Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-19 / 84. szám
1985. október 19. >KOMAROMI LAPOK« 5. oldat. Mécs László szavalóestje csütörtökön, október 24-én, a Jókai Egyesületben Régi vágya Komárom kulturközönségének, hogy ismét hallhassa Mécs Lászlót, aki nemcsak Szlovenszkó egyik legkitűnőbb poétája, hanem a magyarság egyik legjobb előadóművésze is. Mécs László iegutóbb bejárta Berlint, Párisi, Budapestet, Prágát, Erdélyt, Bécset s mindenütt nagy és őszinte sikert aratott. Jövő héten Délszlovenszkón tart szavalókörutat s ez alkalommal a Jókai Egyesületnek sikerült megnyerni Mécs Lászlót, hogy Komáromban is lépjen fel. A Mécs-est csütörtökön, október 24-én Néhány szó a Franklin Tár« sulat kiadásában megjelent szlovenszkó! magyar írók műveiről. Önálló kötettel szerepelnek: Darkó István, Jankovics Marcell, Neubauer Pál, Reményi József, Sáfár Katalin, Szenes Piroska, Szombathy Viktor, Tamás Mihály. Ezenkivül egy gazdag tartalmú novelláskötet, amelynek huszonöt iró munkatársa van. A most megjelent köteteknek az a hivatásuk, hogy mintegy keresztmetszetét adják a szlovenszkói magyar irodalomnak. A Franklin Társulat célja az, hogy ha a közönség szivesen fogadja és pártfogásába veszi ezeket az úttörő köteteket, folytatni fogja a szlovenszkói magyar irodalommal kapcsolatos kiadói munkásságát. Meggyőződésünk, hogy a fenti névsor még igen értékes irók nevével egészülhet ki s hogy még számos nagyértékti regény kiadására kerülhet sor a szlovenszkói magyar irók tollából. Az egyes kötetek rövid ismertetése: Jankovics Marcell: Hangoka távolból. A Toldy Kör és a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet elnöke, régi művelője az irodalomnak. Uj kötete úti emlékeket gyűjt együvé a világ különböző tájairól, leginkább Olaszországból, de ezek az úti emlékek nem táj- és város-leirások, hanem költőileg felfogott és lirailag átérzett életjelenségek, amelyek szinte maguktól formálódnak finom és erőshangulatu novellába. Darkó István: Égő csipkebokor. Ez a regény legelsősorban azzal tűnik ki, hogy tisztán és teljesen érzékelteti a szlovenszkói magyar ember életének levegőjét. Egy sajóvidéki fiatal, gazdag parasztemberről van benne szó, aki az urinép közé kerülve, csalódásokon, kiábrándulásokon át jut el emberi és magyar hivatása tudatára. Az iró nagyon egyszerűen, jóleső meleg hangon beszéli el az érdekes történetet, alakjai életteljesen domborodnak ki hátterükből s az egésznek megvan az a jó ize, amiről megismerni a született elbeszélő irót. Sok tekintetben úttörő könyv. Neubauer Pál: Mi közöm hozzá? A szerző ezzel a könyvével kér először helyet a magyar szépirodalomban. Figyelmet érdemel, mert olyasvalamit hoz, ami nagy ritkaság nálunk: a háború utáni európai szellem zűrzavarában élő, önmagával és világával folyton vívódó ember lelki képét. „A háború utáni háború“ izgalmas, filozófikus mélységű riportázsa ez a regény. Reményi József: Szerelmesek voltak. Az Amerikában élő kitűnő magyar iró az ott megtelepült magyarok „második nemzedékiét állítja az olvasó elé. Ez a nemzedék már az Újvilágban született, gondolkozásában, ízlésében, életideáljaiban hasonult az amerikai környezethez. Az amerikai magyar környezetbe áthelyezett Rómeó és Julia története ez. Sáfár Katalin: Mégsem történt semmi. Fiatal Írónő bemutatkozása, aki csendes visszavonultságban éli a dolgozó nő felelősségteljes hősi életét. A regény hősnője: egy szlovenszkói úri családból származó érzékeny és önmagával folytonos vitában álló leány, akit a tanulás vágya kivisz a berlini egyetemre. Itt a magyar diákok környezetébe kerül. Szenes Piroska: Egyszer élünk. A este 8 órakor kezdődik a Jókai Egyesület kulturházában. A Mécs-esthez irodalmi értékű bevezető méltatást ár. Borka Géza,' az egyesület irodalmi szakosztályának elnöke mond. Most mutatkozik be először Láng Klára zongoraművésznő is, két zongoradarabbal. A koszorús komáromi Dalegyesület egy Mécs Lászlónak tett régi ígéretét teljesiti, amikor repertoárja legsikerültebb darabját újra előadja Schmidt Viktor vezetésével. Jegyek a nagy érdeklődésre való tekintettel már szombattól kezdve kaphatók a Spitzerkönyvesboltban 10, 7, 5 koronáért. háború utáni években, az akkori egyetemi élet világnézet: ellentéteiben talált mindennél érdekesebb anyagot budapesti regénye számára az Írónő. Egy diáklány és egy diák kerül egymás mellé az egyetem padjain, más és más társadalmi osztály, más és más idegberendezkedés megtestesítői. Megszeretik egymást, de legerősebb közeledésük sem tudja kiirtani belőlük a lelkűkben, a vérükben lévő ellentétet. Szombathy Viktor: Zöld hegyek balladája. A békésen szendergő szlovenszkói kisváros egy szép napon szenzációs hírre ébred: Amerikából, a dollárok hazájából, hazatér látogatóba a hires — fiím- mágnás, az ünnepelt rendező, „városunk szülötte“. Városszerte lázas készülődés kezdődik, dollárról, hírnévről ábrándozik mindenki, a kisváros társadalma egymással vetélkedve küzd a nagy férfiú kegyeiért. Szombathy Viktor ezzel a regényével bebizonyította, hogy a szlovenszkói kisváros mesteri ábrázolója. Tamás Mihály: Két part közt fut a viz ... Ez a regény az államfordulat idején játszik. Az idők viharában egy fiatal ember harcol önmagáéit, véreiért, szerelméért, boldogulásáért. Kiváló jellemző erő, a korháttér szinte megfogható életszerűsége, mértéktartó nyugalom és nagy intelligencia adja meg ennek a regénynek értékét. Szlovenszkói magyar elbeszélők. A maga nemében kivételes érdekességü novellás könyv ez, mintegy 25 szlovenszkói magyar iró müveiből nagy szeretettel és hozzáértéssel összeválogatva így, ebben a novellás könyvben mutatkozik meg, hogy a szlovenszkói magyar irók között — minden irodalmi vita és minden szétszórtságuk ellenére is — egységet teremt földjük és népük szeretete. A magyar nyelv használata Pozsony üzleti életében. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Ismeretes, hogy Pozsony magyarajkú lakossága, illetőleg a délről, délkeletről és keletről Pozsonyba törekvő magyarság, amely úgy' magánügyi, mint üzleti és szórakozási célból állandóan nagy tömegekben keresi fel ősi városunkat, fájdalmas megütődéssel Látta a magyar uccanevek és hivatalos tájékoztató feliratok rendeleti úton történt eltávolítását. Részben e rendelkezések folyományaként úgy a pozsonyi, mint a Pozsonyt rendszeresen felkereső vidéki magyar tömegek részéről újabban igen erősen megnyilvánuló megbotránkozást váltott és vált ki a pozsonyi üzleti világ részéről az a semmiképpen sem megokolt jelenség, hogy a cégtáblákon, cégfeliratokon, egyáltalában üzleti, kereskedelmi külső megnyilvánulásokban a magyar nyelvet teljesen indokolatlanul mellőzik. Amidőn számos csehszlovák cég saját jól felfogott üzleti érdekében magyar feliratokat, ismertető jelzéseket is használ, ugyanakkor számos nem csehszlovák cég ezt mellőzi, olyanok, amelyek üzleti körének igen tetemes százalékaránya magyar vevőközönségből áll. Amidőn utóbbi cégek, vállalatok ezen eljárása ellen a legélesebben tiltakozunk, egyben felhívjuk magyar kereskedőinket, cégeinket, kis- és nagyiparosainkat, hogy egyrészt nemzetükhöz ygió ragaszkodásuk alapján, másrészt jól felfogott üzleti érdekeik érvényesülése céljából tartsanak ki a magyar cégfeliratok, magyar ismertető felírások és szövegezések mellett, illetőleg állítsák vissza ezeket. Ez a kitartás nem jelenti azt, hogy más nyelveket mellőzzenek, hanem csupán azt, hogy más nyelvek mellett a magyar nyelvet semmi esetre ne mellőzzék. Irányadóak erre: a szövetkezeti és társult főhatalmak és a csehszlovák állam között Saint- Germain-En-Laye-ben 1919 szeptember 10-én létrejött — és a csehszlovák törvényhozás 1921. évi december hó 31-én kelt 508. számú törvénybe cikkelyezett — szerződés, amely I. fejezetének 7. cikkelye és 3. bekezdése szerint: a csehszlovák polgároknak semminemű korlátozásuk nincsen bármely nyelv szabad használata tekintetében, úgy a magán. mint a kereskedelmi érintkezés terén (relációban) a vallásra, vonatkozó ügyekben, sajtóban, vagy bármely természetű közzétételben, valamint nyilvános gyűléseken. «Meggondolatlan illetékrendelet« c. alatt a nemzeti szocialista Ceské Slovo ezeket írja: Már többször írtunk az illetékekről szóló előírásokban levő zűrzavarról. A pénzügyminisztérium a nyári szünet előtt bejelentette, hogy pontos utasításokkal véget vet e zűrzavarnak. Ez az utasítás most jelent meg és minden esetre nagyon furcsa, hogy nem a pénzügyminisztérium hivatalos kiadmányaként, hanem dr. Kaspárek A. miniszteri tanácsos magánműve az Orbis könyvkiadónál. Sajnos, a rendelet minden egyéb, csak nem egyszerűsítése és nem megvilágítása az illetékrcndeleteknck, amit a közönség várt s a rendelet furcsán üt el a pénzügyminiszter ama többször tett nyilatkozatától, hogy a pénzügyi igazgatás igyekszik a korszellemmel haladni és az adóközigazgatást egyszerűsíteni. A Pfitomnost legutóbbi számában Kubata Károly néhány példát idéz az új rendelet alapján való bélyegilleték lerovásról. Igazán figyelemreméltó dolgok. Ha például a Slané melletti Klobuky-i földbirtok kezelősége egy könyvkereskedőnek ezt írja: »Küldjék meg nekem ezt és ezt a könyvet 10 Ke értékben, befizetési lapot szíveskedjék mellékelni« — úgy ezt a levelezőlapot a pénzügyminisztérium új illetékrendelete szerint ötkoronás okmánybélyeggel kell felülbélyegezni. Mert ez a levelezőlap »ajánlat az illetéktörvény 24/10 tétele szerint«. A slany-i könyvkereskedő, aki ezt a rendelést elintézné és nem jelentené fel a rendelőt az illetékhivatalnál, abba a veszélybe kerül, hogy ő maga lesz felelősségre vonva, ha revízió alkalmával ezt a levelezőlapot megtalálják nála. Ez a megrendelés csak abban az esetben nem esik bélyegilleték alá a pénzügyminisztérium rendeleté szerint, ha így szólna: »Kötelezettség nélkül megrendelem ezt és ezt a könyvet«. Vagyis a »kötelezettség nélkül« az a bűvös varázsszó a pénzügyminisztérium szerint, amely bennünket az 5 Kő-s bélyegilletéktől felment. De hol találunk ma iparost, vagy kereskedőt, aki »kötelezettség Továbbá az 1929. évi február 29-én kelt 121. számú alkotmánytörvéuy (nyelvtörvény) 128. §-ának 3. bekezdése így rendelkezik: A csehszlovák állampolgárok az általános törvényeken belül szabadon használhatnak bármely nyelvet a magán és kereskedelmi érintkezésben, a vallást érintő ügyekben, a sajtóban, bármely közzétételben, úgyszintén nyilvános népgyűléseken. Amidőn tehát ezen törvényes intézkedésekből következik, hogy a magyar nyelv kereskedelmi, üzleti, illetőleg magánhasználatát- korlátozó rendszabály vagy intézkedés nem érinti, nyomatékosan felhívjuk üzletembereinket arra, hogy a magyar nyelvet nyilvános, tehát ez esetben üzleti vonatkozásokban ne mellőzzék. A Pozsony—Komárom—Érsekújvár háromszög (közbeesőleg Csallóköz) legalább is 200.000 főnyi, Pozsony felé irányuló magyarságát nem lehet kényszeríteni arra, hogy bevásárlásainál, üzleti lebonyolításánál pénzét a magyar nyelvet bojkottáló cégeknél, vállalatoknál, iparosoknál költse el. Ezen igen erős, hatalmas tömegű és Pozsonyba törekvő vásárlási réteg természetesen előszeretettel keresi fel azon kereskedelmi, áru- és ipari forrásokat, amelyek legalább is annyi előzékenységet tanúsítanak, hogy a magyar nyelvet üzleti és nyilvános vonatkozásokban nem mellőzik. nélküli« megrendelést a mai bizonytalan, nehéz időkben elintéz, ha a rendelő pont nem egy nagybirtokos? És hol találunk olyan jólinformált polgárt, aki a »kötelezettség nélkül« bűvös varázsigéről tudomással bír? Ugyancsak 5 Ke okmánybélyeggel köteles levelét ellátni az a tanító, aki ezt írja szerkesztőségünknek: »Kérem szíveskedjék megküldeni lapjuk 29. számát, mert az elveszett. Árát 1'20 Kc-t postabélyegben mellékelem.« Ugyancsak 5 Ke okmány bélyeget köteles ragasztani a polgár minden olyan rendelésre, hogy a lap rendes előfizetője kíván lenni stb. ötkoronás bélyegilleték alá esik a pénzügyminisztérium osztályfőnök urai szerint minden írásbeli megrendelés, tekintet nélkül arra, hogy a rendelő 5 korona, vagy 50.000 korona értékű árut rendelt-e. Az ember elmegy a vendéglőbe vacsorázni. Jóllakik és hívja a főurat, aki összeírja a fogyasztottak árát egy számolólapon. Ha ez a számolólap közönséges fehér papír, úgy rendben van a dolog. De jaj, ha a vendéglős vállalkozó szellemű serény ember s a számolólapokra valami reklámszöveget nyomatott üzeméről. E pillanattól fogva a számolólap rendes számla, amelyre stempli kell éspedig 20 K-ig 2 fillér, 20-100 K-ig 10 fillér és így tovább. Ugyanígy bélyegilleték alá esik a kontrollpénztári blokk, ha a blokk hátlapján, vagy a számok mellett reklámszöveg, vagy a cég neve van, noha kontrollpénztára ma már minden jobb hentesnek van. Aki nem hiszi, olvassa el dr. KaSpárek miniszteri tanácsos úr füzetének kilencedik oldalát. A vállalkozó, mondjuk egy tűzoltókészülék gyártója, igazán óriási gondot fordít gyártmánya előállítására. A kereskedelmi jel védjegyzése szintén sok pénzbe került, ugyanígy a rendszeres reklám a sajtóban. És ha mindezt megtette, elvégezte, kiküldi képviselőit rendelések gyűjtésére. Az utazó a megrendelést blokkba írja be, az eredetit a rendelő aláírja, a másolatot a rendelő magának megtartja. E megrendelés eredetije és másolata is illetékköteles és a pénzügyminisztérium rendelete szerint 5 Ké bélyeg Az illetékrendelet súlyos következményei. Kormónylapok bírálata.
