű, hogy az év végére a parlament két kamarája le tudja tárgyalni. A költ­ségvetésnek lényege az, hogy vég­eredményében mintegy 800 millióval emelkedett, ezzel szemben természe­tesen emelkedniük kelleti a bevételi forrásoknak is, amelyek több új adó­típus alakjában és egyes régebbi adók felemelésében fognak jelentkezni. Saj­nos, az új adók és az emelések csak­­nem kizárólag a fogyasztási cikkek­re vannak tervezve és így a megélhe­tést drágítják meg. I)e megdrágítják a termelést is, mert leheleden dolog az, hogy a munkabérek ne változza­nak, amikor a megélhetés drágul. Ha magát az egész adózás komp­lexumát vizsgáljuk és viszonylatba hozzuk az állam exportjellegével, melynek fejlesztése lehet az egyedüli gazdasági végcél, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani azt, hogy az adórendszer a maga időszaki emel­kedéseivel határozottan gátolja az exportlehetőségeket. Az egyes ipari cikkek azért nem exportképesek, mert megadóztatásuk meghaladja azt a mértéket, amelyet az export elbírhat. A kormány pénzügyi politikájából hi­ányzik az a pontos és reális becslés, amely a tényleges kereseti, termelé­si és egyéb viszonyok és koeffici­ensekből pontosan megállapítsa a te­herbíróképességet és annak halárait. Ezzel szemben, ha tárgyilagosak akarunk maradni a költségvetéssel szemben, meg kell állapítanunk, hogy a tervezett kamatmérséklés javulási jelent, bár a végrehajtás módozatait nem ismerjük, sem pedig a könnyí­tések kereteit. Ugyancsak könnyíté­seket jelent az önkormányzatokra nézve azoknak a hosszúlejáratú tör- Iesztéses kölcsönöktől való szanálása is. Mert ennek előfeltétele ugyan a pótadó-maxinuim kivetése, de a ka­matterhek és törlesztések átvállalása nagy tehermentesítést jelent a köz­ségekre nézve. Reméljük, hogy Ko­márom város is a segélyezettek ka­tegóriájába kerül és a város mostani vezetősége nem szórakozza el a be­jelentési kötelezettség terminusait. A normál-költségvetés kereteitől an­nak idején el kellett távolodni a gaz­dasági krízis kényszerítő nyomása alatt, nem hisszük azonban hogy csaknem egy milliárdos köliségvetési emelésre megérett volna a gazdasági helyzet, a vérző mezőgazdaság, a ha­lálosan sínylődő kézműipar és álta­lában a munkanélküliségtől sújtott közgazdasági élet. Nagy lépésnek lát­szik ez előre, amelyet meg kellene előznie a pénzügyi és az adó-konszo­lidációnak. A tartós javulás alapjai­nak körvonalait még nem látjuk tisz-Komárom, november 19. November 26-án kezdődnek a csehszlovák-magyar tárgyalások. Tudvalevő dolog, hogy a magyar­csehszlovák kereskedelmi szerződés megállapítására újabb tárgyalások in­dulnak meg, amelyeknek színhelye Budapest lesz. A tárgyalásokat eredeti­leg november 18-án akarták megkez­deni, minthogy azonban a tárgyalások anyagának előkészítése még nem nyert befejezést, a tárgyalások kezdete ha­lasztást szenvedett és újabb értesülé­sünk szerint november 26-án kezdőd­nek meg. Az újabb kontingenseket ezúttal nem csak három hónapra, ha­nem egy teljes esztendőre fogják meg­állapítani. Az új megállapodás tekin­tetében csehszlovák részről fölmerült az a kívánság, hogy lényegesen kibő­víttessék — a régi konstrukció fenn­tartása mellett — annak kerete és ezért valószínűleg a régi százmillió csehszlovák kerettel szemben 150 mil­lió csehszlovák koronás úrucserejor­­galomra történik a megállapodás, mi­vel a magyar érdekek is azl kiváltják. A régi konstrukció különböző osztá­lyokra tagozódott, melyeknek keretén belül külön-külön megállapodás tör­tént egy-egy osztály árucsereforgalmá­­nak tárgyában és értékében. Az új megállapodásban gondoskodni fognak arról, hogy az egyes osztályok keretei bizonyos rugalmasságot kapjanak és hogy bizonyos mértékben — ameny­­nyiben valamely osztály kerete telje­sen ki nem használható, — azt részben egy másik osztály árutétele pótolhassa. Az új konstrukciónak a fa, fém és kohókoksz képezi csehszlovák részről a főbb tételeit, magyar részről pedig a serlés, disznózsír és mezőgazdasági ter­mények a főbb tételek. A költségvetést kellő időben tárgyalják le. A Lidové Noviny legutóbbi számá­ban megjelent belpolitikai cikkében azt írja, hogy ez év végéig még igen sok munka vár a parlamentre. Az ille­tékes körök el vannak határozva a költségvetésnek kellő időben való le­­tárgyalására. A parlamentnek a rela­tív egyensúly megőrzése érdekében idejében jóvá kell hagynia az úgyneve­zett fedezeti javaslatokat is. Nem egé­szen biztos azonban, hogy a parlament hajlandó lesz-e az adójavaslatokat mó­dosítás nélkül jóváhagyni. Ezenkívül egyes oly adótörvények hatályát is meg kell hosszabbítani, amelyek az év végén hatályukat veszítik. Ilyen körül­mények között nem valószínű, hogy a közel jövőben a kormányban valami tán. Ehhez nuilhatlan szükség van az adópolitika megváltozására és az adó­törvények gyökeres átalakítására. Az állami költségvetés nyoleszázmüliónyi emelkedése akkor lenne teljesen meg­okolt, ha a termelésben is meglát­szanék ennek az eredménye, vagyis változás állana be. A szlovák néppárt kormánybalépése azonban egyre aktu­ális. A lap szerint azonban erről in­kább csak a költségvetés megszavazása után fognak tárgyalni. Állatában azt várják, hogy a költségvetés elintézése után nagyon élénk politikai idény kez­dődik s csak akkor fog a koalíciós pár­tok közötti feszültség is tisztázódni, amely egyrészt az agrárok, másrészt a szocialisták és lidákok között tagadha­tatlanul megvan. A közoktatásügyi miniszter nyilat­kozott az iskolaautonómiáról. Krcsmár dr. iskola- és népművelő­dési miniszter a képviselőház kulturá­lis bizottságában expozét tartott, amely­nek során nyilatkozott az országos is­kolaautonómiáról is. Az iskolaügyi mi­nisztérium 1932-ben kidolgozott egy javaslatot, mely tárcaközi eljárás tár­gya. Egységet máig sem sikerült létre­hozni bizonyos politikai nehézségek miatt, de különösen fedezet hiányában. A miniszter nézete szerint a legköze­lebbi jövőben nem is remélhető a megegyezés az 1932. évi iskolaigazga­tási tervezet kérdésében, ezért az isko­­laigazga'árnak legalább legégetőbb kér­dései volnának rendezendők. Ez pe­dig az országos iskolatanácsok egysé­ges szervezelérői szóló javaslat. Esze­rint az egyes országokban az országos iskolatanácsok volnának a legmaga­sabb iskolaügyi szervek. A javaslat a történelmi országokban nem volna újí­tás, csak Sziovenszkón és Ruszinszkón. Az iskolatanácsokra szállna át az isko­laügyi minisztérium hatáskörének leg­nagyobb része. Az országos iskolaügyi tanácsokat grémiális alapon szervez­nék meg, s azokban a szülők, a tan­erők képviselőin kívül a polgárság is képviseletet nyerne. Az országos isko­laügyi tanácsok nemzetiségi osztá­lyokra tagozódnának s a politikai or­szágos hivataloktól teljesen függetle­nek volnának. Emellett azonban a hi­vatalnokoknak képviseletük volna az -országos iskolatanácsokban. Az erre vonatkozó javaslat ugyancsak tárca­közi tárgyalás alapjául szolgál. A múlt héten tartotta az Alsócsalló­közi Armeniesítő Társulat évi rendes közgyévé ét a \ árosháza nagytermében s ugyancsak tartott választmányi gyű­lést is, ezúttal először az egyesületi székházban. A közgyűlésen Nagy Nán­dor, az ármentesílő társulat jeles el­a munkanélküliség legalább száz-két­százezer munkással csökkennék és ez­zel a fogyasztás emelkednék, vala­mint egyidejűleg megszűnnék az a terméketlen és improduktív kiadás, melyet a munkanélküli segélyezés je­lent az államra nézve. Hlinka Hodzsa dr. miniszterelnökről Hlinka András, a szlovák néppárt elnöke interjút adott a Prager Tag­blattnak, amelyben foglalkozik Hodzsa Milán dr. személyével. A miniszterel­nökről a következőket mondja: — Semmi sem történt, mindössze annyi, hogy Malypetr helyett Hodzsa került a kormány élére. Ez a változás rejtélyes, nem tudni, mit gondollak az agrárok és nemzeti szocialisták, mi­kor Hodzsát engedték a kormány élé­re. Egyesek, az okosabbak nagy jövőt jósolnak neki és azt nemélik, hogy ami nem sikerült Malypetrnek, sikerülni fog Hodzsának, azaz létrehozza a kibé­külést a szlovák néppárttal. Hodzsa erre a feladatra tényleg alkalmas és megfelelő. Jó államfordulatelőtti szlo­vák, együtt dolgoztam vele Rózsahe­gyen a gyűlésekén, a sajtóbán és a po­litikában. Együtt harcoltunk »szlovák nyelvünkért« jelszó alatt. Én ott ma­radtam, ahol az államfordulat előtt voltam, munkatársaim azonban ké­nyelmesebb helyre kerültek a kor­mányba is. Jelszavunk a Masaryk jel­szava: előbbrevaló a nemzet, mint az állam. Az állam forma, a nemzet tény. Ha Hodzsa a szlovák nép érdekében fog munkálkodni, eljön az idő az együttműködésre. Különböző nemzetközi egyezmé­nyek a képviselöházban. A képviselőház pénteki ülésén há­rom rendbeli nemzetközi egyezményre vonatkozó kormányjavaslattal foglal­kozott. Az első az Ausztriával a divat­közlemények vámkezelésére vonatkozó egyezmény, a második a Magyaror­szággal ez év junius 15-én kötött ke­reskedelmi egyezmény és a harmadik a csehszlovák-jugoszláv ha józási egyez­mény pótszerződése volt. A képviselő­ház mind a három egyezményt jóvá­hagyta. Jóváhagyta a képviselőház azt a törvényjavaslatot is, mely a hivata­los ténykedések után járó illetékekről szóló törvény érvényességét 1910. vé­géig meghosszabbítja. Két rendbeli mentelmi ügyet tárgyalt le a képvise­lőház, mely az állandó bizottság tag­jává az elhunyt Bradács helyébe Ma­lypetr házelnököt választotta meg. A következő ülésre a képviselőket levél­ben fogják összehívni. nöke elnökölt, megjelent a miniszteri biztos, Miffek Ferdinand is. Az elnök megnyitóbeszédében üdvözölte a meg­jelenteket s megtette elnöki bejelen­téseit. Majd Gyalókay Miklós igazgató­­iomernök terjesztette elő igazgatói je­lentését, amelyben részletesen ismer­tette a folyamatban lévő nagyszabású munkálatokat. A munkálatok a belvízcsatorna-hálózat tőkéidé­it í l és éré irány ul nak. A munkálatok többmillió koronát igé­nyelnek s erre vonatkozólag örömmel emeli ki a jelentés, hogy a munkálatok pénzügyi biztositéka teljes. Most kizá­rólag az időjárástól függ, hogy mikor Az Alsócsallóközi Ármentesitő Társulat közgyűlése és választmányi gyűlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom