Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-19 / 84. szám

4. oldil. >KOMÁROMI LAPOK< 1935. október 19.> zás közben érték, hatással voltak to­vábbi lclkiismeretérc. Lovász Fercnc­­né szerint sem volt beszámítható Yá­­nya az utóbbi időben. Vallott még Soókij Róza varrónő a szerelmes fiata­lokról, majd Koczor Gyula, a KFC igazgatója mondta el, miért s mikor mondtak fel Váuyának, milyen fut­ballistának ismerték. Vallott még Si­mon Sándor asztalos, végül Lukovics József, fialal fiú, akit Ványa a neve­zetes napon egy kis kémszemlére kül­död a fényképésznní terembe. Vád és véd,beszédek A vád- és védbeszédekre délután öt órakor került a sor. a délelőttinél még zsúfoltabb tárgyalóerőm elöld: négy rendőrnek kellett megfékezni a kiván­csi hallgatóságot. Dr. Balcú Miklós súlyos büntetési kért a magáról meg­feledkezett fiatalemberré, aki szerel­mesének vérét akarja ontani csupa bosszúéllásból s féltékenységből. Len­dületes, lelkes beszéde után dr. Buria Lajos mondta el hatásosan felépített védőbeszédét, ügyesen csoportosítva mentőérveit a fiatalember mellett. Be­mutatott egy csomó szerclmcslevelet, amelyet a lány írt s meghatóan igye­kezett az esküdlek szivére hatni. A védőbeszéd alatt a gyengébbszívű nőinern zsebkendőt vett elő ,s a beszéd végéivel sokán sírtuk is. Ványa Lászlót egyórás szünetlen zo­kogás és megbánás rázta. A kitűnő védbeszéd annyira fcllelkesílede a hallgatóságot, hogy tapsolni s éljenez­ni kezdtek, úgy, hogy az elnöknek kellett rendreutasitani a hallgatósá­got. Az ítélet Ezek után az esküdtszék súlgos testisértés miatt mondták ki bűnös­nek Ványát s ezért az enyhítő szakasz alkalmazásavat, hathónapi börtönre Ítélte, de az Ítélet végrehajtását három cvrtí felfüggesztette. Az államügyész 3 napi meggondolási időt kéri. A vádlott s védőj e meguyugo(llak. Az elnök Vámja szabadlábra he­lyezését elrendelte, ez elten a vád­hatóság fel folyamodást j-.lentett He s így Vámja még fogva maradt. A szerelmesekkel együttérző közönség naggon meg volt elégedve az Ítéletiéi, mert újra éljenzett és tap­solt: általában »lelkes hangulatban« oszlott szét a komor tárgyalóterem közönsége, hiszen a tárgyalás minden komorsága ellenére is megvillant ezen a napon a szerelem tüzének lángja a közönség előd s most szinte mindenki részesévé lehetett egy valódi, hami­sítatlan szerelmi históriának, — ez­úttal nem kellett könyvből olvasni, hanem az élet maga szolgált vele. A komáromi színi évad elé — Valószínűleg december közepén kezdődik a komáromi szezon. — — Saját tudósítónktól. — október 18. Beismerő vallomást tett a marcellb&zl aoyagyilkos házaspár Tudósítónk jelentése. A komáromi esküdtszéki tárgyalások péntek napján egy aránylag tisztának látszó gyilkossági ügy szerepelt. Édes János és felesége marcell­­házai gazdálkodók ez év augusz­tusában együttesen felakasztották özv. Édes Benőnél egy nagyobb családi veszekedés befejézéseképen. A gyilkosság tárgyalásán dr. Soós Imre felsőbirósági tanácsos elnökölt, a vádat dr. Rigan államügyész képviselte, mig a vádlottak védelmét dr. Kállay és dr. Katona ügyvédek látják el. A szokásos formai dolgok elintézése után a fővádlott Édes János kihallgatása következik. Az egyszerű falusi ember őszinte szavakkal tárja fel az előzmé­nyeket, édesanyjával évek hosszú során át húzódó családi veszekedéseket a felesége miatt. Később a perpatvart anyagi izü kérdések tették gyakoriab­­bakká, úgy hogy egy nyárvégi reggelen végső kirobbanásként kalapácshoz és kötélhez folyamodott a nyugtalan életű gazda. „Nagy izgalmamban megragadtam anyám torkát, feleségemmel kötelet Komárom, ok!5bi* 8 és kalapácsot hozattam be a szo­bába és a gerendára felakasztottam őt. És hogy azt a látszatot kelt­sem, hogy anyám öngyilkosságot követett el, egy zsámolyt helyeztem a lába alá. Azután kimentem a határba.“ Édes tehát beismerte a tett elköve­tését, bűnösnek tartja magát, de vé­delmére ügyesen sorolja fel megzavart és sokszor a veszekedésig fajult csa­ládi életüket. Utána a megölt asszony gyilkosának nejét, Édes Jánosnét hallgatja ki a bí­róság. A segítő hitvestárs azzal véde­kezik, hogy férjének parancsoló szava kényszeritette öt a gyilkosságban való részvételre. Ő is a rossz családi élet tarthatatlanságára hivatkozik. Az orvos szakértők véleményének meghallgatása után — beszámíthatók és teljesen épelméjüek a vádlottak — a tanuk vallomása következik. Mar­­kácz Zsófia és Herczeg Zsófia jól is­merték az Édes családot. Szerintük napirenden volt náluk a veszekedés. A többi tanú kihallgatása egész délután tartott. Ítélethozatalra csak az éjféli órákban került sor. ítélet: férj 8 év — feleség 2 év és 6 hónap A délutáni és késő esti órákban to­vább tartott a tanuk kihallgatása. Meg­­állapitást nyert, hogy az áldozat vesze­kedő természetű volt. ítélethozatalra az éjjeli órákban ke­rült sor. Az esküdtek Édes Jánost erős fel­indulásban elkövetett szándékos emberölésben mondták ki bűnös­nek, Édes Jánosnét pedig mint bűnsegédet. Ezért a férjét 8 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre, az asszonyt pedig 2 évi és 6 hó­napi fegyházra és 3 évi hivatal­­vesztésre Ítélte Az Ítélet után az államügyész, vala­mint az elitéltek is három napi gon­dolkodási időt kértek. Selvemharisnya la KC 6 — Kötőpamut minden színben Kossutli-tér Svetterek 288 Férfiingek Bár erősen cáfolják, de mégis tar­tani kell attól, hogy az idén is vesze­delem fenyegeti a pozsonyi magyar színházi évadot a tavalyihoz hasonlóan, amikor azon a cimen, hogy a színpa­dot kell javítani, a magyar szezon há­rom napra zsugorodott össze. Bár a nyári szünet alatt ezt a színpadjavitást bőségesen el lehetett volna végezni, de ezt pont akkor csináltak, amikor a ma­gyar szezon kezoődött volna. Így aztán Földesnek se kellett kisebb társulatát kibővíteni uj erőkkel vagy folytonosan vendégszerepeltetnie, mint azt az előző pozsonyi szezonban tette. Mivel a színháznak tetőzete, zsinór­padlása, süllyesztőkészüléke is van, így a magyar színészetet nem kedvelő köröknek még pár esztendeig módjuk­ban lesz a pozsonyi magyar színésze­tet elintézni tetőzet, zsinórpadiás és süllyesztő szerkezet javítása címén. Így aztán természetesen nem is lehet kívánni Földestől, hogy fővárosi nivóju társulat szervezésével gyötrődjék, ami­kor a fővárosba be se mehet. Ezzel egy nagy ballaszt esett le a szivéről. Eddig is szerencsétlen volt a színi kerületek beosztása, mert amelyik tár­sulat jó Párkányban, Galántán, Gután vagy Somorján, az nem elégítheti ki a pozsonyi igényeket. Azzal a társulattal pedig, amelyik Pozsonynak megfelel, már a súlyos anyagiak miatt se lehet a ráfizetés veszélye nélkül ógyallán vagy Gután játszani. Hisz ez természetes. Érdekes, hogy amig Iván és azelőtt Faragó volt a színigazgató, akkor meg­engedték, h >gy a magyar színészet minden második hétfőn és kedden játszhatott a pozsonyi színházban. A ma­gyar színészetnek e kéthetenkinti meg­szólalása Pozsonyban sajnos már meg­szűnt. ügy emlékszünk, hogy ennek ellenében azt a kárpótlást Ígérték a magyar színészetnek, hogy hosszabb szezont kap Pozsonyban. A tavalyi háromnapos pozsonyi magyar szini­­szezon és a most előre jelzett teljes elmaradása a pozsonyi magyar szezon­nak, világosan mutatja, hogy mennyire betartották ezt az Ígéretet. Csodálkozunk, hogy a pozsonyi és az országos magyar szinpártoló egye­sület nem igyekszik ezeket a kétheten­kinti játékokat újra visszaállítani. Ha a Földes-társulat kicsi helyekre is betekint és ott szinielőadásaival szolgálatot tesz a magyar kultúrának, az csak dicsérendő és talán nagyobb kulturmisszió sok apró helyre bemenni, mint egy nagyobb helyre és hozzá csak egy-két napra. Igaz, hogy a kicsi helyek nem igé­nyelnek valami nagy társulatot, de a kis helyek kultúrigényét se szabad le­kicsinyelni és tekintettel, hogy a szini iskolák zuhatagként öntik az új tehet­ségeket és egymást lelicitálják a fize­tési igényeknél a nagy konkurrencia miatt, igy Földesnek még akkor is módjában van nagyon jó társulatot szerveznie, amikor már előre tudja, hogy Pozsonyban nem játszbatik. Föl­des színigazgató új színtársulatáról, amellyel már Érsekújváron egy hét óta játszik, a legjobbakat mondja és ha ezek a dicséretek csak felében is meg­felelnek a valóságnak, akkor a nagy szinészprodukciót Földes igazgató elő­nyösen használta ki és nem történhetik meg a tavalyi baklövés, hogy a drá­mához szerződtetett tragikának ének­szerepeket is a nyakába varrtak, hang nélkül. A szini kerületeket úgy kellene be­osztani, hogy az egyik társulat csak nagy helyeken játszanék, a másik pe­dig kisebb helyeken tartana előadá­sokat. Így aztán nem fordulna elő az a lehetetlen állapot, hogy amelyik tár­sulat jó Gután, az nem jó Pozsonyban és amivel Kassán ki lehet elégíteni az igényeket, azzal a társulattal nem lehet lemenni Ogyallára. Földes két, vagy másfél hónapig marad Érsekéjváron és aztán ide, Ko­máromba jön és igy a komáromi sze­zon valószínűleg december közepe táján kezdődik. Földes uj társulatánál több régi erő megmaradt. így Galetta Ferenc, a nép­szerű bonvivan és operettrendező, Ta­kács Oszkár, a kitűnő komikus, aki már az első este a közönség kedvence lett, Fest Vidor, a jeles zeneszerző és karmester, Farkas József, a népszerű táncos, Vajda Rózsi, a kedvenc naiva, 7an^a Dóra, akit az előző szezonból jól ismer a közönség. Mihályi Vilcsi a budapesti Kamara színházhoz, Ross József és felesége Sárosy Mici Iván társulatához szerződött. Földes, aki súlyos betegségen ment át és még nincs egészen jól, sajnos, még kevesebbszer fog fellépni, mint eddig. Feleségéről, Mihályi Liciröl ezeket mondotta Földes: — Feleségem, aki most vesztette el édesanyját, a gyásza miatt egyenlőre nem szerepel. Később egy-két operett­ben és egy-két neki való prózában fel fog lépni. Csodálkozunk, hogy Mihályi Lici, akit nagy tehetségével az Isten is a prózai daraboknak teremtett és aki pályája kezdetén a budapesti Vígszín­házban is ebben a szerepkörben ért el fényes sikereket, hogyan lehet csak egy este is hűtlen az ő igazi szerep­köréhez és mért vágyik az operett szerepekre?? A Jótékony Nőegylet teaestje a Jókai Egyesületben. — Vasárnap, október 20-án. — A Komáromi Jótékony Nőegylet hosz­­szu s igen szép múltra tekint vissza: a jótékonykodás mezején mindig elől­járt s aggokat, szegényeket segélyezett, letörölte könnyeiket. A Jótékony Nő­egylet lelkes gárdája mindig gondos­kodik olyan adományok előteremtéséről, amely adományok a nemes cél szolgá­latába állíthatók. S hogy a jótékony­kodás módját megkönnyithessék, Össze­jöveteleket, teaesteket rendez a Nő­egylet s ezek bevételét is jótékony célra fordítja. A Nőegylet évek óta nagy sikerrel rendezi teaestjeit a Jókai Egyesület kulturházának nagytermében, lelkes hölgygárdája fáradhatatlan ren­dezésében. A rendezőség buzgalma, önzetlen munkássága záloga az anyagi s erkölcsi sikernek. Tavaly s tavalyelőtt is, nagyszerűen sikerültek a jótékony teák. Az őszi szezonban újra meg­rendezik a jótékony teákat s az első teaest október 20-án, vasárnap este lesz, ötórai kezdettel, a Kultúrpalotá­ban. A Nőegylet reméli, hogy a teaest s az ezzel egybekötött táncest ismét a szokott szép sikerrel végződik, hatalmas látogatottság mellett. Még nyílnak a kertben a szilva virágok... Van nekünk Komáromban egy égből pottyant szilvafánk. Nem ültette senki­­sem, csak magától nőtt. A magját való­­szinüleg egy madár pottyaníotta az „égből“. A különös ezen a fán az, hogy törzse félméternyire a földtől két ágra szakadt, mindkét ág fölfelé hosszan csupasz és fent lombozatával háromszöget képez. Ez a fa már hat éves. Az első három évben nem hozott termést, a negyedik évben négy szem, az ötödikben őtven szem, az idén pedig kosárnyi termést ajándékozott. Idén a szilvafa leveleit a nap izzó sugarai augusztusban leperzselték. A fa rövidesen lombtalanná vált. Vénasszo­nyok azt jósolták, hogy kiszárad. És mi hittünk nekik. Vénasszonyok jóslatát most, október közepén megcáfolta a szilvafa. Bimbói­ból kibújtak a virágok és hirdetik a csalfa „tavaszt“. S ha ez a „tavasz“ hosszú ideig tart, úgy az idén másodtermésü szilvát ehetünk. ... A csalfa időjárás becsapta a szilvafát. (L. F.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom